Délmagyarország, 2005. október (95. évfolyam, 230-255. szám)

2005-10-10 / 237. szám

HÉTFŐ, 2005. OKTÓBER 10. • AKTUÁLIS* 5 Kétmilliós kártérítés az Eötvös József Gimnázium volt tanárnőjének Sokba került a felmondás Három héttel a megnyitó után még mindig sorba kell állni Százakat vonz a Chagall-kiállítás A szegedi Chagall-kiállítás félidejében még mindig óriási az érdek­lődés a francia művész litográfiái és olajfestményei iránt. Naponta hat-hétszázan gyönyörködnek a művekben. Vasárnap délben 15-20 perces várakozás után lehetett csak bejutni a szegedi várba. Az iskola szempontjából rosszul végződött a pereskedés Fotó: Gyenes Kálmán Három héttel a megnyitó után még mindig sorba -kell állnia annak, aki be szeretne jutni a Chagall-kiállításra a szegedi várba. Vasárnap délben 15-20 percet kellett várniuk a látoga­tóknak. Az érdeklődés tehát még mindig óriási: naponta át­lagosan hat-hétszázan gyö­nyörködnek a francia festőmű­vész litográfiáiban és olaj képei­ben. - Most volt időnk - indokolta egy, a sorban álló szegedi nyugdí­jas házaspár, miért éppen vasár­nap délben jöttek el a kiállításra. Hozzátették: nem szoktak tárla­tokra járni, de erről már annyit olvastak, hogy felkeltette az ér­deklődésüket. Deák Péter az osztálytársaival nézte meg a kiállítást. - Másra számítottam - mondta rövi­den-tömören a tizenegyedikes kecskeméti diák. Arra a kérdés­re, miben volt más az általa el­képzeltekhez képest a tárlat, nem tudott válaszolni. A vendég­könyvi bejegyzésekből az látszik, hogy az emberek más és más be­nyomásokkal távoztak a várból. Egy német nyelvű bejegyzés azt az örömöt őrzi, hogy az illető végre eredetiben láthatta a mű­veket, más annak adott hangot, hogy hosszú idő után megfelelő helyszínen nézhetett meg egy színvonalas tárlatot. Lilla vi­szont - helyesírási hibától sem mentesen - azt írta a vendég­könyvbe, hogy „Nagyon rosz volt." Vasárnap azt tapasztaltuk, hogy a három olajfestmény sok­kal inkább lekötötte a látogatók figyelmét, mint a litográfiák. Akadt, aki az utóbbiakat nemes egyszerűséggel gyerekrajzoknak titulálta. Egy rövidnadrágos kis­fiú is csak nagyokat ásítva lépke­dett szülei mellett, amíg a soro­zatot nézegették, az olajképek azonban láthatóan őt is érdekel­ték. A tárlat a hónap végéig tekint­hető meg a szegedi várban. Mi­vel Magyarországon nincs olyan jelentős Chagall-gyűjtemény, amit bármikor meg lehetne te­kinteni, érdemes kihasználni a mostani lehetőséget. A Móra Ferenc Múzeum a torlódások el­kerülése végett előzetes beje­lentkezést javasol a csoportok­nak, hiszen egyszerre csak 40-45 látogatót engednek be a kiállítótérbe. TÍMÁR KRISZTA Több mint kétmillió forint kár­térítés megfizetésére kötelez­ték a szegedi Eötvös József Gim­náziumot egy munkaügyi per­ben. Az összeget az önkormány­zatnak kell pótolnia az intéz­mény költségvetésében. Az ok­tatási iroda egyelőre nem tudja, felelősségre vonja-e az igazgatót a vesztett per miatt. Júniusban hirdetett ítéletet a munkaügyi bíróság Kőfalvi Kinga ügyében, alá azért perelte be egy­kori munkahelyét, mert vélemé­nye szerint jogtalanul bocsátot­ták el a szegedi Eötvös József Gimnáziumtól másfél évvel ez­előtt. A másodfokon eljáró bíró­ság 2 millió 200 ezer forint kárté­rítést ítélt meg a tanárnőnek, aki korábban egy évig igazgatóhe­lyettesként is dolgozott az