Délmagyarország, 2005. október (95. évfolyam, 230-255. szám)

2005-10-15 / 242. szám

10 SZIESZTA 2005. október 15., szombat Gyilkos hurrikánok A félelmetes búgócsiga, Rita Afrikától indult és Amerika partjainál pusztított FOTÓ: MTI Az elmúlt hetek hírei között nem éppen kedvező színben tűnt fel - „hurrikántestet" öltve - néhány keresztnév: Katrina, Ophelia, Rita és Stan. De miért pont így - gyakran nőkről és esetenként férfiakról - nevezik el a gyilkos szélörvényeket? A hurrikán szó az indián „Urrikan", azaz „Nagy Szél" szóból származik. Olyan ciklonálisan, vagyis az északi féltekén az óramutató járásával ellentétes, a délin vele egyező irányban forgó, több száz kilométer átmérőjű felhőörvényt jelez, amely a trópuson, azaz a Ráktérítő és a Baktérítő közötti területen keletkezik. E zónára utalva trópusi ciklonnak is szokták nevezni, de az örvénylés irányát nem számít Stan Több száz halottat követelt a Stan trópusi viharral járó felhőszakadás Közép-Amerikában. Az ítéletidő most Guatemalában és Mexikóban pusztított. Idén ez volt a 18. tomboló erejű trópusi vihar. E szempontból a csúcstartó évnek 1933 számít, amikor június és november között 21 gyilkos szélörvény szedett áldozatokat. Ám a trópusi régió lakóinak az elkövetkezendő időszakban is hasonlóan eseménydús időjárásban lesz részük. Már a hírek közé került Tammy és Vince gyilkos tánca. A névlistán mostanra csak Wilma marad. va semmiben sem hasonlít a nálunk is előforduló mérsékelt övi ciklonokhoz. A hurrikánnak a Csendes-óceán térségében tájfun, Ausztráliában willy-willy a neve. Bölcsője az óceán Az Atlanti-óceán északi medencéjében megfigyelhető hurrikánok egytől egyig az afrikai partok felől érkeznek a Karib-tenger és a Mexikói-öböl térségébe. A forró trópusi napsütés hatására felmelegedő tengerfelszín fölött sokfelé keletkeznek hatalmas tornyos gomolyfelhők, melyek hatására napi program a kiadós felhőszakadás. Augusztus közepe és október közepe között viszont különleges helyzet áll elő. Az északi és a déli félteke légtömegét elválasztó trópusi összeáramlási zóna, vagyis az északkeleti és a délkeleti passzátszél közötti választófelület az északi szélesség 10. és 20. foka között húzódik. Az e választófelület mentén keletkező tornyos gomolyfelhők a passzátszelektől „perdületet" kapnak, és felhőkarokba, majd felhőörvényekbe rendeződnek. A felhőrendszerbe újabb és újabb nagy mennyiségű meleg és nedves légtömeg áramlik be. Erre akkor van a legnagyobb esély, amikor a tengerfelszín hőmérséklete nagyobb 27 Celsius-foknál. A felhőképződéskor - vagyis amikor a vízpára kicsapódik - felszabadul a vízgőzben elraktározott párolgáshő, ami tovább növeli a rendszer energiakészletét, s tovább gyorsul a forgás. Ezzel egy időben a középpontban egyre intenzívebbé váló feláramlás miatt megindul a légnyomás csökkenése, melynek következtében trópusi nyomási depresszió jön létre, amelyben a forgás sebessége megközelíti a 60 kilométer/órás értéket. Amennyiben továbbra is fennáll a nedvesség-utánpótlás és az örvénylés tovább gyorsul, akkor - 60 kilométer/órásnál nagyobb forgási sebesség esetén - trópusi viharról beszélünk. Közben a felhőörvény a keleties passzátszelekkel távolodik Afrikától, és félelmetes búgócsigaként pörögve napról napra jobban megközelíti Amerika partjait. A szárazföld fölé érve fokozatosan megszűnik a hurrikán nedvesség- és vele együtt az energia-utánpótlása. Ehhez járul hozzá a folyamatos, felhőszakadásszerű esőzéssel járó, valamint az érdes felszínen elszenvedett súrlódás miatti energiaveszteség, ezért a légörvény fokozatosan veszít erejéből. E folyamat viszont napokig is eltarthat. Eközben a ciklon súlyos károkat okoz több száz kilométer széles sávban, ahol a tomboló szél mindent letarol, a szakadatlan esőzés pedig mindent eláraszt. A hurrikánokat erősségüktől függően kategorizálják - egytől ötig. Az egyes a leggyengébb, az ötös a legpusztítóbb. A Saffir-Simpson-féle skálán minden kategóriához megadják a vihar magjának légnyomását (minél alacsonyabb, annál nagyobb a pusztító erő), a szél sebességét, a tengerszint emelkedését a