Délmagyarország, 2005. október (95. évfolyam, 230-255. szám)

2005-10-26 / 251. szám

SZERDA, 2005. OKTÓBER 26. • A K T U A L I S • Az ág is húzza az amatőr történészt Nem vette a hangot Koller videomagnója Zavarja a felsővárosiak nyugalmát a fegyverek dübörgése Kiszökik a hang a lőtérről Kénytelen megismételni a hét végén tartott 24 órás történel­mi előadását a vásárhelyi Koller Zsolt. A felvétel ugyanis olyan videolejátszó segítségével készült, mely egy normál ka­zettára képes egynapnyi képet felvenni - de ehhez hangot nem rögzít. Ez azonban csak a hét végén derült ki. A némafilmet pedig nem lehet elküldeni a Guinnesshez. SZEGED 2015-BEN Szeged polgármestere, Botka László nyilvános előadóülésen beszél a város középtávú fejlesztésének terveiről, amelyek a Nemzeti fejlesztési terv részei. A Szeged 2015-ben című előadás ma este 6-kor lesz a városházán, a Dugonics Társaság és a Szegedi Akadémiai Bizottság előadóülésén. SZABÓ MAGDA A SOMOGYIBAN Az októberi könyvtári hetek mai rendezvényén Szabó Magda írónőt látja vendégül a szegedi Somogyi-könyvtár. Az első emeleti folyóiratolvasó-teremben, délután 5 órától Szabó Gabi színművésznő beszélget az alkotóval, akinek Abigél című regénye bekerült A Nagy Könyv olvasásnépszerűsítő program legnépszerűbb tizenkét műve közé. SZEGEDI DIXIE Együtt lép fel a városi dixie-klubban, a Szegedi Ifjúsági Házban a házigazda együttes, a Molnár Dixieland Band és a Storyville Jazz Band ma este 7 órakor. A műfaj rajongóit díjtalanul szórakoztatja a két szegedi együttes. IMRE PROFESSZORRA EMLÉKEZTEK A modern magyar nyelőcsősebészet megalapítójára, Imre József sebészprofesszorra emlékeztek tanítványai és az SZTE Sebészeti Klinika munkatársai tudományos ülésükön, amelyet a SZAB-székházban tartottak az iskolateremtő sebész halálának 25. évfordulója alkalmából az elmúlt hét végén. Elkeseredett, s a teljes idegösz­szeomlás szélén áll a vásárhelyi Koller Zsolt. Nem véletlenül, hiszen a hét végén tartott 24 órás nonstop előadásával igen­csak kicsi az esélye, hogy beke­rülhet a Guinness-rekordok könyvébe. A történteket dokumentáló vi­deofelvételen Koller Zsolt beszél, időnként gesztikulál is, ám hogy mit mond, azt nem lehet hallani, így aztán a Guinness szakembe­rei és mások sem hallhatják, mit mondott. - Nagy terveim voltak pedig a felvétellel, hiszen nem csak a rekordok könyvének akartam elküldeni, de már jelentkezett nálam az egyik országos tévé­csatorna rendezője is, azzal, hogy az anyagot szerkesztett változatban, rövidfilmsorozattá gyúrná át. Ráadásul a hangfel­vételt önmagában kívántam ér­tékesíteni - vallotta be Koller Zsolt. Azt, hogy melyik tévé­csatorna lenne vevő a felvételre, nem árulta el. A felvétel - mint megtudtuk - úgy készült, hogy a városi té­vé adott egy kamerát, melynek képét a Mozaik Kamaraterem előcsarnokában elhelyezett projektoron láthatták az ér­deklődők. A rendezvényt biz­tosító cég adta a Panasonic vi­deomagnót, amely egy 24 órás felvételt egy VHS-kazettára rögzít. Ám ez, mint utólag ki­derült, ebben a felvételi mód­ban nem rögzíti a hangot. így Koller Zsolt maratoni előadása csupán némafilmként élvezhe­tő. KOROM ANDRÁS A felsővárosiak a lőtér zajára panaszkodnak: a fegyverek ropogása sokszor elviselhetetlen, zavarja a pihenőket. Másfél éve nem reagál az önkormányzat a lakossági bejelentésre. A lőtér vezetője szerint a golyófogó kulisszák a bűnösek. TEMA az olvasótól A felsővárosi lakótelepen élő Pataki Tibor másfél évvel ezelőtt segítsé­' get, tanácsot kért az önkormányzat jegyzőjétől, Mózes Ervintől: a közeli lőtér mű­ködése egyre több bosszúságot, ké­nyelmetlenséget okoz a környéken lakóknak. Választ azóta sem ka­pott, pedig