Délmagyarország, 2005. október (95. évfolyam, 230-255. szám)

2005-10-13 / 240. szám

8 •MEGYEI TÜKÖR« CSÜTÖRTÖK, 2005. OKTÓBER 13. 130 éve hunyt el Lőw Lipót szegedi főrabbi „A zsidó papok mintaképe" „A magyar zsidó papok mintakepe volt Lőw Lipót, ki hazájának és felekezetének, a közművelődésnek és a vallástudománynak leghívebb szolgálatában töltötte cl eredményekben gazdag életét." Ekképpen értékelte a magyar zsidóság történetének egyik jeles kutatója a 130 évvel ezelőtt, 1875. október 13-án elhunyt szegcdi főrabbi életművét. Lőw Lipót a híres prágai rabbi, )udah Loew Bezalel kései leszármazottjaként a morvaországi Czerna Horán született 1811. május 22-én. Német anyanyelve mellett a falu tanítójától csehül is megtanult, héberre pedig házitanítója tanította. Gondos nevelésben részesült, élete során az olasz, a francia, a latin és a görög nyelvet is elsajátította, miközben hegedült, zongorázott és fuvolázott is. 13 évesen hagyta el a szülői otthont, hogy Talmud-iskolába menjen. 1829-ben Perles Mózes hallgatójaként Kismartonban kezdett magyarul tanulni. 1830-ban Prossnitzban a Bibliát és a Talmudot tanította, közben a helyi főrabbi mellett tanulmányait is folytatta, ugyanakkor a vallásrcformáló hírében álló aradi főrabbival is levelezett. Mivel nem remélhetett rabbioklevelet a vallásrcformcrckkcl nem szimpatizáló illetékes morvaországi főrabbitól, Magyarországra jött. Nevelóként kezdett dolgozni, közben keményen tanult, és 1835-ben sikerült megszereznie a rabbiképesítést. Több felsőoktatási intézményben is tanult, keresztény teológiai végzettséget és főelemi iskolai tanítói oklevelet is szerzett. 1841-ben Szombathelyen tartotta élete első prédikációját, majd hamarosan helyettes rabbi lett Nagykanizsán, ahol munkájának elismeréseként 1842-ben főrabbivá választották. Lőw Lipót az első tudományosan képzett magyarországi rabbik közé tartozott. Hamar felismerte: a hazai zsidóság számára elengedhetetlen a magyarosodás. Szónoklataival, írásaival harcolt a magyar zsidóság emancipációjáért. A magyar nyelvű igehirdetést is meghonosította Nagykanizsán: mar 1844-től magyarul prédikált a zsinagógában. Szinte szállóigévé váltak egyik prédikációjának buzdító szavai: „Bátran tehát, barátaim! Honosítsa a zsinagóga a magyart, s reméljük, hogy a magyar honosítandja a zsinagógát!" Nagykanizsai működése idején szólalt meg először Lőw Lipót korabeli portréja DM/DV-fotó egy magyarországi zsinagógában orgona. 1842-ben Pesten feleségül vette Schwab Arszlán pesti főrabbi Leontin nevű művelt leányát, aki hét gyermeket szült neki. 1844-ben indította el későbbi híres folyóiratának előfutárát, a Ben Chananját. 1846 nyarán Pápára került főrabbinak, ahol reformjai megosztották az ortodox hitközséget. Kossuthtal folytatott nevezetes hírlapi vitájában amellett állt ki, hogy a zsidóság jogegyenlőségének biztosítását nem szabad összekapcsolni a vallási szokásaik megreformálásával. A szabadságharc idején követte híveit a harcba, és tábori lelkészként vállalt szerepet. 1849 májusában a pápai zsinagógában a többi felekezettel együtt ünnepelve nevezetes beszédet mondott a függetlenség proklamálásakor. Egy regényes életrajz szerint a szabadságharc végnapjaiban Táncsics Mihállyal együtt a szegedi Zsótér-házban tett hitet a megvalósuló egyenjogúság mellett. Az összeomlás után Lőw Lipót sem kerülhette cl a számonkérést: börtönbe zárták, felségsértcssel és lázítással vádolták. Báró Sina György közbenjárására 1849 decemberében szabadon engedték, de egy ideig még figyelték. A szegedi zsidóság 1850 végén választotta rabbijává és iskolája igazgatójává. 