Délmagyarország, 2005. október (95. évfolyam, 230-255. szám)

2005-10-26 / 251. szám

SZERDA, 2005. OKTÓBER 26. •AKTUÁLIS« 3 Élménytúra a Boszorkányszigettől a tápéi kiskertekig Feltámadhat a Tisza főutca Hely a város szívében SZABÓ C. SZILÁRD A magyar imád vásárolni, boltról boltra járni, akciós termékek után kutatni. Benne van a vérében a vándorlás, az üzletek közötti jövés-menés abszurd játéka. A szittya fajta nem tud megülni egy helyen, kalandoznia kell - a piacokon és a bevásárlóközpontokban egyaránt, függetlenül attól, hogy azok hazai földön vagy külhonban találhatók. Nemrégiben a rendszerváltás kori Gorenje-túrákra hajazó népáradat indiüt el a nyugati határszélen az outiét áruházakba. Az emberek azért utaztak, utaznak Ausztriába, hogy az árak töredékéért vásároljanak maguknak kifutó ruhadarabokat. Szűkebb pátriánkban a szabadkai piac a mi outietünk, ahová hétvégeken több százan, vagy inkább több ezren rándulnak át Szegedről és a megyéből. Hihetnénk, hogy ilyenkor megcsappan a nagy bevásárlóközpontok forgalma a Tisza partján. De nem. Nem csupán a fenti okok miatt nem, hanem azért sem, mert leginkább ilyenkor jönnek hozzánk a szomszédból, Szerbiából és Romániából - vásárolni. Nem véletlenül építenek Szegeden bevásárlóközpontokat a multinacionáhs cégek a kilencvenes évek második felétől, a délszláv háború befejezésétől kezdve. És most itt van, itt lehet egy újabb kereskedelmi központ, az Árkád - ha talál magának megfelelő helyet. Ezeket az üzletközpontokat ugyanis a belvárosban vagy a belvároshoz közeli helyeken húzzák fel. Szeged szívében azonban jelenleg nincs, pontosabban kevés az ilyen terület - nem csupán számszerűleg, de területre is. Az önkormányzat tulajdonában például nincs is akkora egybefüggő telek, mint amire az Árkádnak szüksége lenne. A szakember szerint pedig az lenne a jó, ha a „kisebb " üzletközpontok befelé húzódnának, mert az megpezsdítené a várost. Talán még fontosabb, hogy Szeged a különböző nagyáruházak befogadásával, letelepítésével kereskedelmi központja is a régiónak. Keresik az üzletközpont helyét a belvárosban Szegeden is lesz Árkád Jön az Árkád Szegedre. Az óriás-bevásárlóközpontot építő cég ügyvezető igazgatója ezzel kapcsolatosan csupán annyit árult el lapunknak, hogy a belvárosban vagy a belvároshoz közel kívánnak kereskedelmi központot nyitni a jövőben. Magyarországon eddig Budapesten, az Örs vezér téren, és Pécsett adtak át Árkád üzletközpontot. Győrött jövőre avatják fel a 36 ezer négyzetméteres, kétszintes központot, amelyben 125 üzlet, textiláruház, elektronikai szaküzlet, sport outiét és megannyi étterem, kávézó kap helyet. A 25 milliárd forintból épülő győri Árkád azonban nem csupán bevásárló-, de rendezvényközpontként is funkcionál majd. Koncertek, kulturális események színtere lesz az épület, amelyhez 1250 parkolóhelyet is kialakítanak. Az Árkádok a német ECE csoport beruházásában épülnek, amely társaság a környező országok közül Romániában és Horvátországban is szeretné megvetni a lábát A magyarországi központok építője és üzemeltetője az ECE Projektmenedzsment Budapest Kft A cég ügyvezetője, Gyalay-Korpos Gyula nemrégiben arról számolt be, hogy Debrecenben, Szegeden és Miskolcon lesznek a következő Árkád üzletközpontok. A cég Debrecenben egy 28 ezer négyzetméteres, 120-130 üzletet magában foglaló kereskedelmi központot épít, amelynek felső szintjén egy színház és egy kiállítási csarnok is helyet kap. Az Árkádokat a belvárosban vagy a belváros közelében építik meg. így van ez Pécsett, Győrött és Debrecenben is. - Szegeden is az a célunk, hogy a belvárosban vagy a belvároshoz közel nyissunk üzletet - mondta tegnap érdeklődésünkre Gyalay-Korpos