Délmagyarország, 2005. október (95. évfolyam, 230-255. szám)

2005-10-04 / 232. szám

6 •MEGYEI TŰKOR" KEDD, 2005. OKTÓBER 4. Nem kötelező a szervizdíj bevezetése, az üzletek többsége nem is tervezi A borravaló eddig bevált Ha elégedett a vendég, akkor jattot ad. Erről mindenki szeret maga dönteni Fotó: Frank Yvette Ritka az olyan vendéglős, aki a szervizdíj bevezetésén gondolkodik Szegeden, közéjük tartozik Kiss Eszter, a Zodiákus tulajdonosa. A többség nem kívánja alkalmazni az úgynevezett felszolgálási díjat, maradnak a pincérek zsebbe csúsztatott borravalójánál. Október elseje óta módosultak a szabályok, mást jelent a felszolgálási, vagyis a szervizdíj, és immáron mást a borravaló. A vendéglátó egységek 15 százalékos felszolgálási díjat is elkérhetnek, ha ezen szándékukat az étlapon feltüntetik. A szervizdíj tehát választható, bevezetése nem kötelező. Borravalónak októbertől is az az összeg minősül, amelyet az ügyfél a pincérnek zsebbe ad, s azt utólag kell(cne) a magánszemélynek az szja-bevallásában feltüntetni. Az érdekképviselet, a Kisosz egyértelműen győzelemként könyveli el, hogy a miniszterelnök által a feketén szerzett jövedelmek kifehérítése érdekében meghirdetett program végül sokat szelídült. A 100 lépés program első megközelítésben kötelezővé tette volna a fix mértékű szervizdíj bevezetését a vendéglátásban, ami a kisvendéglők halálát jelentette volna - mondta Martonosi István, a Kisosz megyei titkára. Hiszen 15 százalékkal kellett volna emelniük az áraikat, az emeléssel szerzett összeg jó részét pedig a költségvetésnek fizették volna ki. Nem így történt. Kedvező az a döntés is, hogy a szervizdíj 15 százalékának befizetésével a munkáltató minden közterhet ki tud váltani. Lapunk arra is kíváncsi volt, hogy a szegedi vendéglátósok tervezik-e a szervizdíj alkalmazását. A legtöbben nemet mondtak, mint például Makiári Lászlóné, a Forrás Hotel igazgatója. A vezető kijelentette, szerinte csak ötcsillagos szállodák számára jó ez a megoldás, amelyek vendégköre a szervizdíjhoz Nyugat-Európában hozzászokott. A szegedi Novotel igazgatója, Szabó Mihály se igent, se nemet nem mondott: a szállodalánc menedzsmentje majd egységes határozatot hoz ebben a kérdésben, végső döntés még nem született. A Novotelhez hasonlóan négycsillagos Dóm Hotel igazgatója, Lazámé Puskás Katalin viszont kijelentette: nem vezeti be a szervizdíjat. Szerinte a vendég az elégedettségét a borravalóval tudja leginkább kifejezni. Egyelőre fehér hollónak számít a szegedi vendéglátásban Kiss Eszter, a Zodiákus tulajdonosa, aki elmondta: gondolkodik a szervizdíj alkalmazásán, amelynek mértékét 10 százalékban állapítaná meg. Vendégeinek legnagyobb része ugyanis áfás számlát kérő „céges fogyasztó", akik viszont nem adnak borravalót. F.K. ZSEBPENZ. KÖZTERHEK NÉLKÜL Az október l-jén bekövetkezett változások szerint mind a felszolgálási díj, mind a borravaló beszámít ugyan az összevont adóalapba, de annak adótábla szerint kiszámított adóját nem kell megfizetni. Míg azonban a felszolgálási díjként megszerzett jövedelem járulékalapot képez - a foglalkoztatónak 15 százalék nyugdíj-biztosítási járulékot kell fizetnie -, a borravalóval még kedvezőbb a helyzet: a magánszemély is fizethet 15 százalék járulékot, de az nem kötelező. Vagyis a borravaló októbertől megúszható mindenféle közteher nélkül (eddig szja-t és 11 százalék ehót kellett fizetni utána). Óriási raktárak épülnek a szegedi medencés kikötőben Lesz helye a gabonának Óriási gabonaraktárak épülnek a szegedi medencés kikötőben, a Tartalékgazdálkodási Közhasznú Társaság területén. Nemsokára húszezer tonnával több intervenciós gabonát tudnak tárolni itt, mint eddig. Novemberre mind a négy, újonnan épülő raktár elkészül. Megnehezítette ugyan a korábbi, esős időjárás a négy új raktárépület építését, de a munka így is nemsokára befejeződik. - A kht. mint az FVM egyik vállalata