Délmagyarország, 2005. október (95. évfolyam, 230-255. szám)

2005-10-29 / 254. szám

SZOMBAT, 2005. OKTÓBER 29. • AKTUÁLIS* 3 Mindössze tucatnyi berendezési tárgy szolgálja a kényelmet az új körletben Fotó: Schmidt Andrea titkoljuk tovább: ezt a különleges körletet elsősorban azok számra alakították ki, akiket jogerősen tényleges életfogytig tartó sza­badságvesztésre (tész) ítéltek, vagyis a bíróság szerint olyan bű­nözők, akik esetében már re­mény sincs arra hogy valaha visszailleszkedhessenek a társa­dalomba - mondta el Csapó Jó­zsef dandártábornok, a Csillag parancsnoka. Persze az új zárkákban nem fér el az összes tész-es - tudtam meg Széles Gábortól, a Csillag parancsnokhelyettesétől -, de nem is csupán nekik szánták ezt a szigorú biztonsági előírá­sok szerint őrzött területet. Sza­badulásában bízó életfogytos is bekerülhet ide. Mint ahogy a tész-esek között is találni olyat, aki nem a HSR körletben lakik majd, mert a börtön vezetése úgy ítélte meg, képes gondok nélkül beilleszkedni a fegyház­közösségbe. A kinti világból egyébként a HSR-körlet lakója jószerével semmit sem lát. Napi sétájára a tetőn kialakított 18 négyzetmé­teres területre viszik, ám ez is annyira berácsozott és körbeépí­tett, hogy csak az eget szemlélhe­ti a rab. - A HSR-ben élőket teljesen el­zárjuk a börtön többi lakójától is, ám könyveket ők is rendelhetnek a könyvtárból, ha tanulni szeret­nének, zárkájukba jön a pedagó­gus, s a börtön boltjából rendelt élelmiszereket is házhoz szállítják nekik - mondta el Széles Gábor. BÁTYI ZOLTÁN UJ ÜZEM A BÖRTÖNGYÁRBAN Tegnap nem csupán az ország legszigorúbban őrzött rabjai­nak lakóhelyével ismerked­hettek meg a meghívott ven­dégek és a média képviselői. Jártunk a börtöngyárban, vagy ahogy hivatalosan nevezik, a Nagyfa-Alföld Kft.-nél is, ahol egy új üzemet alakítottak ki, ezzel Is segítve a rabfoglal­koztatást. A közel 25 milliós költséggel kiépített területen német alapanyagból német autógyárak számára állítanak elő fűthető üléshuzatot a ma­gyar elítéltek. Semmit sem láthatnak a kinti világból a legveszedelmesebb bűnözők A Csillag börtön tetején sétálhatnak majd a rabok Krumplit osztott Nógrádi Zoltán -A magyar gazdák érdekében demonstráltak Burgonyaország a Lidiben és az áruház előtti parkolóban Zár a Chagall-tárlat a szegedi várban Valószínűleg átlépi a huszon­ötezres álomhatárt a látogatók száma a szegedi vár vasárnap es­te 7 órakor záruló Chagall-kiállí­tásán. Az 1985-ben elhunyt, iga­zi hazájának Franciaországot tar­tó, oroszországi születésű zsidó művész tárlatára az utolsó hét végén is meghosszabbított nyitva tartással, 10-től 19 óráig fogad­ják az érdeklődőket. A jövő hét elején a 43 litográfiát és a három olajfestményt gondosan össze­csomagolják, és elszállítják a kö­vetkező helyszínre, Pécsre. Ugyanez az anyag a következő hónapokban látható lesz Debre­cenben és Győrben is. A legveszedelmesebb bűnözők szántára kialakított körletet, s egy új üzemcsarnokot adtak át tegnap Szegeden. Az egyiket a Csillag börtön legfelső szintjén alakították ki, leginkább tény­leges életfogytig tartó börtön­büntetésüket töltők számára, míg a másikban autógyárak szá­mára készítenek az elítéltek fűthető üléshuzatot. Két helyiség, összesen húsz négyzetméteren. A falra kitett leltár pedig azt