Délmagyarország, 2005. október (95. évfolyam, 230-255. szám)

2005-10-31 / 255. szám

I A szegedi temetőkben 40-45 ezer látogatóra számítanak Hosszabbított nyitva tartással várják a szegedi temetők mind­azokat, akik halottak napja al­kalmából szeretnék leróni kegye­letüket elhunyt hozzátartozóik sírjánál. A Belvárosi és az Alsó­városi temető reggel 7 órától este 8 óráig tart nyitva. A Dugonics, a Dorozsmai, a Gyálaréti, a Tápéi és az Újszegedi sírkert reggel 7-től este 7-ig várja a látogató­kat. - Mintegy 40-45 ezer látogató­ra számítunk a kegyeleti ünne­pen - nyilatkozta lapunknak Hó­di Lajos. A Testamentum Kft. igazgatója ugyanakkor elmond­ta: idén várhatóan kisebb lesz a tömeg, mivel már a hét végén so­kan kilátogattak a sírkertekbe. A Belvárosi temető környékén mindig nagy gondot okoz a parko­lás. Ezért megnyitották a temető tartalék parkolóját, ahol 250 gép­kocsi is várakozhat egy időben. A várható tömeg miatt rendőrök irányítják a forgalmat a Bajai úton. A Belvárosi temetőbe autó­val is behajthatnak a látogatók - a forgalom azonban egyirányú: a Fonógyári úti kapun mehetnek be a gépkocsik, és a Bajai úti kapun hagyhatják el a sírkertet. A szege­di temetőkben a megyei és a váro­si rendőrkapitányság munkatár­sai a polgár- és a városőrök bevo­násával figyelnek a rendre. Arra kérik a látogatókat, hogy értéket ne hagyjanak az autóban. A foko­zott rendőri jelenléttel a temetői lopásokat is igyekeznek megaka­dályozni, ezért civil ruhás rend­őrök is járőröznek a sírkertekben. A rendőrség a tömegközlekedési járművel utazókat is arra kéri: vi­gyázzanak értékeikre, mert ilyen­kor zsebesek garázdálkodhatnak. A Tisza Volán járatain ma és holnap a munkaszüneti napo­kon megszokott menetrend lesz érvényben. A Belvárosi temető­be a tarjáni víztoronytól ma és holnap temetői körjárat közle­kedik, 19H jelzéssel. A Vízto­rony térről 8.15 és 16.15 között félóránként indulnak a buszok a Csillag tér, Szilléri sgt., Római körút, József Attila sugárút, Ti­sza Lajos krt., Dugonics tér, Kálvária sgt., Bajai út, Belvárosi temető útvon alon. A temetőtől a Víztorony térig 8.30 és 16.30 Fotó: Schmidt Andrea között félóránként indulnak vissza a buszok. A járműveket bérlettel, menetjeggyel lehet igénybe venni. Az l-es villamo­sok ma és holnap vasárnapi menetrend szerint közleked­nek. A 3-as villamos vonalán napközben valamennyi villa­mos 3F jelzéssel közlekedik a tarjáni végállomás és a Fonó­gyári úti végállomás között. A 4-es villamos reggel 7 és este 6 óra között megáll az Alsóvárosi temető bejáratánál kialakított ideiglenes megállóhelynél. HOSSZABB IDEIG FOGADJAK A LATOGATOKAT jg| A megyei városok temetőiben is felkészültek a halottak napjára. Makón a sírkertek addig tartanak nyitva, amíg azt a látogatók igénylik. Csongrádon a köztemető reggeltől sötétedésig, a hódmezővásárhelyi katolikus sírkert még ez után is nyitva tart. A református temető pedig este 9-ig fogadja a látogatókat. Szentesen nem változik a nyitva tartás, a Szeder temetőben este 8-ig látogathatják meg szeretteik sírják a hozzátartozók. HÉTFŐ, 2005. OKTÓBER 31. Külföldiek költöznek a tanyákra Komoly vonzerőt jelentenek a Szeged környéki tanyák a kül­földiek számára. A főként hol­land, német és svájci tanyatu­lajdonosok igyekeznek eredeti állapotukban helyreállítani az épületeket. - Üllés környékén legalább ti­zenkét svájci család vett ta­nyát az utóbbi két évben, Ba­lástya környékén pedig első­sorban németek telepednek le - meséli Gál Aliz, az egyik Ba­lástya környéki tanya tulajdo­nosa. Többen azért jöttek Ma­gyarországra, mert otthoni ­főként magyar származású ­barátaik csodálattal meséltek az országról. Sokan beleszeret­nek az alföldi tájba, tanyavi­lágba, és a számukra fillérek­nek számító 180-200 ezer fo­rintos áron megvettek egy rossz állapotú épületet. így ke­rült Szatymaz környékére Kari Dietmar svájci nyugdíjas is. A férfinak leginkább a végtelen puszta, a hatalmas tér tetszik a magyar tanyavilágban. Azt