Délmagyarország, 2005. október (95. évfolyam, 230-255. szám)

2005-10-22 / 248. szám

14 SZIESZTA-REJTVÉNY 2005. október 22., szombat a szolgálatról Emberien szólni az emberiről. Ez a hitvallás, mely a személyes sorsot vezérlő elvek tételes, tömör megfogalmazása. Mások hitvallásának megismerése segíthet, hogy a hétvégi szieszta idején lelkünk utolérje testünket, hogy értelmet nyerjenek a hétköznapok. - Nehezen viselem az igazságtalanságot, vagy ami számomra annak látszik - jelenti ki Kaltenbach Jenő, a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok Szegedről indult országgyűlési biztosa (képünkön). - Ebből már gyerekkoromban is származott némi konfliktusom. És mivel az igazságtalanságok elszenvedői jellemzően a gyengék, a kiszolgáltatottak, innen már szinte természetes, hogy merre vezet az út. Ez azonban csak későn, jóval túl a harmincon tudatosult bennem, hiszen nem tudatosan választottam pályát. Jogász, ha úgy tetszik, az igazság szolgája úgyszólván véletlenül lettem. Ma mégis ügy tűnik, hogy valamiféle fel nem ismert predesztináció, sorsszerűség irányította a lépteimet. Ráadásul a jogásztársadalom gondolkodására - tapasztalatom szerint - nem is igen jellemző ez a gondolkodásmód. Ha a szakma felé mozgók motivációira kérdeznénk, ez a szempont aligha kapna jelentős szerepet. Nálunk a jogász sokkal inkább a hatalom embere, mint a gyengék védelmezője és az egyetemi tanulmányok ezt a meggyőződést, vagy inkább szemléletet megerősíteni látszanak. Pedig a magyar nyelv páratlan pontossággal nevezi igazságszolgáltatásnak, amit a bíró tesz, de ugyan hány bíró érzi magát szolgának és nem úrnak az igazság házában. Itt volna pedig az ideje, hogy ne csak keseregjünk azon, hogy a dolgok nem ügy mennek, ahogy szeretnénk. Hogy nem az egymás iránti megbecsülés, az embertársi törődés, hanem sokkal inkább az udvariatlan, rideg, hazug, embertelen gesztusok uralkodtak el az egymásközti érintkezésben. Hogy a hatalmas visszaél hatalmával a gyenge meg, ahelyett hogy sorstársaival összefogva szembeszállna, vagy gyáván meghunyászkodik, vagy maga is a hatalmasok közé törekszik. Meggyőződésem, hogy sokkal többet tehetnénk, ki-ki a maga helyén, azért, hogy élhetőbb világban éljünk. Ekkor lenne csak igazán okunk arra, hogy büszkén vallhassuk magunkat e közösséghez tartozónak. Igaza van Tamási Áronnak: „Aki embernek hitvány, az magyarnak is alkalmatlan." A fény hullám és részecske is A fizika évének részeként folytatódik a tudományt népszerűsítő előadások sorozata Szegeden. Október 24-én, hétfőn 17 órakor a Kvantummechanikáról tart előadást dr. Benedict Mihály, a szegedi egyetem Elméleti Fizikai Tanszék decense (képünkön) az orvoskar Dóm téri oktatási épületében. A kvantummechanika születésnapjának 1900. december 14-ét tartjuk, amikor Max Planck a Porosz Tudományos Akadémián tartott előadásában egy akkor teljesen szokatlan föltételezést tett, amit ma kvantumhipotézisnek nevezünk. Ebből kiindulva 1905-ben Albert Einstein rámutatott, hogy a fény, amiről addig mindenki úgy gondolta, hogy kizárólag hullámként terjed, bizonyos körülmények között részecskeként is viselkedhet, ezek a fénykvantumok, vagy fotonok. A XX. században kiderült, hogy a kettős