Délmagyarország, 2005. október (95. évfolyam, 230-255. szám)

2005-10-04 / 232. szám

KEDD, 2005. OKTÓBER 4. »AKTUÁLIS» 3 CÁFOL A DESZKI KÓRHÁZ Boross István, a deszki kórház orvosigazgatója cáfolta azokat a sajtóérte­süléseket, melyek szerint újabb papagájkórgyanús esetet kezelnek az in­tézményben. Hozzátette: a pénteken elhunyt férfiról is egyelőre csak annyi biztos, hogy tüdőgyulladása volt. A boncolás előzetes eredménye is azt ál­lapította meg, hogy a beteg halálát tüdőgyulladás okozta. Arra csak a jövő héten kaphatnak választ a szakemberek, hogy ezt a betegséget a papagáj­kór váltotta-e ki. Kovács Ferenc megyei tiszti főorvos a tömeges megbetegedésekről szóló sajtóhíresztelésekre reagálva azt mondta, eddig semmiféle erre utaló jelet nem találtak. Még mindig nem tudni, papagáj­kórban szenvedett-e az az öt­gyermekes maroslelei férfi, aki pénteken a deszki kórházban halt meg. Közben elterjedt a hír, hogy Recski István korábbi mun­kahelyén, a szentesi Hungerit Rt.-nél többen is hasonló tüne­tekkel vannak táppénzen, a tisz­tiorvosi szolgálat azonban ilyen­ről nem tud. A cég vezérigazgató­ja nem nyilatkozott lapunknak. MUNKATÁRSAINKTÓL - O tartja bennünk a lelket: ha sírnánk, azt mondja, nem sza­bad - öleli át legkisebb fiát, a há­roméves Ádámot az édesanya, a papagájkórgyanús tünetekkel ke­zelt, pénteken elhunyt Recski István özvegye. A szerény körül­ményekről árulkodó, de rendben tartott maroslelei házban az egyedül maradt asszony öt gyer­meket nevel. Recski Istvánná azt mondja, férje, akivel tizenöt évig élt há­zasságban, sosem betegeskedett. Erős, jó fizikumú ember volt. Az ismerősök mind a mai napig hi­tetlenkedve fogadják a halálhírt ­csak negyvenkét évet élt. Amikor most beteg lett, ő maga sem gon­dolta, hogy komoly a baj: két he­te hétfőn belázasodott, de még dolgozott, csak másnap ment el a háziorvoshoz. Egy hétig feküdt otthon, s múlt kedden került a kórházba kétoldali tüdőgyulla­dással. Három nappal később halt meg. A harmincnyolc esz­tendős özvegyasszony azt mond­ja, nem hibáztat senkit; a férje szentesi munkahelyét, a Hunge­rit Rt.-t sem - egyelőre azt sem lehet biztosan tudni, ott lett-e beteg a férje, mondja. Egyébként a baromfifeldolgozó cég átvállal­ta a temetés költségeit. A rokonok már megígérték, hogy segítenek a családnak, és se­gített az önkormányzat is. A pol­gármester, Szőnyi Erzsébet saját keretéből máris kiutalt nekik egy komolyabb összegű rendkívüli segélyt, amit tegnap felvettek, de később is kapnak még támoga­tást. A polgármestertől megtud­tuk azt is, hogy a faluból összesen negyvenen járnak dogozni a Hungerithez, és közülük ketten ugyancsak betegek. Egyiküket, Bányai Imrét otthon találtuk, ám kiderült: ő közönséges tüdőgyul­ladást kapott, a kórházban kizár­ták, hogy papagájkórja lenne. Nincs újabb megbetegedés a szentesi Hungerit Rt.-nél - közöl­te lapunkkal a tisztiorvosi hiva­tal. A közegészségügyi hatóság előírásai alapján megerősítették a védelmet, így most már nemcsak a vágóvonalon, hanem a darabo­ló- és a csomagolóüzemben is maszkot viselnek a dolgozók. Ko­vács Ferenc megyei tiszti főorvos elmondta, egy hónappal ezelőtt egy papagájkórral fertőzött sze­mélyre bukkantak a Hungeritnél, a Békés megyei dolgozó azóta meggyógyult. A vállalat munká­sainak jelentős része közvetítők révén néhány hetet dolgozik csak egyszerre egy helyen, így elképzel­hető, hogy az illető máshol fertő­ződött meg. A békéscsabai ba­romfifeldolgozó vállalatnál egyéb­ként egyszerre harmincnyolcan betegedtek meg a papagáj kórban, mindannyian meggyógyultak. Most éppen nyolcvanan van­nak táppénzen a Hungeritnél, akik között négy-öt influenzás jellegű tünetekkel rendelkező be­teg van. Nem indokolt, hogy őket külön e szempontból vizs­gálják - mondta a tiszti főorvos. A baromfifeldolgozó vállalat üzemorvosa, Bárányi Erzsébet ­aki egyébként