Délmagyarország, 2005. október (95. évfolyam, 230-255. szám)

2005-10-11 / 238. szám

10 GYÓGY-ÍR 2005. október 11., kedd A JELENLEGI SZÜLÉSZETI GYAKORLAT SORÁN RENGETEG SZÜKSÉGTELEN TRAUMA ÉRI A CSECSEMŐT " A gyöngéd születés jótékony hatása A szülész szemével A születés nem csak fájdalmas lehet Megszületni fájdalmas, de egy francia orvos kutatásai alapján a botrányt kavaró könyvéről elhíresült Lenkei Gábor Méltósággal megérkezni című, legújabb kiadványa rámutat: világra jönni leginkább azért kellemetlen, mert a jelenlegi szülészeti gyakorlat számos traumát okoz. A könyv kiadója szerint az új gyakorlat bevezetésével harmonikusabb személyiséggé formálódhat a megszülető csöppség. Kutatási adatok bizonyítják, hogy a közhiedelemmel ellentétben az ember nem érzéketlen húsdarab, amikor a világra jön, és nem mindegy, hogy mi történik a csecsemő megszületésének első perceiben, óráiban - vallja legújabb, egyedi szemléletmódot tükröző könyvében Lenkei Gábor orvos-író, aki korábban sajátságos látásmódjával már nagy vihart kavart a gyógyszeripar furcsaságainak elemzésével. Zarka Éva, a napokban megjelent, Méltósággal megérkezni című könyv kiadója lapunknak elmondta: a felvilágosítással foglalkozó orvos a kiadó egyik országos magazinjában publikált cikkeket, amelyekről úgy döntöttek, hogy külön kiadványban gyűjtenek össze. Szükségtelen trauma - Az űj látásmód lényege, hogy mivel a megszülető csecsemő teljes jogű ember, ugyanazzal a méltósággal is kell kezelni, mint bárki mást. A jelenlegi szülészeti gyakorILLUSZTRÁCIÓ: GYENES KÁLMÁN lat során rengeteg, sokak szerint szükségtelen trauma éri a csecsemőt, és ezzel az édesanyát, ami méltatlan egy emberi lényhez. És mindezek legfőbb oka a szerző szerint az egészségügyi személyzet kényelme. Ezt a jelenséget súlyosbítja, hogy egy francia szülész-kutató, Frederick Leboyer Gyöngéd születés című művében publikált eredményei bebizonyították: az újszülötteket érő traumák bizony hatással vannak a gyermek későbbi pszichés fejlődésére, így valóban nem mindegy, hogy a születésben segédkezők hogyan bánnak a világra jövő kis emberrel - foglalta össze véleményét az egyébként korábban szintén egészségügyi szakemberként dolgozó Zarka Éva. Megtudtuk: az anyának és a baFontos a komfortos, családias lég- hogy ne rántsuk meg a kisgyermeket, kör a szülések során a szegedi városi és lehetőleg ne világítsunk bele közkórház szülészeti osztályán is, vallja vetlenül a szemébe, ezért az anya és a Kálmán Tibor szülész-nőgyógyász, aki csecsemő szempontjából is lényeges, harmincévnyi szakmai gyakorlat után hogy milyenek a születés körülmémaga is vallja: méltósággal kell ke- nyei, ennek megfelelően komfortosra zelni a megszülető gyermeket, a va- rendeztük be a szülőszobánkat. Tajúdásnál nagy segítség az anya szá- pasztalataink szerint az orvos jemára az apa jelenléte. Persze a lenléte biztonságot ad az asszonyokcsecsemő és az édesanya érdeke is nak, de szükséges, hogy a lehető azt diktálja, hogy a szülést orvos is leghatékonyabban oldjuk azt a fefelügyelje, de a „szakmaiság" nem szültséget, ami az anyák kiszolgálokozhat kárt az újszülöttben. tátott helyzetéből fakad - mondta a - A szülés során fontos ügyelni rá, szakember. bának