minisztériumi utasításra országos szinten csaknem megduplázza gabonatároló kapacitását intervenciós célokra - mondja Rigó László Miklós, a Tartalékgazdálkodási Kht. (TIG| szegedi telepének vezetője. Hozzáteszi: Szegeden még inkább javul a helyzet, hiszen a két, évekkel ezelőtt elkészült raktárépület tőszomszédságába négy további kerül, több száz millió forintból. Közülük kettő október 20-ára várhatóan elkészül, a másik kettő építése novemberre fejeződik be. A raktárépítés lehetőségét a Dunajobs Kft. nyerte el a minisztériumtól, s adta tovább alvállalkozóknak. Nemsokára mintegy húszezer tonnával több gabona tárolására lesz hely Szegeden, mint idáig; egy-egy raktárba nagyjából öt tonna termés fér. Persze a raktár nemcsak óriási csarnokot jelent, hanem azt a lehetőséget is, hogy a benne tárolt gabonát folyamatosan szellőztetni, az esetleges kártevőktől mentesíteni lehessen. - Jöhetnek ide bármikor a brüsszeli ellenőrök, akármikor meg tudjuk mutatni a dokumentumokat a rendszeres minőségellenőrzésről, a betárolás folyamatáról, és mindenről, amiről kell - hívja föl a figyelmet a telepvezető. Hogyan kerül a termés a gazdáktól az intervenciós raktárakba? A termelő a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalnál jelentkezik, a hivatal a helyszínen mintát vesz a termésből, a minta független vizsgálólaboratóriumokba kerül, s ha minősége minden uniós előírásnak megfelel, az MVH megvásárolja. A termés teherautókon jut a raktárba mondja a telepvezető. Mutatja a két, évekkel ezelőtt létesített raktárt: telve vannak búzával. - Ez egy mezőgazdasági szövetkezet teljes termése. Ezernyolcszázkilencven tonna - int a sportcsarnoknyi raktár egyik felét elfoglaló gabonára. A raktárakból aztán az unió közös agrárpolitikai céljainak megfelelően továbbítják a termést. Uszályon is utazhat nem véletlenül létesült a telep a medencés kikötő partján. F.CS. A gabona a TIG-raktárban várja mega továbbszállítást Fotó: Schmidt Andrea Még mindig keresik a firkáiét MUNKATÁRSUNKTÓL Továbbra is keresi a hódmezővásárhelyi rendőrség azt a firkálót, aki több mint két hónappal ezelőtt a város polgármesterének, Lázár János családi házának falára az „áruló", illetve „III/l, II1/3" feliratot festette. Mint arról lapunk is beszámolt, az elkövető nem elégedett meg az ablakpárkány alatti felirat elkészítésével, a kapu alsó részét is leöntötte valamivel. Hogy valójában milyen vegyi anyaggal, azt a nyomozás érdekeire hivatkozva továbbra sem árulja el a rendőrség. Nyolcvan éve sarazott, most szobrászkodik Juliska néni egy kézzel alkot Bénult jobbja iniatt egy kézzel szobrászkodik Banga Sándorné, a tömörkényi Rózsafüzér Szociális Otthon 86 éves lakója. Juliska néni, akit idén a szegvári alkotók vándordíjával jutalmaztak, gyerekkorában sarazással kóstolt bele a képzőművészetbe. Mikor az ezredfordulón falura költözött, maga se gondolta volna, hogy pár év múlva a helyi polgármester jön érte, és viszi a műveiből rendezett kiállításra. Banga Sándorné műveiből állandó kiállítást szeretnének rendezni a tömörkényi szociális otthonban. Az idén a szegvári alkotók vándordíjával kitüntetett idős asszony munkáit a Dél-Alföld több településén is bemutatták már, és a hozzáértők egyöntetűen úgy nyilatkoztak: ha időben észrevették volna tehetségét, sokra vihette volna a betegsége miatt ma már csak bal kézzel alkotó Juliska néni. - Jólesett a dicséret, de túl sok volt benne a volna - mondja szárnyaszegetten. - Őszintén szólva nem akartam megjelenni, de nagyon meglepődtem, amikor a tömörkényi polgármester jött, hogy visz a szegvári kastélyban rendezett tárlat díjkiosztó ünnepségére. Elmentem, de ott nagyon szégyelltem magam, hogy csak engem tolnak talicskán - teszi hozzá már vidáman, és amikor a kezdetekről kérdezzük, még inkább felcsillan a szeme. Ha tudna, a régmúlt idők történeteiből könyvet írna. De mostanság csupán a nevét képes papírra