Délmagyarország, 2005. október (95. évfolyam, 230-255. szám)

2005-10-15 / 242. szám

J Nem csupán a madárinfluenza miatt épül a karantén a Szegedi Vadasparkban: itt lesz a régió állatmentő központja Fotó: Schmidt Andrea SÉRÜLTEK MENEDÉKE Karantén épül a Szegedi Vadasparkban, minisztériumi és önkormányzati támogatással, 28 millió forintból, s rövidesen elkészül. Nem elsősorban a madárinfluenza miatt van rá szükség, hanem azért is, mert az intézmény most már a megye területén működő két nemzeti park állatmentő központja is: ide kerülnek a sérülten talált, megmenthető állatok, köztük a madarak is - tájékoztat Gősi Gábor, A csempészektől elkobzott élőlények is a vadasparkba kerülnek. A megfelelő ideig hermetikusan elzárt területen való megfigyeléssel minden esetleges betegség külvilágba jutása megelőzhető - a madárinfluenzáé is. állategészségüggyel, s azonnal jelentsék, ha rendellenességet, elhullást tapasztalnak - hívja föl a figyelmet a főállatorvos. A baromfipiacot is rendszeresen ellenőrzik az állategészségügy munkatársai - tudtuk meg Pusztai Sándortól, a Szegedi Vásár és Piac Kft. ügyvezető igazgatójától. A megyében található tizenhat nagy vadmadár-gyülekezőhelyen a nemzeti parkok igazgatóságainak szakemberei figyelik a gyülekező, pihenő vízi- és partimadarakat. - Egyébként is alaptevékenységünk ez védett területek védett madaraival kapcsolatban - tájékoztat Tajti László, a Kiskunsági Nemzeti Park igazgatóságának természetvédelmi őrszolgálat-vezetője. Ha elhullott tetemet találnak, jelzik ezt az állat-egészségügyi állomásnak. A természetvédelmi őrök nemsokára állat-egészségügyi fölkészítésen vesznek részt a madárinfluenza kapcsán. Fontos az is: az országba ne kerüljenek be a fertőzött területekről baromfitermékek, ez a román-magyar határon elrendelt zárlattal meg is valósul. - Kizárt, hogy például csirkéből készült étel madárinfluenzát okozzon mondja Kókai Károly. Hatvan fokon felül minden influenzavírus elpusztul. ECS. TOLLZÁR ||l Egyelőre nem kellett elkobozni komolyabb élőállat-szállítmányt, illetve szárnyasoktól származó terméket a magyar-román határon, ugyanakkor a román oldalon pénteken visszafordult egy Magyarországra tartó tollszállítmány - közölte tegnap Sípos Jenő a VPOP szóvivője. A jelek szerint tehát kettős szűrő létezik a magyar-román határon a madárinfluenza kapcsán, hiszen a román hatóságok sem engedik Magyarország felé azokat a szállítmányokat, amelyeket szárnyasokkal, illetve szárnyastermékekkel raktak meg - emelte ki a szóvivő, aki azt is közölte, tegnap óta a magyar-ukrán határon is megszigorították az ellenőrzést. SZOMBAT, 2005. OKTÓBER 15. "AKTUALIS A vidék első szinkronstúdióját adták át tegnap a Magyar Tfelevízió szegedi körzeti stúdiójában. A beruházásnak köszönhetően ezentúl nem csak fővárosi színészek kapnak lehetőséget arra, hogy külföldi sikerfilmek ismert hangaivá váljanak. Rudi Zoltán tévéelnök jelenlétében új szinkronműtermet adtak át tegnap a Magyar Televízió szegedi körzeti stúdiójában. A nyolcmillió forintos beruházásnak köszönhetően a jövőben „házon belül" tudják majd megoldani a külföldi filmek jó minőségű, magyar nyelvre való átültetését, nem lesz szükség arra, hogy más cégektől, költségesen rendeljék meg a szinkronizálást. Magyarországon eddig csupán a fővárosban szinkronizáltak, a budapesti színészek közreműködésével. A szegedi szinkronstúdió beindulásával ez megváltozik, hiszen a régió színészeinek ad lehetőséget arra, hogy hangjukat az egész ország megismerje. A szolnoki, a békéscsabai, a kecskeméti, a szabadkai és a szegedi színházból negyven művész vállalkozott szinkronizálásra, és már meg is kapták első munkájukat: egy német filmet ültetnek át magyar nyelvűre. A tévéelnök tegnapi tájékoztatóján elmondta: a beruházást a tulajdonosi testület, a felügyelőbizottság, a menedzsment és a „józan ész" is támogatta. Hogy miért éppen Szegeden létesítették az első vidéki