Délmagyarország, 2005. október (95. évfolyam, 230-255. szám)

2005-10-03 / 231. szám

HÉTFŐ, 2005. OKTÓBER 5. •AKTUÁLIS« 3 HÚSZ LAKÁSRA LEHET MAJD LICITÁLNI H Rendelet szabályozza, hogy a felújított önkormányzati bérlakásokat miként pályáztathatja meg az IKV Rt. A Kölcsey-Kelemen-Somogyi utca határolta tömbre például olyan előterjesztés készül, hogy a pályázati alapár a koráPbi térítési díj négyszerese lesz, azaz négyzetméterenként négyszer 25, vagyis 100 ezer fo­rint - ez jelenleg a piaci középérték. Húsz lakásra lehet majd licitálni. Mától igényelhető a távfűtési támogatás Októbertől a kormány támogatja a távfűtéses lakásokban élő rászorulókat, országszerte várhatóan 200 ezer embert. Szegeden a Huszár utcai szociális irodában lehet érdeklődni a feltételekről és a benyújtandó igazolásokról. A távfűtéses lakásban élő rászo­rulókat a kormány 2006. márci­us 31-éig havonta 2 ezer forint, a fűtési szezont követően 2006. április l-jétől szeptember végéig díjkedvezménnyel támogatja. Rászorulónak számítanak, akik nyugellátásban vagy nyugdíjsze­rű ellátásban részesülnek, vala­mint az 1 -es és 2-es kategóriába tartozó rokkantnyugdíjasok. Mindazoknak jár tehát a támo­gatás, akik egyedül élnek, és a jö­vedelmük nem haladja meg a ké­relem benyújtását megelőző hó­napban az öregségi nyugdíj min­denkori minimumértékének há­romszorosát, ami jelenleg 74 ezer 100 forint. Akkor is jár a tá­mogatás, ha többen élnek egy háztartásban, és az egy főre jutó jövedelmük nem több a nyugdíj­minimum duplájánál, vagyis je­lenleg 49 ezer 400 forintnál. A támogatásnak az is feltétele, hogy a lakók közvetlenül a táv­hőszolgáltatónak fizessék a díjat, és tulajdonosai, használói, bérlői vagy haszonélvezői legyenek a szóban forgó lakásnak. - Szegeden az önkormányzat Huszár utcai szociális irodájához fordulhatnak az érdeklődők. Ok­tóberre még a hónap végéig nyújthatnak be kérelmet. Távfű­tési díjtámogatást egy lakásra csak egy jogosult kaphat - tud­tuk meg Botka László polgár­mestertől. A kérelemhez mellé­kelni kell az előző havi táv­hő-szolgáltatási számla és a nyugdíjszelvény másolatát. A nyugdíjfolyósító igazgatóság le­vélben is értesíti azokat, akik tá­mogatást kérhetnek. A szociális iroda elbírálja a ké­relmeket, és első alkalommal no­vember 25-éig küldi el a nyugdíj­folyósítónak a támogatottak lis­táját. A jogosultak legelőször a decemberi nyugdíjukkal együtt visszamenőlegesen kapják kéz­hez a díjtámogatást. Akik később mennek nyugdíjba, vagy átgon­dolják és kérnének támogatást, folyamatosan jelentkezhetnek. A kérelmeket a szociális iroda min­dig a következő hónap közepéig bírálja el és továbbítja a nyugdíj­folyósítónak. - A távfűtést idén is abban az esetben indítjuk el a szegedi la­kásokban, ha a napi átlaghőmér­séklet három egymást követő na­pon nem éri el 12 fokot, vagy egy napon 10 fok alá süllyedne a na­pi átlag - tájékoztatott Básthy Gábor, a Szegedi Hőszolgáltató Kft. ügyvezető igazgatója. Hozzá­tette: a lakóközösségek ettől füg­getlenül kérhetnék a távhő be­kapcsolását, de Szegeden egyelő­re sehol sem fűtenek. DOMBAI TÜNDE HÁROMMILLIÁRD Szegeden 27 ezer 500 lakást fút a hőszolgáltató, a nyugdíjas lakók a városvezetés számítása szerint vár­hatóan több ezren kérik majd a tá­mogatást. Országszerte 200 ezer nyugdíjasháztartás kap távhődíj-tá­mogatást, így a szakértők becslései szerint az egyéves támogatás ösz­szesen 3 milliárd forintba kerül. A papagáj kórgyanús férfi meghalt Folytatás az 1. oldalról Kovács Ferenc egyúttal megerősí­tette, hogy pénteken a deszki kór­házban meghalt az a 43 éves ma­roslelei, ötgyermekes férfi, akit magas lázzal szállítottak be, és pa­pagájkór-gyanúval kezeltek. A ha­lál pontos