Délmagyarország, 2005. október (95. évfolyam, 230-255. szám)

2005-10-06 / 234. szám

AZ UGYVED VALASZOL Dr. Juhász György Tibor ICY m Haszonbérlet felmondása Tisztelt Ügyvéd Úr! Évekkel ezelőtt, még a kárpótlás során szereztem egy másfél hektáros területet. Sok munka volt vele, hasznot nem nagyon hozott. Tavaly - a szomszédom hosszas unszolására - haszonbérbe adtam neki a földet. Úgy gondoltam, ezzel megszabadulok egy tehertől, és évente egy kis garantált jövedelemhez jutok. Szomszédom a megállapodás szerinti haszonbért határidőben ki is fizette, de a földet nem rendesen, sőt gyakorlatilag egyáltalán nem műveli. Szerintem valamilyen támogatást vesz fel rá, csak ehhez kellett neki az egész haszonbérlet. Ilyen körülmények mellett én már ki akarok szállni az egészből. Mit kell tennem, hogyan tudom a haszonbérleti szerződést felbontani ? Tisztelt Olvasó! A legegyszerűbb megoldás az lenne, ha közös megegyezéssel megszüntetnék a szerződést. A körülményeidből arra következtetek, szomszédja ebbe nem menne bele. Leveléből nem derül ki, hogy a szerződést határozatlan vagy határozott időre kötötték. A határozatlan időre kötött szerződéssel szemben rendes vagy rendkívüli felmondással élhet. A határozott időre kötött szerződést a határidő lejárta előtt csak rendkívüli felmondással szüntetheti meg. A rendes felmondást nem kell megindokolnia. A mezőgazdasági haszonbérletet hat hónapos felmondási idővel, a gazdasági év végére lehet megszüntetni, ami a gyakorlatban szeptember 30. napját szokta jelenteni. A felmondást tehát jövő év március 30. napjáig kell megtennie, ebben az esetben jövő év szeptember 30. napjával szűnik majd meg a haszonbérlet. Feltételezem, hogy nem szeretne ilyen sokáig várni, így javaslom a szerződés rendkívüli felmondását. A rendkívüli felmondás a szerződést azonnali hatállyal megszünteti. Azonnali hatályú felmondásra kerülhet sor, ha a haszonbérlő figyelmeztetés ellenére sem műveli meg a haszonbérelt földet, vagy általában olyan gazdálkodást folytat, amely súlyosan veszélyezteti a termelés eredményességét, a föld termőképességét. Úgy gondolom haszonbérlője magatartásával ezeket megvalósítja. A felmondás előtti figyelmeztetés szóban is történhet, de azt célszerű írásban megerősítenie. Szomszédjának a rendkívüli felmondást tudomásul kell vennie, ez a gyakorlatban írásbeli elfogadást jelent. Ha ezt 3 napon belül nem teszi meg, akkor önnek a három nap elteltét követő további nyolc napon belül a bírósághoz kell fordulnia a felmondás érvényességének megállapítása érdekében. E határidő elmulasztása jogvesztő, ami azt jelenti, hogy a közölt felmondás hatályát veszti. Nagyon lényeges, hogy a felmondások csak írásban érvényesek. A későbbi bizonyíthatóság érdekében azt vagy személyesen, az átvétel dátumának feltüntetésével adja át, vagy tértivevényes levélben, postán küldje el. Célszerű a rendkívüli felmondáshoz egy nyilatkozatot is mellékelni, melyet a haszonbérlő aláírva visszajuttat, ha a felmondást tudomásul veszi. Az ígéret szép szó - még Dorozsmán is Kiskundorozsmán az első újosztás (Dobos u., Barátság u., Icrney u. és a tőlük keletre fekvő utcák) lakói anno azt az ígéretet kapták, hogy a felépülő házakhoz az infrastruktúrát is kiépítik. Megépült az