a vezérigazgató Magyar József felesége - elmond­ta lapunknak, hogy betartanak minden közegészségügyi elő­írást, a dolgozókat rendre tájé­koztatják a higiéniai feltételek fontosságáról. Mindezt a megyei tiszti főorvos is megerősítette. A doktornő hozzátette, a vállalat természetes érdeke, hogy dolgo­zói egészségesen és megfelelő kö­rülmények között végezzék a munkájukat. Kovács Félix, a darabolórészleg munkatársa egy hónapja dolgo­zik az üzemben és - mint mond­ta - nagyon reméli, hogy nem lesz semmi baj, hiszen maszkot viselnek mindannyian. Kollégá­ja, Gyöngyösi László hozzátette, az üzembe be sem mehetnek, ki sem jöhetnek kézmosás nélkül. Az elmúlt három évben azt ta­pasztalta, hogy a munkáltató a lehető legszigorúbban betartatja az előírásokat. Szerettük volna megkérdezni a vezérigazgatót, Magyar Józsefet is az ügyről, ő azonban nem nyi­latkozott lapunknak. ÁLLATRÓL EMBERRE Az állatról emberre, baktérium­mal, levegő útján terjedő papagáj­kórnak nincs köze a SARS-hoz, sem a baromfiinfluenzához. Két hét lappangás után magas lázzal, fej- és végtagfájdalmakkal, el­esettséggel jelentkezik, de - ha időben orvoshoz fordul a beteg -, antibiotikumos kezeléssel gyorsan és jól gyógyítható. Ez a betegség a baromfifeldolgozókban nem szá­mít rendkívülinek, de itt is lehet védekezni ellene, például maszk­kal. A járványügyi szakemberek szerint a fertőzött állatok húsának fogyasztása „nem hordoz egész­ségügyi kockázatot". A Hungerit néhány dolgozója szerint az előírásokat a lehető legszigorúbban betartják Fotó: Tésik Attila Tüneti kezelés BAKOSANDRAS Elvileg biztonsággal gyógyítható az a betegség, amely most a ma­roslelei Recski István halálát okozta. A tragédia nem az orvoso­kon múlott, hanem a körülményeken. Ezek pedig sokkal érdeke­sebbek annál az információnál, amelyet a megyei tiszti főorvos több újságnak is ehsmételt - nyilván, mert erről kérdezték -: hogy a papagájkórnak semmi köze a madárinfluenzához. A boncolás­nak még nincs eredménye, de a jelek szerint Szentesen valami hasonló játszódik most le, mint ami nemrég a szomszéd megyé­ben történt. Igaz, ott jóval többen betegedtek meg. Viszont nem halt meg senki. Nyár derekán jelentek meg az első hírek arról, hogy a békéscsa­bai baromfifeldolgozó munkásai között több tucatnyian fertőződ­tek papagájkórral. Az ANTSZ járványügyi és munka-egészség­ügyi vizsgálatot indított, és kiderült, hogy a munkások nem hasz­nálták a védőmaszkot. Az ellenőrök elmagyarázták a dolgozók­nak, hogy nagy felelőtlenség, amit csináltak: ugyanolyan, mintha a lakatos védőszemüveg nélkül köszörülne, vagy pajzs nélkül he­gesztene. A dorgálás, a bírság hatott. De a tisztiorvosi szolgálat járványügyi főorvosa azt is mondta, hogy sok munkás lázas bete­gen dolgozott: csak akkor mentek el a rendelőbe, amikor már alig bírtak lábra állni. A szentesi üzem megbetegedett dolgozói között is volt, aki először csak gyógyszert kért volna a háziorvosától. Akadt, aki nem íratta ki magát, inkább pár napos szabadságra ment; azt mondta, azért, mert így nem esik el az úgynevezett mozgóbér­től, ami jelentős összeg,• a munkahelyet meg kell becsülni, fő­leg mifelénk. Azt már nem tudjuk meg, hogy az ötgyermekes maroslelei férfi is így gondolkodott-e. Az egyik helybeli képvise­lő úgy emlékezett rá, hogy sohasem ment segélyért, pedig me­hetett volna. Persze tényleg vannak borzalmas betegségek. Háziorvos isme­rősöm szerint heteken át rettegésben tarthatná az egész országot az a kollégám, aki beszabadulhatna témáért a László-kórház fer­tőzőosztályára. Mifelénk már csak történelemkönyvekből ismert kórokról írhatna; ez a globalizáció, vagyis a gyakori utazások, a bővülő kereskedelem mellékterméke. Egy-egy elszigetelt esetről van szó, ezek azért nem fertőznek tovább, mert a védelem erős. A magyar egészségügy tényleg fölkészült egy világjárványra, amely­ről