mondta, szülőföldjén alig van lehetőség egy kert kialakításá­ra. Svájcból egyébként. főleg nyugdíjasok érkeznek, akiket a környék termálfürdői is von­zanak. Megtudtuk: néhányan •- ma­gyar barátaik nevére - megvá­sárolják a tanya mellett lévő földeket is, de nem azért, hogy mezőgazdasági termelésbe kezdjenek, hanem hogy rend­ben tartsák azokat. Ralf Günt­hart például - aki egy al­só-szászországi faluból jött ­rendszeresen kaszáitatja a földjét, és nem engedi, hogy a gyomok elszaporodjanak a ház környékén. Ralf úgy építtette fel a házát, hogy a telken lévő tanyát az alapokig lebontatta, és jó minőségű építőanyag fel­használásával ugyanazt az épü­letet húzatta fel a kőművesek­kel. A tanyák rendbetételét, fel­újítását szinte minden külföl­di tanyatulajdonos a saját fel­adatának tartja. Ásotthalom környékén például néhány holland család annyira ügyel az eredeti állapotok fenntartá­sára, hogy a tanyai bútorokat, használati eszközöket a bolha­piacokról szerzik be, majd fel­újítják azokat. Számukra megéri a befekte­tés - mondták -, hiszen ilyen olcsón nem tudnának otthon élni. Gál Aliz elmondta: az egyik svájci elkezdett magyarul tanulni, és azt tervezi, hogy végleg letelepedik a balástyai tanyavilágban. SZINCSOK GYÖRGY Urbán Erika és Az én Kabosom MUNKATÁRSUNKTÓL Az én Kabosom címmel Urbán Erika színművész szerzői estjét rendezik meg az I. szegedi zsi­dó kulturális fesztivál prog­ramsorozatában ma 16 órától a hitközség székházának (Sze­ged, Gutenberg u. 20.) I. eme­leti dísztermében. Urbán Eri­ka, a legnagyobb magyar zsidó komikus színpadi és élettársa könyvet írt a népszerű Kiska­bos életéről, közkedvelt poén­jairól és máig szóló üzenetei­ről. A színes album CD-mellék­lettel látott napvilágot a Mak­kabi Kiadónál. Az író-olvasó találkozón bemutatják Kabos László néhány magánszámát is, és a helyszínen megvásá­rolható kötetet a szerző dedi­kálja. A sírkertekben felkészültek a gyásznapra - Ideiglenes megállóhely és körjárat Tovább tartanak nyitva a temetők Az egyház szerint a hamvasztott is feltámad Tévhit az urnás temetésekről A katolikus és a történelmi protestáns egyházak sem ta­nítanak olyat, hogy akit el­hamvasztanak, az nem támad fel - mégis sokan erre az in­dokra hivatkozva idegenked­nek az urnás temetéstől. Kér­désünkre a katolikus és a re­formátus lelkész is azt mond­ta, tévképzet, hogy vallási szempontból csak a testteme­tés elfogadható. A vallásos hagyományok szerint élő emberek közül mindmáig so­kan hiszik, hogy akit elhamvasz­tanak, annak a lelke is semmivé válik, és az örök életre már nem támadhat fel. Mint kiderült, ilyet a keresztény egyház sosem taní­tott. - Földeákon már az utolsó si­mításokat végzik az urnafalon, ami rögtön a temető bejáratától jobbra, kegyeletteljes és méltó körülmények közé került - mu­tatta meg a temetkezési helyet Katona Pál esperesplébános, aki elmondta: egyre többen választ­ják az urnatemetést. Az urnák egyébként 10 évre válthatóak meg, ez az időtartam bármeddig meghosszabbítható, ám ha el­marad, a hamvvedret egy közös kriptában helyezik végső nyuga­lomra. A mind gyakoribb hamvasztá­soknak persze jogszabályi okai is vannak, hiszen egy rendeletnek megfelelően a Magyarországon tapasztalható magas talajvíz­szint miatt gyakorlatilag új test­temetés szinte sehol sem lehet­séges, ám nagyon sokan már elő­re megváltották sírhelyeiket, így Földeákon még mindig gyakori, hogy koporsó előtt vesznek végső búcsút az elhunytaktól. A plébá­nostól megtudtuk: alaptalan mindenkinek a félelme azzal kapcsolatban, hogy elvész a lel­ke, akinek a testét itt, a földön el­hamvasztják. A kegyelet végső formájától ugyanis független, hogy megmarad-e az elhunyt szelleme. - Véleményem szerint az egy­házon kívülről, talán a szabad­kőműves gondolkodásból szár­mazhat ez a tévképzet, és így foganhatott meg a népi vallá­sosságban. Éppen ezek a félel­mek is mutatják, milyen nagy szüksége van minden vallásos embernek arra, hogy mind job­ban elmélyüljön a hit ismereté­ben, hiszen