Délmagyarország, 2005. november (95. évfolyam, 256-280. szám)

2005-11-08 / 261. szám

KEDD, 2005. NOVEMBER 8. • AKTUÁLIS" 5 Baráth Etele latolgatja a megye EU-s lehetőségeit Lapunk közös fóruma a fejlesztési hivatallal A Nemzeti Fejlesztési Hivatal, valamint a Délmagyarország és a Délvi­lág szerkesztősége közös fórumot szervez, amelynek témája az Európai Unió strukturális alapjaiból 2007 és 2013 között elérhető források fel­használásának lehetőségei, miként szolgálhatnák ezek Csongrád megye fejlődését, a térség vállalkozásait, gazdaságát. A tanácskozás vitaindító­ját Baráth Etele, európai ügyekért felelős tárca nélküli miniszter tartja. A témához kapcsolódik Botka László szegedi polgármester, Frank József, a Csongrád megyei közgyűlés elnöke, Lengyel Imre, a Szegedi Tudomány­egyetem Gazdaságtudományi Kar professzora, rövid előadásban. Ezt kö­vetően a fórum résztvevői kérdezhetnek, elmondhatják észrevételeiket, véleményüket. A beszélgetést V. Fekete Sándor, a Délmagyarország és a Délvilág főszerkesztő-helyettese vezeti. A fórumot, amelyre minden érdeklődőt várunk, a szegedi városhá­za házasságkötő termében rendezzük meg november 10-én, csütörtö­kön 16 órától. November 7-érői - a mai Szegeden, tegnap Lenin vízszintesen A hajdani Lenin körúton és a Le­nin-szobor helyén kérdeztünk meg szegedieket, mire emlékez­nek: melyik volt a Lenin körút, hol állt a városban Lenin-szobor? És megkerestük, az idei novem­ber 7-én hol állt a nagy októberi szocialista forradalom főszerep­lőjének fémalakja. - Még most is Lenin körútnak hívom, pedig tudom, hogy Tisza Lajos a rendes neve - legyintett magától értetődően az „ötvenes" Nacsa Olga rajzoló. Tegnap, no­vember 7-én, a nagy októberi szocialista forradalom évforduló­ján szegedieket faggattunk szov­jetbarát emlékeikről. A nyolcadi­kos Kálmán Attila is ismerte az elnevezést, sőt azt is hozzátette, mit tanultak az iskolában a bol­sevik forradalomról. Legmélyebbre, úgy tűnt, az utóbbi évtizedek vésték az utca­neveket, pedig Péter László kuta­tásai alapján hosszú időszakon át, már 1880-tól, Tisza Lajos nevét viselte a körút. A háború után Sztálinra változtatták, majd 1956 októberében József Attilára ke­resztelték, és „csak" 1957 tava­szától lett Lenin. A rendszerválto­zás után pedig visszaállították Ti­sza Lajos árvízi biztos dicsőségét. A szegedi Lenin-szobor helyét a harmincon túliak mindnyájan kapásból megjelölték; Kiss Lajos egyenműve 1967 óta állt az egy­kori megyei tanácsháza előtt, a Rákóczi téren erősítette az esz­mei egységet. Talán emiatt bi­zonytalanodott el a nyugdíjas Bajai Lajosné: „A teret is Lenin­nek hívták volna?" A húsz éves Varga Réka és édesanyja nem emlékezett ilyesmire, nem is emlékezhetett - a tér megúszta az átkeresztelést, létezése óta Rá­kóczi tér. A közeli Bocskai utcá­ból azonban még nem távozott teljesen a proletárvezér szelleme. Vendéglátóhely kirakatát díszíti egy Lenin-festmény, ünneptől függetlenül, hétköznapokon is szeretettel óvva. - Vlagyimir Iljics Uljanov, for­radalmi nevén: Lenin, 1870-ben született és 1924-ig élt szov­jet-orosz politikus. Az 1917-es októberi forradalom szellemi előkészítője és vezére - sorolta a tudnivalókat Leninről Volosi­novszki Miklós villamosmérnök. A körút és a szobor