Délmagyarország, 2005. szeptember (95. évfolyam, 204-229. szám)

2005-09-29 / 228. szám

16 •KAPCSOLATOK« CSÜTÖRTÖK, 2005. SZEPTEMBER 29. AZ ÜGYVÉD VÁLASZOL ^ — • Dr. Juhász György Tibor Mfi A játékból eredő követelések Tisztelt ügyvéd úr! A nyár végén baráti társaságban kártyáztunk, ami a végére eldurvult és nagyon nagy tétben kezdtünk játszani. Természetesen annyi készpénz nem volt nálam, de így is több százezer forintot veszítettem. Nagyon rosszul éreztem magam, nem akartam a többiek előtt szégyenben maradni, ezért írtunk egy megállapodást, hogy a kártyaadósságot az év végéig megadom, ellenkező esetben az autómat átiratom a nyertesre. Én az esetkor kicsit ittas voltam, de utólag megtudtam, hogy az ellenfeleim valószínűleg csaltak, összejátszottak egymással. Ezek után én a tartozást nem tartom jogosnak, de az autót sem szeretném odaadni, mivel az sokkal többet ér, mint amivel tartozom. Mit tanácsol, mire számíthatok ? Tisztelt olvasó! Utólag persze könnyű nekem okosnak len. i. A jövőre nézve mindenképpen azt javaslom, kerülje a szerencsejátékot vagy legalább olyan tétben játsszon, hogy ne okozzon problémát, ha netán veszít. Azt is érdemes megfontolni, kivel, kik ellen áll ki. Nem ismerem az önök között létrejött írásbeli megállapodás teljes tartalmát, de ha abból kiderül, vagy más módon bizonyítható, hogy tartozása miből adódik, akkor megnyugtathatom. A - játékból vagy fogadásból eredő követeléseket ugyanis bírósági úton nem lehet érvényesíteni. Az autót biztosítékként ajánlotta fel, azt gyakorlatilag zálogfedezetként kötötte le. A bírósági úton nem érvényesíthető követelések biztosítására kötött szerződéseket, mint például a zálogszerződést, a törvény kifejezetten tiltja. Az a megállapodásuk, hogy a kártyaadósság meg nem fizetése esetén a nyertes az autót megkapja, abból igényét kielégítheti, ily módon jogszabályba ütközik, azaz semmis, érvénytelen. Az tehát szóba sem jöhet, hogy autóját elveszítené. Ha mégis pert indítanának ön ellen a kártyaadósság érvényesítése érdekében, akkor a bíróság várhatóan érdemi vizsgálat nélkül, idéző kibocsátása nélkül elutasítja a másik fél keresetét. A bíróságnak ugyanis hivatalból kell figyelembe venni azt, hogy a követelés bíróság előtt nem érvényesíthető. Ha netán mégis kézbesítenék önnek a keresetlevelet vagy a fizetési meghagyást, akkor elő kell adnia, és szükség esetén bizonyítani, hogy a tartozás miből adódik. Reálisan nem születhet olyan ítélet, hogy önt bármiben is marasztalják. Fontos megjegyezni, hogy a tartozása fennáll, azt a jog elismeri, csak a bírósági utat zárja ki. Ha tartozását önként rendezi, akkor azt már eredményesen vissza nem követelheti. A fentiek természetesen nem vonatkoznak az állami engedély alapján lebonyolított játékokra, fogadásokra. Az azokból származó igényeket, mint általában minden követelést, bírósági úton is lehet érvényesíteni. Nyereményszüret Belső harangszó: lelkiismeret Őszi naplemente a mártélyi Tisza-holtágnál Fotó: Bogoly józsef Ágoston Korán ébredtem. Térültem-fordultam, majd kinéztem a kertbe. Elkaptam azt a pillanatot, amikor a korareggeli harangszó éppen riogatni kezdte az orgonabokor mellett versenyt futó feketerigókat. A következő perc újraszülető csöndjében az előző nap esti kérdése tért vissza. Mi adhat egyensúlyt, elegendő jóérzést ebben a világban? A kérdésre a választ a maga módján keresi és gyakran a másikban és máshol véli fellelni sok ember. Mindenki közel áll önmagához. Itt lenne érdemes a választ megkeresni. Ami közel van, ami bennünk van, sokszor abban a legnehezebb a tájékozódás? Tudunk-e