Délmagyarország, 2005. szeptember (95. évfolyam, 204-229. szám)

2005-09-29 / 228. szám

8 • MEGYEI TÜKÖR« CSÜTÖRTÖK, 2005. SZEPTEMBER 29. S - 57 - 58 - 59 - 60 • 61 - 62 • 63 - 64 - 65 - 66 • 67 - 68 - 69 - 70 - 71 - 72 - 73 - 74 - 75 • 76 - 77 - 78 • 79 - 80 • 81 Buiocskazunk? Fülelj Keress meg! 62/ 999 - 298 (A szám vezetékes hálózatba irányuló nem emeltdíjas tarifával hívható!) Hétfői lapunkban fűszerpaprika szedéséhez keresett alkalmi munkavállalókat egy zákányszéki gazdálkodó. Megragadtam az alkalmat és egy napra beálltam a paprikaszüretelő brigádba. A reggeli busz, amin utaztam, hét órakor még csak Zákányszék Alsónál járt, amikor /tipp János zákányszéki gazda paprikaföldjén a többiek már megkezdték a szüretet. Piros igen, kormos nem Vele nem, de népes rokonságával és szomszédaival találkoztam a három család paprikaföldjén. János gazda úton volt, de már hajnalban ládákat, reggelit szervezett, délre ebédet, estére a leszedett paprika szállítását. A rokonok már jócskán „benn jártak a földben". A velejét néhány pere alatt elsajátítottam tőlük, az ismerkedésre nem pazaroltunk energiát. - Itt a vödör, csak a pirosát szedje! A sárgás meg a zöldes az kormos, maradjon rajta. Álljon be a sorba és szóljon, ha vihetem a teli vödröt - hallottam a markos fiatalembert. Utóbb kiderült, ő Gabi rokon, akit a szomszéd sorokból unokatestvérei hajcsárnak szólítottak. Kata és menye, Szilvi haladt a családi brigád élén. Nyolc órakor érkezett a reggeli - számomra a derékegyenesítés ideje. Túlságosan is alacsony növésű ez a paprika! Masszázs és tévészüret Kilenc óra körül már az oldalamon haladó Melindának és Mónikának is pezsegtek a testfrissító ötletei. Szerintük a sor végén - hej, de messze is volt az még! - a tévéshopban ajánlott hátmasszírozó gurgulyát kellene kitenni gyorsítónak. Egy idő múlva kínjukban feltalálták a kaszálós szüretet: a learatott paprikaszárakról a tévé előtt fotelben szemezhetnénk le a termést. A masszírozó kütyü és kasza híján a két lány Lalinak kezdte „csapni a szelet". Az izmos barna legény haladt leggyorsabban; a lányok udvarlásával arányos mértékben be-besegített. - Ne a tövét fogja, hanem húzza a paprikát! Akkor gyorsabban szakad - szólt oda nekem is. Cibáltam, de visesek voltak a bokrok, szakadt ki az egész a földből. Más technikára kapcsoltam. Lassabban, de biztosan hajolgattam, téptem, guggoltam, téptem... Nehogy több kárt okozzak, mint amennyi hasznot hajtok ha már a gazda gyanútlanul ráengedett a paprikaföldjére. - Sok a kormos, belekerült a rohadtja! -• feddte a szedőket )ános gazda nővére, Makiáné Baba néni és férje, Szilvi bácsi, miközben serényen válogatták a ládákba tornyozott pirospozsgás fűszernövényt. Baba néni elmagyarázta, Kalocsára hordják a szífie-javát magnak, jövőre onnan kapják majd vissza a jóféle vetőanyagot. A maradékot Hajósra viszik, azt még előbb csumázni kell. Tán erőspistát kevernek belőle. És hogy miért húztak gumikesztyűt?! Majd megtudom! Gumikesztyű és letyepetye És lón: tizenegy óra körül a csípeje már könyékig égetett. Vigasztaltak, ne aggódjak, gumikesztyűn keresztül is csíp. Nem aggódtam. Már fel sem tudtam állni. A guggolás csak ideig- óráig jelentett megoldást. Délutánra viszont nyoma sem maradt csípésnek, derékfájásnak - derekas zsibbadtság öntött el. Egyáltalán nem éreztem semmit. Ibolya néni és Kata még bírták, ők idejében térdelésre váltottak. Paprikázták a hangulatot. Régi családi mesékkel és friss pletykákkal szórakoztatták a fásult ifjakat. Ötkor, a „műszak" végén — értékelés. Maradt még a másfél hektárból. Pedig fejenként több mint két mázsát szedtünk. Baba néni mondta, jöhetek holnap is. Ezt - úgy vettem ki - dicséretnek szánta. DOMBAI TÜNDE A gyanútlan szobatársak gyakran segítenekis a tolvajnak Betegektől lopnak a besurranok Magatehetetlen, beteg embertől a legkönnyebb lopni. Hamar rájöttek erre a tolvajok, az utóbbi egy-két évben érezhetően megnőtt a kórházi lopások száma. Nincs is nehéz dolguk, hiszen szinte bármikor bemehetnek az intézményekbe, és ha nem érik tetten őket, nem is buknak le. Az utóbbi években megszaporodtak a lopások az egészségügyi intézményekben. Leggyakrabban mobiltelefont és pénzt visznek el a magatehetetlen, kiszolgáltatott betegektől a besurranó tolvajok, akik már szinte művészi szintre fejlesztették módszereiket. Egy