Délmagyarország, 2005. október (95. évfolyam, 230-255. szám)

2005-10-24 / 249. szám

6 • MEGYEI TÜKÖR« HÉTFŐ, 2005. OKTÓBER 24. Templomban éneklik Horváth Istvánná műveit Kórusműveket komponál a vásárhelyi matektanárnő A szegedi Miasszonyunk nővéreknél tanult tanítónőnek, de csak érettségit szerezhetett az államosítás miatt Horváth Istvánné nyugalmazott vásárhelyi gimnáziumi tanár. Aki nyugdíjasként verseket, novellákat ír, s egyházi énekeket komponál. Horváth Istvánné matematika-fizika szakos gimnáziumi tanár eredetileg tanítónőnek készült a szegedi Miasszonyunk nővéreknél, ám az iskolák államosítása miatt pedagógus-oklevél helyett csupán líccumi érettségit tehetett. Nem adta fel tervét, jelentkezett a szegedi egyetem matematika-fizika szakára. - Igazából ének szakra vagy a zeneakadémiára szerettem volna bejutni, ám édesapám azt mondta, olyan szakot válasszak, amilyet Szegeden is indítanak, mert nincs pénze, hogy a fővárosi albérletet fizesse. Ének szak pedig nem volt, így választottam a matematikát, ugyanis érettségim előtt egy matekversenyen indultam, ahol nagy élményt jelentett, hogy sikerült megoldanom a feladatokat. A fizika pedig társult a matematikához, hiszen csak kétszakos képzés indult - számolt be pályakezdésének zökkenőiről Horváth Istvánné, aki diákgcncrációk sorát tanította matekra a Bethlen gimnáziumban, fizikát csak kezdő tanárként oktatott. - Azért mindig érdekelt az irodalom, 18-20 éves koromban írtam a legtöbb verset, novellát, aztán a pályakezdés, a családalapítás, majd a gyermeknevelés miatt ez némileg háttérbe szorult. Csak miután húsz esztendővel ezelőtt nyugdíjba vonultam, kapcsoltam rá ismét, főleg kórusmüveket írok. Ennek is volt előzménye: iskolás koromban egy karácsonyi ünnepségen előadták az egyik művemet, ráadásul én vezényeltem. Horváth Istvánné a Szent István Kórus megalakulása óta komponál, s ez a kar adja elő a főként háromszólamú, orgonakíséretes zsoltárfeldolgozásait. Zeneszerzőkét már kapott elismerést. Az Új ember katolikus lap pályázatán az egyik wn .iPP Horváth Istvánné nyugdíjasként kezdett újra zeneszerzéssel és szépírással foglalkozni Fotó: Tésik Attila orgonakíséretes négyszólamú éneke a legjobb négy közé került, az Élővíz szórása című éneke pedig a liturgiába is bekerülhet. Versei általában kishomoki kertjébe menet jutnak eszébe. Férjével, aki szintén a Bethlen matematika szakos tanáraként dolgozott, nyáron kerékpárral, míg télen gyalog mennek a hobbitelekre, s mint mondja, útközben van ideje gondolkodni. - A férjem évfolyamtársam volt áz egyetemen. Negyedéves korunkban házasodtunk össze a vásárhelyi Szent István-templomban, szűk körben, de már másnap behívatták az egyetem marxista tanszékére, hogy megkérdezzék: mi volt ez az esküvő. Amikor az oktató megtudta, hogy azon csak kevesen vettek részt, azt mondta, hogy ne beszéljünk róla senkinek. Vallásosságunk miatt sosem esett bántódásunk, de nem is hivalkodtunk vele. Templomba is vidéken jártunk. Horváth Istvánné nyugdíjba vonulását követően kezdett hitoktatással foglalkozni, s novelláit is ekkor kezdte űjra írni. Eredménynyel, hiszen egy novellapályázaton a tizennégy unokájának örülő nagymama a Negyedik gyerek című írásával az első díjat érdemelte ki. KOROM ANDRÁS Mindentudás Egyeteme - Szeged, Sümegi Pál Kárpát-medence Miért lett a népek országútja a KárMINDENTUDÁS pát-meEGYETEME dence?MiSZEGED lyen itt az ember és környezete kapcsolata a jégkor végétől napjainkig ívelő harmincezer évben? Hogyan él együtt az itt megtelepedett 17 nemzet és nemzetiség? A mozaikosság jellemzi e térséget. Ez a tömör válasza a kérdésekre Sümegi Pál geológusnak, a