Délmagyarország, 2005. október (95. évfolyam, 230-255. szám)

2005-10-22 / 248. szám

SZOMBAT, 2005. OKTÓBER 22. • KAPCSOLATOK» 3 A sajtók terhelhetőségük határán sem bírták mozdítani a szerkezetet, a máglyába rakott I gerendák is megroggyantak Fotó: Karnok Csaba Meg akarták billenteni az algyői Tisza-hidat, hogy jobban lefolyjon róla a víz, de a hatalmas acélszerkezet meg sem moccant. Most úgy tűnik, nem próbálkoznak tovább a mérnökök, a hídfelújítás hamarosan véget ér. Behorpadtak, kibicsaklottak a máglyába rakott I gerendák a híd hatalmas súlya alatt, miközben dolgoztak az emelők. Tegnap nap közben megpróbálták megbillenteni az algyői Tisza-hidat. Jójárt János a Magyar Közút Kht. hídmérnöke, aki felügyeli a hídfelújítást, elmondta: a kivitelezőnek a híd pályáját kellett volna oldalirányban megdönteni, hogy nagyobb legyen az úgynevezett keresztesése. Erre azért lett volna szükség, hogy víz könnyebben lefolyjon az útpályáról. Az aszfalton ugyanis előbb-utóbb nyomvályúk alakulnak ki, amelyekből csak akkor folyik le a víz, ha megfelelően lejt az útpálya a széle felé. A korábbi szabványokhoz képest ma nagyobb keresztesést tartalmaznak a műszaki előírások, ezért is szükség lett volna a híd oldalirányú megdöntésére. A pillérek fölött a kereszttartón már eleve HÍDFELÚJÍTÁS: 750 MILLIÓ 1974-ben arra számítottak, a híd mellé a forgalom növekedésével egy másik szerkezet kerül, így összesen négysávos lesz az átkelő. Ezért a híd „fél keresztmetszetű", azaz a két forgalmi sáv egyfelé lejt. Öszvér szerkezet: a vasbeton lemezzel együttdolgozó kétfőtartós acélhíd, íve húsz kilométer sugarú. Az algyői Tisza-híd felújításának a mostani a harmadik, befejező üteme, mely 550 millió forintba kerül. 2003-ban a dilatációs elemeket cserélték ki, tavaly pedig a középső szakasz teljes burkolatát felújították. A három év alatt így összesen 715 millió forintot költöttek a felújítására, amelyet napokon belül befejeznek. kiképeztek emelési pontot a híd tervezői, így az alá acél I gerendákból egy máglyát építettek. Arra helyezték a hidraulikus emelőket. A hat emelő együttesen 1200 tonnányi tömeget tudott megmozdítani. Ennyit nyom körülbelül harminc megrakott kamion. Egy apró éket kellett volna kicserélni a híd szerkezetében, ezzel a Szeged felőli jobb oldala a hídnak két centiméterrel magasabb lett volna, így három tized százalékkal nőtt volna a pálya keresztesése. A sorba kötött sajtókba egy villamos motor préselte a hidraulikaolajat, de hiába, a sajtók a maximális terheléshez közelítve sem tudták a szerkezetet megemelni. A máglya is nehezen bírta a terhelést, az acélgerendák középrésze megroggyant. Jójárt János szerint nagyon ritkán kerül sor arra, hogy egy hidat megemeljenek, legutóbb azonban épp Szegeden, a Bertalan híd felújításakor kerül erre sor. A mérnökök szerint a híd megdöntése különleges szakmai problémát jelent: a csavaráskor jelentkező erők kiszámítása gyakorlatilag megoldhatatlan feladat. A híd ugyanis acélból és betonból álló öszvérszerkezet, a két anyag közös viselkedése nehezen megjósolható, az emelés során is folyamatosan mérték, hogyan reagál a szerkezet a mozdításra. M. B. I. A büdzséről A 2006-os költségvetés nem választási költségvetés - hangsúlyozta Molnár Albert szegedi sajtótájékoztatóján. A Pénzügyminisztérium (PM) politikai államtitkára három megye - Bács, Békés és Csongrád - szocialista polgármestereinek és képviselőinek tartott tegnap előadást a jövő évi büdzséről Szegeden. Elmondta: 2006-ban 4 százalék feletti