Délmagyarország, 2005. október (95. évfolyam, 230-255. szám)

2005-10-04 / 232. szám

6 •MEGYEI TŰKOR" KEDD, 2005. OKTÓBER 4. Nem kötelező a szervizdíj bevezetése, az üzletek többsége nem is tervezi A borravaló eddig bevált Ha elégedett a vendég, akkor jattot ad. Erről mindenki szeret maga dönteni Fotó: Frank Yvette Ritka az olyan vendéglős, aki a szervizdíj bevezetésén gondolkodik Szegeden, közé­jük tartozik Kiss Eszter, a Zodiákus tu­lajdonosa. A többség nem kívánja alkal­mazni az úgynevezett felszolgálási díjat, maradnak a pincérek zsebbe csúsztatott borravalójánál. Október elseje óta módosultak a szabályok, mást jelent a felszolgálási, vagyis a szervizdíj, és immáron mást a borravaló. A vendéglátó egységek 15 százalékos felszolgálási díjat is elkérhetnek, ha ezen szándékukat az étlapon feltüntetik. A szervizdíj tehát választható, bevezetése nem kötelező. Borravalónak októ­bertől is az az összeg minősül, amelyet az ügyfél a pincérnek zsebbe ad, s azt utólag kell(cne) a magánszemélynek az szja-bevallá­sában feltüntetni. Az érdekképviselet, a Kisosz egyértelmű­en győzelemként könyveli el, hogy a mi­niszterelnök által a feketén szerzett jöve­delmek kifehérítése érdekében meghirde­tett program végül sokat szelídült. A 100 lépés program első megközelítésben kötele­zővé tette volna a fix mértékű szervizdíj be­vezetését a vendéglátásban, ami a kisven­déglők halálát jelentette volna - mondta Martonosi István, a Kisosz megyei titkára. Hiszen 15 százalékkal kellett volna emelni­ük az áraikat, az emeléssel szerzett összeg jó részét pedig a költségvetésnek fizették volna ki. Nem így történt. Kedvező az a döntés is, hogy a szervizdíj 15 százalékának befizetésével a munkáltató minden közter­het ki tud váltani. Lapunk arra is kíváncsi volt, hogy a szegedi vendéglátósok tervezik-e a szervizdíj alkal­mazását. A legtöbben nemet mondtak, mint például Makiári Lászlóné, a Forrás Hotel igazgatója. A vezető kijelentette, szerinte csak ötcsillagos szállodák számára jó ez a megoldás, amelyek vendégköre a szervizdíj­hoz Nyugat-Európában hozzászokott. A sze­gedi Novotel igazgatója, Szabó Mihály se igent, se nemet nem mondott: a szállodalánc menedzsmentje majd egységes határozatot hoz ebben a kérdésben, végső döntés még nem született. A Novotelhez hasonlóan négycsillagos Dóm Hotel igazgatója, Lazámé Puskás Katalin viszont kijelentette: nem ve­zeti be a szervizdíjat. Szerinte a vendég az elégedettségét a borravalóval tudja leginkább kifejezni. Egyelőre fehér hollónak számít a szegedi ven­déglátásban Kiss Eszter, a Zodiákus tulajdono­sa, aki elmondta: gondolkodik a szervizdíj al­kalmazásán, amelynek mértékét 10 százalék­ban állapítaná meg. Vendégeinek legnagyobb része ugyanis áfás számlát kérő „céges fogyasz­tó", akik viszont nem adnak borravalót. F.K. ZSEBPENZ. KÖZTERHEK NÉLKÜL Az október l-jén bekövetkezett változások szerint mind a felszolgálási díj, mind a borravaló beszá­mít ugyan az összevont adóalapba, de annak adótábla szerint kiszámított adóját nem kell meg­fizetni. Míg azonban a felszolgálási díjként meg­szerzett jövedelem járulékalapot képez - a fog­lalkoztatónak 15 százalék nyugdíj-biztosítási já­rulékot kell fizetnie -, a borravalóval még kedve­zőbb a helyzet: a magánszemély is fizethet 15 százalék járulékot, de az nem kötelező. Vagyis a borravaló októbertől megúszható mindenféle közteher nélkül (eddig szja-t és 11 százalék ehót kellett fizetni utána). Óriási raktárak épülnek a szegedi medencés kikötőben Lesz helye a gabonának Óriási gabonaraktárak épülnek a szegedi medencés kikötőben, a Tar­talékgazdálkodási Közhasznú Társaság területén. Nemsokára húsz­ezer tonnával több intervenciós gabonát tudnak tárolni itt, mint ed­dig. Novemberre mind a négy, újonnan épülő raktár elkészül. Megnehezítette ugyan a korábbi, esős időjárás a négy új raktárépü­let építését, de a munka így is nemsokára befejeződik. - A kht. mint az FVM egyik vállalata mi­nisztériumi