Mindentudás Egyeteme - Szeged sorozat következő előadójának. - Rendkívül változatos a környezet ezen a háromszázezer négyzetkilométeren. A Kárpát-medence négy éghajlati terület (az óceáni, a kontinentális, a szubmediterrán, a begyvidéki) találkozási pontja, így az itt kialakult eltérő vegetáció és talajtani feltételek eltérő kultúrákat és gazdasági bázist eredményeznek - jelenti ki Sümegi Pál, a Szegedi Tudományegyetem Természettudományi Kar Földrajzi és Földtani tanszékcsoportjának Földtani és Őslénytani Tanszékét vezető docense. Ezért lakják be, érzik magukénak e teret - a négyféle éghajlati viszony hatására kifejlődött négyféle kultúrát megjelenítő - különböző népcsoportok. Csapda is a Kárpát-medence, mert az ide érkező, eltérő gazdálkodású népek bejutnak ide, de nem tudnak továbbmenni, mert azok a környezeti feltételek megszűnnek, melyekre termelési tapasztalataik alapulnak. A népek országútja a Kárpát-medence, mert ütközőfelület - itt található a négy nagy éghajlati és gazdálkodási kultúrkör határterülete. Vagyis egyes társadalmak képesek megtelepedni itt, de egyetlen homogén gazdálkodású nép az egészet nem tudja meghódítani. Ezért e térség nemcsak környezetileg mozaikos, hanem gazdaságilag, társadalmilag is. Ebben az adottságban - Sümegi Pál szerint - ott a lehetőség: az itt élő népek számíthatnak egymásra, az eltérő gazdasági, társadalmi berendezkedés tapasztalataira. A „gyökérkultúrájukhoz" képest az itt megtelepedő népek a természeti mozaikosság és a szomszédos társadalmak harapófogójában megváltoznak. Jó élőhely a Kárpát-medence nemcsak az említett okok miatt, hanem azért is, mert az ezen a területen nyüzsgő 20-30 millió embert nem fenyegetik olyan katasztrófák, mint például a most virágzó, de a következő ötven évben a vízszint emelkedése miatt eltűnő tengerparti területeken élőket. A globális változások olyan mértékűek lesznek, hogy az ökomenekültek modern népvándorlására kell számítani. A Mindentudás Egyeteme Szeged negyedik előadása október 26-án 18 órakor kezdődik Szegeden az egyetemi TIK kongresszusi termében (Ady tér 10.). A Mindentudás Egyeteme a Magyar Tudományos Akadémia tudományos vezetésével és a Magyar Telekom társadalmi szerepvállalásával jött létre. Ú. I. Magyar TUdojnányos gj- rp Akadémia Kós Károly is elismerte Csúcs Ferenc művészetét Apostoli arc a múzeumban Az éreni- és szobrászművészet apostolaként tartják számon a száz éve született Csúcs Ferencet, akinek az emlékérc kiállítást rendeztek a Koszta József Múzeumban A szentesi parasztgycrck tehetségének és kitartásának köszönhetően a legnagyobbak közé küzdötte fel magát. Művészete előtt Kós Károly is meghajolt. Még december 4-éig láthatják az érdeklődők a szentesi Koszta József Múzeumban azt a fényképet, amely egy nagy szakállú férfit ábrázol. Olyan ez a fotó, mintha egy apostol nézne vissza a szemlélőre. S valóban, az éppen száz esztendeje Szentesen született parasztgyerek, Csűcs Ferenc az érem- és szobrászművészet apostolává küzdötte fel magát. Oltyán Lajos, az önkormányzat oktatási és művelődési bizottságának elnöke úgy jellemezte a tizenöt évig Szentesen élt alkotót, hogy hivalkodástól mentes személyiség volt, aki mindenféle politikai divatnak ellenállva, a művészet iránti alázattal járta végig a számára elrendelt utat. A fővárosban kitanulta az ötvösmesterséget, majd munka mellett végezte el az ipar- és képzőművészeti főiskolát. Kenyérkereső állást mindig is vállalt, mert el kellett tartania a családját. A szentesi emlékkiállítás megnyitóján ott voltak Csúcs Ferenc gyermekei, Dalma és Attila, akiknek jólesett, hogy a szülőváros ápolja édesapjuk emlékét. A Kisér utcai