Délmagyarország, 2005. október (95. évfolyam, 230-255. szám)

2005-10-06 / 234. szám

CSÜTÖRTÖK, 2005. OKTÓBER 6. • K É P E S J Á R NI í) B Ö R Z E • 3 Az újraindított szegedi vágóhídon Pick-rekordot döntenek Megint vágnak, szerződnek Januártól beindul a nagyüzem, évi 650 ezer sertést dolgoznak fel a Horgosi úton Fotó: Schmidt Andrea Egy év szünet után újra szerződik a ser­téstartókkal a Pick Szeged Rt. - erről tegnap egyeztetett a cég a termelőkkel. A vágás tavaly szeptemberben állt le, a kezdés közel 300 millióba kerül, de januártól már ér­kezhetnek a szállítmányok. Jövőre 650 ezer sertést vágnak, a korábbi Pick-rekord 450 ezer volt a Horgosi úton. Nemcsak környékbeli szövetkezetek, sertés­telepek, gazdaságok képviselői kaptak meghí­vót tegnapra a Pick-klubba, hanem dunántú­liak is, jelezve, hogy a Pick és Délhús Rt. kö­zös irányítás alatt működik. Tegnap a nagy súlyú sertések felvásárlásával kapcsolatos szerződések előkészítése folyt, a szándéknyi­latkozatokat gyűjtötték össze. A nagy súlyú, szárazabb húsú sertések a szalámigyártás alapanyagául szolgálnak, tartásuk, hizlalásuk nem csak időben tér el a többi kategóriától. A Picknél utoljára 2003 szeptemberében ültek le a termelőkkel hasonló tanácskozás­ra, 2004-ben már nem, mivel a szegedi hús­ipari óriásnál tavaly ősszel a korábbi tulajdo­nos, az Arago Holding leállította a vágást. A környékbeli sertéstartók azóta annak adják a sertést, aki viszi, és gyorsan fizet. Csongrád megyében jelentősen visszaesett a termelési kedv, ennek élesztését is szolgálta a tegnapi tanácskozás. Kovács László, a Pick és a Délhús Rt. el­nök-vezérigazgatója elmondta: a cég éves szerződéseket szeretne kötni, olyan garanci­ákkal, amelyeket negyedévente újratárgyal­nának. „Ma nincs az a termelő és nincs az a feldolgozó, aki egy évre előre látná a folyama­tokat" - magyarázta a három hónapos perió­dusokat a vezérigazgató. Mindig az új ne­gyedévet megelőző időszak felénél mondják meg, mekkora lesz a garantált, minimum ár: tehát 2006 elejére november közepén hirde­tik meg a felvásárlási árakat. Szeretnének együttműködni a termelőkkel, magyar ser­tést feldolgozni, és azt tudatosítani: „Ez a Pick már nem az a Pick." A nagy súlyú sertés speciális „termék" ­mondta Kovács László -, most nincs is a pia­con, de jövőre, az első negyedévben már sze­retnék felvásárolni. A sertésvágó-vonal újrain­dításával kapcsolatban hangsúlyozta: a de­cemberi próbaüzem után januártól teljes ka­pacitással beindul, napi kétezer disznót vág­nak, évi 650 ezret. Noha a környéken a sertés­tartási kedv lelohadt, vészhelyzet nincs, mivel a pécsi vágóhíd leálltával az ottani 400 ezres szerződött mennyiséget Szegedre szállítják. A tanácskozás hangulata, a feltett kérdések és válaszok azt sugallták, hogy egyelőre „béke van", mintha a termelők és a húsipar nem beszélne el egymás mellett. Mindkét fél tud­ja, mi lehet a tárgyalási alap a felvásárlási árakban, tisztában van vele, hogy a magyar sertéstartó nem ugrálhat: bármikor bárme­lyik áruházlánc behozza az olcsóbb külföldi húst, hogy a vásárlóknak kedvezzen. F. K. MAJSAROL MAR TÍZ EVE Csillag László, a kiskunmajsai Majsafarm Szövet­Kezet vezetője tíz éve áll kapcsolatban a Pickkel. Most arra lát lehetőséget - mondta el -, hogy nagy súlyú sertéssel azok a termelők is labdába rúghat­nak, akik csak 30-50 darabot tartanak, és saját 20 hektáros földjükön megterem a takarmány. Megtorlás PANEK SÁNDOR Kari Ernst törzshadbíró, aki Hayrtau parancsára az aradi vértanú tábornokok halálos ítéletét meghozta, 1867-ben, a kiegyezés esz­tendejében lovagi rangot kapott Ferenc lózseftől. Attól a Ferenc Józseftől, akinek jelmondata így szólt: „Bizalmam az ősi erény­be"-, s aki ugyanabban az évben ezt mondta: „Bizalommal fordu­lok a nemzethez, midőn felhívtuk a helyzet nehézségeiből fejlő­dött akadályok elhárítására." Hogy miféle bizalom lehetett ez, és a királyi mellébeszélés a helyzetnek milyen nehézségeire utalt, azt akkor már sem itthon, sem