is eszébe ju­tott, viszont koránál fogva nem tudhatta, hogy a Rákóczi téri al­kotás megszületése előtt a Stefá­niát díszítette monumentális Le­nin-Sztálin-szobor. Elkészítésé­re, pontosabban Piucsuk és Tau­rity, a két szovjet szobrász művé­nek lemásolására Tápai Antal kapott megbízatást 1950-ben, és a generalisszimusz decemberi születésnapjára avatták fel. Az 1956-os felkelésben a szegediek bosszúja utolérte a szovjet veze­tők monumentális mását, és bár az ülő Lenin és az álló Sztálin új­jáépült, nemsokára az egész kompozíciót eltávolították a parkból - fogalmaz írásában Tóth Attila. DOMBAI TÜNDE NEM LATOGATJAK Az 1990-es évek elején a sze­gedi Lenin-szobor először a Móra Ferenc Múzeum algyői raktárába vándorolt. Mivel ott sem fért el, a 14 méteres makói obeliszk felszeletelt maradvá­nya mellé, Kun Béla társaságá­ba került a makói múzeumkert­be. így menekültek meg a beol­vasztás elől. Látogatni lehet ­hallottuk Halmágyi Pál igazga­tótól de még senkinek nem jutott eszébe - például novem­ber 7-én. A Móra-múzeum algyői raktárába, majd a makói múzeum kertjé­be vándorolt a szegedi Lenin Fotó: Schmidt Andrea Először a hídroncsokat távolítják el-Ismét csőrendszert fektetnek le a víz alatt Úszó munkagépek a Tiszán Egy hónapja fúrtak Szegednél a Tisza alatt, tegnaptól pedig ás­nak. Ismét szennyvízátvezető csőrendszert fektetnek majd le. A gyermekklinika és a Heavytex között két uszály és hatalmas ásómunkagép foglalta el a Ti­szát. A decemberben befejeződő munka idején csak két napra lesz hajózási zár. A Szeviép Rt. Tiszasziget és Hattyastelep között egy hónap­pal ezelőtt már átfúrta a Tiszát a mederfenék alatt. Ezt követően két vezetékrendszert fektettek le, ami majd a szennyvizet szállítja az új szegedi oldalról Hattyas fe­lé. A most épülő szennyvíztisztí­tók között már két 350 méteres csővezeték húzódik. Mint korábban írtuk, a folyó felső szakaszán, a gyermekklini­ka és a Heavytex közötti részen is átvezetnek egy csőrendszert, ami a felújítandó átemelőket köti majd össze. A munkák tegnap kezdődtek el, de ezen a szakaszon a cég az árvízvédelmi szabályok miatt nem fúrhat. Ezáltal a mun­ka jóval tovább tart, mint Haty­tyastelepnél, ahol nyolc óra alatt végeztek a fúrással. Oltványi Jó­zsef divízióigazgató elmondta: tegnap egy cölöpös úszómunka­gép és két uszály valamint hor­gonyzó bárka és mentőcsónak foglalta el a terepet. Először a má­sodik világháborúban lebombá­zott vasúti híd roncsait távolítják el a mederből és csak ezután kez­dődik a csőágy kikotrása a meder­fenék alatt négy méterrel. A ki­ásott anyagot önürítős uszállyal a szegedi oldalon elterülő Boszor­kányszigetre hordják és ott tárol­ják. Majd visszaszállítják és 2,5 Már dolgozik az úszó ásómunkagép a Tiszán. A Szeviép Rt. munkatársai: Kató István építésvezető, Marosvölgyi Magdolna gépészeti vezető, Oltványi József divízióigazgató és Kincses György építésve­zető a terveket nézik át Fotó: Karnok Csaba méter magasan befedik a három­száz méter hosszú 600 millimé­ter átmérőjű csövet. Ebben veze­tik a szennyvizet egy oldalról a másikra. Ezt követően egy búvárhajó is megjelenik a Tiszán: a búvárok a szegedi oldalról egy 1400 milli­méter átmérőjű vezetéket fektet­nek le a sodorvonalig, amiben majd a csapadékvíz