egykori lakóháznál táblát is állítottak évekkel ezelőtt az alkotó tiszteletére. , Csűcs Fercnc harminc köztéri műve, több mint négyszáz érméje és kisplasztikája a kulturális örökség része. Emléket állított a magyar történelem, a tudomány Szülővárosában őrzik az emlékét Csúcs Fercnc érem- és szobrászművésznek Fotó: Vidovics Ferenc és művészet nagy alakjainak, így például Szent Istvánnak, II. Rákóczi Ferencnek, Kossuthnak, Petőfinek és Munkácsy Mihálynak. Kós Károly születésnapjára is készített egy érmét, amelyet a tárlaton is látható levél tanúsága szerint - „hálás barátsággal" köszönt meg neki a „nagyöreg". Csúcs Ferencről azt írta Kós, hogyan is tudná „az ismert és elismert igazi művésznek: Csúcs Fereneznek az ő szépséges ajándékát" kézzelfogható módon is viszonozni. A soraiból aztán kiderül, hogy egy elkobzott könyvével ajándékozta meg Kós Károly a szentesi alkotót. A fővárosi muzeológusnak, Réz Gyulának vitathatatlan érdeme van abban, hogy a szülővárosban méltóképpen emlékeztek meg Csúcs Ferencről. A kiállítás egyik rendezője, Réz Gyula az 1970-es években került a Mezőgazdasági Múzeumba, s ott ismerkedett meg „a csodálatos művésszel, Csúcs Feri bácsival". Többször megfordult a „szentélyében". Olyan embernek ismerte meg, aki sohasem panaszkodott. Pedig a Mezőgazdasági Múzeumra haragudhatott volna, mert silány segédmunkát végeztettek vele. Réz Gyula szerint ebbe talán belejátszott az is, hogy a második világháború előtt egy évig Olaszországban volt ösztöndíjas. Ezt a káderlapján a rovására is írták. A rehabilitálására 85 esztendős koráig várnia kellett, akkor kapott ugyanis egy kormánykitüntetést, 5 év múlva még egyet. A halála után két évvel pedig Réz Gyulának nem keveset kellett hadakoznia, hogy kolléganőjével, dr. Szovátay Adriennel emlékkiállítást rendezhessenek Csúcs Ferenc tiszteletére volt munkahelyén, a Mezőgazdasági Múzeumban. Valójában Réz Gyula kezdeményezésének köszönhető, hogy most a szülővárosában tiszteleghetnek a művészet apostolának emléke előtt. BALÁZSI IRÉN A szerencse fia A világ egyik legszerencsésebb és legsikeresebb fickója vagyok. Hosszú évek óta üzemeltetem saját vendégló'met a szülőfalum melletti nagyvárosban, tele vagyok energiával és önbizalommal. Bár a magabiztosság terén néhány éve nem álltam túl jól... Egyre gyakrabban észleltem, hogy valahogy nem működök már olyan jól, mint régen. Nem tudtam mire vélni, miért romlik teljesítményem az ágyban, de sem feleségemnek, sem a legjobb barátaimnak nem mertem beszélni róla. Kezdetben abban reménykedtem, hogy csak átmeneti állapotról van szó, azonban csak nem akart múlni. Az, hogy a páromat nem tudtam boldoggá tenni, borzasztóan frusztrált, az otthoni gondok miatt aztán fokozatosan elveszítettem az önbizalmamat, és egyre roszszabbul ment vállalkozásom irányítása is. A nejem nem tudta mire vélni, hogy miért ritkultak meg annyi(x) ra együttléteink, mint később kiderült, már a legrosszabb is eszébe jutott. Végül egy este kérdőre vont, és addig nem nyugodott, míg el nem mondtam neki a teljes igazságot. Aztán megbeszéltük, hogy utánajár, ki a legjobb urológus szakorvos a városban, és együtt felkeressük, így jutottunk el az én jó dokimhoz, aki elmagyarázta, milyen tényezők segítik elő a merevedési zavar kialakulását. Ilyen a stresszes, mozgásszegény életmód is, amelyben nekem bőven volt részem. Az orvosom olyan kezelést ajánlott, mely számos korábbi betegén segített már. Természetesen azonnal elkezdtem. A narancssárgának köszönhetően viszszanyertem önbizalmamat is, újra önmagam lehetek. Ezért hiszem, hogy valóban egyike vagyok a világ legszerencsésebb és legsikeresebb férfijainak.