1851-ben elhunyt első felesége, 1853-ban újból megnősült: az ókanizsai szabadságharcos özvegyet, Redlich Babette-et vette el, akitől ugyancsak hét gyermeke született. Köztük 1854-ben Lőw Immánuel, akit később „a földkerekség legtudósabb rabbijának" tartottak. Lőw Lipót a szegedi zsinagógában újra bevezette a magyar nyelven a királyért, a hazáért és a városért mondott imát, zsidó leányiskolát alapított, létrehozta a zsinagógai énekkart és vezetésére képesített kántort alkalmazott. 1868-ban az igazságügy-miniszter véleményt kért tőle a szégyenletes „zsidó eskü"-ről, mire ő egy egész tanulmányt küldött A zsidó eskü múltja, jelene és jövője címmel. Ennek hatására törölték el a középkori megalázó esküformát. Az ortodoxiával szemben reformokra törekedett, de igyekezett a reformmozgalmat a vallástörvényi hagyományokkal is összeegyeztetni. A magyar zsidó sajtó egyik kezdeményezője volt, 1858-ban újraindított folyóirata, a Ben Chananja Szegedet egy évtizeden keresztül a zsidó tudomány egyik európai központjává avatta. Szaktudósként nemzetközi hírnévre tett szert a talmudi régiségek tudományában. Közéleti és tudományos tevékenysége révén nagy tekintélyre tett szert, tagja volt Szegeden a városi közgyűlésnek is. Amikor 1875. október 13-án elhunyt, az első részvétnyilvánítások egyikét Kossuth Lajostól kapta a Lőw család. H. ZS. EMLEKÖLES A Szegedi Zsidó Hitközség dísztermében hétfőn 13 órakor Markovics Zsolt szegedi főrabbi nyitja meg a Lőw Lipót-emlékülést, amit a szegedi zsidó kulturális fesztivál keretében rendeznek meg. Szeged főrabbija, Lőw Lipót a nagykanizsai és a pápai zsinagóga szószékén címmel Schéner Alfréd főrabbi, az Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem rektora, Lőw Lipót életútja cimmel pedig Hidvégi Máté professzor tart előadást. Azt követően 15.30-kor avatják fel Lőw Lipót emléktábláját a Hajnóczy u. 8. szám alatti egykori lakóházánál. Európa legjobb fiatal neurológusa a szegedi egyetemen Dolgozom, nagyon jól vagyok, maradok Már másodszor választottak meg egy 29 éves szegedi orvost Európa legjobb fiatal neurológusának. Palotás András mindezek ellenére sem tervezi, hogy külföldön vállaljon munkát, mert - mint mondja - annak az országnak szeretne dicsőséget szerezni, amely kitanította. Az Európai Idegtudományi Társaságok Szövetsége néhány napja egy szegedi orvost választott meg a kontinens legjobb fiatal neurológusának. Palotás András ráadásul már másodszor kapta meg az Uschi Tschabitschcr-díjat, két évvel ezelőtt ugyanis szintén neki ítélték ezt a címet. Ezúttal a skizofrénia kezeléséhez használt gyógyszerek genetikai profiljának kutatásáért kapta a rangos elismerést. - A pirulák hatásairól eddig csak empirikus és sejti szintű tapasztalataink voltak. Vagyis láttuk, hogyan hatnak, azt viszont nem tudtuk, pontosan milyen gének kifejeződésére vannak hatással. Ez egy alapvető információ, hiszen a gének képezik a „szabásmintát", ami alapján a „ruha" elkészül. Ezt kutattuk állatkísérletek segítségével, és sikerült meghatároznunk az egyes gyógyszerek molekuláris ujjlenyomatát - magyarázta új tudományos felfedezésének lényegét az orvos. Hozzátette: ezek a vizsgálatok egy nagyobb projekt részét képezték, melyben az Alzheimer-kórt és a skizofréniát tanulmányozza a Szegedi Tudományegyetemen, a Magyar Tudományos Akadémia Szegedi Biológiai Központjának munkatársaival együttműködésben. A 29 éves szakember egyébként főállásban a szegedi egyetem orvoskarának szívsebészeti Palotás András másodszor lett a legjobb Fotó: Frank Yvette osztályán dolgozik klinikai orvosként, de emellett besegít a mentőszolgálatnál is, a pszichiátriai klinikán pedig kutatóként tevékenykedik. Ez utóbbi munkája érdekli legjobban. - A kutatás gondolkodásra késztet, az eredmények pedig folyamatosan fejleszthetők, hiszen egyikből következik a másik. Soha nem érzem úgy, hogy egy mókuskerékben zajlik az életem - mondta. Bár Palotás Andrást