már lakossági fórumon is elpanaszolták, hogy „hétközna­ponként délután és hétvégeken a legkülönbözőbb időpontokban szinte háborús hangulatot idéz" a lőtérről kihallatszódó zaj. - Nincs nekünk semmi bajunk a lőtérre járó rendőrökkel, postá­sokkal, őrzővédős emberekkel, hi­szen nekik is gyakorolniuk kell, csak szeretnénk mi is pihenni ­mondja Sebestyén Istvánné az ob­jektum mögötti garázssoron ösz­szegyűlt lakók gyűrűjében. A ka­tonaviselt Terhes Mihály szerint évek óta nemcsak kis kaliberű fegyverekkel lőnek célba, hanem kilenc milliméteresekkel is. Ezek dübörögnek fülsiketítőén. - Egyszerűen nem lehet pihen­ni, ha gyakorlatoznak a lőtéren. A nyolcvanas években ilyet nem ta­pasztaltunk. Még a Retek és a Sza­mos utcában is hallani az őrült zajt - jelenti ki Sári Zsolt. Az egykori MHSZ-lőtér 1998-ban került az önkormány­zat tulajdonába és jelenleg a vá­rosi sportigazgatóság üzemelteti. A létesítményvezető, Andrássy Árpád megjegyzi, hogy a rend­szerváltással a fegyverek hangja nem változott. Azt mondja: ré­gen sokkal kevesebbet lőttek nagy kaliberű fegyverekkel a lőté­ren, mint az utóbbi években. Na­ponta körülbelül egy tucat ember gyakorol kilenc milliméteres ma­rokfegyverrel, de igény lenne a nagy golyós puskával és a fekete lőporos fegyverrel is a célba lö­vésre. Ezek hangja azonban még félelmetesebb. - Igazuk van a lakóknak! Én is meggyőződtem róla, hogy a golyó­fogó kulisszákról a tízemeletes há­zakra verődik a hang, onnan pedig levágódik és úgy tűnik, mintha atombomba robbanna - mondja el tapasztalatát a létesítményvezető, LŐTEREK SZEGEDEN Szegeden a felsővárosi lőtéren kí­vül még két helyen gyakorlatoznak a hivatásosok. A reptérnél és a rendőrség alagsorában kialakított lőállásokat azonban csak a rend­őrök és a kommandósok használ­hatják. ide mások nem léphetnek be. Az algyői út mellett pedig a ko­ronglövők hódolhatnak kedvenc sportjuknak. miközben megmutatja a bűnösö­ket. A három hatalmas, kilyugga­tott, fa borítású téglafalat, amely­ről visszaverődik a hang és robba­násként csapódik a házak közé. A létesítményvezető hét évvel ezelőtt már jelezte a sportigazga­tóságnak, hogy be kell fedni a lőtér egy 40x21 méteres részét, mert egyre nő a zajártalom és ezt meg kell szüntetni. Mezei Richárd sportigazgató szerint legalább 30 millió forint kellene a teljes hang­szigeteléshez. Mivel az újszegedi sportcsarnokban és a jégcsarnok­ban évente többen megfordulnak, mint a lőtéren, ezek élveznek előnyt - jelenti ki a sportigazgató. A lőtér 2013-ig csak abban az esetben számolható fel vagy adha­tó el, ha helyette újat létesítenek. Erre viszont nincs esély. A lakók egy dologban bízhatnak, ha az ön­kormányzatot, mint tulajdonost, a zajártalom okozása miatt a jegyző - a zajvédelmi rendelet szerint ­utasítja annak megszüntetésére. CS. GÁT LÁSZLÓ Szemközt az egyetemi tandíjjal Szerda esténként fél 8-tól látható a Városi Televízió hogy a vizsgálat szerint jogszerű-e az államilag fi­és a Délmagyarország közös műsora, a Szemközt, nanszírozott, levelező képzésben részt vevő kom­Ma Almási Tibort, a Szegedi Tudományegyetem dé- munikáció szakos hallgatóktól egyéb szolgáltatáso­kánját Vass Imre és Márok Tamás arról kérdezi, kért szedett hozzájárulás. Nem könnyű élet a vándorélet Szomorkás vurstlisok a vidámparkban Sebestyén Istvánné és Sári Zsolt sem tud pihenni, akkora a zaj a lőtér miatt. Andrássy Árpád szerint a golyófogó kulisszák a bű­nösek Fotó: Frank Yvette nak segít be a horgászstandon. Délelőtt is­kolában van, kettőre rohan a vidámpark­ba, ahol négyig egyedül tartja a frontot. Édesanyja eddig csomagolóként dolgozik egy áruház raktárában. Hé, nagyfiú! - Ha jön anyu, a