Délmagyarország, 2005. október (95. évfolyam, 230-255. szám)

2005-10-20 / 246. szám

GYENGÉDEN a g y e n g r e b b e 1 1 Az oldal az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium támogatásával készült Van kiút az erőszakból Göncz Kinga: Nehezen értelmezhető „játékszabályok" jellemzik az erőszak uralta kapcsolatot Most, a nők évszázadának nevezett időszakban, az eman­cipáció és a nőmozgalmak korában is látványos példák iga­zolják a gyengébbik nem sérülékenységét és kiszolgáltatott­ságát. Magyarországon minden ötödik nőt rendszeresen bán­talmaz a félje vagy partnere, s közülük minden harmadik napon meghal valaki, a családon belüli erőszak áldozatainak kilenc­venöt százaléka lány vagy asszony. Bár a nők helyzete nagyon nehéz, de nem kilátástalan - tartja Göncz Kinga ifjúsági, családügyi, szociális és esélyegyenlőségi miniszter. - Munkájában miért fektet hangsúlyt arra, hogy a csa­ládon belül erőszakot elszen­vedett asszonyok kiutat ta­lálhassanak dránuii helyze­tükből? - Korábban pszichotera­peutaként tapasztaltam, hogy milyen bonyolult, a kívülállók számára nehezen értelmezhe­tő „játékszabályok" jellemzik az erőszak uralta kapcsolatot. Az esetek többségében a bán­talmazott nő képes újra- és újra megbocsátani a társának, ezáltal viszont egy hihetetlen ördögi körbe kerül. Az esetek többségében a legutolsó pil­lanatban menekül el a bán­talmazott nő - általában ott­honát, munkahelyét hátra­hagyva. - Van-e esélyük az újrakez­désre az átmeneti otthonok­ban menedéket kereső asz­szonyoknak? - Kétféle út létezik. Bizonyos helyzetekben a szakemberek még látnak esélyt az újrakez­désre, ugyanis ezekben az ese­tekben a bántalmazót sokként éri, hogy a párja képes volt elmenni, és a történtek észre térítik őt. Természetesen ez sem egyszerű folyamat, és ilyenkor is szakember kíséri figyelemmel a helyzet alaku­lását, és ha szükséges, köz­belép. A másik a nehezebb út, főleg akkor, ha az anya egy vagy több gyermekkel mene­kül el otthonról. Ilyenkor az otthonban dolgozó szociális munkások, a jogász, a pszi­chológus, sőt akár a rendőrség segíti a munkahely- és albér­letkeresésben az újrakezdésre kész lakót. - Miniszter asszony miként értelmezi az erőszak fogal­mát? - Nem csupán a fizikai bán­talmazás, hanem az azzal való fenyegetés, a lelki terror is be­letartozik az erőszak fogalmá­ba, vagyis azok a bizonyos „Ha elhagysz, megöllek!"-típusú fenyegetések is. Ugyanakkor gyermekek esetében az elha­nyagolás, a törődés hiánya is kimeríti a gyerekbántalmazás fogalmát. - Változott-e az emberek ez­zel kapcsolatos attitűdje? - Nekem úgy tűnik, hogy idehaza is egyre jobban el­utasítják a családon belüli bántalmazást, mindez az utóbbi évek felvilágosító kam­pányainak, a témával kapcso­latos egyre nagyobb nyíltság­nak is köszönhető. Ám arra is oda kell figyelnünk, hogy a felvilágosítás hatásaként egyre több nő lép ki áldatlan, erő­szak által megkeserített kap­csolatából, ezért fontos, hogy megfelelő védőháló legyen körülöttük, amely segítséget nyújt nekik a továbbiakban. - Milyen formái vannak en­nek a segítségnek? - Ma már nem igaz a mondás, amely szerint „amíg nem folyik vér, addig a rendőrség nem lép közbe". A veszélyben lévő nők bátran fordulhatnak a rendőr­ség helyi munkatársaihoz, akik az utóbbi időben különböző képzéseken bővítették a csalá­don belüli erőszakkal kapcsola­tos ismereteiket. Egy országos segélytelefon is várja a bajbaju­tottak hívását. A szakemberek pontosan tudják, hogy a telefo­náló hol kaphat a laichelyéhez legközelebb