oka azonban csak a boncolás után derül ki. A tiszti főorvos ugyanakkor nem erősítette meg azokat az in­formációkat, amelyek szerint a tü­dőkórházban egy másik, egyéb­ként szintén papagáj kórgyanús beteg feküdne, és neki is, mint az elhunytnak, a szentesi baromfifel­dolgozó a munkahelye. Mint azt a múlt héten megír­tuk, egy 43 éves férfi tüdőgyulla­dás miatt került be nemrégiben a deszki kórházba. A klinikai tü­netek, valamint a foglalkozás és munkahely alapján azt gyanítot­ták a szakemberek, hogy a szen­tesi baromfifeldolgozóból a desz­ki tüdőkórházba került férfi pa­pagájkórral fertőzött. Legfeljebb a Kárász utcán ér 120-140 ezer forintot egy négyzetméter Csend a bérlakáspiacon Stagnál a bérlakáspiac is Szegeden: nagy a kínálat, kevés a vevő. Minél nagyobb a lakás, annál kevesebbet lehet kapni a bérleti jogért, persze az otthon állagán sok múlik. A korábbi évtizedekben szinte kőbe lehetett vésni, hogy az eladó a bérleti jogért a magán­tulajdonú lakás árának a felét kérhette. Ez ma már nem így van: akárcsak a panel- és társas­házi lakások piacán, a bérleti jogok esetében is óriási a szórás. A legkelendőbbek a Kárász, Oskola, Oroszlán utcai, legfeljebb 50 négyzet­méter alapterületű bérlakások, míg a 100 négyzetméteren felüli, esetleg négy méter bel­magasságú otthonok szinte eladhatatlanok. Sok múlik azonban a lakás állagán és a beépí­tett extrákon is. Bozsó Miklós, a Limit Kft. ügyvezető igazgatója, ingatlanszakértő el­mondta, a Kárász utcán, vagy a belváros más, „jó helynek" számító részein a magántulajdo­nú lakások négyzetméterárának akár a 70 százalékát is elkérhetik az eladók, ha azok nem nagyobbak 50-60 négyzetméternél. Va­gyis: ha egy használt társasházi lakásnál 200-220 ezer forint négyzetméterárral kalku­lál az eladó, akkor egy Kárász utcai bérlakás esetében nyugodtan számolhat 140-150 ezer forinttal. Egy hatvan négyzetméteres bérlakás bérleti jogának ára a legfrekventáltabb szegedi utcán elérheti a 9 millió forintot. A szakember szerint a nagy lakásokat mini­mum egy, de inkább két évig hirdetik, mire gazdára találnak. Nem csoda, hogy rengeteg pénzbe kerül a fenntartásuk, leginkább a fű­tés. Hosszú távon sok múlik majd azon, mennyire emelkednek a lakbérek. Ha piacivá válnak, akkor a bérleti jog ára azonnal leesik: az emberek úgy gondolkodnak majd, ha 30-40 ezer forintot kell a lakbérért kifizetni, akkor inkább hitelt vesznek fel egy magántulajdonú otthonra, és annak fizetik a törlesztőrészletét. Az IKV Rt. ingatlanirodájának vezetője, Koszper Pál is hasonló tapasztalatokról szá­molt be: stagnál a bérlakáspiac, idén az első kilenc hónapban mindössze 17 szerződést hagytak jóvá, míg tavaly 30-at. Náluk árban a maximumot egy Kárász utcai lakás érte el, az 50 négyzetméteres bérleti jog 7 millió forin­tért talált gazdára, vagyis négyzetméteren­ként 140 ezer forintért. De általában 120 ezer forint egy bérlakás-négyzetméter a belváros­ban, ám csak a legfeljebb 70 négyzetméteres lakás esetében. Egy 160 négyzetméteres Tisza Lajos körúti, közepes állagú lakás bérleti joga legutóbb 11,5 millió forintért ment el. Azoknak a szerződése, akik bérleti jogot vásárolnak, az IKV-nál landol: itt hagyják jó­vá az adásvételt. Németh István, az IKV Rt. vezérigazgatója elmondta, az új bérlőktől egyszeri alkalommal térítési díjat kérnek, amelynek összege díjkörzetenként és kom­fortfokozatonként eltérő. A legmagasabb ösz­szeg 25 ezer forint négyzetméterenként, ami­nek azonban csak a 20 százalékát, 5 ezret kell kifizetni az önkormányzatnak: vagyis egy Kárász utcai 100 négyzetméteres bérle­mény esetében 500 ezer forintot. FEKETE KLÁRA Egy 50 négyzetméteres Kárász utcai lakás bérleti joga 7 millió volt