Délmagyarország, 2005. október (95. évfolyam, 230-255. szám)

2005-10-20 / 246. szám

CSÜTÖRTÖK, 2005. OKTÓBER 20. • AKTUÁLIS* 3 A baranyai megyeszékhelyt javasolja a kormány Európa kulturális fővárosának Péccsel Szeged is nyert Folytatás az 1. oldalról - Már készül a „Szeged 2015" program, amit a nyertes pályázat résztvevőjeként remélhetőleg na­gyobb támogatással tudunk majd megvalósítani. Ennek fontos része á Dóm tér és a Széchenyi tér felújí­tása. Az elkövetkező tíz évben egy város akkor lehet sikeres, ha hosz­szú távú, végiggondolt fejlesztési programja van. Pécs úgy döntött, hogy ezt a kultúrára építi. Szeged kulturális élete ma is roppant sok­színű. Ahhoz, hogy a város kultu­rális intézményeit fenn tudja tar­tani és megtudja újítani, sokat kell a gazdaságnak fejlődnie. Ezért mi a következő évtizedben elsősor­ban a gazdaságfejlesztést, a mun­kahelyteremtést, a tudásalapú gazdaság kiépítését, a tudomány és az infrastruktúra fejlesztését tartjuk a legfontosabbnak. De nem akartunk kimaradni az Euró­pa kulturális fővárosa programból sem, ezért választottuk a Péccsel való összefogást, hiszen így láttuk legbiztosabbnak a sikert. Szeged­nek így volt a legnagyobb az esé­lye, hogy megmutathassa önma­gát, kultúráját. Jól döntöttünk. Az igazi munka csak most indid, so­kat kell dolgoznunk azon, hogy ez a cím jelentsen is valamit - hang­súlyozta Botka László, aki szerint sok rossz példa is van. Az is előfor­dult már, hogy egy város túl nagy ráfordítással rendezte meg a prog­ramsorozatot, amely végül túl ke­vés hasznot hozott. A polgármes­ter elmondta: 2010-ig jelentősen javul a két város közlekedési kap­csolata, a közvetlen légi összeköt­tetés a repterek fejlesztésével már jövőre megvalósulhat. Az M9-es déli autópálya megépítése mellett is jó érv lehet a közös rendezvény­sorozat. - Abban bízom, hogy ez a dön­tés elindít egy olyan decentrali­zációs kulturális politikát, amelynek nemcsak Pécs lesz a Pécs központja, a Széchenyi tér Európa kulturális központja lehet DWDV-fotó A SZEGEDI PROGRAMOK Szeged 2010-ben 250-300 saját programmal fő partnerként vesz részt az egész éves rendezvénysorozatban. Négy pillérre építkezve mutatkozik be a város: egyetem és a tudásipar; fesztivál és művészet; regionális természe­ti környezet; épített környezet. Mindegyik pillér több tucatnyi konkrét prog­ramot takar a szabadtéri játékoktól, a Thealter fesztiváltól a Szecessziós Promenádon és a hungaricumok bemutatásán át a biopoliszhoz kapcsoló­dó tudományos konferenciákig, képzőművészeti és régészeti kiállításokig. haszonélvezője, kedvezménye­zettje, hanem azok a regionális centrumok, így Szeged is, ame­lyek hasonló szerepet töltenek be. A két város együttműködése előtt nagy perspektíva nyílik, 2010-ben Szeged is úgy tekinthet majd magára, mint olyan város­ra, amely helyet ad a kulturális főváros programjai közül nagyon soknak. Arra kell készülnünk, hogy rengeteg turista látogat majd el a városainkba, erőtelje­sen ránk irányul az európai mé­diumok figyelme, és ezt jól ki kell használnunk. Olyan együtt­működési minták alakulhatnak ki a következő néhány évben, amelyeknek hosszú távon is sok pozitív hatása lehet - nyilatkozta tegnap a kormánydöntés után la­punknak Takáts József, a pécsi pályázat szerzője, aki szerint Nyugat-Európa és Dél-Kelet-Eu­rópa között Pécs és Szeged köz­vetíteni tud, ami erősítheti a sa­ját, szűkebb régiójában betöltött szerepét is. A két város kampányában ak­tív szerepet vállaló Gregor József Kossuth-díjas operaénekes épp sárospataki dalestjére tartott teg­nap, amikor értesült tőlünk a pá­lyázat sikeréről: - Nagyon boldog vagyok, mert a dél-magyarorszá­gi régió kicsit el volt hanyagolva mostanában. Végre nem az or­szág vízfeje, Budapest kapta meg ezt az óriási lehetőséget. Azt re­mélem, 2010-ben Szegedet is jobban megismerik Európában. Nemcsak a szalámijáról és a pap­rikabotrányáról lesz híres, ha­nem a zenekarairól, a színházá­ról, egyeteméről is, és a szabadté­ri játékok is jobban bekapcsoló­dik a nemzetközi vérkeringésbe. H. ZS. Zűrzavar „Európa legjobb fiatal neurológusa" körül - Fegyelmit indított az egyetem P. A. doktor nemzetközi csaló? Nemzetközi csalónak nevezte egy neves szegedi kutató P. A.