gumicsúszdához megyek át, és zárásig, este nyolcig ott vagyok. A ta­nulás csak ezután jöhet - mondja, majd el­kiáltja magát: - Nagyfiú, jössz pecázni? Az ötéves forma kissrác ránéz, bizonyta­lan léptekkel elindul. A nagymamájával van. Három húzást kérnek kilencszáz fo­rintért, a fiú egy játéktank boldog tulajdo­nosa lesz. - Ez a taktikám! Többen jön­nek, ha odaszólok nekik - mondja Judit, akinek nagyon tetszik a vidámparkosok élete. Szereti nézni az embereket, a nyüzs­gést, a forgókat, ahogyan a magasba emel­kednek. - Lehet, hogy itt maradok az isko­la elvégzése után, sőt biztos! Ha mégsem, akkor nővér vagy ügyvéd szeretnék lenni ­osztja meg velem terveit. A nagymamát, Fehér Istvánnét a do­dzsemeknél érem utol. A horgászat után erre fizette be unokáit. Mindig felkeresik a vidámparkokat, ugyanis „rossz" helyen laknak. Ablakukból éppen idelátni. - Egy kicsinek hogyan mondjon nemet az em­ber? - kérdi mosolyogva. A hét végén hét­ezer forintot, ma több mint kettőezret ha­gyott a vurstlisoknál. - Hogy drága-e? Per­sze! De a gyerekeknek élmény, és ha egy boltban vásárolnék valamit, az is ennyibe kerülne. KISS GÁBOR GERGŐ Koller Zsolt előadása közben. A szó „elszállt" Fotó: Tésik Attila A szegedi Gáz utca előtti teret egy vi­dámpark vette birtokba nemrég. A jó idő ellenére látogatókkal alig - a tétlen­ségben szomorkás vurstlisokkal talál­koztunk. Idősebb úr ül magányosan körhintájában, a napi sajtót böngészi. Az 54 éves Vtdák Ferenc - mióta az eszét tudja - ebben a vi­lágban él: nagyszülei, szülei is vidámpar­kosokvoltak. Apáról fiúra - Ebben a szakmában ez már csak így szo­kás, apáról fiúra száll az üzlet - mondja. Le­gényéveiben még csak be-besegített a szü­leinek. Baján elvégezte az általános iskolát és kitanulta a villanyszerelői mesterséget. ­Nem gondoltam arra, hogy vidámparkos le­szek, de szüleim halála után valakinek foly­tatni kellett - mondja. - El sem tudja kép­zelni, mennyire rosszindulatúak az embe­rek: hol a hangos zene, hol más miatt hív­ják ki a hatóságokat. A költségek hatalma­sak, a bevétel minimális. Ezen a hétvégén sem volt semmi forgalmam - meséli. A férfi házassága tönkrement, gyerekei- ' ről alig tud valamit. Hogy akkor miért nem hagyja abba az egészet? Közel egymil­lió forintja fekszik a körhintájában és a céllövöldéjében. - Ebből kiszállni nem le­het. Le vagyok százalékolva, fizikai mun­kát nem végezhetek. Kinek is kellenék? ­kérdi. így aztán magányosan járja az uta­kat lakókocsis céllövöldéjével, különböző társulatokhoz csapódik, de hogy ki veszi át majd a munkáját, arról fogalma sincsen. Két lány jön a körhintához és befizetnek egy körre. Vidák úr fiatalos lendülettel ug­rik fel, mutatja, hogyan kell becsatolnia magát a vendégnek, elindítja a gépet. A lá­nyok sikítoznak, ahogyan egyre gyorsab­ban lendül ki a hinta, és a férfi arcán most először megjelenik - egy mosoly. így alakult Ági szintén kényszerből lett vidámpar­kos. Neki is minden felmenője ezt csinál­ta. - így alakult - mondja az egyébként fodrászvégzettséggel rendelkező hölgy. ­Szüleim halála után eladtam a szalont, mert tudtam, ha nem teszem meg azon­nal, soha nem jövök ide vissza. Ma nem biztos, hogy így döntenék. Van ennek szép­sége is, de sokkal több a lemondás. Május­tól november végéig úton vagy, nem tudsz elmenni a családdal nyaralni sem, mert nem engedheted meg magadnak azt a lu­xust, hogy akár egy hét is kimaradjon ­mondja, majd hozzáteszi, most történik meg vele először, hogy szezon végére nem tudott félretenni egyetlen forintot sem. A 15 éves szegedi Varga fudit édesanyjá­A gyerekek gondoskodnak arról, hogy vidám legyen a vidámpark Fotó: Gyenes Kálmán

Next

/
Thumbnails
Contents