vetni, utána remegni kezd a balja is, olvashatatlanná válik az írása, pedig az emlékeiben ott van egy regényre való. Csak a születésnapja megérne egy novellát, hiszen kettő van belőle, mégse ünnepelte évtizedekig. - December elsején láttam meg a napvilágot Nagytőkén, de egy egész napba tellett, míg születésem' híre átért Nagynyomásra, ahol másodikát jegyeztek be az anyakönyvi kivonatba - meséli nevetve. - Mivel a kilencedik gyermek voltam a családban, és nagybátyáméknak nem jutott az áldásból, nagynénémék bejelentkeztek értem, hogy nevükre vesznek, szüleim pedig zokszó nélkül odaadtak. Akkoriban ilyen egyszerűen ment az örökbefogadás, és így lettem Szépe Juhanna. Szentesen egy földes utcában laktunk, amit jövet-menet a kocsik szántottak, és ha leesett az eső, mi, gyerekek rávetettük magunkat a finom sárra. Amíg a fiúk puskáztak, én saraztam, állatfigurákat gyúrtam kedvtelésből. Hét-nyolc évesen kiköltöztünk tanyára, s ott már pásztorkodnom kellett a libák meg a malacok körül, sár viszont sehol se volt - rebegi közönyösen. Juliska néni öt elemit meg két polgárit végzett, s amikor a lányiskolában bejelentette, többet nem jön, az igazgató maradásra akarta bírni, mert olyan szépen rajzolt. - Ezt nem árultam el nevelőszüleimnek. Ők azt mondták, addig tanulok, amíg akarok, mások viszont a lelkükre kötötték, ne neveljenek belőlem kisaszszonyt, mert abból nem lehet megélni - én is ehhez tartottam magam. Húszévesen férjhez mentem, és több mint ötven évig nem vettem a kezembe agyagot. Otthon elvétve ültem a korong mellé, de amikor néhány éve Szentesről Tömörkényre költöztem, és utánam hozták szeretteim, akkor láttam neki igazán a formázásnak. Paraszti témákat dolgoztam föl, hiszen ebben nőttem fel. Két óra elég, hogy fél kézzel megalkossak egy művet, ami egyébként nem sokat ér. Szerintem ugyanis a művészetek között a szobrászat a leghaszontalanabb: egy-két alkotásra van igény, de ennél több már senkinek sem kell. Ha a festék is úgy teremne a földön, mint az agyag, lehet, hogy a festmény sem lenne olyan kelendő portéka, mint amilyen mindig is volt - teszi hozzá végül. B. D. Banga Sándorné rendszeresen a paraszti életből meríti műveinek témáit Fotó: Bíró Dániel Lopják a csatornafedeleket Szegeden Kicsi a nyereség, hatalmas a kár Csatornafedlapok tűnnek el Szegeden két hete. A tettesek néhány ezer forintos nyereségért kockáztatják a környéken lakók testi épségét, életét. Mindössze néhány ezer forintos nyereséget remélhetnek azok, akik Szeged különböző pontjain felszedik és összegyűjtik a csatornafcdlapokat. A kár, amit ezzel okoznak már nem ilyen csekély: tettükkel veszélyeztetik a környéken lakók testi épségét, sőt életét is. A pótlás sem olcsó: ha a fedlap keretét is ki kell cserélni, a művelet akár százezer forintba is kerülhet darabonként. - Múlt héten hat helyen, ezen a héten két utcában vittek el ismeretlenek csatornafedlapot. Hasonló lopások Szegeden eddig még nem fordultak elő - tájékoztatott Maróti Tibor, a Szegedi Vízmű Rt. víz- és csatornahálózati üzemvezetője. A tolvajok többek között a Szív, a Gomba, a Szél és a Fűtőmű utcában tevékenykedtek. A vízmű minden bejelentés után azonnal intézkedett, így csupán rövid ideig voltak fedetlenek a csatornák. De tragédia így is történhetett volna. - Ha valaki belezuhan egy két méter átmérőjű „kútba", a csatornába, amelyben nagy sebességgel áramlik a víz, komoly sérüléseket szenvedhet - figyelmeztetett Maróti Tibor. Hogy mire használhatja bárki is a harminckilós fedeleket, arra a vízmű munkatársa csak tippelni tud: szerinte megpróbálják ócskavasként értékesíteni. A vízmű feljelentést tett a rendőrségen, felvette a kapcsolatot a városőrséggel és fokozott figyelemre inti a lakókat is. Vad Róbert rendőr főhadnagy tájékoztatása szerint az ügyben a Szegedi Rendőrkapitányság bűnügyi osztálya nyomozást folytat ismeretlen elkövető ellen lopás miatt. G. ZS.