természet nemcsak a fényre, hanem az anyag más fajtálra is jellemző, sőt minden anyag mutat egyszerre részecske- és hullámtulajdonságokat is. Az ilyen furcsaságok miatt a kvantumfizika összeegyeztethetetlen a korábbi világképpel, ezért a múlt században számos tudós, köztük elsősorban éppen Einstein - aki a fénykvantumok bevezetésén túl sok más vonatkozásban is hozzájárult a kvantumelmélethez - elégedetlen volt azzal a fogalomrendszerrel, amelyet az elmélet használ. Az előadó érzékeltetni kívánja a kvantumos leírásnak a klasszikus nézőpont szempontjából nézve különös voltát, foglalkozik azokkal a kételyekkel, amelyeket Einstein és mások megfogalmaztak, és bemutatja, hogy milyen kísérletek segítettek ezeknek az elvi kérdéseknek a tisztázásában. Dr. Benedict Mihály egyetemi tanulmányait Szegeden végezte, majd az SZTE Elméleti Fizikai Tanszékén kezdte oktatói és tudományos tevékenységét, ahol azóta is dolgozik, jelenleg egyetemi docensként. Több ezer hallgatót tanított, korábban elektrodinamikát, relativitáselméletet, optikát adott elő, jelenleg kvantummechanika és kvantuminformatika előadásokat tart Kutatási területe a kvantumelmélet és a kvantumoptika, melynek nemzetközileg számon tartott tudósa. Mintegy száz tudományos publikáció, egy angol nyelvű monográfia, és több egyetemi jegyzet szerzője. Dolgozott Leningrádban, a Max Planck Kvantumoptikai Intézetben Garchingban, a Durtiami Egyetemen, Antwerpenben és Cuernavacában, Mexikóban. Tanítványai közül hallgatóként többen szereztek az OTDK-n első helyezést, doktorandusz hallgatói és PhD fokozatot szerzett tanítványai Magyarországon és külföldön is dolgoznak tudományos intézetekben. Tagja az MTA Spektroszkópiai bizottságának, és az Európai Fizikai Társulat Tanácsának. A SZEGEDI HEGYMASZ0-GE0L0GUS MAR A HIMALAJARA KÉSZÜL Kövekért Találó idézetekkel megspékelt, Negyven pillanat című albumában mutatja be Pál-Molnár Elemér azokat a fotókat, melyeket Európában és Dél-Amerikában készített. A Szegedi Tudományegyetem Ásványtani, Geokémiai és Kőzettani Tanszékének vezetőhelyettese vulkanológiai, geológiai tanulmányútja, hegymászó expedíciója érdekességeiről szívesen mesél. A Kárpátok hegyei közt felnőtt, épp az ötödik ikszbe lépett Pál-Molnár Elemér- mint fogalmaz - világéletében mászott, még gyerekként jutott fel a Békás-szoroshoz: nem csoda, hogy egyetemi hallgatóként a sziklamászás lett a hobbija, később pedig a magashegyi expedíciók ízére kapott rá. Azt mondja, egy ilyen „túra" sorsa mindig a fejekben dől el, ugyanis ötezer méter magasban egy ecuadori vagy egy argentin hegycsúcson az ember a kínzó oxigénhiány miatt gyorsan eljut oda, hogy úgy érzi, nem bír tovább menni. A fokozatos akklimatizálódás és sziklamászótudás mellett így kitartás és vasakarat is szükséges a hófödte kúpok meghódításához. Lávafolyó közelről Vulkanológiai, geológusi kutatásaihoz megfelelő terepet Európában csak Olaszország nyújt, így évente legalább kétszer utazik oda néhány hallgatójával különféle vizsgálatokat végezni - és nem mellékesen: fotózni. Azt mondja, az Etnán látott már egy méterről is lávafolyókat, amiből az élelmes helyi vállalkozók speciális szerszámokkal merítenek, Az argentin-chilei határon