gazdasági növekedést, 2 százalék körüli inflációt és 10-12 százalékos exportbővülést prognosztizálnak. Jövőre az államháztartás hiányát 6,1-ről 4,7 százalékra kívánja csökkenteni a kormány, úgy, hogy közben 266 kilométer autópályát épít. A beruházásokra 450, a mezőgazdaságra 400, a felsőoktatásra pedig közel 200 milliárd forint jut. Az államtitkár szerint 2010-ben be tudjuk vezetni az eurót Magyarországon. Radnótis diákot köszöntöttek a szegedi vármúzeum Chagall-kiállításán Kokovay János a húszezredik látogató ÚJSZÁSZI ILONA Billenteni akarták az útpályát, de megroggyant a máglya Nem moccant az algyői híd Láthatatlan ünnep Fehér-fekete ünneplőt öltött az egyik, hétköznapi ruhában ment a másik gyerekem tegnap az iskolába; a gimnáziumban megemlékeztek 1956 októberéről, az általános iskolában megfeledkeztek őszi forradalmunkat ünnepelni. Nincs ezen mit csodálkozni gondoltam a fehér blúz vasalása közben. Nem a gyerekek, hanem mi, idősebbek viszonyulunk ilyen felemásan azokhoz az októberi napokhoz. Mert október 23-át mindenki úgy ünnepli vagy éppen hazudja el, ahogyan a két történelmi pillanatról és az 1956-1989 közötti évekről gondolkodik. Köztünk élnek, akik forradalomként (vagy éppen ellenforradalomként) élték meg '56 októberét, és megtorlásként (vagy éppen felszabadulásként) nyögték (élvezték) az akkori november 4. utáni időszakot. Itt vagyunk mi is, azon nemzedékek tagjai, akik a tankönyvekben 33 éven át ellenforradalomként látták leírva azt a tizenegynéhány őszi napot, melynek személyes történeteit legfeljebb a rokonok, de csak suttogva és otthon mesélték. Amikor az agyonhallgatott napokat Pozsgay népfelkelésnek nevezte, elérkezett a rendszerváltozás pillanata. Amióta pedig hivatalosan is forradalomnak és szabadságharcnak minősítik a szónokok, láthatóvá lett a láthatatlan - előkerülnek az akkori hősök és statiszták, de megmutatkozik az új ünnephez való suta viszony is. Pedig Szegednek lenne mit ünnepelnie októberben! Az 56-os Rajk-temetés utáni országos mismásolásban a szegedi diákok vágtak maguknak radikálisan új utat. Október 16-án Szegeden „független szervezetet alakítottak egy olyan országban, ahol semmi sem létezhetett a párttól függetlenül. Az ifjúság egy sajátos csoportjának rétegszervezetét hozták létre, semmibe véve ezzel a hivatalos ideológiát, amely tagadta a társadalomban meglévő különbségeket. " így értékeli a történész azt, hogy a szegedi egyetemisták a DISZ-ből kiváltak, s megalakították önálló, független szervezetüket, a MEFESZ-t, melyhez még október 23-a előtt az ország szinte minden felsőoktatási intézményéből csatlakoztak. Ez több, mint a forradalom felé vivő úton egy lépés, ez már maga a forradalom. Ez a bátorság és eredetiség az, amit láthatóvá kellene tenni és ünnepelni, ünnepelni, ünnepelni! A szlovák liszt eltűnt a polcokról Gyenge minőségű, Szlovákiából származó lisztet találtak a Penny Markét lánc üzleteiben a Pest megyei élelmiszerellenőrzők. A Csongrád megyébe is eljutott árut információink szerint gyorsan kivonták a forgalomból. A Penny Marketekben terítették azt a gyenge minőségű szlovák lisztet, amelyet a hatósági vizsgálatokat követően, minőségi hiányosságok miatt szinte azonnal le is vettek a polcokról. Szigeti Sándor, a Csongrád Megyei Állat-egészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Állomás igazgatója elmondta, a megyei áruházakból a fővárosi központ tegnapelőtt gyűjtötte vissza a szlovák és magyar felirattal ellátott kilós kiszerelésű árut. Az ügyben a Pest