folyik a fo­lyóba. A hónap végén, a behúzás idején két napra teljes hajózási zárat rendelnek el. A többi mun­kafolyamat idején csak hajóút el­terelés és szabályozás lesz - tud­tuk meg a divízióigazgatótól, aki elmondta: a munkát várhatóan decemberben fejezik be ezen a szakaszon, ami a négymilliárdos beruházás egyik része, és kapcso­lódik a szegedi csatornázási programhoz. CS. G. L. Balogh Eleméi szegedi jogászprofesszort javasolja a Fidesz alkotmánybírónak Összefogás a parlamenti szavazáson Balogh Elemért, a Szegedi Tüdományegye­tem jogi karának professzorát javasolta al­kotmánybírónak a Fidesz az Országgyűlés alkotmánybírákat jelölő bizottsága tegnapi budapesti ülésén. Óriási szakmai megtiszteltetésnek érzem nemcsak a magam, hanem az egyetem és Szeged nevében is a felkérést - fogalmazott Balogh Elemér, a Szegedi Tudományegyetem jogi karának professzora arra a hírre reagálva, hogy a Fidesz az Országgyűlés alkotmánybí­rákat jelölő bizottsága tegnapi ülésén őt jelöl­te alkotmánybírónak. Hozzátette: csupán egy hete kapta meg a felkérést, és néhány na­pi gondolkodás után fogadta el a jelölést, ami bevallása szerint kicsit váratlanul érte, bár az Alkotmánybíróságnak volt már jogtörténész tagja. Az elkövetkező pár napban szokásos munkarendjét követi, szerdán például meg­tartja boszorkányperekről szóló előadását, majd bőszen nekilát az Alkotmánybíróság munkájának tanulmányozásához. - Balogh Elemér demokrácia iránti elköte­lezettsége és szakmai reputációja is megvan ahhoz, hogy kiválóan ellássa az alkotmánybí­rói feladatot - mondta Dobó László fideszes országgyűlési képviselő, a szegedi közgyűlés Fidesz-frakciójának tagja. Kiemelte, hogy a Szegedi Tudományegyetem jogi karán vég­zett munka nemzetközi szinten is közmeg­becsülésnek örvend éppúgy, mint Balogh Elemér munkássága. A képviselő hangsú­lyozta, minden személyes kapcsolatát meg­mozgatja az MSZP soraiban, hogy a szavazás sikeres legyen. - Nagyon örülök Balogh Elemér alkot­mánybírói jelölésének, és Újhelyi István kép­viselőtársammal együtt azon dolgozom, hogy a kétharmados többségű döntéshez az MSZP-n belül is elérjük a teljes támogatott­ságot - fogalmazott Botka László polgármes­ter. Elmondta még: nagyon fontosnak tartja, hogy Szegedhez kötődő, elismert és kiváló szakember részt vegyen az Alkotmánybíró­ság munkájában. Meglátása szerint a szegedi professzor nagyon jó eséllyel indul az alkot­mánybírói kinevezésért. Botka László emlé­keztetett, hogy a 2002-es polgármester-vá­lasztások után felkérte Balogh Elemért, hogy működjön közre az önkormányzat munkájá­ban, amit ő örömmel elfogadott: a mai napig a közgyűlés jogi, ügyrendi bizottságában te­vékenykedik. Jövő hét hétfőn a pártok konszenzusos megállapodása után hallgatja meg Balogh Elemért az alkotmány és igazságügyi bizott­ság, majd ezt követően szavaz a parlament az alkotmánybíró személyéről. L. G. Mestertanár Az Országos Tudományos Diák­köri Tanács Mestertanár Arany­érem kitüntetését vehette át Gion János, a Szegedi Tudományegye­tem Juhász Gyula Tanárképző Fő­iskolai Kar docense Magyar Bálint oktatási minisztertől és Szendrő Péter OTDT-elnöktől tegnap Bu­dapesten. A technika tanszék ta­nára országos konferenciák szer­vezésében is tevékenyen részt vesz, évente