segítséget. Ugyan­csak hatékony munka folyik a családsegítő központokban és a gyermekjóléti szolgálatoknál. Az átmeneti otthonok jelentő­ségét növeli a hamarosan meg­nyíló két titkos menedékház, amely valóban igazi rejtekhe­lyet nyújt majd azoknak a nők­nek és gyermekeiknek, akik a zaklatástól képtelenek más módon megszabadulni. - A nőket nemcsak a csa­ládban, hanem a munka­helyükön is érheti különböző lelki vagy fizikális bántalma­zás. De a munkahelyi zak­latásról nagyon kevesen mer­nek beszélni hazánkban. -Az Egyenlő Bánásmód Tör­vénye ugyan pontosan meg­határozza a zaklatás fogalmát, ám nagyon nehéz bebizonyí­tani, ha valakit ilyen jellegű inzultus ért. E téren is szükség lenne olyan felvilágosító kam­pányra, amely megvilágítja, mit is kell tenni ilyen hely­zetben. Ma még az a gyakorlat, hogy a zaklatást elszenvedő inkább otthagyja a munka­helyét, mint hogy nyíltan be­széljen az őt ért sérelmekről. KÖVES ANDREA Segélyvonal és hálózat Segélyvonalat indított a bántalmazott nők ré­szére az 1994-ben létrehozott Nők a Nőkért Együtt az Erőszak Ellen Egyesület (NANE). E szervezet életnagyságú, kartonból készült nő­alakokkal állított emléket a családi vitákban meg­ölt nőknek, így hívták fel országszerte - például Budapesten a Parlament épülete előtt - a fi­gyelmet arra: nem lehet tétlenül nézni a nők bántalmazását. A NANE eljárást indított az Al­kotmánybíróságnál a nemi erőszak bűncselek­ményként való elismertetéséért abban az esetben is, ha az a családon belül történik. Ez a társadalmi megmozdulássá szélesedett kezdeményezés 1997-ben sikerrel járt. A bántalmazott nők és gyerekek minden este 18 és 22 óra között hívhatják a NANE ingyenes segélyvonalát a 06-80-505-101-es telefonszámon, szeptember 1-je óta mobil hálózatokról is. A külföldön munkát kereső fiatal nőknek nyújtanak biztonsági In­formációkat a 06-80-630-125-ös számon, ked­den és csütörtökön délután 2 és 6 óra között. A NANE postacíme: 1447 Budapest, Pf. 502. E-mail: info@nane.hu. Honlap: www.nane.hu. Egy másik, európai uniós szervezet, a Women Against Violence Europe! (WAVE - Nők Európában az Erőszak Ellen) civil hálózata tájékoztatást nyújt a működő menedékhelyekről, anyaszállókról, S. 0. S. segélyvonalakról, kutatásokat szervez és végez a problémáról, hat a nemzeti és uniós jogalkotásra. Postacíme: WAVE Network & European Info Centre Against Violence, Bacherplatz 10/4,1050 Vlenna, Austria. E-mail: office@wave-network.org. Áldozatok és tettesek A gyengébbik nem, a nők elleni erőszak formáiról, Csongrád megyén belüli gyakoriságáról, a csapdába esettek menekülési útjairól egészségügyi, szociális és rendőrségi szakembert kér­deztünk. Nagyon ritkán jelentkezik a szegedi kórház ambulanciá­ján olyan beteg, aki családon belüli erőszak áldozataként kéri ellátását - tudtuk meg dr. Pajor László főigazgatótól. A sérültek magyarázatként egé­szen más okokra hivatkoz­nak, például arra, hogy „el­csúsztak a fürdőszobában..." Az orvostól látleletet kérők is Inkább a szomszédot, vagy egy Idegent jelölik meg tet­tesként. - A jéghegy csúcsa, amiről tudomást szerzünk: klienskö­rünk 3-4 százaléka beszél nyíltan a családján belüli erő­szakoskodásról - mondta Zomboriné Botás Mária. A szegedi Tabán családsegítő szolgálat vezetője szerint a lelki terror és a testi fenyítés a leggyakoribb erőszakforma. Azt tapasztalja, hogy akit ott­hon bántalmaztak, az később mások bántalmazója lesz. A krízishelyzetbe kerülteknek a szolgálat azonnal képes se­gíteni, ha kell, kimenekíti családjából. Ám valós és hosszú távú megoldást