Délmagyarország, 2005. szeptember (95. évfolyam, 204-229. szám)

2005-09-27 / 226. szám

EGESZSEG, ELETMOD, TÁPLÁLKOZÁS MINDEN KEDDEN GYOGY-IR NAPI MELLÉKLETEK Szerda LÉGYOn Csütörtök BIZALMASAN Péntek DÉLMAOÁR Szombat SZIESZTA Hétfő A DÉL SPORTJA, A PÉNZ BESZÉL SZERKESZTI: LÉVAY GIZELLA, DR. DÉZSI CSABA ANDRÁS • 2005. SZEPTEMBER 27. WWW.DELMAGYAR.HU AZ EMLORAKSZURESI PROGRAMBAN A 45-65 EV KÖZÖTTIEK VEHETNEK RESZT Sürgős panasszal nem kell heteket várni Magyaróra tgon a 45 és 65 év közötti nök vehetnek részt az emlörákszűrési program­ban, ám az ennél a korosz­tálynál idősebbeknek és fia­talabbaknak is lehetnek pa­naszaik. Nekik beutalót kell kérniük az ultrahangos vagy mammográfiás vizsgálatra, ha pedig ezen nincs feltüntetve, hogy a panaszuk sürgető, elő­fordul, hogy heteket kell vár­niuk. Minden 45 és 65 év közötti nőnek lehetősége van részt venni ingyenes emlőrákszűré­sen, amelyre kétévente behí­vót is kapnak a szűrőállomá­sokról az érintettek. Csakhogy a kijelölt korosztálynál fiata­labbaknak és idősebbeknek is lehetnek panaszaik, ám ha szeretnének egy megnyugtató kivizsgálást, megeshet, hogy akadályokba ütköznek. A beutaló hiányos Egy harmincas évei elején járó nő, aki azt kérte, nevét ne írjuk le, nemrégiben csomót talált az egyik mellében, amely ráadásul fájt is. A szű­rőállomáson azonban a menstruációs ciklusát, vala­mint az előjegyzéseket figye­lembe véve csak egy hónappal későbbre tudtak neki időpon­tot adni. Mint mondta, igaz­ságtalannak érzi, hogy amiatt, mert még nem érte el a szű­résre automatikusan jogosul­tak életkorát, hátrányba került problémájával, és egy egész hónapot végig kell izgulnia hogy megtudhassa: rákos-e vagy sem. - Ha valóban komoly pa­naszokkal jönnek hozzánk, nem fordulhat elő, hogy bárki is pár napnál hosszabb elő­Negyvenéves kor felett már javasolt beutalót kérni a vizsgálatra jegyzési időt kap - mondta Ormándi Katalin, a Nemzet­közi Egészségügyi Központ Képalkotó Centrum Emlődi­agnosztikai Szakambulanciá­jának vezetője. - Csakhogy sokszor a beutalón csak annyi szerepel, hogy az illetőt meg kell vizsgálni, és a kikérde­zéskor a páciens sem említ semmi olyat, ami azonnali vizsgálatot követelne. Ilyenkor valóban megeshet, hogy né­hány hetet várnia kell, éppen azért, mert a sürgős eseteket soroljuk előre. A tünetek döntenek A szakember elmondta: na­gyon sokszor találkoznak olyan - főként fiatal - asz­szonyokkal, akik ha feszül vagy fáj a mellük, egyből a szűrőállomásra sietnek, és olyan is gyakran előfordul, hogy egyszerűen csak a fé­lelem hajtja el őket a vizs­gálatra, mondjuk a családban, vagy baráti körben felfedezett emlődaganat miatt. Annak el­lenére, hogy a szegedi szak­ambulancián átlagosan heti 60 panaszos hölgy kivizsgá­lását tudják csak elvégezni, a gyulladásra vagy tapintható csomóra panaszkodókat min­dig előnyben részesítik. A hét három munkanapján viszont külön a szűrőprogramban be­hívott, vagy a beutalóval ér­kező 40 év feletti, panaszmen­tes asszonyokat vizsgálják. ­Éppen ezért: akinek komoly panasza van, ennek feltétlenül szerepelnie kell a beutalóján ­javasolja a szakember. Kor szerinti tanácsok Bár a mellrák a 45-65 éves ILLUSZTRÁCIÓ: SCHMIDT ANDREA korú nőket veszélyezteti leg­inkább, 40 éves kor felett már javasolt beutalót kérni a mammográfiás vizsgálatra. Fiatalabbak körében sem ritka azonban az akut kóros elváltozás, a 65 évesnél idő­sebb korosztály pedig már hajlamos elhanyagolni egészségi állapotát. Éppen ezért a szakemberek hang­súlyozzák: nagyon fontos a rendszeres önvizsgálat, kor­tól függetlenül. - A fájdalom vagy feszülés oka nagyon ritkán daganat, hiszen az nem okoz semmi ilyen tünetet - mondta Or­mándi Katalin. - Aki viszont a bőr vagy a bimbó elváltozását észleli, vagy csomót tapint valahol, haladéktalanul ke­resse fel nőgyógyászát vagy