Délmagyarország, 2005. november (95. évfolyam, 256-280. szám)

2005-11-10 / 263. szám

© a gyengébbel Az oldal az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium támogatásával készült A GYERMEK EGYSZERRE SZERETHETI ES RETTEGHETI BANTALMAZO SZÜLŐJÉT „Most anyát becsukják a börtönbe?" A felnőttektől eltérően egy gyermek az őt ért családon belüli bántalmazást jóval komplexebben és kaotikusabban éli meg: a zűrzavart árnyalja a szülőtől való függő viszonya, sokszor érzelmileg legjobban éppen ahhoz kötődik, aki rendszeresen fájdalmat okoz neki. Ezért az esetek jelentős része: titokban marad. A gyermek a legkiszolgáltatottabb lények egyike a világon ILLUSZTRÁCIÓ: MTI Bármilyen meglepő, a gyermek önbizalmának letörése, a figyelem megvonása, a tanulása, egészsége elhanyagolása, esetleg csűfolása, durva szidalmazása valahol éppoly bántalmazásnak számít, mint a kék-zöld foltokat, fájdalmat okozó verés vagy a szexuális zaklatás. Természetesen nem egyforma megítélés és elbírálás alá esnek ezek az esetek, a családon belüli bántalmazást elszenvedő gyermek a legkiszolgáltatottabb lények egyike a világon. - A gyermekek neveltetéséből adódóan, zömében egy alapos verés után azt érzik: megérdemelték, velük ezt meg lehet csinálni. És ha kitudódnak a dolgok, esetleg a szülőre nézve büntetőjogi következményei lehetnek, sokszor kétségbeesetten azt kérdezik: Most anyát becsukják a börtönbe? - árnyalja a bonyolult lelki helyzetet Schádné Zámolyi Judit, a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság pszichológusa, aki munkája során bántalmazott gyerekeket hallgat meg. Elmondása szerint azért is nehéz ez a kérdés, mert a mama elvesztésétől való félelem miatt inkább hallgat és tagad a gyerek. Tűr. Ragaszkodik anyjához, mert tőle függ. Egy olyan jogi helyzetben pedig, amikor sértettként a bántalmazó szülővel szemben áll - lelkileg sokszor elviselhetetlen a számára. Nagyobb szenvedést okoz neki, mint például maga a verés. A magyarok nevelési módszerének sajátos kultúrtörténeti hagyománya van: a gyereket fenyíteni, büntetni, fizikailag bántalmazni, zsarolni vagy érzelmileg nyomorgatni a büntetéscentrikus nevelési rendszerünkhöz és gyakorlatunkhoz tartozik - véli a bűnügyi pszichológus, aki szerint a szülő a gyereket gyakorta csak akkor szólítja meg, amikor az rosszat tesz, a jót pedig természetesnek veszi. Mélyen gyökerezik társadalmunkban egyfelől az a gondolkodás, miszerint: „pénz számolva, asszony verve jó", másfelől a gyerekem, amíg az én kenyeremet eszi, addig azt csinálja, amit én mondok. Ellenkező eset-' ben... Felmérések igazolják, hogy az a gyermek, aki folyamatos bántalmazásos fenyegetettségben nő fel, és így szocializálódik, felnőttként maga is verni, fenyíteni fogja gyermekét. Ez az ördögi kör egyelőre feloldhatatlan. A gyermek ellen irányuló családi erőszak egyik legsúlyosabb formája a szexuális zaklatás: az elkövető minden esetben a vér szerinti apa, a nevelőapa, az édesanya partnere vagy valamelyik felnőtt férfi a családban. Ez a téma többnyire még mindig tabunak számít a magyar társadalomban. Schádné Zámolyi Judit legutóbb körülbelül két hónapja találkozott ilyen esettel a munkája során. - Ennek a bűnelkövetésnek még mindig óriási a látenciája hazánkban, a gyerekek ugyanis többnyire hallgatnak róla, emiatt nem kerülnek napvilágra az esetek. A szakember ezt részben a gyerekre ilyenkor jellemző szégyenérzettel és a függőviszonnyal magyarázza. A gyereket mindez viszszatartja attól, hogy kiadjon egy számára egyébként fontos és szeretett személyt. Magát a szexuális zaklatást is a felnőttekétől eltérően és bonyolultabban éli meg: egyrészt az egyik helyzetben inkább elszenvedi azt, hogy egy másik helyzetben megtarthassa magának a felnőttel való jó kapcsolatot, másrészt maga a szexuális érintés okozhat örömet is a számára, amiről azért nem gondolja majd azt, hogy neki arra később is Az a gyermek, aki folyamatos bántalmazásos fenyegetettségben nő fel, és