óvoda, iskola és a bolt. Az utcák burkolata, a szennyvíz elvezetése, a buszközlekedés kiépítése csak ígéret maradt. Az EU-ba való belépéssel és pénzbeli támogatásával ismét ígéret hangzott el a városvezetés részéről, hogy ezek a régi ígéretek most valóra válhatnak. Beindult a szennyvízcsatorna építése (bár nagy nehézségek árán), az átadott szakaszokon az utcák állagába is van javulás, csak a buszközlekedés a Dobos, illetve (erney utcában nem indul be. Sajnálatos, hogy ebben a témában nincs semmi előrehaladás. A választópolgárok joggal és jogosan várják el, hogy e területen is történjen előrelépés, és a régen ígért közlekedésfejlesztés megvalósuljon. BUGYI ZOLTÁNNÉ, 8ZEGED-KISKUNDOROZSMA 18 «KAPCSOLATOK» CSÜTÖRTÖK, 2005. OKTÓBER 6. A termelőknek és a kereskedőknek is joguk van a pihenéshez Futó: Schmidt Andrea Egy több ezrünket érintő botrányos kérdés emberséges megoldására lenne szükség. A dorozsmai zöldség-gyümölcs nagybani piac üzemeltetője megváltoztatta a piac nyitva tartását. Ez még nem is lenne gond, joga van hozzá. Ahhoz talán már nincs, hogy ez ne igazodjon az érintettek jogaihoz. A termelők és a kereskedők is emberek, joguk van a normális élethez, joguk van a pihenéshez. A vezetés úgy döntött, hogy ezután éjféltől lesz nyitva a piac. Az érintetteknek ezért hidegben és sötétben, a normális pihenés idején kell a piacon lenni. Aláírást gyűjtöttünk, több mint hétszázat két és fél nap alatt, kérve legyen nappal a piac, hiszen ez mindenkinek - még a piac üzemeltetőjének is - jó. Nem kell állandóan éjszakázni a piaci személyzetnek, nem kell éjszakai pótlékot fizetni. Ahelyett, hogy elgondolkodtak volna a tulajdonosok az aláírásokon, megfenyegették a kezdeményezőket, hogy ha ilyet tesznek a jövőben, bérleti jogviszonyuk gyorsan megszűnik a piacon. Van úgy, kérem, hogy éjszaka is dolgozik az ember, ha muszáj, de ha nem, akkor nem teszi. Oktalanul, megfelelő szakmai indokokat nélkülözve ezrek kényszerülnek embertelen időpontban dolgozni, míg a kft. vezetői édesen alusszák jól megérdemelt!?) álmukat! SERFŐZŐ ISTVÁN, TÖRÖKSZENTMIKLÓS Éjjeli élet a nagybanin A tömbjegy csak a „ fedelével" érvényes Fotó: Frank Yvette Utazásom története Ritkán utazom tömegközlekedési járművön és egy korábban vásárolt tömb jeggyel utaztam, melyet felszálláskor érvényesítettem. A buszon ellenőrök tartózkodtak és a jegyemet átadtam ellenőrzésre. Ekkor közölték velem, hogy a jegyem már nem érvényes, mert nincs fedele. Egyszerűen nem értettem, miről van szó - utólag megtudtam. Zavaromban dadogva megkérdeztem, mi az a „fedél". Abban a pillanatban egyszerűen idiótának éreztem magam, még jobban elbizonytalanodtam. De gyorsan következtek az események. Azonnal szálljak le a buszról, és mint egy „bűnöző" vagy „bliccelő" a két úr társaságában a Dózsa György utcában leszálltam. Közölték, fizessek 2500 forint helyszíni bírságot. Nem volt nálam ekkora összeg, így kaptam egy 5000 forintos csekket. Szeptember 19-én bementem a Zrínyi utcai irodába rendezni tartozásom. A két hölgy kedvesen felhívta szíves figyelmemet, hogy 6,50 forint utazási kedvezményben részesültem és a jegy csak a fedéllel együtt érvényes, majd kiállították a nyugtát 2500 forintról, melyet befizettem... NAGY JÓZSEFNÉ, SZEGED Mementó - okulni fogunk-e belőle 1 Alig több mint hat évtizede, 1944 októberének közepén ért véget „Történelmünknek 1540 - János király halála - óta első független Magyar Királysága... Földrajzi helyzeténél és megcsonkítottságánál fogva ki volt szolgáltatva szomszédjainak és a nagyhatalmaknak. E szomszédok és nagyhatalmak elfogult ellenségességgel viseltettek irántunk. E kiszolgáltatottságtól függetlenül a kormány végzetes bűne a háborúba lépés volt, melyet elkerülhetett volna. Másik bűne a zsidótörvény és következményei, amire nem mentség, hogy a zsidóságot Európa-szerte mások is üldözték, például a német birodalmon kívül a franciák, valamint Magyarország összes akkori szomszédjai." (Nemeskürty István: Búcsúpillantás, Szabad Tér Kiadó, 1995., 294-295. old.) A pokol erői akkor kezdtek igazán tombolni, amikor Szálasi Ferenc Budapesten átvette a hatalmat. Milyen út vezetett ide? Mikor történt, volt-e egyáltalán döntő mozzanat? Idejében észlelte a kormány a fasizmus erőinek mozgolódását? Az utóbbi kérdésre igennel kell felelnünk. Az 1921- ben Olaszországban kormányra kerülő Mussolini mozgalma nálunk sem marad hatástalan. November elején megalakul a Magyar Fascista Tábor, amelyet a belügyminiszter november 10-én már be is tilt. (Nem kis elismerés illeti ezért a Bethlen-kormányt, amelynek fő gondját az október 20-23. között lezajlott „második királypuccs" jelentette.) Az 1926-os választásokon a Fajvédő Párt még gyengécske, mindössze 3 mandátumot nyer el, de két év múlva Magyarországon is megalakul a Nemzeti Szocialista Párt, amelynek megbízottait 1933-ban az elsők között fogadja a német birodalmi kancellári tisztségre emelkedő Hitler. A magyar törvénykezés ez idő tájt „balra üt" (Sallaiés Fürst statáriális kivégzése, József Attila Döntsd a tőkét című verseskötetének elkobzása), de a belügyminiszter ismét éber: eltiltja a horogkeresztes jelvény használatát „mivelhogy ez újabban egy idegen állam hivatalos jelvényének minősül", majd alig egy évre rá, minden irányú további szervezkedéstől is eltiltja a Nemzeti Szocialista Pártot. 1934. Ausztria véres éve: februárban a kormány által levert kommunista felkelés, nyáron, a nemzetiszocialisták sikertelen fegyveres puccskísérlete, amelynek során Dolfuss kancellárt meggyilkolják. (A puccsisták a kancelláriában semmilyen ellenállásra sem találtak, sőt a tisztviselők egy része „Heil Hitler" felkiáltással fogadta őket.) Magyarországon a belügyminiszteri tiltás hatásosnak bizonyult, az 1935-ös választásokon a Magyar Nemzeti Szocialista Földműves és Munkáspárt csupán 2 mandátumhoz jutott. Ugyanebben az éviién lépett a nyilvánosság elé Szálasi Ferenc (elöljárói által korábban tehetségesnek ítélt és a párizsi katonai attasé posztjára kiszemelt vezérkari őrnagy) „Cél és követelések. A Nemzet Akarata Pártjának programja" című írásával. Szálasi megúszta azzal, hogy nyugdíjazták. Ez, minden bizonnyal kései intézkedés volt, mert tiszttársai előtt 1929 óta hirdette tanait. Most már nem tudta megállítani az sem, hogy 1937-ben pártját betiltották, őt magát pedig fegyházbüntetésre ítélték. Amikor az Anschluss évében (1938) Horthy kormányzó rádióbeszédében azt fejtegeti, hogy a hadseregben gátat szab a politikai uszításnak, a szélsőjobboldali