Európában nem kellett külön ma­gyarázni. Haynaut, a bresciai hiénát és Arad hóhérját, amikor 1850-ben diplomáciai küldöttségben Londonban járt. a Barclay és Perkins féle sörfőzőházban tett látogatásán az angol munkások úgy megverték, hogy a rendőrség alig tudta élve kimenekíteni. Kossuth Lajostól tudjuk, hogy még az osztrák császári kormány sem volt hajlandó kiállni mellette-, a bíróságra irányította Hayna­ut, aki, mivel nem talált volna angolt, aki mellette tanúskodik, el­állt a pertől. S hogy a hányatott magyar történelem milyen ellen­téteket tud elfogadtatni a nemzettel: Ferenc József a kiegyezés utáni békeidő fejlődése nyomán ugyanúgy a nemzet atyjaként öregedett meg uralkodóként, ahogyan Kossuth Lajos magára ma­radt emigránsként idegenben. Habsburg Ottó 1991-ben úgy nyilatkozott az október 6-i emlék­napról, miszerint „az egész történelmünkben nem szabad túl so­kat gyászolni, hanem ellenkezőleg, tanulnunk kell belőle: mit sza­bad és mit nem szabad csinálnunk ". A Habsburg-leszármazott szá­mára a szabadságharc csak magyarországi polgárháború volt; „vol­tak magyarok az egyik oldalon, és voltak a másikon is" - nyilatkoz­ta. Annó csehszlovák történészek próbálták úgy magyarázni a sza­badságharcot, mint az utolsó magyar nemesi felkelést, amely a ne­mességhatalmának további megtartását célozta, főként a nemzeti­ségek ellen. Nem számított, hogy a tábornoki kar nagy része nem magyar nemzetiségű volt, az országgyűlés jobbágyfelszabadítást fo­gadott el, s a szabadságharc idején lényegében a felső arisztokraták­tól a parasztokig azonos célért küzdött a nemzet. Gróf Esterházy Pál honvéd ezredes a példa rá, aki emigrációjából hazatérve jöve­delméből 48-as bajtársait támogatta válogatás nélkül. S milyen polgárháború volt az, amely a megszálló hatalom bosszúállásával ér véget - Hogy ne is a szabadságharc aradi hőseit említsük, hanem egyszerű, hétköznapi áldozatokat; Csömy Zsig­mond aranyosi molnárt, akit az uralkodó és a kormány szidalma­zásáért lőttek agyon, a lengyel Feliks Slawsky szabót, akit azért végeztek ki, mert „őfelsége a császár ellen a legdurvább és legin­gerlőbb rágalmakat szórta", a Somogy megyei Juta község fiatal jegyzőjét, Nagy Istvánt aki elmulasztotta eltávolítani a templom ajtajáról a magyar kormánybiztosi proklamációt, vagy az Ócsán kivégezett Halászy Károly helyi jegyzőt, akit ellenségei besúgtak az osztrákoknak, s miután a házkutatás során megtalálták a régi nemzetőrcsákóját, a falu végén főbelőtték. Őróluk nem fog más megemlékezni, ha mi nem tesszük. Máris ki kellett cserélni a CT csövét Több beteget lát el a makói kórház A volt rendőrre és két társára súlyosabb ítéletet kért a vádló Kumbor Tibor-per: az ügyész fellebbezett MUNKATÁRSUNKTÓL A Csongrád Megyei Főügyészség fellebbezést nyújtott be a Kum­bor-perben. A vádat képviselő ügyész, Imolya Imre, Kumbor Tibor, Húszéin Tamer és Manai Reda esetében súlyosítást kért, a negyed-, ötöd- és hatodrendű vádlott esetében tudomásul vette az ítéletet. Mint azt kedden megírtuk, első fokon, nem jogerősen, összesen 24 év börtönbüntetésre ítélte a vádlottakat a bíróság a Kumbor Tibor volt rendőrtiszt és társai ellen indított büntetőügyben. A Csongrád Me­gyei Rendőr-főkapitányság nyomozó osztályának volt vezetőjét hat, két arab társát, az egyiptomi Hussein Tamert kilenc, a szír állampol­gárságú Manai Redát hat év szabadságvesztésre ítélték. A bíróság mindhármukat bűnszövetségben, hivatalos személykent, folytatóla­gosan, üzletszerűen elkövetett zsarolás, csalás és más bűncselekmé­nyek miatt mondta ki bűnösnek. Kumbor és két arab társa már az ítélet kihirdetése után fellebbezést jelentett be. A bíróság a negyed-, ötöd- és hatodrendű vádlottat rövi­debb időtartamú, felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte. Kodela nem vacsorázott Kulcsár Attilával A megyei önkormányzat jövőre megvásárolja a több millió forintba kerülő alkatrészt Fotó: Gyenes Kálmán MUNKATÁRSUNKTÓL Kodela László tagadta a bírósá­gon, hogy 2003 