lévő Maiput meghódította a szegedi geológus FOTÓ: PÁL-MOLNÁR ELEMÉR majd azonnal formába is öntik - hogy a turisták aztán jó pénzért örüljenek neki. - Miközben egy-egy nagyobb kődarab elhúz a fejed fölött, elölről leégsz, hátulról pedig megfagysz. Fényképezni viszont csak éjjel, a dermesztő hidegben érdemes vallja a fotós eltökéltségével. - Félpercenként volt egy-egy kitörés, a hamu pedig mindent ellepett, amikor a kráter közelébe értünk - mesél a szegedi geológus legutóbbi „túrájáról" a Sangay-on, ami Ecuador és egész Dél-Amerika egyik legaktívabb vulkánja. Védősisakot ugyan viseltek, a mérgező kipárolgások ellen védő gázmaszkot azonban nem vittek magukkal. Veszélyes kíváncsiság Ilyenkor a veszélyérzetet legyőzi a szakmai kíváncsiság. A hegy ráadásul az őserdő közepén, kétméteres fűtengerből álló „köderdőben" helyezkedik el, ahová csak a hegylábig kéthetes út vezet: ők voltak az első maHétvége a játszótéren Ismert szegedieket, illetve a közélet, a kultúra és a gazdaság jeles Csongrád megyei képviselőit kérdezzük sorozatunkban arról, milyen programot választanak maguknak a hétvégén, s azt szívesen ajánlják-e másoknak is. Nem mulasztjuk el azt sem megtudakolni, általában mivel töltik a szombatjukat és a vasárnapjukat. - Otthoni kertészkedést terveztem, és a Mars téri bevásárlás sem maradhat el. Na, és „Gergőzni" fogok egészen biztosan - tűnődik hétvégi programjára gondolva Ladányi Miklósné Szarvas Ibolya, megyei vezető védőnő. Égy szem hároméves unokájával a máltai játszótéren töltik legszívesebben az időt. - A játszótér és a park a közös játéké, ott csak Gergőre figyelek - meséli kettejük együtt töltött óráiról. - Alig tudott még beszélni, amikor már azt kérte: Mama, beszélgessünk! Azóta különösen gyakran jut eszembe édesanyám, akitől először hallottam, hogy egy kisgyerekhez nagyon sokat kell beszélni. A fővédőnő az anyukákkal is szívesen társalog a játszótéren. Sok visszajelzést kap tőlük, hogy mennyire érthetően magyarázták el a teendőket a kolléganői. Játék után odahaza jöhet az ebéd, Gergő rajong a nagyi főztjéért: odavan a sűrű zöldséglevesért, és két palacsintát is befalatoz utána. Ladányi Miklósné a tésztába almát reszel, ettől válik igazán könnyűvé, zamatossá. Recepteket régi szakácskönyvekből válogat. Legutóbb a család kedvencéhez, a sajtos pogácsához talált új fogást: időt takarít meg a kelt tészta három hajtogatása helyett két dupla hajtás alkalmazásával. - A hétvégi ebédekhez friss hűs és zöldség a piacról kerül az asztalra. Vágott virágokat és cserepes növényeket is örömmel vásárolok. Panellakásban, sajnos csak cserépben és erkélyládában kertészkedhetem, de szívesen ápolom a duplaszirmú futómuskátlikat - enged bepillantást az otthoni elfoglaltságaiba. - Legbüszkébb mégis a minden évben virágzó flamingómra vagyok. A titka, hogy állott vízzel öntözöm, és néha megfürösztöm. D.T. Maipu Az egyetemi oktató - aki májusra már a himalájai expedíciót szervezi - fotózik, de csúcskőgyűjteménnyel is rendelkezik. Amikor az első magyar Maipu-expedíción a vulkánt megmászták, az oxigénhiány miatt Pál-Molnár Elemér elfelejtett követ vinni magával, így félúton megfordult, és viszszament érte. Ezért ő az argentin-chilei Maipu