olvasni az emberi természet könyvében? Tudunk-e jól bánni a természeti és testi-lelki adottságokkal? Milyen tapasztalatot szerezhetünk a természet életvilágából? A Föld sebei a megromlott emberi természet pusztításairól tanúskodnak. A sietős hétköznapok teendői között bolyongunk. A megbízhatóságot, az állandóságot igényli az ember. Sokan szeretnének azonosulni a régi világ határtalan nyugalmával. Az időszámításunk előtt élt kínai költő, Csü (uan nyugalomból áradó szavai így szólnak: „...békésen alszom el és álmom tiszta mély." Ma, az egyén saját magára vonatkozó belső tudása hogyan viszonyul ahhoz a nagy egészhez, amiben él? Valamiféle belső harangszóhoz is hasonlíthatnánk a lelkiismeretet. A nagy római szónok, Quintilianus mondta: „ A lelkiismeret egymaga ezer tanú." A harang megszólal, mindenki hallja. A tapasztalt nemzedékek üzenetére, a történelem vonuló évszázadainak bennünk élő folytatására, jövőjére odafigyelünk még? Estefelé, az elhaló fényben a kései árnyak már hosszúra nyúlnak. Ekkor más tónusa van a nappali színeknek. A mai világban örülhetünk a természetbe, tájba ágyazott életmód lehetőségének, mert ez az élet szelídebb kereteit biztosítja. Mi van még ezen túl? Gyermekkoromban láttam egyszer, amint ősszel varjú repült át az udvarunk felett és a csőréből egy dió potytyant a lábam elé. Ez a dió aztán gyökeret vert a nedves talajba, főtt a tél. Ment a nyár. Lassan fává cseperedett. Dús, zöld ágain a lomb ősszel korán barnult. Amikor aztán varjak szálltak rá, különös örömmel néztem erre a varjú ültette diófára. Csodálkoztam, mi mindent rajzolt az égre az idő pásztora. Most újra itt az ősz. Esti ragyogását láttam a holtág fölött. Távoli toronyból érkezett harangszó terült a vízre. A mártélyi Tisza-holtág partján egy üres csónak várt. A felhők között a tér kibővült. A naplementében épülő óriási aranyhídon egy még ennél is fényesebb világ felé nyilt meg a táj. Konkrét volt minden, a víz, a csónak, a fény, a túlparti fák. A víztükör hullámívén hódmezővásárhelyi emléktöredékek villantak fel, Tornyai János festményein a magyar sors jelképei. Itt a kiszáradt legelőn egy sovány ló álldogál. Amott gémeskút mered az égre. A vihar előtti csöndben sötét fellegek úsznak el. A búbos kemence még valakit hazavár. Gyermekkorban, felnőttkorban, érett időskorban, arra a kérdésre is jó odafigyelni, amit a természet kérdez tőlünk. A saját vélemény másikra erőltetése helyett türelemmel olvashatunk a minket körülvevő természeti környezet élő könyvében. Jó száz éve annak már, hogy Rainer Maria Rilke postára adta egyik levelét. A költő levelében többek között ez állt: „Hagyatkozzon mindig önmagára s érzéseinek sugallatára (...), s ha netán tévedett, belső életének természetes növekedése majd, lassan és idővel, amúgy is más belátásra bírja. Ne sürgesse ítélőképességének saját törvények szerint lezajló, zavartalanul nyugodt fejlődését, ennek belülről kell fakadnia, és semmiféle kényszer nem siettetheti. Az a feladat: mindent kihordani és azután megszülni. (...) ... nem számolni és nem méricskélni, érni, mint érik a fa, mely nem sürgeti nedveit és bízvást dacol a tavasz viharával és nem latolgatja, hogy utóbb beköszönt-e a nyár. Igény beköszönt. De csak a türelmesekhez jön el, akik úgy élnek, mintha az örökkévalóság feküdne a lábuk előtt, gondtalanul nyugalomban és határtalan távlatokkal. Én naponta tanulom fájdalmak között, miközben hálálkodom fájdalmaimnak: Minden, minden türelem!" A mindennapi tudás példája ez. Aki ma iránta érzéketlen, az egy sajátos tévúton jár? Vagy pedig csak úgy teszi a