Gyula. Az ügyvezető igazgató kérdésünkre elmondta, hogy 20-25 ezer négyzetméteres területre van szükségük a beruházáshoz. Hangsúlyozta: az ügyben „több irányban, több A BELVAR0SBAN VAGY KÖZELÉBEN Az Árkád legkevesebb húszezer négyzetméteren várná a vásárlókat Szegeden a belvárosban vagy a belvároshoz közeli helyen. A Skála (volt Centrum) Áruház mögötti 4500 négyzetméteres telek 17 éve áll üresen. Az óriás-bevásárlóközpontot felhúzhatnák a Budalakk egykori, 60 ezer négyzetméteres Bajai úti telephelyén is. amelyre jövő tavaszig elővásárlási joga van a KÉSZ Kft -nek. A kereskedelmi központot felépíthetnék az egykori téglagyár területén is a Bajai út—Fonógyári út kereszteződésében. Többek véleménye szerint a Sancer-tavak környékén is építkezhetne az Árkád. emberrel" is tárgyalásban áll. Noha szerettük volna, nem kívánt többet mondani a témában, mondván: a megbeszélések köze pén járnak, s rontaná a cége pozícióját, ha információkat szivárog tatna ki. Annyit még elmondott hogy Szegeden - Győrrel és Debre cennel ellentétben - tiszta profilú, azaz teljesen kereskedelmi központú üzletet akarnak nyitni. A megyeszékhelyen található nagy bevásárló- és szórakoztatóközpontok közül a Szeged Plaza üzlettere 15 ezer négyzetméteres, a Cora Szeged hipermarket eladótere pedig 11 ezer négyzetméter. A szegedi Tesco adatait nem tudtuk megszerezni. - Tárgyaltunk Gyalay-Korpos Gyulával, és örülünk, hogy egyre élénkebb a befektetői érdeklődés Szeged iránt, mert ez új munkahelyeket is jelent - mondta megkeresésünkre Solymos László. Az alpolgármester ugyanakkor hozzátette: nincs az önkormányzat tulajdonában olyan nagy, egységes terület a városban, mint amire az Árkádnak szüksége van. sz. c. sz. skála áruházak Szeged, Tisza L. krt. 48. szo.: 9-14-ig, vas.: zárva Mamiisz, házipapucs 390 Ft-tól • Illatszerek 30% engedménnyel Egyes női csizmák, férfi bokacipők akciós áron! Szeged új, turisták és helybeliek által egyaránt belakható főutcájává változtatnák a folyót Fotó: Miskolczi Róbert Szegedet 10 kilométer hosszan szeli át a Tisza, mindeddig kihasználatlan lehetőségek tárházaként. A folyó két partján pár éven belül elkészülne az az élményútvonal, turistalátványosságok füzére, amelynek pontjait menetrendszerűen közlekedő hajók kötnék össze. A tervet ma délután 16 órakor ismertetik a Novotelben. Ha most nem, akkor soha mondja Schilsong lános, az Oskolás Kft. innovációs vezetője, a Szeged főutcája a Tisza elnevezésű projekt szellemi vezére. A következő Nemzeti Fejlesztési Terv forrásaira építve, a Tiszával kapcsolatban álló valamennyi intézmény, tulajdonosi és kezelői jogokat birtokló szervezet összefogásával 2009-ig el kell készülniük mindazon fejlesztéseknek, amelyek Szeged új, turisták és helybeliek által egyaránt belakható főutcájává változtatnák a folyót. A tekintélyes méretű exkluzív tervezet a szabadidőre, a gasztronómiára és a helytörténetre fűzi fel a turista és a városlakó útját a Tiszán, akárcsak más vízparti európai városban. Az Oskolás Kft.-tői a projektet az önkormányzat városfejlesztési irodája rendelte meg, s minden esély megvan arra, hogy mire 2010-ben Pécs megvalósítja az Európa kulturális fővárosához méltó fejlesztéseket, „alvállalkozójaként" Szeged is elkészül a magáéval. Schilsong János azt állítja, Szegeden, a Tisza két partján ingatlanfejlesztésben nem lehet gondolkodni, mivel ártérről van szó. Nem tehetünk mást, mint a rekreációt, a turizmust a zászlóra tűzni, kihasználni azt, hogy erdők, zöldterületek övezik a folyót a Maros és a Bertalan híd között, majd annak útja a szó szoros értelmében a belvároson keresztül vezet. Az élménytúra útvonalának egyik vége a Boszorkánysziget lehetne, amelyek