Délmagyarország, 2005. október (95. évfolyam, 230-255. szám)

2005-10-28 / 253. szám

• SZORAKOITATAS, HUMOR, SZATÍRA MINDEN PÉNTEKEN NAPI MELLÉKLETEK DELMADAR Szombat SZIESZTA Hétfő A DÉL SPORTJA, APÉNZ BESZÉL Kedd GYÓGY-ÍR Szerda LÉGYOTT Csütörtök BIZALMASAN • SZERKESZTI: LÉVAY GIZELLA, FÁBIÁN GYÖRGY • 2005. OKTÓBER 28. WWW.DELMAGYAR.HU VENDÉGTOLL - NAGY BANDÓ ANDRÁS A DÉLMADÁR HETI MONDÁSA FÉRFIAKNAK Hetvenöt százalék az esélyed arra, hogy szeretkezz Cindy Crawforddal. Te akarod, ő meg vagy akarja, vagy nem. DÉLMAGYARORSZÁG DÉLVILÁG A DÉLMAGYARORSZAG és a DÉLVILÁG kommunikációs partnere a T-Mobile Rt. Partner Madarak Ha belegondolunk, a jó öreg Alfréd Hitchcock alaposan beletrafált a negyven éwel későbbi kor központi gondjaiba a Madarak című filmjével. 1962-ben forgatta le a Madarakat, és már akkor megrémült a világ, hát tényleg ilyen is megtörténhet? Árthatnak a madarak az embereknek? A szeretett madarak rátámadhatnak az emberre? A filmet nézve úgy érezte az ember, igen, bármi megtörténhet, akár ez Is, amikor pedig kilépett a moziból, egyre csak a fák lombjait és az eget leste, és minden percben arra számított, hogy egyszer csak lecsapnak rá is a fekete madarak. Eltelt negyvenhárom év, és íme, lassan meg kell gondolnunk, hogy fölállítsunk-e egy madáretetőt az udvarunkban, hogy etetgessük-e, merjük-e etetgetni a cinkéket, a verebeket vagy a feketerigókat. Lassan röstelkednem kell amiatt, hogy az első, gyermekeknek írt verseskötetemnek azt a címet adtuk, hogy Madarak tolláról. (A félősebbek kedvéért mondom, a második már a Fából vasparipát címet kapta.) Nem Is kell mondanom, mi az oka, ma már egészen más szándékkal állítunk madárijesztőt az udvarunkba vagy a kertünkbe. Szóval Itt van ez a kór, ez a madárinfluenza, papagájkór, pontosabban vagy itt van, vagy nincs, mert azért ezzel Is úgy vagyunk, mint hajdanán Csernobillal, hogy szálltak azok a rettenetes radioaktív felhők, de mindig másfelé, mert Magyarországot minden rossz elkerüli. Nem tudom, mi lesz a vége, az biztos, hogy az elejét már láttuk, amikor példamutató honatyák oltatták be magukat a kór ellen. Nem tudom, hogy kell-e rettegnünk, azt sem, hogy a csirkéről és a pulykáról vissza kell-e szoknunk a disznóra és a marhára, bár ezzel is óvatosan kell bánnunk, mert pár éve még a kergemarhakór veszélye miatt kerülgettük a marhafelsált. Egyelőre a szülőfalumat sem akarom fölkeresni, a félelem visszatart tőle, ugyanis Deszken papagájkórt mutattak ki több férfi szervezetében. Nem tudom, csak délre repülnek-e a költöző madarak, vagy nyugatra is, mert akkor menthetetlen vagyok, semmi perc alatt elszállhatnak Orfűre is. A minap meg ezt olvasom: este madár csapódott egy leszálláshoz készülődő katonai repülőgépbe, a pilóta könnyebben megsérült, megfigyelésre kórházba vitték. No de hogyan sérült meg? Hm?! Mit hallgatnak el már megint ezek a.„? Lehet, hogy egy madárinfluenzás papagáj volt? Én már nem hiszek senkinek! És csak mondogatom: „Engem nem érhet el! Engem nem érhet el!" Hogy mért mondom ezt? Volt egyszer egy pacák, aki kukacnak képzelte magát, és folyton attól rettegett, hogy megeszik a madarak. Három hónapig gyógyítgatták a pszichiátrián, úgy nézett ki, rendben van. Az orvos kikísérte az intézet kapujáig, és azt mondta a gyógyult betegnek, ha lát egy madarat, mondogassa azt, hogy „Nem vagyok kukac! Nem vagyok kukac!" A pasas elindult hazafelé, de a fa ágán ülő madarat látva visszarohant az orvoshoz: „Doktor úr, én már tudom, hogy nem vagyok kukac, de a madár tudja-e?..." Oktatási reform Óvodapedagógia Súlyhatár Szociális olló Rajzóra A családokra sújtó jövedelemolló szétnyílása ellen indítottak programot a reformpedagógusok. A kísérleti évfolyamokon tanuló gyerekek a szociális különbségeket kiegyenlítő, egységes porcelánbaba-jelmezben járnak iskolába. Bár a kicsik még furcsán mozognak az álarcban, a tanítást zavaró grimaszolásnak máris sikerült elejét venni FOTÓ: MTI Hagyományos rajzlapok helyett nagyobb változatosságot kínáló felületeken fejleszthetik szín- és formaérzéküket a fölső tagozatos diákok. A módszertani újítás kiötlői szeretnék a serdülőket testközelbe hozni a vizuális kultúrával FOTÓ: MTI, SZÖVEG: ASER Ébresztő! - Képzeld, vettem egy vekkert. Hát annak a hangja reggel úgy hat rám, mint a puskalövés! - Kiugrasz az ágyból? - Fenét! Fekszem, mint akit agyonlőttek! Az önálló öltözködés fontosságára hívta föl a nagycsoportos óvodások figyelmét Stohl „Buci" András, aki csak nagy nehézségek árán tudta ráerőltetni a csipkeharisnyát és kombinét rakoncátlankodó társnőjére FOTÓ: KARNOK CSABA A háromkilós iskolatáska-súlyhatár miatt nem pakolhatják be cekkerjükbe a tanárok megkövetelte tankönyvkupacokat a gyerekek. Köztes megoldásként a vaskos kötetcsomókat hátukra tornyozva hurcolják be az iskolába FOTÓ: MTI Várjuk kedvenc fotóikat rövid szöveggel! KÜLDJÉK BE és Ml KÖZZÉTESSZÜK! Keitiei Olvasói A ntepjetenéihea a Muttt ejyetérteién kívül a képen tálható itentély (kükráknéi g lóriényes képeiiele) heuijérolásp untuépei.