mutatja, mind­össze tucatnyi berendezési tárgy szolgálja a kényelmet. Vagyis at­tól nem kell tartani, hogy szemet kápráztató luxus öleli körbe azo­kat, akik hamarosan beköltöz­nek a Szegedi Fegyház és Börtön 50 millió forintos költséggel ki­alakított új körletébe - derült ki tegnap, amikor az úgynevezett HSR-körlet átadási ünnepségét rendezték meg Magyarország legszigorúbbnak tartott fegyinté­zetében. A rövidítés arra utal, hogy a Csillag legfelső szintjén talál­ható területen a „hosszú idő­tartamú szabadságvesztésre ítéltek speciális rezsimű" kör­letrészét építették meg. Talál­ható itt tíz zárka, padlóhoz csa­varozott asztallal, székkel, fek­hellyel. Nem hiányzik a kétszo­bás zárkákból a szekrény és a televízió sem. A vastag rácsok­kal elzárt folyosón láthattunk csocsó- és pingpongasztalt, szá­mítógépet is, míg a foglalkozta­tó teremben kialakítottak a fog­va tartottaknak olvasó- és főző­sarkot, s videózhat is, akt ide betér. Ha pedig kondícióját sze­retné karban tartani, tornázhat bordásfalon, tekerheti a szoba­kerékpár pedálját a HSR-lakó. Első olvasatra akár még csábító is lehet ez a környezet. Am ne gyasztó, közben a mezőgazdaságból élők nem tudják eltartani a családjukat. Haté­kony piacvédelmet, nemzeti áruházlánc lét­rehozását sürgette. Miközben Nógrádi a kamerák és a fényké­pezőgépek előtt beszélt, egy kerékpárját toló asszony dühös megjegyzéseket tett. A polgár­mester beszéde után gyorsan körbevették őt is az újságírók. Budai Ferencrté szerint jó ez az akció, de akkor is csinálhatták volna, ami­kor a magyar gazdák 250 forintért adták a burgonyát és 450 forint volt a gyökér. A nyug­díjas óvónő szerint az emberek azt kénytele­nek megvenni, ami olcsóbb, ezért jó, hogy több áruház települt Magyarországra. Budai­né azért nem utasította vissza az ingyen­krumplit, három kilót beletett a csomagtartó kosarába. Kocsis Illésné is biciklin tolta haza a krumpliszsákokat. Szerinte helyes a gazdá­kat támogatni, sajnálja, hogy ilyen helyzetbe kerültek. A multik leszorítják az árakat, a magyar gazda nem tudja eladni a terményét. Én ezért a piacon veszek magyar zöldséget ­mondta. Mindeközben a parkoló tele volt, az áru­házban sokan vásároltak. A Lidibe érkezők azonban nem rohamozták meg a krumpli­osztókat. Csak egy kis sor állt, folyamato­san vitték a zsákokat a magyar burgonyás autóból. Benn a Lidiben 199 forintos spa­nyol paradicsomot, spanyol uborkát kínál­tak, a cseh hagyma, káposzta és krumpli mellett. A Lidi zöldségeinek csak kisebb ré­szét állították elő Magyarországon. A zöld­paprika egy debreceni cégtől származott, de az öt kilogrammos burgonyászsákokban is hazai terményt kínáltak. A 179 forintos áru minden egyes zacskóján ott díszelgett a dunaegyházi szövetkezet neve: BurgonyaoT­szág. M.B. I. Cellatévé BÁTYI ZOLTÁN Megint gazdagodtunk egy új fogalommal. Hozzáteszem: bár ne kellett volna. Ám a HSR-re, vagyis a hosszú időtartamú szabad­ságvesztésre ítéltek speciális rezsimjére, egy különlegesen kiala­kított, börtönbe telepített börtönre sajnos immár van igény. Éle­tünk ugyanis nem lett szelídebb, s rengeteg embert annyira elra­gad az indulat, hogy olyan gyilkossá válik, akit örökre, vagy leg­alább harminc-negyven évre rácsok mögé kell zárni. Ez a rossz hír. A jó pedig: nem élünk a középkorban, amikor