Délmagyarország, 2005. október (95. évfolyam, 230-255. szám)

2005-10-11 / 238. szám

KEDD, 2005. OKTÓBER 11. •MEGYEI TÜKÖR« 7 Mégis újjászülethet az egykori városi pártelit vadászháza -Az ügyészség vádat emelt Gémes helyett Borostyán lett a birtok Csongrádon sűrűn ürítik a kukákat Műszerek helyett dohánynövényklónokkal mértek Káros ózon a kertvárosokban Lovasklubot, szabadidőközpon­tot álmodott az egykori pártelit gyálaréti vadászházából, de gya­korlatilag kisemmizték Gémes Sándort. A Gémes Birtok néven ismert panzió és lovarda azóta Borostyán néven üzemel to­vább, új tulajdonossal. Gémes Sándor úgy érzi, ellehetetlení­tették vállalkozását a hatósá­gok. Az adóhivatal közben vizs­gálódik és visszatartja a vállal­kozók pénzét, Gémes meg perli az adóhivatalt. Néhány évvel ezelőtt több száz milliós beruházást álmodott meg, azután gyakorlatilag a tönk szélére került Gémes Sándor. Birtokába minden pénzét beleöl­te, azután egy vállalkozó egysze­rűen megszerezte a területet és az épületeket is a Gémeséknek hitelt nyújtó banktól. Gémes Sándor, aki a nevét adta a birtok­hoz, most munka és pénz nélkül tengődik. A férfi rézművesként lett sikeres vállalkozóvá, aztán vendéglátós végzettségű feleségé­vel, Izsák Gertrúddal évekig ke­resték az ingatlant, ahol megva­lósíthatták volna álmukat. A gyálaréti vadászházat és a kör­nyező kül- és belterületi telkeket, tavat, erdős területet vásárolták meg. Ahol egykor a városi párt­elit szórakozott vendégeivel, ott szálláshelyet, éttermet és kávé­zót, lovas iskolát, fedett lovardát, rendezvényházat, wellnesscent­rumot terveztek. Mindent rászántak 2000-ben kidolgozták a ter­veket, a panzió építésére a Széchenyi-tervből, a lovarda kialakítására a földművelési tárcától együttesen mintegy 42 millió forintos támogatást Befejezik az építkezést Gyálaréten. Gémesék álmait, mint például a lovagoltatást, az új tulajdonos váltja valóra Fotó: DM/DV vettek föl. A Gémes házaspár minden vagyonát a birtokba ölte. Eladták a házukat, az au­tójukat, egy takarékszövetke­zettől nagy összegű hitelt vet­tek fel. 2002 januárjában megkezdő­dött az építkezés. Egy apró, 2001-ben alig 40 ezer forinttal létrehozott betéti társaság volt a generálkivitelező, elmondá­suk szerint ő adta Gémesék­nek a legkedvezőbb ajánlatot a több mint 200 millió forintnyi beruházásra. Az épületek ké­szültségi foka már elérte a 70-80 százalékot, amikor az APEH a közel 30 millió forint­nyi általános forgalmi adót nem utalta vissza nekik. Az adóhivatal vizsgálódott, az összeg hiányában Gémesék nem tudták befejezni a beru­házást, sőt később a hitelt sem tudták törleszteni, és a támo­gatások kifizetése is elakadt. Sokáig kerestek üzlettársat, de az APEH-vizsgálat miatt senki sem mert beszállni. Számlák, vizsgálatok Úgy tudjuk, az adóhivatal gya­núsnak találta, hogy a pici cég, az építési vállalkozó gyakorlatilag „ontotta" a számlákat összesen több tízmillió forintról. A Gémes Sándor és Izsák Gertrúd nevére érkező számlák Gémes szerint azonban valós teljesítésekről szóltak. A szegedi városi ügyész­ség szerint nincs valós gazdasági esemény. A számlákat kibocsátó makói betéti 'társaság jelenleg felszámolás alatt áll. Az ügyben büntetőeljárás is indult, a városi ügyészség csalás kísérletével, magánokirat-hamisítással, jogo­sulatlan