több diákja mutatja meg tudományos diákköri dolgo­zatát az országos konferencián. Fizetnek a méhészeknek A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) határidőre befejezte a méhészeknek járó tá­mogatások kifizetését. Az előzetes várakozások el­lenére az idén rendelkezésre álló, közel egymilli­árdforintos keretnek még a harmadát sem sikerült kihasználni, a mintegy 3500 érintett „mindössze" 280 millió forint támogatást igényelt - kaptuk a tá­jékoztatást az MVH-tól. Mint ismeretes, hazánk még tavaly elkészítet­te a Magyar méhészeti nemzeti programot, ami feltétele volt annak, hogy Magyarország igénybe vehesse a méz termelése és forgalmazása után járó uniós támogatást. Egyébként a program há­rom évre szól, s ez az, ami alapján az EU illeté­kes bizottsága dönt a rendelkezésre álló összeg­ről. A döntéshozók a magyar méhcsaládállo­mány számára a maximálisan adható pénzt sza­vazták meg. Idén a méhészek szeptember 15-éig adhatták be a támogatási kérelmeket, a következő gazdasági év­vel kapcsolatban pedig az agrártárca újabb rendele­tet jelentet meg. Januártól elfogadják a személyit, a jogosítványt viszont nem A bérletigazolvány alkonya? Habár eddig nem nép­szerűsítették, már ja­nuártól nem kell bér­letigazolvány a bérlet­hez, hogy Szegeden tö­megközlekedjünk. Az elfogadható okmányok köre szűkös: jogosít­vány például azért nem használható, mert ál­lítólag túl kicsi. A napokban egyes váro­si bérletárusítók lebe­szélték a bérletigazol­vány megvásárlásáról az utasokat, amit azzal magyaráztak: hamaro­san megszűnik az évti­zedek óta bevett „papír­tok". Ezzel szemben azonban nem tűnik el a szegedi tömegközleke­désben használatos ok­mány - noha az utazás­hoz ez év elejétől már felhasználható más fényképes igazolvány is. Mint Hencz Ferenc, a Tisza Volán kereskedel­mi és közszolgáltatási osztályvezetője el­mondta, az önkor­mányzati rendelet alap­ján született intézkedé­sük segítségével a vá­rosban csak ideiglene­sen tartózkodóknak kí­vántak könnyítéseket tenni. így januártól út­levéllel és személyi iga­zolvánnyal is használ­hatók a teljes árú bérle­tek - ha arra előzőleg fölírják a használt ok­mány számát. Az osz­tályvezető hozzátette: habár fényképes okirat - amely ugyanazon sze­mélyi adatokat tartal­mazza, mint az előbbi kétféle -, a jogosítványt mégsem fogadják el az ellenőrök és a buszsofő­Fotó: Karnok Csaba rök az „önigazoláshoz". Ezt azzal magyarázta, hogy túl kicsi a jogosít­vány mérete - ami egyébként akár plasz­tik, akár a régi papír for­májában ugyanakkora, mint a személyi igazol­vány -, így a sofőröknek túl sókat kellene szö­szölnie vele, hogy elol­vassák, ez pedig növel­né a menetidőt. Hang­súlyozta, hogy így is bő­vítették az utazási iga­zoláshoz • felhasznált iratok körét. A vezető elmondta azt is: ők továbbra is a száz forintba kerü­lő bérletigazolványok megvásárlását javasol­ják, ugyanis ezek hasz­nálata jóval praktiku­sabb, mint különböző okmányainké, amelyek - ha a kotorászás köz­ben netán elvesznek ­nehezebben pótolha­tók. Az SZKT tájékoztatá­sa szerint náluk is hasz­nálatban maradnak a bérletigazolványok, de a személyi igazolvány és az útlevél is elfogadható a trolikon és villamoso­kon - érvényes bérlettel együtt. T.R.

Next

/
Thumbnails
Contents