Megyei Állat-egészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Állomás vizsgálódott, s nyolc mintából öt esetében derült fény arra, hogy a termékek sikértartalma alacsonyabb az előírtnál. Az állomás a minőségi hiányosságok miatt eljárást indított a szlovák gyártó ellen, aki pénzbüntetésre számíthat. A rossz minőségű, rossz nyelvek szerint takarmánybúzából készült termék nem okozhatott humán-egészségügyi gondokat, de az alacsony sikértartalom a liszt felhasználási értékét jelentősen csökkentheti. Az információval kapcsolatban megkérdeztük a hódmezővásárhelyi székhelyű Véka Kft. ügyvezető igazgatóját, Nyilasi Endrét, aki elmondta: a hazai szereplők körében zavart okozott a belföldinél néhány forinttal alacsonyabb áron forgalomba hozott szlovák liszt megjelenése. A malmok megrendelése visszaesett, az árverseny pedig tovább rontotta a malomipar tárgyalási pozícióit. A szakember hozzátette: információi szerint a Szlovákiában is túltermeléssel küzdő gyártók egyike nem tudta elhelyezni a gyengébb minőségű alapanyagból készült termékét, ezért próbálkozott nálunk. EK. A szegedi Chagall-kiállítás húszezredik látogatóját köszöntötték tegnap a várban. Kokovay János, a Radnóti gimnázium negyedéves diákja szívesen rajzol, de inkább a nyelvek érdeklik. A szegedi vár bejáratánál tegnap délelőtt is nagy volt a tumultus: iskolai csoportok vártak arra, hogy megtekinthessék a Chagall-kiállítást. Megérkeztek a Radnóti gimnázium negyedikes diákjai is, persze, akkor még nem tudták, hogy közülük kerül ki a húszezredik látogató. A nap főszereplőjét VöMÉG EGY BŐ HÉT - Marc Chagall Nizzában őrzött Odüsszeia-illusztrációit szeptember 16-a óta láthatják az érdeklődők, az alkotásokat Európában, Franciaországon kívül, Szegeden mutatják be először. Az előzetes kalkuláció alapján 16 ezer látogatóra számítottak, de hétről-hétre nőtt az érdeklődők száma. A színezett kőnyomatok mellett a húsz éve elhunyt orosz származású francia művész három nagyméretű alkotását: a Zsidó tórával, a Szerelmespár hegedűssel és a Virágok című olajképét is megcsodálhatják a látogatók - október végéig. rös Gabriella, a múzeum igazgatója köszöntötte. - Az alkalomhoz illő ajándékokat adjuk át a múzeum nevében a Radnóti gimnázium negyedikes diákjának, Kokovay Jánosnak mondta az igazgatónő. - Egy kötetet, amely Chagall életét és művészetét mutatja be, valamint egy 2006-ra szóló, egész éves múzeumi belépőt. A szegedi fiatalember megilletődötten vette át az ajándékcsomagot. A város ajándékát PászúÁgnes tanácsnok hozta: Szebeni András szegedi fotóalbumát. Az ünnepélyes pillanatok után a negyedikes gimnazista elmondta: speciális angol szakra jár, emellett spanyolul is tanul. Rögtön igent mondtak, amikor spanyoltanáruk, Balogh Gábor javasolta: együtt nézzék meg Chagall alkotásait. - Igazából nem nagyon ismerem Chagall műveit, bár természetesen hallottam már róla mondta Kokovay János. - A művészet egyébként nem áll távol tőlem, a szüleimmel rendszeresen A húszezredik látogatót, Kokovay Jánost a múzeum igazgatója, Vörös Gabriella (balról), valamint az önkormányzat tanácsnoka, Pászti Ágnes köszöntötte Fotó: Frank Yvette járunk kiállításokra, színházba, dok festeni is. A kiállításról any- nyelvekkel szeretne foglalkozni, és szeretek rajzolni is. A grafika nyit: óriási dolognak tartom, hogy tervei szerint angol szakon tanul áll leginkább közel hozzám, bár pont Chagall, és pont Szegeden! majd tovább, akik ismernek, azt mondják, tu- A radnótis diák érettségi után a NYEMCSOK ÉVA