Délmagyarország, 2005. október (95. évfolyam, 230-255. szám)

2005-10-15 / 242. szám

PÉNTEK, 2005. OKTÓBER 14. • MEGYEI TÜKÖR" 7 A sot; ahol állok „Kimondott tehetségem van ahhoz, hogy fölfedezzem, melyik a pénztárnál a rossz sor, és ne csak fölfedezzem, hanem haladéktala­nul be is álljak a rossz sorba" - mondtam magamban a paneláru­ház-pénztárnál. Fizetni akartam, de nem úgy van az, hogy csak odaállunk és fizetünk. Tessék kivárni a sort! Két pénztár működött a négyből - a többi alkalmasint lelakatol­va,• „hogyisne", mondta nyilván a holtvezetés, „ha minden pénztár működne, már sorban állás sem volna. Hová fajulna a világ?" Két pénztár tehát működött, az egyiknél sebesen haladt a sor, a másik­nál, amelyelőtt várakoztam, állt. -Nem jó kódot tetszett beütni - magyarázta a pénztárosnő türel­mesen a bankkártyával fizető bácsinak, messze, a sor elején -, tes­sék beütni még egyszer. A bácsi harmadjára pittyegtette be az elé nyújtott ketyerébe a kó­dot. - Nem is tudom - mondta -, nem is tudom, hogy felejthettem el. Valahogy így nem olyan, mmt amikor ott állok az bankautoma­tánál. Olyan is, meg nem is olyan. Most jó?-kérdezte a pénztáros­nőtől. Közben a sor várakozott, előttem vagy heten álltak, és mind a heten nyújtogatták nyakukat, igyekezve megjegyezni a bácsi be­ütötte kódot. Hátha szerencséjük lesz, kipróbálják, s maximum át­irányítódik a pénze az 6 számlájukra. Hallott már ilyen esetet az ember... De igyekezhettek ugyan, mert a bácsi harmadjára sem ta­lálta el a kódot. - Elnézést, aranyoskám - mondta a pénztárosnőnek kiállnék a sorból. Ott rögtön eszembe jut... A sor felvillanyozódott és haladni kezdett, de ha egy sor haladni kezd, s én abban a sorban állok, akkor annak a sornak nincs nagy jövője. - Úgy látszik, khmm - mondta a sor elején valaki khmm, úgy látszik, elfelejtettem pénzt venni reggel magamhoz. Azt hittem, van nálam annyi. Ezt a pulykasonkát most akkor nem kérném... - Juuuciii-, kiabált a raktárba a kolléganőjének a pénztárosnő; a sor állt -, fuuuciii, lesz egy sztooornóóó! Leküzdötték a sztornót, a sor majdnem megindult, már-már úgy tűnt, üzemi sebességre kapcsolt, ketten teljesen problémamente­sen fizettek, aztán valaki utalványt halászott elő a pénztárcájából. - Nem tudunk visszaadni - mondta neki a pénztáros, miután a ve­vő kevesebbet vásárolt, mint amit az utalvánnyal venni lehetett -, talán tessék még valamit választani! Tessék körülnézni itt, a pénz­tárnál. Rágó, csoki, Szofi, Szimfi Meg egy kis istennyila ", közöl­tem magammal, tudok én idézni, ha arról van szó. De akkor már-már kisütött a nap, paajdnem én következtem a sorban. Mindjárt fizethetek! Ekkor megszólal, soron kívül, a kódfelejtős bácsi: - Megvan, azt hiszem! FARKAS CSABA Kollégiumot adtak át Mórahalmon Idén először már ősszel is lehet maturálni Most utoljára számít érettséginek a nyelvvizsga MUNKATÁRSUNKTÓL Kollégiumot adott át tegnap dél­előtt Mórahalmon Sió László fide­szes politikus, az Orbán-kormány oktatásért felelős államtitkára. A korábbi szülőotthon épületét egy alapítvány felújította, így a város­nak a belső berendezések és esz­közök megvásárlására kellett négymillió forintot fordítania. A Móra Ferenc Általános Művelő­dési Központ nemrégiben elindí­tott szakképzési programjához kapcsolódóan, önkormányzati költségen létrehozott beruházás nemcsak a más településekről ér­kező, hanem a határon túli diá­kok számára is lehetővé teszi a szakképzésben való részvételt Mórahalmon. A művelődési köz­pont falusi vendéglátás és fiziko­terápiás asszisztens szakiskolai képzésére és az idei évben indult idegenforgalmi asszisztens, vala­mint wellness szakközépiskolai képzésére ugyanis a Vajdaságból is jelentkeznek tanulók. Nógrádi Zoltán polgármester elmondta: Szabadka környékéről tizenegy diák tanul az iskola 13-14. évfo­lyamán fizikoterápiás asszisztens szakon, őket korábban albérlet­ben szállásolták el. Idén bármelyik diák részt vehet az őszi érettségi vizsgán, aki teljesítette az előfeltételeket. A felvételizni szándékozók