Szeged történelmének e sötét szeleté „üzletileg eladható" formában, színvonalasan jelenhetne meg. A valahai sziget középkori hangulatú főteret kaphatna, amelyen nyaranta misztériumjátékokat, akár perbeszédeket is elő lehetne adni. A majdan menetrendszerűen közlekedő kishajók innen a következő pontra, a körbástyához, a volt halpiacig szállítanák az utasokat, majd a sóház előtti kikötőig, avagy újonnan felállított hajómalomig, amelynél kiszállva a szalámi- és paprikamúzeum fogadná a turistát. Akik halászlevet szeretnének enni, a Kiskőrössynél hagynák el a hajó fedélzetét. Májustól októberig mintegy tíz kikötési ponton vehetnének fel a hajók utasokat, akik még biciklijüket is magukkal hozhatnák. Az 1970-es évekig negyedóránként járt hajó a belváros és a partfürdő között - ennek már ma sem lenne semmi akadálya. A partfal kijáróinál napernyők alatt üdítőket árulnának és a szürke betont is felöltöztetnék. Az újszegedi oldalon a tervezők parti utat képzelnek el a Marostól a Lövölde útig, a partfürdőn keresztül (erre szintén lehetne megoldást találni). A gyalogos- és bicikliút fák között, tanösvényen vezetne, állatok természetes élőhelye mellett. F. K. KÖZHASZNÚ TARSASAG KEZÉBEN jH A Szeged főutcája a Tisza című programra egy közhasznú projekttársaságot kell majd létrehozni, amely pályázik az NFT forrásaira. Ezekből „rendbe lehet tenni" a tíz kilométeres folyószakaszt, s ha ez már megtörtént, magánbetektetők csatlakozhatnak a programhoz. Az utolsó pillanatban fizettek a felszámolást kezdeményező Cédrusbau Bt.-nek Megmenekült a Virág cukrászda György Attila azt mondja, már megegyezett a Virág cukrászda felszámolását kezdeményező céggel. A cukrászda tulajdonosa arra a hírre reagált, hogy a bíróság első fokon elrendelte a Virág Cukrászda Kft. felszámolását. - Nem indul felszámolási eljárás ellenünk, ugyanis a jogerős bírósági ítélet előtt megállapodtunk - jelentette ki a Virág cukrászdát üzemeltető cégvezetője, György Attila. A Fővárosi Bíróság nemrégiben első fokon felszámolást rendelt el a szegedi Virág cukrászdát üzemeltető, budapesti székhelyű Virág Cukrászda Kft.-vei szemben. A felszámolást egy szegedi vállalkozás, a Cédrusbau Bt. tulajdonosa kezdeményezte a bíróságon. Kiss László, mint azt korábban már megírtuk, évek óta pereskedett a neki tartozó Virág Cukrászda Kft.-vel. A bíróság egyébként már a felszámolót is kijelölte, a Csabaholding Szolgáltató Kft-t. Ezt az információnkat megerősítette a Csabaholding Kft. ügyvezető igazgatója, Csia László, ám ennél többet a határozat jogerőre emelkedéséig nem akart mondani. A Pénzügyminisztérium által vezetett felszámolói névjegyzékben 1992 óta szereplő Csabaholding jelenleg mintegy 600 felszámolási eljárást irányit az országban. Kiss László megjegyezte, a Virág tulajdonosa az utolsó pillanatig kivárt, és csak egy nappal az ítélet jogerőre emelkedése előtt fizetett. A Virág Cukrászda Kft. ügyvezető igazgatója azt mondta, sajnálatosnak tartja, hogy időről időre az újságokból értesülhet a cégét érintő hírekről. Az ország egyik legpatinásabb cukrászdáját üzemeltető cég vezetője megjegyezte: biztosra veszi, hogy a többi vitás ügyben is megegyezésre jut. - A Virág cukrászda nem lesz áldozata az üzleti vitáknak, ezt a tulajdonosok nem engedik meg. A pereskedéseknek az a magyarázata, hogy eltérően értelmezzük egy-egy megállapodás teljesítésének körülményeit. Ilyen, vagy ehhez hasonló üzleti viták a gazdasági életben mindennaposak. Ezért is tartom sajnálatosnak, hogy a Virág ügyei évek óta a nyilvánosság előtt zajlanak - hangsúlyozta György Attila. OLÁH ZOLTÁN Tovább működhet az ország egyik legpatinásabb cukrászdája Fotó: Frank Yvette CV/'/Y/Y/»(//? <7 mmosecf!