szinkronstúdiót? Azt válaszolta: talán mert a szegediek képviselték legjobban érdekeiket. Ráadásul nem ez az egyetlen fejlesztés: májusban létrehozták az optikai összeköttetést Budapesttel, elkészült már a telefonberuházás is, és tegnap bontottak tendert a tetőfelújításról, valamint az épülő hírstúdióról. T.K. Naponta ellenőrzik a baromfitartókat és a piacokat Karantén a vadasparkban Rudi Zoltán (középen) tévéelnök szerint a beruházást a „józan ész is támogatta" Fotó: Schmidt Andrea Vadmadarakat niadárinfluenza-megakadályozás címén lelövöldözni több mint bűn - hiba lenne. Ezzel a szélrózsa minden irányába szétriasztanák a vonuló madarakat, oda is eljuttatva az esetleges vírust, ahová az egyébként soha nem kerülne el. A vadmadár-gyülekezőhelyeket és a baromfitelepeket folyamatosan figyelik a szakemberek. Az új műtéti eljárást a nyugati országokkal egy időben vezették be Titánkorong a nyakban Ökomenekült BÁTYI ZOLTÁN Mién is tagadnám, megborzongtam, amikor először hallottam a kifejezést: ökomenekült. Olyan ember kényszerül e kategóriába, aki természeti katasztrófák elől vándorolva keres új lakhelyet magának, netán megszokott környezetében, őseinek földjén az elsivatagosodás, vagy éppen a túl sok csapadék miatt képtelen megélhetéséről gondoskodni. Es az ilyen Föld-polgárok számát már közel sem csak százezrekben, hanem miihókban mérik, egy ENSZ előrejelzés szerint 2010-re az is előfordulhat, hogy 50 millió ökomenekiiltet tartanak majd számon. Hogy nekünk, magyaroknak nem kell efféle gondoktól félnünk? Való igaz, milhó hektárokat elborító árvizek, tízezrek életét követelő földrengések éppen úgy elkerülték eddig a Kárpát-medencét, mint ahogy fákat tövestől kitépő hurrikánok elől sem kellett még a pincébe bújnunk. Mi csak szemléljük bolygónk távoli vidékeinek katasztrófáit, s közben szép csendesen, de nap mint nap szennyezzük a környezetünket. Legyintünk, mondván, mit számít néhány száz illegális szemétlerakó az általános klímaváltozás korszakában. Miközben a tudósok már régen rávilágítottak egy csöppet sem elhanyagolható tényre: a Föld megkínzását éppen úgy szüntethetnék meg, ha minden egyes ember a maga harcálláspontján venné fel a küzdelmet a környezet pusztításával szemben. Úgy bizony, a kék bolygón tapasztalt általános felmelegedés ami idővel az óceánok szintjének megemelkedésével, s ki tudja, még milyen következményekkel fenyeget - többek között azzal magyarázható, hogy ész nélkül pazaroljuk a Föld kincseit. Kiköveteljük, már pedig nekünk mindig újabb és újabb technikai csodaszerkentyűk kerüljenek háztartásunkba. De az már nem jut eszünkbe, hogy ezek előállítása mekkora energiák felhasználásával jár. Kocsi?Naná, hogy ott legyen a fenekünk alatt, de azt már nem számoljuk össze, hogy 2005-ben mégis hány milhó gépjármű bombázhatja füstjével a levegőt. Elájulunk a boldogságtól, ha kimutathatjuk, hím már megint négy, netán öt százalékkal nőtt az ipari termelés, de belegondolunk-e valaha is, hogy mit ér mindez, ha éppen a levegő fogy majd el körülöttünk? Nem akarom a kelleténél jobban ostorozni magunkat, de én bizony úgy látom: mi, a XX. és a XXI. század fordulóján élők nem vagyunk valami gondos gazdája otthonunknak, a Földnek. Hogy aztán ezzel a bűnünkkel majd miként számolunk el unokáink előtt, már rejtély. Nagyon bízom, nem egy jól megerősített óvóhelyen kell majd beszélgetnünk, ahol fényképről mutogatjuk, hogyan is nézett ki egykoron a nyíló virág. Szegeden is beindul a szinkrongyártás Egyes vélemények szerint „kilövéssel kellene ritkítani a vonuló madarakat", hogy eleve el se juthassanak a délkelet-európai, közel-keleti telelőterületekre, ahonnan esetleg tavasszal fertőzötten jöhetnek vissza. - Túl azon, hogy többféle törvényt is sértene, szakmailag a legnagyobb botorság lenne - válaszolja erre Kókai Károly állatorvos, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Csongrád megyei csoportjának