lavina már mozgásban van, és a kormányhatalomban való részesedést követeli. Növekszik a külpolitikai nyomás is, megszületnek a zsidótörvények, amelyekkel a magyar társadalom jelentős része is szimpatizál. Az 1939-es választásokon a Nyilaskeresztes Párt és szövetségesei 42 mandátumhoz jutnak. A II. világháborúba történt belépésünkkel a mozgástér tovább csökken, ami a kezdeti német sikereket követő kudarcok után elvezet 1944. március 19-éhez, Magyarország nemet megszállásához. A magyar miniszterelnök (Kállay Miklós) bujkálni kényszerül a Gestapo elől. Hitler teljhatalmú biztost küld Magyarországra. Megkezdődik a zsidók és cigányok deportálása. És most olvassuk ismét Nemeskürty István sorait: „Be kell azonban vallanunk, hogy mindent a német megszállásra és a háborús bajokra fogni felelőtlen önfelmentés lenne. A vármegyék, városok, falvak közigazgatása ijesztő egységben hajtotta és hajtatta végre a magyar zsidóságot megalázó, halálba küldő intézkedéseket. Csak pironkodva olvashatjuk a legkülönbözőbb hatóságok ránk maradt körleveleit, utasításait, rendelkezéseit 1944 nyaráról". (Nemeskürty, i.m., 279-280. old.) 1944 június elején a szövetségesek partra szállnak Normandiában, augusztus utolsó hetében a szovjet csapatok áttörik a német-román állásokat és szeptember 23-án a Vörös Hadsereg Dombegyház-Battonya-Csanádpalota térségében átlépi a magyar-román határt. A németek megrendült pozícióját kihasználva Horthy tárgyaló delegációt küld Moszkvába, ahol október 16-át jelölik meg mint a fegyverszünet kihirdetésének végső időpontját. (Ezen a napon Churchill is Moszkvában volt.) 1944. október 15-én délelőtt a kormányzó proklamációját sugározta a rádió, amelyben bejelentette a fegyverszünetet. A főváros lakói közül sokan az ablakokba tették a rádiót, hogy az utcán is hallják. Ugyanezen a napon Szálasi Ferenc átvette a hatalmat. Magyarországot elsodorta a nyilaslavina. És vannak, akik ezt a napot kívánják ünnepelni. Ünnepelnék, hogy a Szálasi-kormány rendeletet adott ki a 'zsidóvagyon állami elkobzásáról, a 17-60 év közötti férfiak katonai behívásáról, a gépek, nyersanyagok, mezőgazdasági termékek, egészségügyi felszerelések, műkincsek Németországba evakuálásáról, sőt minden 17-70 éves magyar állampolgár hadkötelezettségéről. Ünnepelnék, hogy a háború folytatása miatt Budapest 49 napos ostromot szenvedett el. (Elesett 50 ezer katona, fogságba jutottak 138 ezren, meghalt 25 ezer polgári személy, megsemmisült 32 ezer lakás). Ünnepelnék, hogy a háború még 194 napon át tartott Magyarország területén. Most már a történelem fényénél pergettük le az utat. Láttuk, hogy voltak, akik látták a veszélyt, de senki sem látta a döntő mozzanatot, és valljuk be, hogy ma sem látjuk igazán. Ezért tanulságosak a közelmúltban elhunyt Simon Wiesenthal szavai: „Több mint hat évtizede még iskolába jártam, s zsidó hozzátartozóimmal jókat viccelődtünk Adolf Hitleren, a mulatságos bajuszú fura kis emberkén. Bombasztikus fenyegetéseit senki sem vette komolyan, csak akkor, amikor már túl késő volt."- írta 1994 júniusában, a náci háborús bűnösök kérlelhetetlen üldözője. (Forrás: Yaron Svoray és NickTaylor: Hitler árnyékában, Bevezető.) Azóyi újabb évtized telt el. Okultunk belőle? SZALAY ISTVÁN, SZEGED