így szocializálódik, felnőttként maga is verni, fenyíteni fogja gyermekét. szüksége lenne. Ez az érzés rendkívül kaotikus és ambivalens, szorongással, feszültséggel és bizonytalansággal teli a gyermek számára. Ezért sem tudja megfelelően kifejezni magát, elmesélni, hogy mi történt vele. Ha viszont talál a családon belül egy olyan személyt - például a nagymamát, a nagynénit -, akiben megbízhat, akkor kitörhet ebből a körből. Sajnos az esetek túlnyomó részében a gyerek nem érez szövetségest a családon belül. Ilyenkor súlyozottan merül fel az édesanya felelőssége. A gyermek mintakövető: ha azt látja, hogy hasonló esetben édesanyja tűri és elfogadja a bántalmazást, hasonlóan fog ő is cselekedni. - Az esetek többségében azért a gyereknek mindig van kihez fordulnia, a pedagógusok szerepe itt óriási, gyakran családsegítő szakemberhez vagy a rendőrséghez fordulnak, ha bajt érzékelnek - vázolja a megelőzési folyamatot a pszichológus, aki kiemeli még az iskolákban működő ifjúsági felelősök, valamint a gyámhatóság, a nevelési tanácsadók, a családsegítők és a gyermekvédelmi szakemberek munkáját. A legfőbb gond azonban nem itt van. - Sajnos a családokat a büntetőjogi eljárások után magukra hagyjuk, nem törődünk vele, hogy utána mi marad bennük. A magukra maradt, traumatizált édesanyák, gyerekek hogyan tudják feldolgozni a velük történteket. Nem kérdezzük meg, hogy például ki tudják-e fizetni a pszichológust, meg tudják-e vásárolni a szükséges gyógyszereket. A megsegítésükre nem ajánlunk fel semmit, valójában sorsukra hagyjuk őket - hangsúlyozza Schádné Zámolyi Judit. A szakemberek felelőssége és feladata éppen az, hogy a megfelelő segítőszolgálathoz irányítsák a sértett családtagokat, ahol az említett problémákra megoldást találhatnak. LÉVAY GIZELLA A lányok és nők által megélt diszkrimináció AGYENGEBB: A családon belüli erőszak csupán egy a nők által megélt diszkrimináció és erőszakfajták között. Az alábbi lista a család, illetve az európai kultúra keretein túl nézve tekinti át a lányok és nők ellen életkor szerint elkövetett leggyakoribb erőszakfajtákat. Születés előtt: szelektív abortusz (lánymagzatok elhajtása); az anya bántalmazása (például lánymagzat kirúgása az anyából). Csecsemőkor: lánycsecsemők megölése; lánycsecsemők szisztematikus alultáplálása a fiúcsecsemők javára; testi bántalmazás: verés, dobálás, falhoz vágás, éheztetés. Lelki bántalmazás: kiabálás, fenyegetés, elhanyagolás; szexuális bántalmazás: nemi szervek bántása, nemi erőszak; nemi szervek csonkítása. Gyerekkor: nemi szervek csonkítása; gyermekházasság; lelki bántalmazás; bizalmi személy szexuális közeledése; gyermekprostitúció; gyermekpornográfia. Kamasz- és felnőttkor: „randierőszak" (ismerős által elkövetett nemi erőszak a randevún, házibuliban stb.); „udvarlási" erőszak: savszórás (Jellemző területek: India, Banglades, Indonézia. A gyakorlat lényege, hogy a házasodási vagy egyéb ajánlatra nemet mondó nő arcába savat szórnak, ezzel ellehetetlenítve házassági esélyét.); gazdasági befolyással elért szex (Iskolás lányok szexuális kapcsolata gazdag férfiakkal, akik fizetik tandíjukat); munkahelyi szexuális erőszak: nemi erőszak; szexuális zaklatás előléptetés, munkahely megtartása fejében; prostitúció; pornográfia; nőkereskedelem; házasságon belüli nemi erőszak; hozománygyilkosság (Jellemző terület: India. A lányokkal járó hozomány és vagyon felhalmozásának és megtartásának módszere. Nem ritka egy férfi életében az egymás után négy-öt „otthoni balesetet" - halálra forrázás, megégés - szenvedett feleség.); házastárs általi gyilkosság; sérült és fogyatékos nők bántalmazása; terhesség kierőszakolása. Időskor: indiai özvegyek kierőszakolt „öngyilkossága" vagy megölése gazdasági okokból vagy a tradícióra való hivatkozásból; szexuális bántalmazás; testi erőszak; lelki bántalmazás. A népesedési adatok azt mutatják, hogy e bántalmazások többségének hatására nők milliói „hiányoznak" szerte a világon.