-t, akiről pár nappal ezelőtt azt írtuk: ő Európa legjobb fiatal neurológusa. A rezidens orvos külföldi szaklapokban azt publikálta, több konfe­renciát is rendezett Szegeden, ám ezek a szakmai találkozók csak papíron léteznek. Hatalmas felháborodást keltett a Szegedi Tu­dományegyetem berkeiben október 13-án kö­zölt cikkünk, melyben „Európa legjobb fiatal neurológusát", P. A.-t mutattuk be. Több, egy­mástól független forrásból is értesült szerkesz­tőségünk: a rezidens orvos átvert bennünket. És a nemzetközi szakmát. A díj, amit kapott, csupán egy konferenciai elismerés, melyet nem is egyedül neki ítéltek oda, és semmikép­pen nem jelenti azt, hogy ő lenne a kontinens legjobb szakembere. De van ennél jóval komo­lyabb ügye is: nemzetközi csalás miatt fegyel­mi eljárás folyik ellene az egyetemen. - Ekkorát hazudni én embert még nem hal­lottam - mondta felháborodottan Kása Péter, a Magyar Ideg- és Elmeorvosok Társasága Alzheimer-kór szekciójának elnöke. A nyug­díjas szegedi professzor szerint P. A. a nem­zetközi szakma előtt járatta le a Szegedi Tu­dományegyetemet. Mások nevét felhasznál­va nem létező konferenciákról írt jelentést úgy, mintha azokat megszervezte volna. - Egy internetes portálon az szerepel: 2004 novemberében és 2005 júliusában Közép-eu­rópai Alzheimer-kór konferenciát rendezett ­mesélte a professzor. - A társaság elnökeként minden hasonló rendezvényről tudok - nem volt ilyen. Az igazán felháborító az, hogy a no­vemberi nem létező konferenciára saját beval­lása szerint 30 ezer dollárt, több mint 6 millió forintot vett fel, hogy ezzel 50 résztvevőt támo­gasson. A jelentésben P. A. megnevez tizenöt sze­mélyt, akiknek a pénzjutalmakat „kiosztot­ta". Kása Péter őket, és a konferenciák meg­nevezett szakmai tanácsadóit is felkereste e-mailben és telefonon. - Kiderült, hogy sen­ki nem tudott semmiféle konferenciáról, és a díjazottak sem kaptak egyetlen centet sem. A tanácsadók névsorát az általam rendezett 1998-as konferenciából emelte át, a díjazot­takét pedig különböző tanfolyamokról, me­lyeken részt vett. A csalássorozatra a professzor felhívta a dé­kán figyelmét is. Benedek György már meg is indította a fegyelmi eljárást. - Bár a konferenci­ákat saját nevében „szervezte", felhasználta a Szegedi Tudományegyetem nevét is, ezzel nemzetközi szinten lejáratva az intézményt ­mondta a dékán. - Ennek ellenére mi nem pe­relhetjük be, mivel a pénzt nem tőlünk, ha­nem különböző szponzoroktól vette fel. P. A. elmondta: az álkonferenciákra azért volt szükség, mert másként nem kapta volna meg az ötezer dolláros kutatási támogatást, melyre a Nemzetközi Neurokémiai Társaság­nál pályázott. - Ok mondták, hogy ne kutatás­támogatásként, hanem más jogcímen nyújt­sam be az igényt, ezért kértem konferenciatá­mogatást. De csupán ezt az összeget vettem fel, a 25 ezres szponzori hozzájárulást szintén csak kitaláltam - mondta. Hozzátette: a meg­nevezettek, akiknek ezt az összeget papíron odaadta, tudták, mihez nyújtanak segítséget. A több mint egymillió forintot állítása sze­rint munkacsoportja használta fel, laboresz­közöket vásároltak belőle. Azt mondta, nem tud róla, hogy fegyelmi eljárás indult volna ellene. A kérdésre, hogy hibásnak érzi-e a magát, azt válaszolta: bár ez az ügy etikailag nyilván nehezen