utasításra országos szinten csaknem megduplázza gabonatároló kapacitását inter­venciós célokra - mondja Rigó László Miklós, a Tartalékgazdál­kodási Kht. (TIG| szegedi telepé­nek vezetője. Hozzáteszi: Szege­den még inkább javul a helyzet, hiszen a két, évekkel ezelőtt el­készült raktárépület tőszom­szédságába négy további kerül, több száz millió forintból. Közü­lük kettő október 20-ára várható­an elkészül, a másik kettő építé­se novemberre fejeződik be. A raktárépítés lehetőségét a Duna­jobs Kft. nyerte el a minisztéri­umtól, s adta tovább alvállalko­zóknak. Nemsokára mintegy húszezer tonnával több gabona tárolására lesz hely Szegeden, mint idáig; egy-egy raktárba nagyjából öt tonna termés fér. Persze a raktár nemcsak óriási csarnokot jelent, hanem azt a lehe­tőséget is, hogy a benne tárolt gabo­nát folyamatosan szellőztetni, az esetleges kártevőktől mentesíteni lehessen. - Jöhetnek ide bármikor a brüsszeli ellenőrök, akármikor meg tudjuk mutatni a dokumentu­mokat a rendszeres minőségellen­őrzésről, a betárolás folyamatáról, és mindenről, amiről kell - hívja föl a figyelmet a telepvezető. Hogyan kerül a termés a gaz­dáktól az intervenciós raktárak­ba? A termelő a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalnál je­lentkezik, a hivatal a helyszínen mintát vesz a termésből, a minta független vizsgálólaboratóriu­mokba kerül, s ha minősége min­den uniós előírásnak megfelel, az MVH megvásárolja. A termés te­herautókon jut a raktárba ­mondja a telepvezető. Mutatja a két, évekkel ezelőtt létesített rak­tárt: telve vannak búzával. - Ez egy mezőgazdasági szövetkezet teljes termése. Ezernyolcszázki­lencven tonna - int a sportcsar­noknyi raktár egyik felét elfoglaló gabonára. A raktárakból aztán az unió közös agrárpolitikai céljai­nak megfelelően továbbítják a termést. Uszályon is utazhat ­nem véletlenül létesült a telep a medencés kikötő partján. F.CS. A gabona a TIG-raktárban várja mega továbbszállítást Fotó: Schmidt Andrea Még mindig keresik a firkáiét MUNKATÁRSUNKTÓL Továbbra is keresi a hódmező­vásárhelyi rendőrség azt a fir­kálót, aki több mint két hónap­pal ezelőtt a város polgármes­terének, Lázár János családi há­zának falára az „áruló", illetve „III/l, II1/3" feliratot festette. Mint arról lapunk is beszá­molt, az elkövető nem elége­dett meg az ablakpárkány alatti felirat elkészítésével, a kapu al­só részét is leöntötte valamivel. Hogy valójában milyen vegyi anyaggal, azt a nyomozás érde­keire hivatkozva továbbra sem árulja el a rendőrség. Nyolcvan éve sarazott, most szobrászkodik Juliska néni egy kézzel alkot Bénult jobbja iniatt egy kézzel szobrászkodik Banga Sándorné, a tö­mörkényi Rózsafüzér Szociális Otthon 86 éves lakója. Juliska néni, akit idén a szegvári alkotók vándordíjával jutalmaztak, gyerekkorá­ban sarazással kóstolt bele a képzőművészetbe. Mikor az ezredfor­dulón falura költözött, maga se gondolta volna, hogy pár év múlva a helyi polgármester jön érte, és viszi a műveiből rendezett kiállításra. Banga Sándorné műveiből állandó kiállítást szeretnének rendezni a tömörkényi szociális otthonban. Az idén a szegvári alkotók vándor­díjával kitüntetett idős asszony munkáit a Dél-Alföld több telepü­lésén is bemutatták már, és a hoz­záértők egyöntetűen úgy nyilat­koztak: ha időben észrevették vol­na tehetségét, sokra vihette volna a betegsége miatt ma már csak bal kézzel alkotó Juliska néni. - Jólesett a dicséret, de túl sok volt benne a volna - mondja szárnyaszegetten. - Őszintén szólva nem akartam megjelenni, de nagyon meglepődtem, amikor a tömörkényi polgármester jött, hogy visz a szegvári kastélyban rendezett tárlat díjkiosztó ün­nepségére. Elmentem, de ott na­gyon szégyelltem magam, hogy csak engem tolnak talicskán - te­szi hozzá már vidáman, és ami­kor a kezdetekről kérdezzük, még inkább felcsillan a szeme. Ha tudna, a régmúlt idők törté­neteiből könyvet írna. De mos­tanság csupán a nevét képes pa­pírra vetni, utána