első és második magyar mászója Is. gyarok, akik ezt megtették. Később - a mászás után - leereszkedtek az Amazonas-medencébe is, ahol az orchideaerdőkben a krokodiloktól a tapírig számos állatfajjal „összefutottak", és kismajmok ugráltak rájuk az óriási fák ágairól. Nyugalom, nyomor Az egyetemi adjunktus szerint egyébként dél-amerikai utat lehetetlen itthonról szervezni, kint kell hozzá kapcsolatokat építeni, teherhordókat bérelni - és persze hozzászokni a helyiek „kényelmes" mentalitásához. Az ecuadoriak akiknek nagy része kecsua indián - ugyanis nem túl aggodalmaskodók: a vulkánok közelében megtanultak együtt élni az állandó veszéllyel. Nemcsak fővárosuk, Quito épült vulkánra, de még leghíresebb hévizes fürdőhelyük is egy tűzhányó lábánál található. A kecsuák nem igazán kedvelik a „gringókat", azaz a fehér észak-amerikaiakat, de amint kiderül, hogy az utazó egy kis európai országból érkezett, rögvest nagyon barátságosak és segítőkészek lesznek. A származás tisztázásával sikerülhet elkerülni azt is, hogy a főváros utcáin fényes nappal kirabolják az embert - ami egyébként jellemző pénzkereseti útja a nyomorgó lakosságnak. Egy dél-amerikai expedícióban - mondja a szegedi utazó - a repülőjegy és a teherhordók bére a legdrágább, az étkezés szinte fillérekbe kerül. TOMBÁCZ RÓBERT n ITILAPU A megye legmagasabb pontja Öttömöst nem szabad kihagynia a természeti értékek csodáiéinak. Sem annak, aki busszal megy, sem annak, aki kerékpárral, vagy részben gyalog. Természeti, kulturális értékekben egyaránt gazdag a település -, s itt található a megye legmagasabb pontja. Mind több érdeklődőt vonz az Öttömösi Erdőspuszta Tájház és Erdei Iskola - mondja Molnár Ibolya, az intézmény menedzsere. Szeged felől jőve, a pusztamérgesi elágazásnál kell az öttömösi buszról leszállni. Terepi vezetést, erdőjárást éppúgy „rendelhetünk", mint népi foglalkozásokba való bevezetést, előadásokat az ökológia témakörétől a művészetekéig. A környék igazi őspusztagyep, juhnyájjal, egymást érik a vonuló madárcsapatok, sőt többezres denevérrajt is láttak már a megfigyelők ősszel. Kitűnő gombalelőhely is az öttömösi puszta. Étkezést, szállást az erdei iskola, s a Gyarmati-vendégház nyújt. A gyalogtúrázók figyelmébe is ajánlható a környék. Legérdemesebb a bajai busszal jönni a volt Petróczi-iskoláig, a Dobótanyáig. Onnan, a kék háromszög jelzést követve, gyalog mehetünk, dűlőutakon, fenyvesekben a Módra-vendégházig. A mintegy 6 kilométeres táv másfél óra alatt teljesíthető - mondja Nagy Zsuzsanna, a Szegedi Vörös Meteor SK természetjáró szakosztály elnöke. Elérjük a megye legmagasabb pontját, a csaknem 128 méter magas dombot, a faragott kopjafával. A faluban a Magyar László Afrika-kutatóról elnevezett emlékpark fogad; az öttömösi puszta a Magyar családé volt valaha. Az éhezők-szomjazók a boltban, s a vendéglátóhelyen fölfrissíthetik a tartalékokat. Ha még nem elég a gyaloglásból, továbbmehetünk - immár a kék négyszög jelzést követve - a hat és fél kilométerre lévő Back-kápolnáig; a vadászbalesetben egykor elhunyt Begavári Back Ottó emlékére, Szent Erzsébet tiszteletére emeltették. Innen busszal - kifáradva, ugyanakkor élményekkel földúsulva - utazhatunk haza. F.CS.