intéz­ményben. Az összeget azóta át­utalta az iskola, de Gera Tibor igazgató bízik abban, hogy a pénzt visszakapják. Ugyanis fel­lebbezett. A jogi végzettségű igazgató azzal az indokkal bocsátotta el azonnali felmondással Kőfalvi Kingát, mert korábban rendsze­resen elkésett az óráiról, és ez történt a felmondás napján is. Gera Tibor indokoltnak tartja, hogy az írásbeli figyelmezte­tést, illetve fegyelmi eljárást ki­hagyva az azonnali, alkalmat­lanság miatti felmondást vá­lasztotta. Arra a kérdésre, hogy miként gazdálkodja ki az iskola a kártérí­tés összegét, az igazgató annyit mondott, az ilyenkor szokásos eljárás várható, vagyis pótelő­irányzatot nyújt be az önkor­mányzathoz, a városi büdzsé áll­ja majd a pluszköltséget. Kőfalvi Kinga egy évig volt Gera Tibor igazgató helyettese, ám - mivel nem tudott együtt dolgozni főnökével <- lemon­dott. Állítása szerint néhány al­kalom kivételével nem késett az óráiról, ekkor is csak néhány perces csúszásról volt szó. A történtekkel nem szeretne már foglalkozni, mert egy másik is­kolában dolgozik igazgatóhe­lyettesként. - Azt gondolom, a bírósági ítélet egyértelművé tett mindent, úgyhogy nem akarom bizonygatni, hogy ilyen mód­szerrel törvénytelen eltávolítani bárkit is a munkahelyéről - fo­galmazott a tanárnő. Az önkormányzat oktatási irodáján csak szeptemberben értesültek a perről. Kardos Já­nos irodavezető úgy szerzett tu­domást a Kőfalvi-ügyről, hogy minden önkormányzati oktatá­si intézménytől bekérette az utóbbi három év munkaügyi pe­reire vonatkozó adatokat, és az Eötvös gimnázium vezetője eb­ben a jelentésben számolt be a történtekről. Kardos szerint Ge­rának illett volna értesítenie őket a perről, annak ellenére, hogy az igazgató munkaköri le­írásában nincs ilyen jellegű tá­jékoztatási kötelezettség. Az iroda ugyan akkor sem léphe­tett volna közbe, ha tud. az ügy­ről, mert az igazgatónak jogá­ban áll pereskedni. Igaz, ha ezt elveszti, számolnia kell a követ­kezményekkel is - fogalmazott Kardos János. Az irodavezető arra nem adott egyértelmű vá­laszt, hogy az Eötvös gimnázi­um igazgatója esetében várha­tó-e felelősségre vonás. Annyit viszont elárult, hogy Gera Tibor megbízatása jövő májusban jár le, és ez az ügy nem erősíti a po­zícióit. SZINCSOK GYÖRGY Bécsi katalógusok Wilfried Seipel, a bécsi Kunsthistorisches Museum főigazgatója ma délután 5 órakor előadást tart az egyetem bölcsészkarának Petőfi l-es termében a bécsi és osztrák múzeumi életről, valamint múzeumuk, a világ ötödik legnagyobb szépművészeti múzeumának terveiről. A múzeum katalógusaiból este 6 órakor kiállítás nyílik a TIK-ben, a ka­talógusokat a könyvtár ajándékba kapta a múzeumtól: bepillantást nyújtanak a Kunsthistorisches Museum elmúlt évtizedeinek állandó és időszaki kiállításaiba. A kiállítás október 20-áig látható, utána a kötetek a könyvtárban elérhetők. A vásárhelyiek nem értik, miért kellett így elbánni József Attilával Az arra járó gyerekek is megkopogtatják a szobrot A Hősök terén álló alkotásról megoszlanak a vélemények. Az Áder János avatta szobor egy hete és most Fotó: Tésik Attila A Hősök terén járó gyerekek is megkopogtatják a helyére ke­rült József Attila-szobrot: aho­gyan a felnőttektől látták az elmúlt napokban. Az erre járó nagyoknak van véleményük a botrányról. Egyikük szerint Jó­zsef Attila