a megelőzés, vagyis a szem­léletváltás hozhatna, de ez sok pénzt és kitartó felvi­lágosító munkát Igényel. - A családon belüli erőszak áldozatainak zöme nő és gye­rek, a többiek kiszolgáltatott helyzetű idősek, betegek, fo­gyatékosok - adott pillanat­felvételt Szllágyiné Bay Lujza rendőr alezredes. A Csongrád Megyei Rendőr-főkapitány­ság osztályvezetője hosszan sorolja: az erőszakoskodó családtagjait megveri, bezár­ja, „szexuális önrendelkezé­sét korlátozza", megrongálja a közös otthon berendezé­seit, fenyeget és zaklat, el­mulasztja a gyermek tartását és - hatalmát demonstrá­landó - veszélyezteti a gyen­gébbeket. Családon belüli erőszakkal összefüggő bűn­cselekmény 2004 novembe­re és 2005 júliusa között megyénkben 109 (Magyar­országon 5320) történt, mi­közben térségünkben a rend­őrség 16 ezer 710 bűneset tisztázásán dolgozott. A csa­ládokkal kapcsolatban álló szakemberek (például a vé­dőnők, a pedagógusok, a rendőrök) összefogásával egyre javul a jelzőrendszer. A bántalmazott számára pedig az jelent kiutat, ha nyíltan beszél csapdahelyzetéről ­először rokonainak és ba­rátainak, s ha ez kevés, akkor a családsegítő szakemberek­től kér segítséget. ú. i. Verték és megalázták Fél év múlva szabadul a Kalocsai Fegyház és Börtönből a 42 éves Ágnes. A három gyermekes asszonyt erőszakos bűn­cselekmény miatt ítélték el. Élettársa hosszú éveken át verte, terrorizálta. Az asszony a börtön szürke, kantáros nadrágját viseli. Hosszú, fekete haját összeköt­ve hordja. Amikor beszél, nyíl­tan a szemembe néz. Egy kis faluban élt három gyermeké­vel és élettársával, aki gyakran ütötte-verte. Ágnes több alka­lommal feljelentette a férfit a rendőrségen. Mégsem tudtak elmenekülni, a férfi mindig megtalálta őket. - Ha bezártuk az ajtót, az élettársam baltával törte ránk az ablakot - mesélte Ágnes - Többször feljelen­tettem a rend­őrségen, mert megvert, de minden alka­lommal vissza is vontam egy-egy újabb verés után. Megfenyege­tett, féltem. Olyan is volt, hogy éjszaka, télen szalad­tunk előle, me­zítláb. Amikor elmenekültünk otthonról, az anyámat fe­nyegette meg: pisztolyt szorí­tott a fejéhez. Végül vissza­mentünk hozzá. Ágnes erős felindulásból el­követett emberölésért tölti büntetését. A legkisebb gyer­meke első osztályos volt, ami­kor a nő Kalocsára került. - A kicsike bilincsben látott meg először. Sokkot kapott, három napig meg sem tudott szólalni. Szerettem volna, ha legalább az egyik kezemről le­veszik a bilincset, amikor jön hozzám, de nem lehetett. Ágnes aggódik, hogy kap-e majd munkát. Korábban elit irodaházakat takarított. Ez bi­zalmi állásnak számított, há­rom havonta kértek tőle er­kölcsi bizonyítványt. - Ilyen háttérrel hova vesz­nek fel dolgozni? - kérdezi ag­gódva. Holott Ágnes a börtön­ben már elvégzett egy nyolc hónapos bőrtárgykészítő tan­folyamot. Most számítástech­nika-tanfolyamra jár, egyelőre nehezen barátkozik a géppel. Ágnesnek a hite ad erőt. Sok időt tölt a börtönkápolnában. Ahogy visszatekint az életére, úgy gondolja, ennek így kellett Ágnes emberölésért tölti büntetését FOTÓ: SCHMIDT ANDREA történnie. Az ő helyzete, élete, körülményei hozták úgy, hogy nem bírta már tovább a sok ve­rést, kínzást, megaláztatást. Tudja, hogy bűnös. Ha lehetne egy kívánsága, ami teljesül, ak­kor szeretne visszamenni az időben. - Szeretném kitörölni a gye­rekekből ezt a rémséget! Sze­retnék békességben élni a gye­rekekkel! Nekem könnyebb lesz, mert én családba szaba­dulok. Engem otthon várnak. NYEMCSOKÉVA AGYENGEBB:

Next

/
Thumbnails
Contents