vi­zes várbörtön falához láncolva hagyták kiszenvedhi a rabot. A XXI. században emberhez méltó körülményeket kell teremteni a bűnözőknek is - mondják a jogalkotók, a büntetés-végrehajtás­ban dolgozó szakemberek, s még nagyon sokan mások. Es igaz ez akkor is, ha a HSR, a zárkában kapcsolgatható színes televízió, netán a körletfolyosóra kitett pingpongasztal ténye megosztja a közvéleményt. Magyarországon különösen. Hiszen hazánkban még ma is rendkívül magas azok száma, akik leginkább kerékbe törettet­nék, de legalábbis bitóra űznék a gyilkost, akik nehezen tudják el­viselni, hogy a szemet szemért, fogat fogért elvet átadtuk a múlt­nak. Már pedig ez megtörtént. Merthogy azon is megdöbbennék, ha a Magyar Köztársaság bírósága szem kiszórására, fülbe történő forró ólom öntésére ítélne valakit. Ugyanis arra már rájöttünk, hogy mi, büntetők sem leszünk különbek a megbüntetetteknél, ha tettükhöz hasonló gyakorlat szerint állunk bosszút. Meg aztán a mindennapi élet is bebizonyította: a bűn semmivel sem lesz ke­vesebb, ha könyörtelen az ítélkező. Hogy a színes tévé, meg a pingpongasztal azért mégiscsak sok, már ha családját kiirtó, netán pénzért másokat lemészároló fe­gyenc kényeztetéséről van szó? Nos, aki ellátogathatott tegnap a Csillag börtön HSR-körletébe, már aligha vélekedik így. Merthogy ebbe a zárt világba belecsöppenvén elhibette: nincs annál na­gyobb szigor, mint szabadságától megfosztani valakit. A húsz négyzetméteres „öröklakás", a 18 négyzetméteres, falakkal kör­beölelt „sétálóutca" bőven megfelel a büntetési céloknak, senki ne irigyelje el a padlóhoz csavarozott ülőkét az életfogytiglanra ít élttől. A szabadon és bűntelenül élő gondja egyébként sem az igazán, hogy mennyire sanyargatják a bűnöst. Sokkal inkább azt fájlalja, hogy a bűnre hajlók száma nem csökken, a bűncselekmények mind brutálisabbá válnak, a gazfickók egyre rafináltabb módsze­rekkel rontanak rá a világunkra. Ezért hát bízzunk abban, hogy ha már jutott ötvenmillió HSR-körletre, egyszer talán a bűn meg­előzésére ennél is többet, sokkal, de sokkal többet áldozunk majd. Homokháti krumplit osztottak tegnap a szegedi Lidi Áruház mellett - mórahalmi aktivisták. Nógrádi Zoltán országgyűlési képviselő a magyar termékek védelmét sür­gette és nemzeti üzletlánc létesítését szor­galmazta. Egy „magyar burgonya" feliratú furgonban hozták Mórahalomról a krumplit a szegedi Lidi Áruház elé. A tegnap délutáni demonst­rációt a magyar áruk védelme érdekében hir­dették meg a homokháti gazdák. Nógrádi Zoltán országgyűlési képviselő, a kisváros polgármestere elmondta: a kormány munka­helyteremtő ígéretei nem valósultak meg. Szegeden is nőtt az állástalanok száma, 16 százalékkal többen keresnek most munkát a megyeszékhelyen, mint egy évvel ezelőtt. A munkanélküliség oka szerinte részben az, hogy a magyar termékeket nem védik meg az unióból beáramló rossz minőségű, de olcsó áruval szemben. Nógrádi két zsák krumplit mutatott, az egyiket a Lidiben vette 79 forintért, felirata szerint Csehországból származott. A mási­kat a homokhátiak hozták. Nógrádi elmond­ta: a gazdák 35 forintot kapnak azért a krumpliért, amelyet 80 forintért kap a fo­A munkahelyek megőrzéséért oszt ingyen krumplit Nógrádi Zoltán fotó; Karnok Csaba

Next

/
Thumbnails
Contents