partvonalon, valamint a károk mértékét. A rangsor Ezek szerint a leggyengébb hurrikán sebessége 120-155 kilométer/óra, a tengerszint emelkedése 1-1,5 méter, hatására kémények dőlnek, faágak törnek, gyenge gyökérzetű fák, közlekedési táblák kidőlnek, továbbá csekély károk keletkeznek a tengerparton és a kikötőkben. A legerősebb fokozat, az 5-ös számú - mint például a Rita 250 kilométer/óránál nagyobb, a tengerszint-emelkedés 5 méter fölötti; hatására nagyobb épületek, ipari létesítmények is megsemmisülnek, s az órákig tartó intenzív esőzés miatt több méteres az áradás, és teljes pusztító erő lesz úrrá a tengertől 10-15 kilométerre is. A hurrikánok gyakorisága és erőssége egyre nagyobb. Az amerikai elnök például 200 milliárd dollárra becsüli a Katrina hurrikán pusztítása utáni költségeket, amely szerinte jóval meghaladja az iraki háború kiadásait. Anyósok és férfiak A gyorsabb azonosítás és hatékonyabb információcsere miatt a hurrikánok nevet kapnak. Több évszázadon keresztül a hurrikánokat arról a szentről nevezték el, akinek napján keletkeztek. A feljegyzések szerint a 19. század végén egy ausztrál meteorológus adott személyneveket a trópusi ciklonoknak. A második világháború alatt a Csendes-óceánon szolgálatot teljesítő amerikai meteorológusok női néven kezdték emlegetni a trópusi ciklonokat, valószínűleg barátnőjükre, feleségükre, kislányukra, esetleg anyósukra gondolva. Az Atlanti-óceánon, így a Karib-tenger térségében is 1950 után a szavak betűzésekor használatos neveket (például Able, Baker, Charlie) adták a ciklonoknak, majd 1953-tól az Amerikai Meteorológiai Szolgálat - immár hivatalosan is női neveket kezdett használni. A Meteorológiai Világszervezet (WMO) kérésére azonban 1979-től már férfiak is szerepelnek a névadók között. A várható gyilkos szélörvények nevesítése azonban nem „hasraütés-szerű", ugyanis 1953 óta az amerikai Nemzeti Hurrikánközpontban olyan hurrikánnévjegyzéket állítanak össze, amelyen évekre előre, névsor szerint jelzik az adott esztendőre esedékes huszonegy nevet. Ugyanaz a név leghamarabb hét év múlva térhet vissza, ám előfordul, hogy egy-egy igazán emlékezetes hurrikán nevét egy időre vagy örökre kivonják a forgalomból, megkönnyítve ezzel történelmi felidézését. A megtiszteltetést különösen nagy károkozással, illetve jelentős emberáldozattal lehet „kiérdemelni". Nevet az a trópusi vihar kap, amelynek sebessége eléri a 65 kilométer/órát. ÖSSZEÁLLÍTOTTA: HÁMOR VILMOS VESZELYESEN ALAKÍTJA AT KÖRNYEZETET AZ EMBER Árvíz és szárazság Egymást érik az árvizek, hurrikánok, szárazságok, földrengések. Az előrejelzést, a természeti tragédiák megakadályozását szolgáló szakmai programokat az ENSZ azzal támogatja, hogy felhívására 1987-től minden évben legalább október második szerdája, a természeti katasztrófák világnapja alkalmából átgondolhatjuk: az ember környezetátalakító tevékenységének nagy a szerepe a Föld légkörének felmelegedésében, a klíma átalakulásában. Németországnak is kijutott idén az árvizekből. A szakemberek szerint a légkör általános felmelegedésével áll összefüggésben a Közép-Európai áradások sora. A felmelegedés miatt Romlik a Föld Egy 2005-ös nemzetközi jelentés szerint az emberiség jelenlegi életformájának fenntartásához szükséges természeti erőforrások kétharmada az utóbbi fél évszázadban súlyosan károsodott, kétséges, hogy a Föld a jövő nemzedékeit is képes lesz eltartani. A világ szárazföldeinek 24 százalékán folyik mezőgazdasági tevékenység; a tavakból és folyókból kiemelt vízmennyiség megkétszereződött az elmúlt 40 évben. Drámaian csökkent a folyók vízhozama: van olyan időszaka az évnek, amikor a Sárga-folyó, a Nílus és a Colorado kiszárad, mielőtt elérné a tengert. A tengerek halállományát túlhalásszák. A szakértők szerint a következő évszázadban a madárfajok 12 százaléka, az emlősfajok 25 százaléka, a kétéltűek 30 százaléka tűnhet el a Föld színéről. A jelentés szerint a környezeti változások jelentősen növelik a kolera és a malária terjedésének kockázatát, az esőerdők eddig ember nem járta mélységeinek megbolygatása új, még ismeretlen ragályokat