dolgát, ahogyan az utómodern kor utáni időkben, ma ez lehetséges? A kérdésre a választ mindenkinek a saját sorsa, élettapasztalata adja meg. BOGOLY JÓZSEF ÁGOSTON, FÖLDEÁK A Délmagyarország és a Délvilág Nyercményszüret játékában a Whirlpool mosógépet Pap Zoltán szegcdi előfizetőnk nyerte, aki Pap Klárától, lapunk kiadóigazgatójától vette át nyereményét a szegedi Media Markt áruházban. Nyertesünk több mint harminc éve előfizető, és feleségével gyakran játszik velünk. Holnap sorsoljuk ki játékunk fődíját, egy zalakarosi családi hétvégét. A sorsoláson az eddig összes beérkezett szelvény részt vesz Fotó: Gyenes Kálmán Olvasóinkhoz Előfizetőink és olvasóink számára ingyenesen hívható zöldszámot biztosítunk (06/80/821-821), melyen elmondhatják a Délmagyarország, a Délvilág és a Vasárnap Reggel című lapok terjesztésével, kézbesítésével kapcsolatos észrevételeiket. Ezen a telefonszámon jelezhetik azt is, ha az aznapi lapszámot bármely ok miatt nem kapták kézhez. Szombati napokon délelőtt 10 óráig a 62/466-847-es telefonszámon fogadjuk reklamációikat. A szegedi rókusi iskola 75 éves Kedves mindenki, akit valami köt a régi és mai rókusihoz! Hetvenöt év emlékemek felidézésére hívunk mindenkit szeretettel régi iskolátokba, az öreg rókusiba. Új színben, megszépítve vár az alma mater benneteket. Hozzátok magatokkal régi emlékeitekét, sárgult fényképeiteket, hogy a feledés homályából elővarázsoljuk a múltat. Régi ereklyéiteket szívesen kiállítjuk, hogy másokban is elevenedjenek az emlékek. A rókusi iskola tanárai és diákjai a következő programokkal várnak mindenkit: szeptember 30-án a mostani tanulók munkáiból és a régmúlt emlékeiből nyílik kiállítás délután 16 órakor az alagsorban lévő kiállítóteremben. Osztálytalálkozókra, régi tantermeitek megkeresésére is lesz lehetőség ezen a délutánon. Október 12-én Klebelsberg-emléknappal emlékezünk iskolánk építőjére, Szeged város egykori országgyűlési képviselőjére, a 20. század kiemelkedő vallási és közoktatási miniszterére, Klebelsberg Kunóra. Délelőtt 10 órától a városháza házasságkötő termében emlékülés, a rókusi iskolában a messziről jött klebelsberges iskolák tanulóinak vetélkedő lesz. Bemutatjuk Rókus városrész első iskolájának 175 éves múltját ismertető, a most megjelenő iskolatörténeti könyvet. A dóm altemplomában 17.15-kor koszorúzás Klebelsberg Kunó sírjánál. Az emléknapot 18 órakor a dómban ünnepi szentmise zárja. Október 24-én a rókusi iskola tanulói műsorral emlékeznek a régi iskolára. Utána mindenkit szeretettel várunk beszélgetésre, emlékkeresésre az iskolába. A rókusi iskola nevelőtestülete Csoportkép Déván A csanádpalotai művelődési ház Kelemen László Amatőr Színtársulata szeptemberre vendégszereplésre kapott meghívást Toroczkóra. Ezt az utazást már megelőzte a csoportnak több jótékonysági előadása Csanádpalotán a nyár folyamán, melynek bevételét felajánlották a dévai Böjté Csaba testvér által elindított kezdeményezés segítésére, a Szent Ferenc Alapítvány javára. Ennek átadására is sor került Déván, a kolostorban. Viszonzásul meghívást kaptunk a jövő évi bemutatókra Dévára, Szászsebesre és Petrozsényba. A háromnapos út alkalmat adott arra, hogy megtekintsük a vidék néhány csodálatos természeti szépségét, így a Tordai-hasadékot. A bemutatón három egyfelvonásos humoros, vidám darab került színpadra a helybeli lakosok és az ott pihenő turisták szórakoztatására. Az előadás teljes bevételét ezúttal a Torockón működő árvaháznak ajánlottuk fel. A teltházas rendezvényen jó érzés volt csanádpalotaiként egy nemes célt szolgálni. ÁDÓK ISTVÁN, CSANÁDPALOTA