gazdasági előny szerzé­sével vádolja mindkettejüket. Gémes Sándor azonban azt állít­ja, ők nem fogadtak be fiktív számlákat, hanem az építési vál­lalkozó került kapcsolatba olyan céggel, amelynek tevékenysége a hatóság figyelmét fölkeltette. A bírósági tárgyalást mindenesetre egy éve nem tűzték ki. Közben viszont zajlik Gémes pere az APEH ellen, amelyben a pénzét akarja visszaszerezni. Szőröstül-bőröstül Tavaly aztán egy vállalkozás, az Alépker Kft. megkereste a Gémeséknek a kölcsönt folyósí­tó takarékszövetkezetet, amely fölmondta a hitelszerződést. A tartozást a vállalkozás vette át, és övé lett az ingatlan is. Az Alépker Kft. régóta működő épí­tési vállalkozás, amely 2004-ben fölvette tevékenységi körébe a turisztikai szolgáltatá­sokat is. Az Alépker miután a banktól megszerezte a birtokot, befejezte az építést, és idén ta­vasszal Borostyán néven meg­nyitotta a volt Gémes Birtokot. Gémes időközben elvált felesé­ge, Izsák Gertrúd most ennek a kft.-nek az alkalmazottjaként „birtokmenedzser". A húszhek­táros birtokon az új tulajdonos, Nagy Péter folytatja az építke­zést. Be kell fejezni az istállót, és egy busznyi ember elszálláso­lásához szükséges helyet kell biztosítani. Izsák Gertrúd, a volt feleség számára még ma is nehéz, fájdal­mas felidézni, hogyan bukott meg a tervük. Azt mondja, an­nak örül azért, hogy álmai, ha más révén is, de megvalósulnak. Gémes pedig azóta is meggyőző­déssel állítja: ha az APEH nem tartja vissza pénzüket, be tudták volna fejezni a beruházást. És az­tán már tudott volna pénzt ter­melni a birtok. MOLNÁR B. IMRE Dohánynövényklónokkal mérik a káros ózon koncentrációját Fotó: Schmidt Andrea leginkább ózonszennyezett levegőjűnek len­ni. Mivel az idén ez a hónap csapadékos volt, és a nap is kevesebbet sütött a megszo­kottnál, júliusban és augusztusban hasonló értékeket mértek. - A teljes kiértékelés előtt már megállapít­ható: míg a belvárosban alig pöttyösödtek a dohánynövényklónok levelei, addig például Újszegeden és más külső területeken har­minc százalékban bebarnultak a növények. Azaz a belvárostól távolabb harmincszor na­gyobb a káros ózon koncentrációja - hívta fel a figyelmet a szakember. CS. G. L. Újszegeden harmincszor nagyobb a káros ózon koncentrációja, mint a belvárosban. A laboratóriumi értékelések előtt ez álla­pítható meg a dohánynövényklónok leve­leiről. Ez nem azt jelenti, hogy a városköz­pontban nem nagyobb a légszennyezett­ség. Még húsz évvel ezelőtt is a legfőbb légszeny­nyező anyag a korom és kén-dioxid volt. Má­ra ez megváltozott, és a közúti közlekedésből származó nitrogénoxidok, valamint a nikkel és a kadmium lett a meghatározó. Továbbra is nagy gondot okoz az ülepedő és szálló por, illetve a másodlagos légszennyezőként je­lentkező talaj közeli ózon, ami az alsó légkör­ben a különböző károsanyag-kibocsátás és a napsugárzás reakciójaként keletkezik. - Ezt a típusú ózont bocsátják ki a fénymá­soló gépek és a szoláriumok is - tudtuk meg Vidovenyecz Vivientől, a Csemete Termé­szetvédelmi és Környezetvédelmi Egyesület környezeti nevelési előadójától. Ahol nagy koncentrációban fordul elő, ott nő a fertőző betegségekkel szembeni érzékenység, az aszt­mások állapota romlik, köhögést, fáradságot okoz. Mivel a troposzférikus ózon koncentráció­jának