is a „csendes" szülés teremtené meg a legideálisabb körülményeket, hiszen az újszülött igenis érzékel hangokat, sőt fényt is. A jelenlegi gyakorlat szerint a legtöbb szülészeti osztályon nagy hangzavar fogadja a csecsemőt, aki még sosem hallott éles hangokat, és erős fénnyel világítanak a szemébe, noha eddigi életének kilenc hónapjában teljes sötétség vette őt körül. Bőrét még sosem érintette emberi kéz, ám a születést követő pillanatokban durván megragadják, sőt fejjel lefelé is lógatják, hogy mihamarabb felsírjon. A régi szokások - A könyvben leírt Leboyer-módszer egyik alapja, hogy nincs semmi gond, ha négy-öt percig még nem vágják el a köldökzsinórt. Az első lélegzés ugyanis rendkívül fájdalmas a csecsemő számára, ha a köldökzsinóron keresztül fokozatosan szokhat hozzá kis tüdeje az újfajta légzéshez, nem okoz akkora traumát, persze ehhez idő és türelem kell. A létrejötte óta magzati pózba összegömbölyödve élő kicsinek további fájdalmat jelent, hogy rögtön „meglóbálják", nem is beszélve arról, hogy a régi szokásnak megfelelően kellemetlen hatású oldatot cseppentenek kicsi szemébe, aki még fényt se látott, hogy elkerüljék az anyától esetlegesen „átragadó" gonorrhoea-fertőzést, amit már jóval a szülés előtt teljes bizonyossággal ki lehetne szűrni. Nincs apátia A kicsi tüdejéből mesterségesen szívják le a nyákot, amit természetesen néhány perc alatt teljesen kiköhögne, és az édesanya helyett elsőként egy mérlegserpenyőre fektetik, mindezt neon fényárban, egyedül az orvosok, nővérek kényelme érdekében - mondta a kiadó. A könyv szerzője elárulta: a gyakorlat azt mutatja, hogy a félhomályban, otthonos, komfortos körülmények között megszületett kicsi nem esik a szülést követően napokra apátiába, nem kiabál kétségbeesetten, hanem egyszer felsír, majd elégedetten gőgicsél, sőt mosolyog az édesanya mellére fektetve. Mindez a szerző és a kiadó szerint emberi hozzáállás, empátia és nem utolsósorban emberi méltóság kérdése, szerinte elsősorban azért nem honosodott meg ez a gyakorlat, mert az orvosok egy része ezzel nincs is tisztában. A szemlélet elsajátításának egyik alapja azonban, hogy a magzatot megfoganásától tekintve tisztelettel, valódi emberként tisztelje az anya és az orvos is. A világ számos kórházában egyébként „csendben" szülnek az asszonyok, és gyermekeik később kimutathatóan kiegyensúlyozottabb, nyugodtabb személyiségekké válnak. I.SZ. Harc a magas vérnyomás ellen Médiakampányt indított a Magyar Hypertonia Társaság „Éljen 140/90 alatt" címmel. A program célja, hogy felhívja a figyelmet a magas vérnyomás kezelhetőségére, gyógyítására. Magyarországon a magas vérnyomás betegség okolható közel minden nyolcadik halálesetért. Az egyik leggyakoribb népbetegségnek számít, és a felnőtt lakosság jelentős részét érinti. A hipertónia - nem megfelelő kezelés esetén - olyan súlyos szövődmények kialakulásához vezethet, mint például a szívelégtelenség, a szívinfarktus, az agyvérzés vagy a vese megbetegedése - mondta dr. Chátel Rudolf, a Magyar Hypertonia Társaság elnöke. Amíg a fejlett országokban a táplálkozási szokások megváltoztatása, a testmozgás és a korszerű gyógyszeres kezelés hatására a szív- és érrendszeri betegségek