Délmagyarország, 2005. november (95. évfolyam, 256-280. szám)

2005-11-12 / 265. szám

SZOMBAT, 2005. NOVEMBER 12. •AKTUÁLIS» \ 3 Házasságok égben és földön Az egyházi esküvő ma ráadás - az anyakönyvvezető előtti „igen" után Fotó: Karnok Csaba Boldogító igen BÁTYI ZOLTÁN Semjén Zsolt KDNP-s pártelnök úgy érvel, mennyivel egyszerűbbé válna az élet, ha a polgári esketéssel járó nyűgöktől megszabadulva elegendő lenne a pap előtt kimondani az igent. Merthogy az emberek - gondolja Semjén - többnyire kényszerű kötelességként élik meg az állami esküvőt. Ám házasságügyben - vélem én - aligha az a legfájóbb pont, kit és mennyire feszélyez az anyakönyvvezető előtti kötelező megjelenés. Sokkal inkább azon búsonghatnak a hagyományokhoz ragaszkodók, hogy Magyarországon egyszerűen nem akarnak nősülni, férjhez menni a fiatalok. A házasságkötések száma jóval kevesebb, mint tíz-húsz éve volt, a magányosságból (na jó, nevezzük önálló életvitelnek) szingli címszóval divat teremtődött. A megszületett gyermekek számának csökkenése és az elmaradó házasságkötések között pedig minden különösebb erőlködés nélkül megtalálható az összefüggés. Vagyis úgy érzem, a tartalom helyet újfent sikerült megtalálni eme esküvős vitában a kevésbé lényegeset. Honi politikusainknak, nyomjanak szegfűs, tulipános, szabad madaras vagy narancsos csókot a menyasszony orcájára, ezerszer inkább azon kellene tanakodniuk, miként lehetne tartóssá tenni a párkapcsolatokat. Olyan, emberek között önkéntesen létrejött kötelékké, amelyet nem zilálnak szét a hétköznapi robotban csapágyasra széthajtott apuka dörgedelmei, a ki tudja hány műszakra kényszerülő (vagy éppen munkanélküliként töprengő) anyuka velőt és dobhártyát rázó sikolyai. Azt persze senki nem várja el a politikától, hogy a szülők helyett képviselői útján simogassa meg a gyerkőcök buksi fejét. Ám a mainál jóval hatékonyabb családtámogatási rendszer, az otthonhoz jutás feltételeinek további könnyítése, egy, a gyerekeknek szánt, tervezhetőbb életpálya mindenképpen sokat nyomna a latba, amikor egy köztéri padon üldögélve felvetődne a kérdés: aztán házasodjunk, vagy inkább mégsem • Mivel kis honunkban mostanság azért nagyobb gondok is terpeszkednek a vállon, mint az. mégis ki adja össze a párokat, gyanítom, a reánk leselkedő választási küzdelmek központi témájává sem válik majd Semjén Zsolt felvetése. Az ifjú párok megélhetésének biztosítása annál inkább. Javaslom hát, hogy erre a kérdésre koncentráljunk, de nagyon. És ha egyszer formát ölt a mindenkit boldogító és persze megvalósítható program, biztosra veszem, állam is, egyház is áldását adja házasságmentő, családteremtő terveinkre. Vincze sürgeti a hatástanulmányt A vallásos emberek többnyire kényszernek tartják a polgári esküvőt, ha az állam hivatalosan is elismerné a templomban kötött házasságot, megszűnhetne egy fölösleges procedúra - állítja a KDNP elnöke. Egy szegedi családjogász és egy alkotmányjogász ezzel szemben úgy véli, a házasságok anyakönyveztetése számos ok miatt megkerülhetetlen. A Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) elnöke, Sernjén Zsolt fideszes országgyűlési képviselő szerint jobboldali győzelem esetén biztosra vehető, hogy a kereszténydemokraták markáns egyház-politikai elképzelésekkel jelentkeznek. A KDNP honlapján olvasható Semjén-nyilatkozat szerint „a vallásos emberek többnyire kényszerű kötelességként élik meg az állami esküvőt, számukra az egyházi szertartás a fontos. Ha az állam hivatalosan is elismerné a templomban kötött házasságot, senkinek a jogai nem sérülnének, viszont megszűnne egy fölösleges bürokratikus procedúra." - Nem hiszem, hogy az emberek többnyire kényszerű kötelességként élnék meg az állami házasságkötést, de az vitathatatlan, nagyon felemelő az egyházi esküvő, miközben a hely szelleme gondolkozásra készteti a jelenlévőket. Azonban nem véletlenül született meg az éppen száz éve hatályos, 1894. évi 31. törvényAFIB a katonai szolgálatról Egy évvel ezelőtt még mintegy 22 ezer magyar fiatalnak kellett a sorköteles katonai szolgálattal