ezzel megnövelhetik esélyüket arra, hogy bekerüljenek az áhított felsőoktatási intézménybe. A diákok körében azonban mégis a nyelvvizsgára adott kedvez­mény miatt népszerű az őszi vizsga. Az eddigi őszi érettségi idősza­kokban azok adtak számot tudá­sukról, akik a tavaszi vizsgák idején nem teljesítették a köve­telményeket - megbuktak. Idén csaknem 37 ezren jelentkeztek az október 21-én kezdődő őszi vizsgákra: legtöbbjük nem utó­lag, hanem előre szeretné meg­szerezni az érettségét bizonyító okiratot. Utoljára: a „megváltó" nyelvvizsga f Az őszi szezon lehetséges vizs­gafajtái idén: rendes, előreho­zott, javító, pótló és ismétlő érettségi vizsga. Szintemelő és kiegészítő vizsgára ebben az év­szakban nincs lehetőség. Most temetjük majd a hagyományos érettségi vizsgát: utoljára lehet a régi rendszerben maturálni, és ami még fontosabb, utószor van lehetőség az idegen nyelvi érett­ségi nyelvvizsga-bizonyítvánnyal történő kiváltására. Az elmúlt évhez képest nincs a diákokat érintő jogszabályi válto­zás. Az érettséginek továbbra is előfeltétele, hogy a vizsgatár­gyakból az írásbeli kezdetéig tel­jesítenie kell a tanulónak a helyi tantervben meghatározott köve­telményeket, illetve meg kell sze­reznie az ott előírt összes év végi osztályzatot. Az első vizsgana­pon, október 21-én nemzetiségi nyelv és irodalomból és nemzeti­ségi nyelvből adnak számot tu­dásukról a tanulók. Ezt követi október 24-én a magyar nyelv és irodalom írásbeli, a szóbelikre pedig november második felében kerül sor, és egészen 30-áig tarta­nak. A tavaszi érettségi botrány ta­pasztalataiból okulva az őszi érettségin szigorúbban őrzik majd a feladatlapokat. Az írásbe­Érettségizők a Kőrösyben. Sokan előrehozzák a matúrát Fotó: Karnok Csaba VIZSGAFAJTAK Rendes: közvetlenül a középiskolai tanulmányok elvégzése után. Előreho­zott: az egyes tantárgyra előírt követelmények teljesítése után, a középis­kolai tanulmányok teljes befejezése előtt. Pótló: a vizsgázónak fel nem ró­ható okból elmaradt vagy félbemaradt érettségi folytatása. Javító: a vizs­gázónak felróható okból elmaradt vagy félbemaradt, illetve sikertelen érett­ségi megismétlése. Ismétlő: a korábban sikeresen letett érettségi vizsga megismétlése egyes tárgyakból a jobb eredmény érdekében. Kiegészítő: si­keres érettségi után a bizonyítványban nem szereplő egyes vizsgatárgyból tett vizsga. Szintemelő: egy tárgyból egy alkalommal tehető vizsga, a kö­zépszinten sikeresen befejezett érettségit emelt szintűvé egészíti ki. li vizsgák előtt nem az iskolák, hanem a körzetközponti jegyzők vigyáznak a dolgozatokra. Regge­lente ott ellenőrzik az iskolaigaz­gatók a csomagokat, onnan vi­szik át az azokat az iskolába. 1800 diák jelentkezett Az OKÉV tájékoztatása szerint Csongrád megyében összesen 1809 diák jelentkezett az őszi érettségire, közülük 1378 emelt szinten szeretne vizsgázni. Sze­geden három helyet, a Déri Mik­sa Ipari Szakközépiskolát, a Gá­bor Dénes Gimnázium és Mű­szaki Szakközépiskolát és a Ved­res István Építőipari Szakközép­iskolát jelölték ki az őszi érettsé­gik színhelyéül. Dobó László, az utóbbi intézmény igazgatója el­mondta, a Vedresben minden tárgyból érettségiztetnek az ősz­szel. - Eddig ilyenkor általában két-három tanuló vizsgázott ná­lunk, idén ősszel körülbelül 240 diák maturál majd az iskolánk­ban. Közülük mintegy 200 előre­hozott emelt szintű vizsgát tesz ­mondta el az igazgató. Az ősszel megszervezett orszá­gosan mintegy negyvenezer vizs­ga majd háromnegyede emelt szintű lesz. Az érdeklődés azért ilyen nagy, mert a diákok élnek az idegen nyelvi érettségi nyelv­vizsgával való kiváltásának lehe­tőségével. A legjobb számít A Csongrád megyei 1378 emelt szinten vizsgázó közül csak an­golból 945-en jelezték, hogy ki­használják az utoljára kínálkozó alkalmat, németből pedig 258-an. A jövőben valószínűleg kisebb lesz az őszi időszak nép­szerűsége, pedig jól járhatnak, akik ősszel megpróbálnak né­hány tantárgyból emelt szinten maturálni, mivel a különböző vizsgaidőszakokban letett