előfordulása harminc százalékkal csökkent, addig Magyarországon ezen betegségekből eredő halálozás nőtt, jelenleg háromszorosa az európai átlagnak. Éppen ezért a Népegészségügyi Program egyik kiemelt célja, hogy visszaszorítsa a szív- és érrendszeri megbetegedéseket, valamint az azokkal összefüggő szövődményeket és halálozást. A magas vérnyomás betegség nem gyógyítható, de megfelelő kezelés és folyamatos kontroll segítségével fenntartható, beállítható a megfelelő vérnyomásérték, s ezzel a későbbi szövődmények is jobban kivédhetők. Nemcsak a magas vérnyomással küzdőknek lenne jó egyébként, ha a vérnyomásuk tartósan 140/90 alatt lenne, hanem mindenkinek - mondta az előadáson dr. Kiss István, a Magyar Hypertonia Társaság főtitkára. Ezért a cél az, hogy a program Ismertetésével minél több emberben tudatosítsa a társaság ezt a vérnyomásértéket, s azt, hogy ennek elérésére és megtartására az orvos mellett a páciensnek Is törekednie kell. Vagyis be kell szednie a felírt orvosságokat, rendszeresen ellenőriznie kell otthon is a vérnyomását, és változtatnia kell az életmódján. A programmal kapcsolatban a betegek és az érdeklődők további információhoz juthatnak az ingyenesen hívható 06/80/203-523 információs vonalon vagy a www.vernyomasnaplo.hu honlapon. A glaukóma (zöld hályog) egy olyan szembetegség, amely vakságot okozhat. Mivel a kezdődő betegség gyakran tünetmentes, csak rendszeres szemészeti vizsgálat derítheti fel. A glaukóma kialakulásának első jele, hogy megnő a szem belnyomása. Ez a nyomás károsítja a látóideget. Kétféle glaukóma létezik: a „nyílt zugú" és a „zárt zugú". A glaukóma leggyakoribb formája a nyílt zugú. Ez általában az életkor előrehaladtával, lassan alakul ki. A szemben lévő folyadék elvezetési területe eltömődik, emiatt elégtelen a folyadék elvezetése, és lassan megnő a szembelnyomás. E folyamat széli (perifériás) látótérkieséshez vezet. Mindez olyan lassan alakul ki, hogy a beteg esetleg észre sem veszi, holott a kialakult károsodás már viszszafordíthatatlan. A zárt zugú glaukóma ritkábban fordul elő, mint a nyílt zugú. Kialakulása többnyire gyors folyamat. A szemben a folyadék elvezetési területe hirtelen Jól érzékelhető az ép látótérhez képest a kezdődő és az előrehaladott zöld hályogban észlelt látótérkiesés mértéke elzáródik, a szembelnyomás rohamosan fokozódik. A beteg ilyenkor homályosan lát, és a fény körül szivárványgyűrűk vannak. Társulhat hozzá fejfájás, hányinger, hányás, erős fájdalom. Ha nem kezelik azonnal, hamar vaksághoz vezet. A glaukóma bárkinél kialakulhat, de vannak erre hajlamosabb emberek. A hajlamosító tényezők közé tartozik: az előrehaladott életkor, a glaukóma előfordulása a családban, a korábbi szemsérülés vagy műtét, a cukorbetegség és a magas vérnyomás. A vizsgálat során a szemész speciális műszerrel megméri a szem belső nyomását, megnézi a folyadék elvezetési területét, valamint a látóideget. Ellenőrzi a látóteret, hogy meggyőződjön, a páciens a szélső területeket is jól látja. A kezelés célja a szembelnyomás csökkentése. Ezzel a betegség okozta látásvesztés megelőzhető, illetve mérsékelhető. Ezért fontos a mielőbbi felismerés és kezelés. DR. BERECZKI ÁRPÁD SZEMÉSZ OSZTÁLYVEZETŐ FŐORVOS