társaság például régebben fehér köpenyben, taxival járt intézményről intézményre: orvosnak nézhették őket. Mostanában már az „áldozatot" is bevonják a tolvajok az akciójukba. Beszédbe elegyednek vele, kikérdezik értékeiről, majd mikor a beteg vizsgálatra megy, hozzátartozónak adják ki magukat és kirabolják a gyanútlan szobatársak sokszor még segítenek is nekik. Egyes vélemények szerint a lopások annak köszönhetők, hogy ma már szinte bárki, bármikor bemehet az egészségügyi intézményekbe. Megszűnt a szigorú szabályozás, ami pár éve még csak napi egy-két órás látogatási időt engedélyezett. Látogatási idő most is van; csak senki nem tartja be, mert senki nem tartatja be. - Minden klinikának van házirendje, és a látogatási idő is ki van jelölve - mondta Mészáros János, a Szegedi Tudományegyetem kontrollingigazgatója. - Am ezek csak ajánlott időszakok, mindenhol a nyitott intézmény elve működik, vagyis nem zárjuk be a kapukat a köztes időszakokban. Elvileg csak engedély birtokában lehet bemenni akkor, ha nincs látogatási idő. Természetesen az egyetemnek nem célja, hogy a látogatókat kizárja a klinikákról, ám a megszaporodott bűnesetek miatt lépéskényszerben vannak. - Minden folyosón figyelemfelhívó feliratokat helyeztünk el, hogy ne hagyjon senki szabadon értéket, és átalakulóban vannak a portaszolgálatok is - mondta el lapunknak Merényi Mária, a Szegedi Tudományegyetem főtitkára. Minden lehetséges eszközt bevetünk, és a rendőrség is rendkívül segítőkész, ám az az igazság, hogy a bűnözés nem szorítható vissza adminisztratív eszközökkel. Okai társadalmi, gazdasági eredetűek. A kórházakban is sok gondot okoznak a besurranó tolvajok. Az a baj, hogy a betegek nem hiszik el: velük is megtörténhet, hogy kirabolják őket - mondta Pajor László, a Szegedi Városi Oktató Kórház főigazgatója. Hiába mondjuk el nekik, hogy értékeikért csak akkor tudunk felelősséget vállalni, ha azokat a páncélszekrényben helyezik el, ritkán veszik igénybe ezt a lehetőséget. Igaz, legtöbben éppen olyasmiket hoznak be magukkal, amikre mindennap szükségük van. TÍMÁR KRISZTA ARCKÉP KÉSZÜL A Kórházban már szabályozták a látogatási időt - igaz, nem a tolvajok miatt, inkább a nyugodtabb munkakörülmények biztosítása végett. A hosszú távú elképzelés az, hogy a kórházat bekamerázzák. így könnyen felderíthetők lesznek a lopások. Első lépésként hamarosan elhelyeznek a bejáratnál egy készüléket, mely minden belépő arcáréi felvételt készít. Bízunk benne, hogy már ennek is jelentés visszatartó ereje lesz mondta a főigazgató. Zákányszéki paprikaföldön szüreteltünk Csíp, zsibbaszt és túl sok A „válogatós" házigazda: Makráné Baba néni Fotó: Gyenes Kálmán Papp Györgyé a Nyári Tárlat közönségdíja A Trófeákra szavaztak legtöbben majd a Magyar Képzőművészeti Főiskolán szerzett diplomát. Kezdetben általános iskolai rajztanárként, majd szakfelügyelőként dolgozott, 1977-től pedig a ma már a Szegedi Tudományegyetem karaként működő Juhász Gyula Tanárképző Főiskolán tanít. Pályája elején festőnek indult, majd a bartóki modellt a képzőművészetben megvalósítva a magyar népi ábrázoló művészet motívumvilágát is felhasználta egyéni stílusú, új látásmódú rajzaiban, linómetszeteiben. Egyik grafikájával már 1970-ben elnyerte a Szegedi Nyári Tárlat fődíját. A hetvenes években találkozott a tűzzománccal, és a műfaj egyik legkiválóbbjaként az elmúlt három évtizedben úttörő szerepet vállalt elismertetésében. Briliáns technikájú alkotó, aki a hosszútávfutó magányosságával halad a művészi pályán. Több mint ötven egyéni kiállítása volt már idehaza és külföldön, pedagógiai munkásságát Apáczai Csere János-díjjal ismerték el. Papp György (képünkön) szegedi képzőművész TVófeák című tűzzománc alkotása nyerte el a látogatók szavazatai alapján a 33. Nyári Tárlat 150 ezer forintos közönségdíját. Az elismerést a felajánló Főszer-Elekroprofil Kft. Szabadkai úti székházában ma délután Kozma |ózsef alpolgármester és Lakatos Jenő, a kft. ügyvezető igazgatója adja át. Papp György művészete jó példa arra, hogyan lehet a nemzeti tradíciókra építve egyetemes értékeket létrehozni. Linómetszetei, tűzzománc táblaképei - amelyek Amerikától Japánig a világ minden tájára eljutottak - a népművészeti hagyományok és a modern képzőművészet szintézisei. A békéscsabai születésű alkotó a Szegedi Pedagógiai Főiskolán,