remegni kezd a balja is, olvashatatlanná válik az írása, pedig az emlékeiben ott van egy regényre való. Csak a születésnapja megérne egy no­vellát, hiszen kettő van belőle, mégse ünnepelte évtizedekig. - December elsején láttam meg a napvilágot Nagytőkén, de egy egész napba tellett, míg születé­sem' híre átért Nagynyomásra, ahol másodikát jegyeztek be az anyakönyvi kivonatba - meséli nevetve. - Mivel a kilencedik gyermek voltam a családban, és nagybátyáméknak nem jutott az áldásból, nagynénémék bejelent­keztek értem, hogy nevükre vesz­nek, szüleim pedig zokszó nélkül odaadtak. Akkoriban ilyen egy­szerűen ment az örökbefogadás, és így lettem Szépe Juhanna. Szentesen egy földes utcában lak­tunk, amit jövet-menet a kocsik szántottak, és ha leesett az eső, mi, gyerekek rávetettük magun­kat a finom sárra. Amíg a fiúk puskáztak, én saraztam, állatfi­gurákat gyúrtam kedvtelésből. Hét-nyolc évesen kiköltöztünk tanyára, s ott már pásztorkod­nom kellett a libák meg a mala­cok körül, sár viszont sehol se volt - rebegi közönyösen. Juliska néni öt elemit meg két polgárit végzett, s amikor a lányiskolában bejelentette, többet nem jön, az igazgató maradásra akarta bírni, mert olyan szépen rajzolt. - Ezt nem árultam el nevelő­szüleimnek. Ők azt mondták, addig tanulok, amíg akarok, má­sok viszont a lelkükre kötötték, ne neveljenek belőlem kisasz­szonyt, mert abból nem lehet megélni - én is ehhez tartottam magam. Húszévesen férjhez mentem, és több mint ötven évig nem vettem a kezembe agyagot. Otthon elvétve ültem a korong mellé, de amikor néhány éve Szentesről Tömörkényre költöz­tem, és utánam hozták szerette­im, akkor láttam neki igazán a formázásnak. Paraszti témákat dolgoztam föl, hiszen ebben nőt­tem fel. Két óra elég, hogy fél kéz­zel megalkossak egy művet, ami egyébként nem sokat ér. Szerin­tem ugyanis a művészetek között a szobrászat a leghaszontala­nabb: egy-két alkotásra van igény, de ennél több már senkinek sem kell. Ha a festék is úgy teremne a földön, mint az agyag, lehet, hogy a festmény sem lenne olyan ke­lendő portéka, mint amilyen mindig is volt - teszi hozzá végül. B. D. Banga Sándorné rendszeresen a paraszti életből meríti műveinek témáit Fotó: Bíró Dániel Lopják a csatornafedeleket Szegeden Kicsi a nyereség, hatalmas a kár Csatornafedlapok tűnnek el Szegeden két hete. A tettesek néhány ezer forintos nyereségért koc­káztatják a környéken lakók testi épségét, életét. Mindössze néhány ezer forintos nyereséget remél­hetnek azok, akik Szeged különböző pontjain fel­szedik és összegyűjtik a csatornafcdlapokat. A kár, amit ezzel okoznak már nem ilyen csekély: tettük­kel veszélyeztetik a környéken lakók testi épségét, sőt életét is. A pótlás sem olcsó: ha a fedlap keretét is ki kell cserélni, a művelet akár százezer forintba is kerülhet darabonként. - Múlt héten hat helyen, ezen a héten két utcá­ban vittek el ismeretlenek csatornafedlapot. Ha­sonló lopások Szegeden eddig még nem fordultak elő - tájékoztatott Maróti Tibor, a Szegedi Vízmű Rt. víz- és csatornahálózati üzemvezetője. A tolvajok többek között a Szív, a Gomba, a Szél és a Fűtőmű utcában tevékenykedtek. A vízmű minden bejelentés után azonnal intézkedett, így csupán rövid ideig voltak fedetlenek a csatornák. De tragédia így is történhetett volna. - Ha valaki belezuhan egy két méter átmérőjű „kútba", a csatornába, amelyben nagy sebességgel áramlik a víz, komoly sérüléseket szenvedhet - fi­gyelmeztetett Maróti Tibor. Hogy mire használhatja bárki is a harminckilós fedeleket, arra a vízmű munkatársa csak tippelni tud: szerinte megpróbálják ócskavasként értékesí­teni. A vízmű feljelentést tett a rendőrségen, felvet­te a kapcsolatot a városőrséggel és fokozott figye­lemre inti a lakókat is. Vad Róbert rendőr főhad­nagy tájékoztatása szerint az ügyben a Szegedi Rendőrkapitányság bűnügyi osztálya nyomozást folytat ismeretlen elkövető ellen lopás miatt. G. ZS.

Next

/
Thumbnails
Contents