hónapok óta írnak az újságok. Ezt a készültséget demonstrál­ták nemrég azzal, hogy a miniszter munkatársaival együtt be­adatta magának az új oltóanyagot. Biztos vannak nagyon jó szérumok. De szerintem a lelei férfi halála egy olyan régi betegség tünete, ami ellen nálunk most épp nincs védőoltás. Mert nincs az a háziorvos, aki meggyőző választ tudna adni a lázasan is dolgozni akaró betegének arra a kérdésé­re, hogy akkor honnan pótolja azt a tízezer forintot. Lapunkat is beletették a zárókeresztbe Elkészült a dómtető, üzenetek a bullában Megújult a dóm tetőszerkezete. A csúcsot díszítő zárókeresztbe hagyományosan bulla került, amelybe lapunkat is beletették. Négyesztendei munka után a na­pokban elkészült a dóm tetőszer­kezetének javítása. Kicserélték a korhadt gerendákat és a tartólé­ceket, zárófóliával szigetelték, teljes egészében kicserélték a cserepeket. Végül a napokban helyére került az épület záróke­resztje, amelybe - mint nagysza­bású templomi építkezéseknél szokás - bulla került. A torony tetejére belülről vitték fel a záró­díszt, benne a Délmagyarország példányával, egy emlékfüzettel, valamint a befejező nyilatkozat­tal. Kondé Lajos plébános elmond­ta, a bekötött emlékfüzetbe az egyházmegye 975. évfordulóján tartott ünnepi szentmise több száz résztvevőjének, a vendégek­nek és a zarándokoknak az alá­írása került. A befejező nyilatko­zatban megörökítették a jelenle­gi pápa, a püspök és a plébános nevét, rögzítették a városvezetők nevét, valamint azt, hogy a foga­dalmi templom az elmúlt évek során a belvárosi plébánia, a püs­pökség és a miniszterelnöki hi­vatal anyagi támogatásával újul­hatott meg. D.T. Az özvegy nem hibáztat senkit -A szentesi Hungerit vezérigazgatója hallgat Papagáj kórról nem tudnak Az ügyész gondolkodási időt kért, négyen fellebbeztek -150 millió megfizetésére kötelezték a vádlottakat Hat év börtönre ítélték Kumbor Tibor exrendőrt Első fokon, nem jogerősen, hat év börtönre ítélte Kumbor Tibort a bíróság. Az ítélet indoklása szerint a volt rendőrtiszt és társai bűnszövet­ségben, társtettesként, hivatalos személyként zsaroltak magánszemélyeket. MUNKATÁRSUNKTÓL - Ez van! Fellebbezek! - kommentálta a bíróság ítéletét Kumbor Tibor a döntés utáni percekben. A Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság nyo­mozó osztályának 2003. július 9-én őrizetbe vett, majd három nappal később letartóztatott volt vezetőjét bűnszövetségben, hivatalos sze­mélyként, folytatólagosan, üzletszerűen elköve­tett zsarolás, csalás és más bűncselekmények miatt bűnösnek mondta ki tegnap a Budai Köz­ponti Kerületi Bíróság büntetőtanácsa. Hat év, börtönben letöltendő szabadságvesztésre ítél­ték. A Kumbor-per másodrendű vádlottját, Hussein Tamer egyiptomi állampolgárt kilenc, a harmad­rendű vádlott Manai Reda szíriai állampolgárt hat év szabadságvesztésre ítélték. A büntető törvény­könyv szeptembertől hatályos módosítása miatt, bár az ügyész kezdeményezte, egyiküket sem utasí­tották ki az országból. Az ügy további vádlottjai, Babó Dénesné, Rafael Tamás és Markó Róbert 18, 8 és 10 hónap felfüg­gesztett börtönbüntetést kapott. Imolya Imre, a vádat képviselő Csongrád Me­gyei Főügyészség nyomozó hivatalának vezetője az első-, a másod-, a harmad- és a negyedrendű vádlott esetében három nap gondolkodási időt kért, az ötöd- és hatodrendű vádlott ítéletét elfo­gadta. Az ítélet ellen Kumbor Tibor, Hussein Tamer, Manai Reda fellebbezett, Markó Róbert három nap gondolkodási időt kért, a többiek esetében az ítélet jogerős. A bíróság elutasította az összesen 21 év szabad­ságvesztésre ítélt három vádlott szabad lábra helye­zési kérelmét, egyúttal kötelezte őket az okozott több mint 150 millió forint kár megfizetésére. Kumbor Tibor, Húszéin Tamer, Manai Redo és Rafael Tamás az ítélethirdetéskor MTl-fotó: Honéczy Barnabás

Next

/
Thumbnails
Contents