alelnöke. Lövöldözéssel csak szétzavarni lehet az embertől minél távolabb gyülekező-pihenő vándormadarakat. Ez pedig az esetleges vírus szétszórásával egyenlő. Nem beszélve arról: a megsörétezett madarak egy része sosem kerülne meg, szárnyazva, sérülten messze elmenekülne, így a háztól ideiglenesen elkóborolt kutyák, macskák elfogyaszthatnák, s az esetleg beteg madárról a vírust házhoz vinnék az embernek - mutat rá a szakember. Ezt a Szegedi Vadaspark igazgatója, a szintén állatorvos Gősi Gábor is megerősíti. Mi az, amit viszont tenni lehet a madárinfluenza ellen? - A baromfitartó telepeken nap mint nap megjelenő állatorvosok fokozottan figyelik az esetleges madárinfluenza-tüneteket halljuk Szigeti Sándortól, a Csongrád Megyei Állat-egészségügyi és Elelmiszerellenőrző Állomás igazgató-főállatorvosától. Fontos a madárháló alkalmazása, mely megakadályozza, hogy vadmadarak érintkezésbe kerüljenek az állománnyal. Szabadon tartott kacsa-, libatelepek esetén különösen fontos, hogy a tulajdonosok együttműködjenek az idegsebészeti klinika intézetvezető profeszszora, valamint Elek Péter idegsebész adjunktus egy tótkomlósi fiatal nőt operált meg az új találmány segítségével. - Az eddig alkalmazott módszer alapvető hátránya, hogy az összerögzített csigolyák a terhelést átadják az alattuk és felettük lévőknek, mely miatt egy idő után azok is tönkremennek, és újabb műtétre van szűkség - magyarázta Barzó professzor. - A protézis azonban ugyanazt a mozgást tudja biztosítani, mint az eredeti porc, így a csigolya tökéletesen el tudja látni műtét előtti „feladatait". - Ráadásul a beteg gyógyulása szempontjából sem mindegy, hogy nem kell a csípőből csontot kivenni, az ugyanis talán még fájdalmasabb, mint a nyaki műtét - tette hozzá Elek Péter. A titán-műanyag protézis rendkívül drága: alkalmazásával a műtéti költség körülbelül 600-700 ezer forintra rúg. Ha hozzávesszük, hogy egy ilyen beavatkozásért az egészségbiztosító 120 ezer forintot fizet, könnyen belátható, hogy a módszert egyelőre nem tudják sűrűn alkalmazni. Igaz, egyébként is csak a betegek 10-15 százaléka alkalmas arra, hogy a porckorong-implantátumot a szervezetükbe ültessék, feltétel ugyanis, hogy a csigolyák se sérültek, se meszesek ne legyenek. Ráadásul a protézis csak a nyaki panaszokra jelent megoldást, az ágyéki gerinccsigolyáknál egyelőre nem javasolt. Az első szegedi műtét bő két órán át tartott, de olyan jól sikerült, hogy a beteg azóta már haza is mehetett. Siker ez az operációt végző orvosoknak, nemcsak azért, mert egy új technológiát alkalmazhattak, hanem azért is, mert megkímélhették a fölösleges szenvedéstől a beteget. TÍMÁR KRISZTA Elvégezték az első porckorong-implantátum beültetését Szegeden. A módszert a nyugati országokkal egy időben kezdték el hazánkban is alkalmazni. Bár a betegek csupán pár százalékának ültethető be a protézis, ráadásul nagyon drága is, hatékonyabbá és egyszerűbbé teszi a sérvműtéteket. A porckorongsérv, valamint a nyakigerincinstabilitás rengeteg embernek okoz problémát. Sokszor elég csupán egy rossz mozdulat, és a csigolyák közé szoruló idegpálya elviselhetetlen fájdalmat okoz. Csak a Szegedi Tudományegyetem új klinikáján évente 600 ágyéki és 70 nyaki porckorongsérvet műtenek. A múlt hétig a már jól bejáratott módszert alkalmazták: kiemelték a sérült porckorongot, és azt a csípőből kivett csonttal pótolták, majd az egészet csavarokkal és lemezzel rögzítették két másik csigolyához, hogy a beékelt csont ne csúszhasson el. Egy új eljárásnak köszönhetően azonban ma már a nyaki sérvet jóval egyszerűbben és hatékonyabban tudják orvosolni. A porckorongprotézis hároméves találmány, a nyugati országok mindegyikében most kezdik alkalmazni. Szegeden a múlt héten végeztek először olyan műtétet, ahol ezt az implantátumot ültették be. Barzó Pál, az Drágaság. A titán-műanyag protézis beültetése 700 ezer forintba is kerülhet Fotó:Karnok Csaba