védhető, nem lesznek miat­ta álmatlan éjszakái. Mindazonáltal kutató­csoportja érdekeire és arra hivatkozva, hogy „bűnössége" még semmilyen fórumon nem bizonyosodott be, névtelenséget kért. TÍMÁR KRISZTA Egyre több a papagáj kórgyanús eset Tizenkét papagájkórgyanús dolgozót vizsgál az ANTSZ a szentesi Hungeritnél. Négy emberről már korábban bebizonyosodott, hogy elkapta ezt a betegséget, hárman meggyógyultak, egy maroslelei férfi viszont - ahogy azt megírtuk - belehalt a szövődményekbe. MUNKATÁRSUNKTÓL A megyei tisztiorvosi hivatal köz­lése szerint tizenhat esetben me­rült fel a papagájkór gyanúja a szentesi baromfifeldolgozó válla­latnál. Mint azt Kovács Ferenc tiszti főorvos elmondta, három esetben a laborvizsgálatok kimu­tatták a betegség létét - az érin­tett dolgozókat az orvosok kezel­ték, megkapták a szükséges gyógyszereket és meggyógyultak. Egy maroslelei férfi pedig - ahogy már többször megírtuk - a papa­gájkór szövődményeibe halt bele. A többi tizenkét esetben a labor­vizsgálatok eredményeire várnak az orvosok. Kovács Ferenctől megtudtuk, a vizsgált személyek egyike sem lázas, nincsen tüdő­gyulladásuk és nem szorulnak kórházi ápolásra, feltehetően tü­net nélkül kihordják a betegséget. Mióta létezik a betegség elleni antibiotikum, a halálozási arány egy ezrelék alá csökkent, míg ko­rábban húszszázalékos volt. A szárnyasok tollazatából és ürülékéből felszálló por tartal­mazza a kórokozót, amely állat­ról emberre igen, emberről em­Kapa, kasza, duma SZABÓ C. SZILÁRD A választópolgárok többsége ugyanúgy elküldené kapálni és ka­szálni ú magyar politikusokat, mint a magyar futballistákat, mert úgy gondolja, hogy - hazai viszonylatban - túl sokan keresnek túl sok pénzt - a semmiért. Szépmagyarul úgy mondják ezt mindkét foglalkozási ágra vonatkozóan, hogy alibiznek, azaz: úgy csinál­nak, mintha. Márpedig a magyar választót felháborítja az alibi­zés, legfőképpen a futballpályán és a parlamenti patkó jobb és bal szélén. Mert egy középcsatár vagy pártvezér ne várja csípőre tett kézzel a labdát, fusson, rakkoljon, mert beszólnak neki a pálya széléről.' És akkor nem kell megsértődni - de most ez egy mellék­szál. Mostanság újra felhorgadt a vágy a kisebb parlamentre, mégpe­dig a politikusok részéről. Hihetnénk, hogy talán már ők is tudják, érzik - főként most, amikor az egyik oldal szerint rossz, a másik szerint meg jó országunk gazdasági helyzete hogy kevés ez a ki­lencvenháromezer négyzetkilométer ahhoz, hogy 386 parlamen­ti képviselőt tartson el. De ne higgyünk ebben. Elkezdődött a kampány s vele együtt a képes beszéd, sokszor mondják majd azt, amit szerintük az emberek hallani szeretnének. így például a ra­dikális adócsökkentést, az egészségügyi reformot és a közigazga­tás karcsúsítását, a bürokrácia leépítését, valamint a kisebb par­lamentet és önkormányzatokat. Mindezek helyénvaló dolgok, csak már régen meg kellett volna lépni. A legnagyobb ellenzéki párt és a kisebbik kormánypárt szerint feleannyi önkormányzati képviselő kellene a helyhatóságokba, mint amennyi most van. Ezzel nem csupán pénzt lehetne spórol­ni, de értelemszerűen csökkenne a píárprogramok száma is, ami­ben bőven lesz részünk az elkövetkező hónapokban. Megfeleznék az önkormányzati testületeket Szegedi közgyűlés: mínusz 80 millió Radikálisan csökkentené a kép­viselők számát a parlamentben és az önkormányzatokban a Fi­desz és az SZDSZ. Szegeden több mint nyolcvanmillió fo­rintot lehetne megtakarítani azzal, ha felére csökkentenék az önkormányzati képviselők lét­számát. A kisebb parlament kérdése időről időre előkerül a politiká­ban, de eddig még nem történt érdemi előrelépés az ügyben, és várhatóan nem is fog a közeljö­vőben. A parlamentben jelenleg 386 honatya ül - 176 egyéni