számolnia. Ma már mindenki maga döntheti el, családot alapít, továbbtanul, vagy a profi hadsereg tagjaként védi a hazát - hangzott el a Fiatal Baloldal Csongrád Megyei Szövetségének tegnapi sajtótájékoztatóján. A fiatal politikusok emlékeztettek arra, hogy a Fidesz ebben a kérdésben gyakran váltogatta az álláspontját attól függően, miként alakultak a közvélemény-kutatások adatai. Felhívták ugyanakkor juhász Ferenc honvédelmi miniszter figyelmét, hogy jobban propagálja a hadkötelezettség eltörlésének jelentőségét. Kitüntetések Göncz Kinga ifjúsági, családügyi, szociális és esélyegyenlőségi miniszter a szociális munka napja alkalmából szakmai elismeréseket adott át. Hilscher Rezső Életműdíjat kapott Gál Antal, a Szentesi Családsegítő Központ igazgatója, Szabó Andrásné, a Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Egyesített Szociális Intézmény egységvezető főnővére, valamint Zsótér Antal, a Szeged Megyei logú Város Önkormányzat Egyesített Szociális Intézmény igazgatója. Pro Caritate Díjat vett át Rózsavölgyi Anna, a a megyei önkormányzat csongrádi Aranysziget otthonának módszertani osztályvezetője. cikk, a családjogi törvény, amely előírja a házasságkötés anyakönyveztetését - reagált kérésünkre a KDNP elképzelésére Tóthné Fábián Eszter egyetemi tanár. - Szükségességét éppen az egyes egyházak egymástól is eltérő házasságkötési gyakorlata és nyilvántartása indokolta - hangsúlyozta. A családjogász szerint felmerül, hogy melyik egyház előírásai lennének elfogadhatóak, hiszen Magyarországon több mint 140 működik. Ráadásul a négy nagy történelmi egyház is eltérő álláspontot képvisel a házasságkötésről és annak esetleges felbonthatóságáról, a többiről nem is beszélve. - Határozott véleményem, hogy éppen az érintettek érdekében nem lehet kikerülni a polgári anyakönyveztetést. Számos olyan jogszabály van, például az öröklés, a családtámogatás, mely elengedhetetlenné teszi az állami nyilvántartást - jegyezte meg. Tóth Károly szegedi alkotmányjogász nem akart részletekbe belemenni, "de annyit elmondott, hogy tőlünk nyugatra a templomi esküvők mellett is elengedhetetlen a polgári nyilvántartás. Van ország, ahol az egyházi ceremónián részt vesz az anyakönyvezető, s külsőségektől mentesen regisztrálja a házasságkötést. Tóth Károly megjegyezte: a javaslat egyébként számos törvénymódosítással járna együtt. A KDNP szegedi alelnöke már árnyaltabban fogalmazott, mint Semjén. Kalmár Ferenc megismételte, ők azt szeretnék, ha az egyházi esküvő önmagában is hivatalosan elismert lenne Magyarországon, azonban a világi nyilvántartás szükségességét nem fogják vitatni. Kalmár Ferenc nyugati példákra hivatkozva nem értett egyet azzal a felvetéssel, hogy ha javaslatuk megvalósul, az jelentősen növelné az élettársi kapcsolatok és a házasságon kívül született gyermekek számát. OLÁH ZOLTÁN MUNKATÁRSUNKTÓL A csongrádi duzzasztó ügyében sürgős lépésekre lenne szükség mondta Vincze László, Csongrád és térsége fideszes országgyűlési képviselője péntek reggeli sajtótájékoztatóján. Jó hír, hogy az országgyűlés mezőgazdasági bizottsága november 9-én foglalkozott a csongrádi tiszai vízlépcső és a bökényi Körös-duzzasztó kérdésével is. A bizottság egyértelműen támogatja a tervet. A képviselő utalt arra, hogy a gabonatermés külföldre szállítása vízi úton a leggazdaságosabb, a vasút most sem rendelkezik elegendő vagonnal. A csongrádi vízlépcső akkor kerülhet be a II. Nemzeti fejlesztési tervbe, ha a szükséges környezeti hatástanulmányok elkészülnek. Ezért sürgeti, hogy kormányzati és megyei pénzből mielőbb rendeljék meg a tanulmányokat, mert ez több mint megyei érdek, ez nemzeti ügy is egyben. AZ EGYHAZAK ES A HAZASSAG PRAXISA A római katolikus egyház a keleti, ortodox egyházakkal együtt szentségnek tekinti a házasságkötést. A katolikus és az ortodox házasság felbonthatatlan, az egyházi bíróságok csupán megállapíthatják a házasságkötés érvénytelenségét. A református, evangélikus, szabadkeresztény vagy evangéliumi egyházak házasságjogi gyakorlata jelentősen igazodik az adott