érett­ségik közül a felvételin a legjob­bat veszik figyelembe. Még to­vább növelheti az esélyeket, hogy jövőre a május-júniusi vizsgaidő­szakon kívül újdonságként a ta­nulók rendelkezésére áll majd a február-márciusi érettségi is. FAZEKAS GÁBOR Csak hisszük, hogy a magyar jobb Gyógynövények - megfelelő társaságban Már csak szomorúan legyint a szakemberek legtöbbje arra az évekkel ezelőtt sűrűn hangoztatott állításra, mely szerint a gyógy­növénytermesztés „kitörési pont" lehet a magyar mezőgazdaság számára. A nyugatra irányuló kivitel csökken. Ami megoldást jelenthet: a biogazdálkodás körülményei között előállított, magas földolgozottságú gyógynövény. Jelentősen visszaesett a magyar gyógynövénykivitel az unió nyu­gati országaiba, miután ott is mind nagyobb mennyiségben termesztenek gyógynövényeket ­hívja föl a figyelmet Fogarassy Jó­zsef, a Gyógynövény Szövetség és Terméktanács elnöke. Nyugaton a helyzet változott A Rózsahegyi Kft., az ország egyik jelentős gyógynövényter­meltető, -feldolgozó cégének tulajdonosa, Rózsahegyi Gábor szerint ezen nincs mit csodál­kozni: a nyugat-európai orszá­gok helyben, kisebb költséggel ugyanazt a minőséget el tudják érni, mint amit a Magyaror­szágról szállított gyógynövény jelentene. Behozni a kelet- és dél-európai országokból éri meg számukra, mert ott ol­csóbb a munkaerő, kevesebb pénzért tudják előállítani a munkaigényes gyógynövénye­ket. A sokat emlegetett „ma­gyar minőség", mely szerint a magyarországi gyógynövények hatóanyagtartalma magasabb lenne, mint a másutt termesz­tetté, általában nem létezik. A Szegedi Tudományegyetem egyik botanikus szakembere ezt azzal egészíti ki, hogy az igazán jó minőségű, nemesített gyógy­növényfajták magvait már Nyugatról hozzuk be. Gyógynövénykert Nagyéren Nem csoda ez olyan körülmé­nyek között, mikor - halljuk is­mét a cégvezetőt - gyógynövény­termesztésért semmiféle támo­Kevesen tudják: a pipacs is keresett gyógynövény Fotó: Karnok Csaba BELFÖLDÖN NO A FORGALOM A belföldi gyógynövényforga­lom nem követi a kivitel csök­kenését: egyenletesen emel­kedik. Gergely Katinka, a Her­bária Rt. központjának mun­katársa mondja: a gyűjtött, il­letve termesztett gyógynövé­nyek hatóanyag-, illetve szennyezőanyag-tartalmát a Gyógynövénykutató Intézet, il­letve a Fogyasztóvédelmi Fő­felügyelőség vizsgálja. Kizáró­lag akkor célszerű bárhonnan megvásárolni gyógynövény­terméket, ha a csomagoláson ott látható a gyógynövényku­tató kiadta szám. gatás nem jár Magyarországon, a földalapú támogatáson kívül. Azért vannak Csongrád me­gyében ma is kitűnő gyógynövé­nyesek. A nagyéri Sajtos Sándor hetven-nyolcvanféle gyógynö­vényt termeszt gyógynövény-be­mutatóhelyként is működő terü­letén. Kanadától Németországig számtalan helyről látogatták meg érdeklődők. Nemcsak ter­meszti a gyógynövényeket, de készítményeket is előállít belő­lük - igaz, csak kis mennyiség­ben, ismerősi körnek. - Persze, ha eljön hozzám egy szívinfark­tuson átesett ember, nem fogom tőle megtagadni a segítséget - be­széli. - Miért nem létesít gyógynö­vény-feldolgozó kisüzemet? ­kérdezzük tőle. Hiszen Foga­rassy József terméktanácselnök is fölhívja a figyelmet: fejleszteni kell a szárító-, feldolgozókapaci­tást, s nagyobb feldolgozottsági fokú termékeket előállítani, an­nak még mindig van Nyugaton piaca. Egymást védő növények - Mert nincs pénzem feldolgo­zóüzemet létrehozni - mondja a nagyéri gyógynövénytermesztő. Nyilván ilyen gondokra utal a terméktanácselnök, amikor azt mondja: öt-tízmilliárdos állami fejlesztési forrásra lenne szükség az ország gyógynövény-ágazatá­nak. Azért nincs veszve teljesen az ügy, a terméktanácselnök arra is utal: ami megmentheti a gyógynövényágazatot, az a bio­termesztés. - Mintha csak én mondtam volna - vélekedik Sajtos Sándor. - Megfelelően társított növények megvédik egymást, elűzik egy­másról a károsítókat, s nem kell vegyszereket bevetni. Ezzel nem­csak egészségesebb lesz a gyógy­növény, hanem megtermelni is olcsóbban lehet. F.CS.

Next

/
Thumbnails
Contents