képviselő, valamint 152 területi és 58 országos listás képviselő. Sokak szerint Magyarországnak elegendő lenne kisebb létszámú parlament is. Mások szerint vi­szont kell ennyi ember a nép­képviselethez. Ha kevesebben lennének, az sem jelentene spó­rolást, mert akkor több szakér­tőt kellene alkalmazni. A Fi­desz és az SZDSZ a jelenlegi rendszerhez hasonló, vegyes rendszerű, kétfordulós választá­si modellt preferálja, míg az MSZP és az MDF az egyfordu­lós választási rendszert szorgal­mazza. Orbán Viktor radikális politikuscsökkentést javasol. A Fidesz elnöke szerint feleannyi képviselő is elegendő lenne a parlamentbe és az önkormány­zatokba. Az SZDSZ szerint az általuk javasolt 250 fős parla­menttel mintegy másfél milli­árd forintot lehetne megtakarí­tani. Az önkormányzati képvi­selők létszámát felére csökken­tenék a szabad demokraták. Az elképzelések szerint az új vá­lasztójogi törvény a 2010-es vá­lasztásokon debütálna. Szegeden a polgármesterrel együtt 43 önkormányzati képvi­selő ül jelenleg a közgyűlésben. Idén 166 millió 517 ezer forintot fordítanak a 43 városatya tiszte­letdíjára a járulékokkal együtt ­tudtuk meg Dobóné Molnár Te­réziától. A polgármesteri hivatal közgazdasági irodájának vezetője elmondta még, hogy az állandó közgyűlési bizottságok külső szakértői - huszonnégy ilyen ember van - összesen mintegy húszmillió forintjába kerülnek a városnak. Lapunk számítása szerint a polgármester - akinek havi fize­tése bruttó 670 ezer forint -, a négy alpolgármester és a két ta­nácsnok alapbére meghaladja az évi negyvenmillió forintot. A képviselők alapdíjként havonta több mint 150 ezer forintot kap­nak. A bizottsági tagságért 51-83 ezer, az elnöki tisztség ellátásáért bruttó 130 ezer forint üti még pluszban a városatyák markát. sz. c. sz. KISVÁROSI SZÁMOK Mindszenten 14 képviselő dolgozik az alpolgármester­rel és a polgármesterrel együtt a testületben. Hét vá­rosatya bizottsági tag, a havi tiszteletdíj képviselőnként 41 ezer 900 forint, ami éves szinten összesen 3 millió 519 ezer 600 forint. A bi­zottság elnökei, azaz öt vá­rosatya egyenként és ha­vonta 55 ezer 800 forintot kap, ami évente összesen 3 millió 348 ezer forintot je­lent. Az alpolgármester havi fizetése 116 ezer 600 forint, míg a polgármesteré 385 ezer forint. Mindez összesen közel 13 millió forint évente, ehhez jön még összesen 29 százalék tb-járulék, amit szintén a hivatal fizet. berre viszont nem terjed. Ezért a feldolgozó területén a vágóvona­lon és a darabolóban fokozták a védekezést és a dolgozók masz­kot viselnek a munkavégzés so­rán. Arról, hogy a betegség elő­fordulási arányának csökkenté­séért mit tesz a vállalat, milyen módon igyekszik őrizni dolgozói egészségét, szerettük volna meg­kérdezni Magyar József vezér­igazgatót és feleségét, Bárányi Er­zsébet üzemorvost, de ők nem nyilatkoztak lapunknak. © Gondolj egy nagyo és váltsd valóra! Citibank Személyi Kölcsön 600 OOO Ft havi 15 900 Ft-ért |T I 60 hónapra árfolyamkockázat nélkül. Szeged, Nagy Jenő u. 1. Tel.: (62) 554-770 H,Sz 8-17*; K,Cs,P 8-16 A: aAció 2005. Kfptsmbef 5-tfii 200S. óaeembtr 3ig tart. Ai rtó!arta~ tébnMÁHA a aíkaón 'qfriylAsAnaA a üti történő föAafta» ióőMnria a: Irányadó A Ardetttber stercplö tórtey!ór«i rt :isieq* áa "HM ártíae :sak aqyrtsJ effíbank jtbanx információs -enoszeríwr. számlanyitás és a kacson tífjís Személyi Kölcsön felhasználási célhoz nem nctóit fogyasztás» Kölesen. A Citibank a kölcsönt a&dbfráMi félté;** asapiár, nyúltls. A THV m*.;h3t Z3S3 az snia*:-. fedelek. r*tve a nataiyci .szabá y:-k hcyeemneYéteiéve t-xtent es a ... __ feltételek változása esetén a mértéke modosulhat. Citibank Rt. - 3 Citigroup és a magyarországi Citibank csoport tagja (HM: 23,72%

Next

/
Thumbnails
Contents