nagyon fiatalon elismerte, felfedezte magának Európa, azt mondja, Magyarországon képzeli el a jövőjét. - Úgy érzem, hogy aki igazán kitartó és lelkes, az Magyarországon is képes színvonalas kutatómunkát felmutatni - mondta. Ameddig csak lehet, a hazai kutatást szeretném fellendíteni. Magyarországnak kell dicsőséget szereznem, hiszen ez az a nemzet, mely felnevelt, kitanított, diplomát adott. A legkevesebb, amit cserébe tehetek, hogy maradok. TÍMÁR KRISZTA Nyílt nap a jegyirodában: hétfőn reggel 8-tól este 8-ig várják a közönséget Finisben a színházi bérletezés Pataki Ferenc színművész, Székhelyi József színigazgató és Hargitai Iván, a Reviczky rendezője a jegyirodában A NAGY SIKERREL FOLYÓ BÉRLETEZÉS FINISÉBEN A SZEGEDI NEMZETI SZINHAZ OKTÓBER 17-ÉN, HÉTFŐN REGGEL 8-TÓL ESTE 8-IG NYLLT NAPOT TART A KELEMEN UTCAI JEGYIRODÁBAN, AHOL NÉPSZERŰ MŰVÉSZEK VÁRJÁK A BÉRLETEKET, JEGYEKET VÁSÁRLÓ KÖZÖNSÉGET. Óriási az érdeklődés a Szegedi Nemzeti Színház előadásai iránt, a korábbi évekhez képest jelentősen nőtt az eladott bérletek száma. Miközben az árak idén nem emelkedtek, a bérletekből és a jegyekből eddig már tőbb mint 48 millió forint saját bevételt könyvelhettek el, miközben tavaly ilyenkor még csak 28 millió forintnál tartottak. A közönség a november eleji zárásig vásárolhat bérleteket. Ez kiváló szellemi befektetés a családoknak, hiszen a jegyárakhoz képest több ezer forintos kedvezménnyel nézhetik meg az előadásokat. - A munkánk iránt tapasztalható felfokozott érdeklődés akár meg is nyugtathatna bennünket, de nem dőlhetünk elégedetten hátra. Minél izgalmasabb, színesebb, naprakészebb információkkal szeretnénk ellátni a publikumot. Ennek érdekében a vezető szegedi médiumokkal, a Délmagyarországgá és a Rádió88-cal szorosabb együttműködésbe kezdünk, ami városszerte tapasztalható lesz, A színpadim kívül is takílkozhat a néző művészeinkkel: október 17-én, jövő hétfőn reggel 8tól este 8-ig várjuk a kedves közönséget a színház Kelemen utcai jegyirodájában - mondja Székhelyi József színidirektor, aki maga is beáll majd a jegyárusító pult mögé. - A Kárász utcán diákok és hoszteszek kínálják majda színházi információkat. A szegedi kézilabdásokkal is nagyon szívélyes a kapcsolatunk, terveink szerint a sportcsarnok korszerű mátrixán is ott lesz majd a programunk. Minden eszközt he kell vetnünk annak érdekében, hogy mindkét játszóhelyünket, a nagyszínházat és a felújított kisszínházat is csúcsra járassuk. Merész műsorpolitikánkkal járatlan útra léptünk, abban bízom, a szegedi közönség ünnepelni fogja a társulat vállalkozó kedvét. Ezen a héten két különleges premierre is várjuk a nézőket: pénteken a nagyszínházi Carmenre, szombaton pedig kisszínházi ősbemutatónkra, Egressy Zoltán Reviczky című darabjára. A nyílt napunkat arra is szeretnénk felhasználni, hogy megismertessük a közönséggel az évad kínálatát, például G ahriele Zapolska Dulszka asszony erkölcse, Albee Kényes egyensúly és Burgess Mechanikus narancs című darabját. Utóbbiba beleszeretett az egykori Nyers együttes vezetője, aki zenét komponált hozzá. Ennek köszönhetően izgalmas világpremierre készülhetünk. Janik László és Mátyássy Szabolcs írt egy új zenés gyermekdarabot a Szindbádból, amit a nagyszínházban állítunk majd színpadra. Rossini Hamupipőkéjét beavató színházi produkcióként mutatjuk be: meg lehet ismerni általa az opera műfaját, ami valójában nem egy köldöknéző, furcsa, elitista valami, hanem igazi népszínház. A november 27-től a nagyszínházban látható Bors ne'nit sem kell különösebben ajánlgatnom, elég csak annyit mondanom: Pásztor Erzsi játssza a főszerepét. (PR) neKiinK nem csan a szánn nagy, nanem a HaugaTOTTságunK is Szeged leghallgatottabb rádiója www.radio88.hu. tel: 62/444-088 sms: 30/20-20-188