májusában együtt vacsorázott volna Bácskai Jánossal, a maffiaellenes köz­pont volt vezetőjével és Kulcsár Attilával, a milliárdos sikkasz­tással gyanúsított exbrókerrel. A Miniszterelnöki Hivatal korábbi helyettes államtitkárát a Bácskai János ellen indult büntetőügy megismételt eljárásán hallgatta meg tegnap tanúként a Csong­rád Megyei Bíróság Katonai Ta­nácsa. A katonai ügyészség vád­irata szerint Bácskai Kulcsár At­tilával kapcsolatban hivatalos személyként bűnpártolást köve­tett el. A második tárgyalási na­pon meghallgatták a K&H Equi­ties Rt. alkalmazottait és Kodela Lászlót. Hétfőn Kulcsár azt val­lotta, hogy Bácskait 2003 tava­szán Kelemen László ügyvéd la­kásán ismerte meg egy vacsorán, amelyen jelen volt Kodela László is. Kodela tegnap elmondta, hogy Kulcsárral június 29-én ta­lálkozott egy budai presszóban, ahol az exbróker közölte: óriási botrány készül a bankban. Kul­csár az iránt érdeklődött, kap­hatna-e segítséget az ügy politi­kai elsimításához. Kodela tudat­ta Kulcsárral, hogy a pénzügyi botrányt nem lehet politikai módszerekkel elsimítani. A Bácskai-tigy tárgyalása jövő hé­ten folytatódik. Máris elhasználódott, ezért ki kellett cserélni a makói kórház CT-jének röntgencsövét. Nem csak a komputertomográfot használják gyakrabban: a kór­háznak nőtt a teljesítménye. Annak érdekében, hogy ezzel arányosan nagyobb finanszíro­zást is kapjon, fönntartója, a megyei önkormányzat megálla­podást kötött a szegedi egye­temmel és a nagykanizsai kór­házzal. Hosszú ideig tartott, mire sike­rült elérni, hogy az Országos Egészségbiztosítási Pénztár idén januárra befogadja a makói kórház CT-jét, s finanszírozza az összes vizsgálatot. Az ellen­zők érve az volt, hogy ilyen mű­szerből több van a megyében, mint másutt. Ám az új CT-t tényleg használják, ezt jelzi, hogy most ki kellett cserélni a röntgencsövet, amely egy bizo­nyos vizsgálatszám után el­használódik. A csőcsere szep­tember 23. óta esedékes, és mi­vel sok előjegyzett beteg vár, a sürgős vizsgálatok miatt is szükség volt már a gépre, a me­gyei közgyűlés azonnal megren­delte az új alkatrészt, amelyet tegnap be is szereltek. így csak nyolc munkanapra kellett nél­külözni a komputertomográfot - tájékoztatta lapunkat Baráth Lajos igazgató. A cső tizenkétmillió forintba kerül. Idén egyelőre bérli a me­gyei önkormányzat, várhatóan jövőre vásárolja meg, de az akko­ri vételárból leszámítják a bérlet díjat. Ezt a cserét most az általá­nos tartalékalapból fizetik - tud­tuk meg Ott Józseftől, a megyei közgyűlés alelnökétől. Azt, hogy a kórházban jóval több beteget látnak el most, mint korábban, más adatok is bizonyítják. A makói kórház fönntartója, a megyei önkor­mányzat most szerződést kö­tött a szegedi egyetemmel és a nagykanizsai kórházzal. Erre a magyar egészségügy finanszíro­zásának sajátossága miatt volt szükség: e két intézmény segít­ségével elérhető, hogy a makói a nagyobb teljesítményre arányo­san nagyobb finanszírozást is kapjon.' A kormány 2003-ban döntötte el a takarékosság jegyében, hogy a kórházak akkori teljesítménye­it száz százaléknak véve, kilenc­venhárom százaléknál húz egy határt. Az eddig terjedő teljesít­mény értékét teljes egészében ki­fizeti az OEIJ a korlát fölötti mennyiséget azonban csak töre­dékében. Mivel 2003 óta jelentő­sen nőtt a makói kórház teljesít­ménye, ez a szabály hátrányosan érinti az intézményt. Ugyanak­kor arra van lehetőség, hogy az a kórház, amelyik nem használja ki teljes egészében a számára adott keretet, köthet megállapo­dást arról, hogy átadja ezt az úgy­nevezett teljesítményvolu­men-korlát maradványt. Az egyetemtől átvett 124, úgyneve­zett HBCS-súlyszámot idén használhatja föl az elszámolásá­nál a makói kórház, az igazgató által megtalált kanizsai intéz­mény azonban végleg átengedi az átadott 100-at. Ez havonta több millió forintot jelent. Baráth Lajos azt is elmondta, reméli, jövőre az új teljesítmé­nyükhöz viszonyítva állapítják meg a korlátot. B.A.

Next

/
Thumbnails
Contents