is rászabadíthat az emberiségre. nedvesebbé válik a levegő, ezért egyre több a csapadék. Ökológiai menekültek A bonni ENSZ Egyetem jelentése szerint a tengerek szintjének emelkedése, az elsivatagosodás, az árvizek egyre gyakrabban kényszerítik az embereket lakhelyük elhagyására. Egyes tudósok 50 millió ökológiai menekülttel számolnak 2010-re. Elképzelhető, hogy a mostani rendkívüli időjárási jelenségek egy közelgő klímaváltozás előkészítői - véli ár. Makra László, a Szegedi Tudományegyetem Éghajlattani és Tájföldrajzi Tanszékének egyetemi docense. A tíz legmelegebb évet - az utóbbi 160 esztendőt tekintve 1987 után éltük meg. Bizonyíték a klíma változására a magashegységi gleccserek olvadása, valamint az, hogy a tengerszint emelkedése miatt csökken az óceáni szigetek kiterjedése. Egyre többször hallhatunk arról is, hogy az Antarktiszról hatalmas jégtáblák szakadnak le. Téli nyár, nyári tél - Szélsőséges események azért mindig is voltak - hangsúlyozza Makra László -, hiszen a klíma sajátossága egy bizonyos alapállapot körüli kilengés. Például 1791 januárjában Budán érett az eper, a gyümölcsfák lombosodtak, a szőlő gyönyörű hajtásokat hozott. 1797. július 2-án viszont Debrecenben havazott és több száz birka elpusztult. A klímaváltozás körül sok a bizonytalansági tényező. Nem tudjuk, mi az a hőmérsékleti érték, amikor a folyamat automatikusan felgyorsul és elolvadnak a sarki jégtakarók. Körülbelül 600 millió éve létezik élet a földön, és ennek az időszaknak mindössze 10 százalékában volt jégsapka a sarkokon - magyarázza Makra László. Mondhatjuk azt, hogy ez nem normális állapota a földnek, azaz tágabb értelemben ma is jégkorszakban élünk. A Föld történetében korábban is voltak klímaváltozások, viszont ilyen nagymértékű globális felmelegedés ennyire rövid idő alatt, mint napjainkban, még nem alakult ki. - Az utóbbi száz évet tekintve körülbelül 0,7 Celsius-fok a felmelegedés - pontosít a tanár úr. - Nem tudjuk, hogy ennek a hőmérsékletemelkedésnek mennyire oka a klíma természetes változékonysága és mennyi belőle az ember által előidézett rész. - Dán tudósok Grönlandon végzett mélyfűrásos kutatásaik alapján az utóbbi 110 ezer évben öt rendkívül erős klímaváltozást mutattak ki, amelyek nagyon gyorsan - néhány évtized alatt - alakultak ki. Ilyenkor 5-10 fokot emelkedett vagy csökkent a hőmérséklet, és ez az állapot aztán több 10 ezer évig tartott. Mindennel melegítünk A környezet átalakítása komplex folyamatának időszakát éljük, nem csak a légkör felmelegedéséét. - A szabad területek mezőgazdasági célra való hasznosításával megváltozik azok nedvességtartalma, sugárzási viszonyai: hosszabb távon a talaj kiszárad - mutat rá Makra László. Az erdőirtás és az üvegházhatású gázok kibocsátása szintén fokozza a felmelegedést. Az urbanizáció is környezetátalakításnak számít, hiszen a mesterséges felszíneken (aszfalton, betonon) gyorsan lefolyik a víz, kisebb a párolgás, ami szintén melegítő hatású - véli Makra László. A klímaváltozás lassítását jelenleg nemzetközi egyezményekkel próbálják elérni. Az 1987-es montreali egyezménynek, amely az ózon csökkenésének megállítására jött létre, már vannak kedvező eredményei. - Az egyén szintjén kell elkezdeni a változásokat - érvel Makra László -, onnan kell fölfelé haladni. Ezeket az egyezményeket soha nem a világ kormányai kezdeményezték. Nekünk az a feladatunk, hogy vigyázzunk a környezetünkre: ne szemeteljünk, ne dohányozzunk, kevesebbet autózzunk, figyeljünk arra, milyen anyagokat használunk a mindennapokban. FAZEKAS GÁBOR Egyre több áldozat A Vöröskereszt és Vörös Félhold Társaságok Nemzetközi Szövetségének jelentése szerint jelentősen nőtt, 250 ezerre emelkedett 2004-ben a természeti katasztrófák halálos áldozatainak száma a világon. A növekedés az előző évhez képest háromszoros volt, 2002-höz képest pedig tízszeres. Az elmúlt évtized során 2004 volt a harmadik legsúlyosabb év a természeti tragédiák gyakoriságát illetően: ekkor 719 természeti katasztrófát jelentettek. A környezeti katasztrófák menekültjei új problémát jelentenek a világnak FOTÓ: MTI