nemzet polgárjogi rendelkezéseihez, van ország, ahol bármely hivatalosan bejegyzett egyház polgári szempontból is érvényes házasságkötést anyakönyvezhet. Magyarországon a protestáns egyházak nem tekintik szentségnek az esküvőt, ami így felbontható. A világi bíróság által kimondott válást követően a protestáns hívő „akárhányszor" újraházasodhat gyülekezetének templomában. A zsidó vallási gyakorlat szerint a vallási vezetők kimondhatják a válást. i.sz. Bizonytalan a mezőgazdaság jövője Balogh László és Font Sándor országgyűlési képviselő tegnap Mórahalmon a mezőgazdaság, különösen a családi gazdaságok bizonytalan helyzetéről tartott sajtótájékoztatót. Balogh László független képviselő hangsúlyozta: a Homokhátságon a mezőgazdaság nem küzd minőségi problémákkal, jövője mégis bizonytalan. A fideszes Font Sándor hozzátette: a kormány a tőkés nagybirtokrendszert támogatja és ellehetetleníti az őstermelőket. A jövő évi költségvetésről elmondta: a mezőgazdaságra szánt 400 milliárd forintból 250 milliárd uniós forrásból származik, a kormány gyakorlatilag csak az uniós pályázatok önrészét biztosítja. Jegyzői engedély kell minden tűzijáték rendezéséhez Szilveszterkor már életbe lép a petárdastop Idén szilveszterkor sem árulni sem használni nem lehet petárdát - erről hozott rendeletet a kormány. Szigorítják a tűzijátékok rendezésének szabályait is, duplájára emelik a szabálysértésekért kiszabható bírság összegét. Idén szilveszterkor - az előző két évvel ellentétben - már nem függeszti fel a petárdatilalmat a kormány. A nemrég módosított, ide vonatkozó kormányrendelet kimondja: szilveszterkor tilos petárdát árulni és használni. Más, 11-es pirotechnikai osztályba sorolható termékek - például a vezetőpálcás rakéta - az év utolsó napján változatlanul engedély nélkül felhasználhatók. Újdonság az is, hogy a jövőben a tűzijátékok megrendezésére a jegyzőtől nem csupán a 22 óra és reggel nyolc óra közötti időszakra kell engedélyt kérni, hanem valamennyi napszakra. Az egyik szegedi belvárosi üzletben bőséges a pirotechnikai eszközök választéka. Az üzlet tulajdonosa szerint a vevők nem tudják, mit és mikor szabad használni. - A sajtó időnként félretájékoztatja az embereket - mondta Herkéné Rakonczai Viola, aki az általa árult pirotechnikai eszközök mindegyikére beszerezte korábban az engedélyeket. - A vásárlók nem tudják, hogy a pirotechnikai eszközöket két kategóriába sorolja a törvény. Az első kategóriA rendeletmódosítás nehéz helyzetbe hozza az üzleteket Fotó: Frank Yvette ába tartozókat egész évben árusíthatják az engedéllyel rendelkezők - így a mi üzletünk is -, és a vevők fel is használhatják. A másodikba soroltakat viszont csupán speciális engedéllyel rendelkező kereskedőknél lehet megvásárolni, azok szilveszter előtt három nappal kerülhettek ki a polcokra. Eddig. Mert mostantól nincs petárdázás. A most módosított kormányrendelet nehéz helyzetbe hozza azokat az üzleteket, amelyek már „betáraztak" az óévbúcsúztatóra, és raktáraikban őrzik a megrendelt petárdákat. Nem örül a tilalomnak az a két szegedi fiú sem, aki havi egy-két alkalommal petárdát durrogtat a körtöltésnél. Tamás és Szabolcs szerint nagyon szórakoztató elfoglaltság a petárdázás, és egyáltalán nem érdekli őket, hogy a környező házak lakóit zavarja a durrogás. - Eddig nem hallottuk, hogy nem lehet szilveszterkor petárdázni. Ha be is tiltják, biztosan lesznek olyanok, akik Szlovákiából hozatnak, ha itthon nem lehet kapni mondta Tamás. Szabolcs pedig hozzátette: biztos benne, hogy ez a szilveszter sem múlik el durrogtatás nélkül. Pedig jól tenné a két szegedi tinédzser, ha komolyan venné a törvény szavát. Azokat ugyanis, akik megszegik az előírásokat - jogosulatlanul birtokolnak vagy használnak pirotechnikai terméket most 50 ezer forintra is büntethetik. A kormány egyébként ebben is szigorítana, a honatyák szavaznak majd arról, hogy a maximálisan kiszabható büntetés összege emelkedjék a duplájára, vagyis 100 ezer forintra. NYEMCSOK ÉVA A kereszténydemokraták feleslegesnek tartják a polgári esküvőt