a szégyenében süly­lyedt meg, mert politikát csi­náltak az emlékéből. - Azt hallottam a városban, hogy viaszból vagy gipszből ké­szült József Attila szobra bronz helyett. Mivel se szobrász, se kémikus nem vagyok, nem tud­tam eldönteni, milyen anyagú szobrot avattak fel egy hete, pe­dig ott voltam a Hősök téri ese­ményen - mondta el vélemé­nyét Horváth András a vásárhe­lyi József Attila-szobor körüli botrányról. A Hódtóban lakó középkorú férfi nap mint nap átvág a téren, mivel a Kertvárosban dolgozik, így szinte állandó szemtanúja volt a munkálatoknak, a szobor­alap elkészítésétől kezdve egé­szen az alakok múlt heti le- és felszerelésig. Hozzátette: nem érti, miért volt szükség erre a megalázó cselekedetre, mert ez­zel csak annyit értek el, hogy a város vezetése és az alkotó lejá­ratta magát, a költő emlékét pe­dig megsértették. Egy idős asszony állt meg szombaton a szobor közelében. Miközben nézte az alkotást, ingatta a fejét. Kérdésünkre vá­laszolva elmondta, hogy felhá­borítja az, ami a költő szobra körül az elmúlt napokban zaj­lott. - Sajnos, nem tudtam ott lenni az avatáson, mert a kórházban fekvő férjemet látogattam meg. Pár nap múlva erre sétáltam, s megdöbbenve láttam, hogy a ta­lapzatot körbekerítették, az ala­kokat pedig elvitték - mondta Bodnár Erzsébet. Beszélgetésünkre odajött egy fiatal asszony is. Belőle kérdés nélkül ömlött a szó a szoborral kapcsolatban. Szerinte ez az eset a Szántó Kovács János-szobor le­emeléséhez, s Hollandiába szál­lításához hasonlít. - Úgy látszik, Vásárhely nem tud meglenni aktuális szoborbot­rány nélkül. Mindig kell valami, amivel bosszantani lehet a lakó­kat. Amíg ezzel vannak elfoglal­va, nem kötik le őket napi prob­lémáik. Szerintem ez is egy olyan tipikus politikai fogás volt, mint az összes többi - fakadt ki Kese­lyűssy Katalin. Még pénteken késő délután három kisgyermek futott a szob­rot kerítő piros-fehér szalaghoz. Ketten itt megálltak, de a harma­dik átbújt a szalag alatt és felsza­ladt a szoborcsoporthoz. Szak­szerűen megkopogtatta a költő jobb lábát, s odakiáltott társai­nak: „Jó kemény, bronz!" Hiába, ATTILA KÁLVÁRIÁJA A József Attila-emlékművet, Kligl Sándor munkáját október másodikán, vasárnap avatta föl a vásárhelyi Hősök terén Áder János országgyűlési képviselő, a Fidesz-MPSZ frakcióvezetője. Hétfőn arról tájékoztatták a sajtót, hogy megsüllyedt a talapzat, ezért el kell távolítani a szoborcso­portot. Ekkor Kotormán Nor­bert szobrászművész azt állí­totta, nem ezért, hanem azért kellett levenni az alkotást, mert vasárnapra még nem készült el a végleges, bronz alak: nem azt avatták, hanem egy lágyabb anyagból készült változatát. Ezt a véleményt osztotta Prokai Gábor, a Kép­ző- és Iparművészeti Lektorá­tus művészeti osztályvezetője is, aki jelen volt az avatáson. A csütörtöki közgyűlésen lá­zár János polgármester beje­lentette: Prokait is, Kotormánt is följelenti, mert szerinte le­járatták a várost. A talapzaton pénteken már újra ott voltak a szobrok. a fiúk ellesték, hogy a felnőttek is így győződnek meg, milyen anyagból is van a kérdéses műal­kotás. Szerkesztőségünkbe is bejött egy olvasónk, hogy elmondja a véleményét e témában. Az idős férfi szerint József Attila szégye­nében süllyedt meg: politikát csi­náltak az emlékéből. KORMOS TAMÁS

Next

/
Thumbnails
Contents