a teológia fejlődése is bizonyítja: az egyház tanítá­sa nem mond ellent a tudo­mány eredményeinek - foglalta össze a plébános. - A református egyházban sem volt soha hitelv, hogy csak a test­temetés a helyes - mondta Ko­tormán István, a makói újvárosi református egyházközség lelké­sze. Hozzátette: a hagyományok­hoz persze a reformátusok közül is sokan ragaszkodnak, ezért nem befolyásolják a hozzátarto­zók, vagy a temetésükről előre rendelkezők akaratát. Bár hosszú időn keresztül a reformátusok között sem volt gyakorlat a ham­vasztás. - A Biblia úgy fogalmaz: mind­annyian porrá leszünk, a test el­hamvasztásával csupán a termé­szetes folyamatot gyorsítják fel, így a keresztényeknek sem lehet vallási fenntartásuk az urnate­metéssel szemben - fűzte hozzá a lelkész. I. SZ. Mintegy 40-45 ezer látogatóra számítanak a kegyeleti ünne­pen a szegedi temetőkben. A sírkertekben rendőrök, város­és polgárőrök járőröznek, irá­nyítják a közlekedést. A Bel­városi temetőben megnyitják a tartalék parkolót. A Tisza Volán körjáratot indít, az SZKT ide­iglenes megállót létesít az Al­sóvárosi temetőnél. MUNKATÁRSAINKTÓL A földeáki Gotthárdi Györgyné három évtizede gondozza a hantokat Friss virág a katonasíron Önként és ingyen gondozza Föl­deák elhagyott sírhantjait im­már harminc esztendeje Gott­hárdi Györgyné. Az egyik em­lékhely egy orosz katonáé, aki a katolikus asszony szerint nem tehetett róla, hogy a világpo­litika Földeákra sodorta, ezért ő szeretettel gondol az itt meg­halt férfira. Harminc éve, hogy a Földeákon élő, nyugdíjas Gotthárdi György­né, Mariska néni állandó látoga­tója a falu temetőjének. Nem­csak családtagjaira emlékezni jár ki - önként, fáradtságot, sőt költ­séget sem kímélve gondozza a te­lepülés minden elhagyott sír­hantját. Mind a tizenegy emlé­ken friss virág díszlik - és nem csak az ünnepnapokon. - A faluban szúlettem, és sok hozzátartozóm hunyt el itt. A szüleim és testvéreim is Földeá­kon nyugszanak, ezért egyébként is gyakran kijártam a temetőbe. Régóta feltűnt, és megmondom őszintén: bántott, hogy tucatnyi sír is van a temetőben, amit a gaz lep, és senki sem gondoz. Ezért gondoltam, hogy majd én törő­döm velük. Persze a földek mű­velése mellett alig maradt sza­badidőm, mégis mindennap szo­rítottam rá egy-másfél órát, hogy kigazoljak, és virágot vigyek a vá­zákba - mondta az asszony. A temetőgondnokságtól meg­tudtuk: a tizenegy sír között szép számmal akadnak olyan hantok, amelyeket a hozzátartozók azért nem látogatnak, mert messze laknak, de tudnak olyan Földeá­kon temetettről is, akinek már nem él egyetlen rokona sem. Ezeknek a síroknak a zöme azonban katonasír, jó néhányuk jel nélküli - ismeretlen férfiak nyugszanak itt, akik a Földeák melletti harcokban estek el a második világháborúban. Az egyik síremléken cirill betűs felirat áll: egy orosz származású férfi, Sztefan Mojszejevics Sef­csenko nyugszik itt, a Vörös Had­sereg egyetlen katonája, aki a falu mellett esett el hatvanegy éve. Mariska néni nem hagyja öntözés nélkül ennek a sírnak a virágait sem, mert vallja, ez a férh sem te­hetett róla, hogy a világpolitika magyar földre sodorta - meghalni. - Időközben sok mindent meg­tudtam az itt nyugvó oroszról, akinek a felesége, meg a gyerekei el is látogattak jó huszonöt éve Földeákra. Kiderült: a férfi hét gyereke közül négy szintén Ma­gyarországon halt meg a harcok­ban. A család akkor egy marék orosz földet, egy süteményt és egy szaloncukrot hozott, ezeket én ástam a sírba. Egy kicsit azért is teszem, mert remélem, hogy van olyan orosz asszony is, aki a kint meghalt magyar katonák sírjával törődik - fogalmazott Gotthárdiné, aki szeretné, hogy a külön álló orosz sírt is kerítsék a magyar hantokhoz. Mint azt elmondta: mindannyian csak ál­dozatok, és az Úr előtt mindany­nyian egyek vagyunk. ILLYÉS SZABOLCS Gotthárdi Györgyné szerint lehet, hogy az orosz katona rokonai is így bánnak a kinti magyar sírokkal Fotó: Gyenes Kálmán

Next

/
Thumbnails
Contents