Fotó: Miskolczi Róbert Adományokra is számít az egyház Százmillióból épül templom Újszegeden Közel százmillió forintból új templomot és közösségi házat épí­tenek Szegeden a Fő fasor és a Radnóti utca sarkán. Az ingatlan az egyház tulajdona, ahol még az idén elkezdik az alapozást. Az idén 99 éves Agócsi Rózsa Ludviga szerzetes nővér és a már elhunyt testvére, Ilona építtette a hatvanas évek elején azt a házat a szegedi Fő fasor és Radnóti utca sarkán, amely helyén hamaro­san templom épül. A nővérek már korábban úgy döntöttek, hogy az ingatlant az egyházra hagyják. Ludviga augusztusban egyházi szociális otthonba vo­nult. A testvérek 1968-ban, Ha­vass Géza plébános idejében két szobát összenyitottak, és kápol­nát alakítottak ki a hagyomá­nyos sátortetős házban. Az új­szegedi Szent Erzsébet-templom felújításakor ide került az oltár, a kereszt és az oltáriszentség őrzé­sére szolgáló díszes, zárható szekrényke, a tabernákulum. A hatvan férőhelyes kápolnában 1970-től minden szombaton tar­tottak misét. A rendszerváltás előtt ezt azért engedélyezték, mert sok idős járt ide. - A kilencvenes évek elejétől egyre többen imádkoztak a ká­polnában, megnőtt az igény a családok részéről is, ezért már Katona Nándor plébános idejé­ben felmerült a templomépítés gondolata - mondta Kiss Imre ál­talános püspöki helynök, az új­szegedi Szent Erzsébet-templom plébánosa. A meglévő kápolnát bővíteni nem lehet, ezért úgy döntöttek, a házat lebontják, és az egyházi előírásoknak megfele­lő, többfunkciós közösségi épüle­tet emelnek a helyén. Kiss Ágos­ton és Valkony Károly tervezők a mai kor követelményeit is figye­lembe vették, amikor megtervez­ték a kertvárosba illő épület­együttest. Az újszegedi templom látványterve Fotó: DM/DV A közösségi térbe a Radnóti ut­ca felől lehet majd belépni, ahon­nan többek között a sekrestye, az iroda, a többfunkciós termek és a templom nyílik - mutatta a fotó­kon a plébános. A templom kör alapra épül és enyhén kupolás részben végződik. A százhúsz ülőhelyet félkörben helyezik el, hogy jobban kifejezze a közösségi egyház gondolatát. A templom mellé harangtorony is illeszke­dik majd. A beruházás közel 100 millió forintba kerül. Az összeg egy ré­sze már rendelkezésre áll. Kiss Imre bízik abban, hogy pályázati pénzekből, az Újszegedi Szent Erzsébet Alapítvány támogatásá­val és a jószívű emberek adomá­nyaiból hamarosan előteremtik a hiányzó összeget is. Elmondta: Gyulay Endrének is szívügye az építkezés. A megyés püspök ajánlotta, hogy Kalkuttai Boldog Teréz Anyáról nevezzék el a templomot. A kivitelezésre már öt Csongrád megyei cég jelentke­zett: a régi ház bontása után még az idén elvégzik az alapozást. A tervek szerint a jövő év végén ad­ják át az épületegyüttest. CS. GÁT LÁSZLÓ Színlelt szerződések Módosult a Büntető törvény­könyv, szigorodott a fekete­munka miatti adónemfizetés büntetőjogi megítélése - kö­zölte lapunkkal az APEH Csongrád Megyei Igazgatósá­ga. MUNKATÁRSUNKTÓL A Büntető törvénykönyv szep­tember 1-jei módosítása a feke­temunka elleni hatékonyabb és szigorúbb fellépés érdekében külön bűncselekményként ne­vesíti a munkáltatással össze­függésben elkövetett adócsa­lást. Az a munkáltató, aki szín­lelt szerződéssel, vagy munka­szerződés nélkül foglalkoztatja a munkavállalót, és emiatt a személyi jellegű juttatáshoz kapcsolódó közteher-fizetési kötelezettségét elmulasztja, bűncselekményt követ el. Leg- . felső büntetési tételként a meg­fizetni elmulasztott közteher nagyságától függően akár 8 év szabadságvesztés is kiszabható. Hasonlóan az adócsaláshoz, a bűncselekmény elkövetője nem büntethető, ha a vádirat be­nyújtásáig a tartozását kiegyen­líti.

Next

/
Thumbnails
Contents