műszeres mérése nagyon drága, ezért már a hatvanas években Franciaországban létrehoztak egy erősen érzékeny Bel W3 nevű dohánynövényklónt. A levelek foltosodása ugyanis arányos az ózon mennyiségével. - A növényekkel történő káros ózon kimu­tatása az eddigi adatok alapján elég megbíz­hatónak tűnik. Az elmúlt évben a szegedi fü­vészkertben párhuzamosan elvégzett műsze­-res mérés adataival jó megegyezést mutatott - jelentette ki a Csemete munkatársa. Az egyesület és a szegedi önkormányzat közösen száz helyre, állványos tárolóhe­lyekre telepített dohánynövényklónokat ­még júniusban. Ezeket havonta lecserélték és laboratóriumba szállították. A kiértéke­lés még tart. Várhatóan november végén el­készül egy károsózon-koncentrációt mutató térkép. Ennek alapján a laikusok is könnyen értelmezhetik a változásokat, a környeze­tükre vonatkozó adatokat. A környezeti ne­velési tanácsadó elöljáróban elmondta: átla­gos időjárási viszonyokat feltételezve a nyá­ri hónapok közül az augusztusnak kellene a Egyre sűrűbben kell üríteni a csongrádi szelektívhulladék-tá­rolókat, melyeket a nyár köze­pén helyeztek el a település négy pontján. Az önkormányzat a vá­ros két középiskolájának kör­nyékén is kialakítana ilyen gyűj­tőhelyeket. Az igazi változás 2006 végén várható: akkor össze­sen 18 szigetet létesítenek. A csongrádiak is vevők az önkor­mányzat által a nyár derekán be­indított szoktató programra, amely a szelektív hulladékgyűjtés népszerűsítését szolgálja. A Szé­chenyi úton, a piroskavárosi piac­téren, a Hunyadi téri tízemelete­sek tövében és a bökényi város­részben kialakított gyűjtőhelye­ken egyre sűrűbben fordulnak meg a szentesi városellátó intéz­mény járművei. A papírhulladé­kot hetente szállítják át a szom­széd városba, míg az üveget és a műanyagot tároló edényeket - a két település között született meg­állapodás alapján - igény szerint ürítik, de a tapasztalatok azt mu­tatják, egyre gyakrabban kerül erre sor. Információnk szerint csongrá­di viszonylatban a legsűrűbben la­kott Bökényben élnek leginkább a szelektív hulladékgyűjtés lehető­ségével, bár ezt főképp az ott élők számával magyarázzák a hozzáér­tők. - Folyamatosan szeretnénk hozzászoktatni a lakosságot eh­hez a környezetkímélő megol­dáshoz, ezért indítottuk be a programot - fogalmazott lapunk­nak Gyovai Gáspár alpolgármes­ter. Mivel Csongrádon jelenleg nem biztosítottak a szállítás, a válogatás és a kezelés feltételei, az önkormányzat Szentesre szál­líttatja a szelektált hulladékot. Ha kivitelezhető, a közeljövőben két helyi középiskola közelében ugyancsak kialakítanak ilyen szigeteket, azzal a szándékkal, hogy a kollégiumokban lakó fia­talok, és velük együtt az időseb­bek is felismerjék a gyűjtés új módszerének előnyeit. A jövő hét közepén kihirdetik a homokhátsági hulladékgazdálko­dási program eszköztenderének győztesét. Amíg be nem indul a teljes rendszer, az új szeméttelep­pel együtt, jelentősen nem növe­kedik a gyűjtőhelyek száma, mivel a kezelésre és a hasznosításra nin­csenek meg a feltételek. 2006 vé­gétől, de legkésőbb 2007 elejétől viszont - csak Csongrádon - ti­zennyolc szelektívhulladék-gyűjtő sziget várja a szemetet. B.D. Négy gyűjtőhelyen helyezhetik el a szelektált szemetet Fotó: Tésik Attila

Next

/
Thumbnails
Contents