háziorvosát, és kérjen beuta­lót a vizsgálatra. TÍMÁR KRISZTA EGYRE TÖBB A KRÓNIKUS HÖRGHURUT0S A dohányosok betegsége ellen küzdenek Az idei év a krónikus hörghurut elleni küzdelem éve. A betegség 2020-ra az ötödik leggyakoribb kór lesz a világon. A tavalyi évben Magyarországon 62 ezer betegről tudtak, közülük min­den negyedik már a légzési elégtelenség stádiumában volt. Csongrád megyében 3450 beteget tartanak nyilván. Az idei évet a Magyar Tüdőgyógyász Társaság a COPD, azaz a kró­nikus, obstruktiv hörghurut elleni küzdelem évének jelölte. A vá­lasztás nem véletlen: míg 1990-ben a tizenkettedik leggyakrabban előforduló kór volt a világon, 2020-ra már az ötödik helyre becsü­lik. Jelenleg a felnőtt lakosság 5-15 százaléka szenved tőle. A COPD legjellegzetesebb tünetei a fulladás, a kilégzési nehézség, valamint a hónapokig tartó köhögés. Elsősorban a felnőtt férfiak veszélyeztetettek, közülük is főleg a dohányosok. - A cigaretta a fő rizikófaktor. Ennek a betegségnek a romlását gyógyszerrel nem lehet megakadályozni, ám a füstölés ab­bahagyása bizonyítottan jelentős javulást okoz a beteg ál­lapotában - mondta el Bálint Beatrix, a Csongrád Megyei Önkormányzat Mellkasi Betegségek Szakkórházának igazga­tója, majd hozzátette: szerepet játszik még a kialakulásában a levegőszennyezettség, a nem megfelelő táplálkozás, valamint a rossz szociális helyzet is. A tavalyi évben Magyarországon 62 ezer betegről tudtak, közülük minden negyedik már a légzési elégtelenség stá­diumában volt. Csongrád megyében 3450 beteget tartanak nyilván. Bálint Beatrix azonban hangsúlyozta: az érintetteknek csupán körülbelül a fele jut el szakorvoshoz, így sokakról soha nem derül ki, hogy COPD-vel küzdenek. - Fontos lenne, hogy a krónikus hörghurutot időben fel­fedezzék, melyhez már egy egyszerű légzésfunkciós vizsgálat is nagy segítséget adhat. A tapasztalatok azonban azt mutatják, hogy az emberek nem törődnek az egészségükkel - mondta a deszki kórház igazgatónője. - Ezért lenne fontos, ha a szű­rővizsgálatok körébe bevonnák ezt az egyre gyakrabban elő­forduló betegséget. Addig is azonban azok, akik a COPD-re jellemző panaszokkal küzdenek, menjenek el háziorvosukhoz. Ők ugyanis elég képzettek ahhoz, hogy megállapítsák: valóban erről a betegségről van-e szó. T. K. Elsősorban a felnőtt férfiak veszélyeztetettek, közülük is főleg a dohányosok ILLUSZTRÁCIÓ: KARNOK CSABA Hogyan és miért sírunk? A könnyek eredetéről, fajtáiról, hatásairól írt kutatásai alapján Juan Murube del Castillo nemzetközi hírű kutató. MTI A tudós szerint, akinek tanulmányából a Cor­riere della Sera című olasz napilap idézett, a könnyeknek három típusa létezik: az elsőd­legesek, a reflexesek és az érzelmiek. Az el­sődlegesek valószínűleg 300 millió évvel ezelőtt keletkeztek a kétéltűek megjelenésével. A szem felületét náluk már nem fürösztötte állandóan víz, így az állatoknak ki kellett fejleszteniük egy mirigyet, amely a szaruhártyát nedvesen tartó folyadékot termelt. Sokkal később jelentek meg a reflexes könnyek, amelyeket valami idegen anyag, például homokszem okoz. Az érzelmiek pedig egyedül az embernél figyelhetők meg. A sírás jótékony hatást gyakorol az emberre. Hála a benne lévő enkefalinnak, 40 százalékkal csökkenti a szomorúságot, a mérget. És gyó­gyítja, megelőzi a szárazszem-szindrómát. Egy gyerek átlag két és fél órát sír. A nők többet, mint a férfiak, és az érzelmi sírás könnyei 20 százalékkal több proteint tartalmaznak, mint a reflexesek. Freud azt tartotta, hogy a stressz hatására az agyban keletkezett idegfeszültséget motori­kusán vagy érzelmi sírással lehet levezetni. Jüan Murube szerint viszont azért sírunk, mert kommunikálni akarjuk, hogy szenve­dünk. Ennek nem mond ellent, hogy szemta­núk nélkül is megtesszük, mert a sírás már szimbolikussá vált, akkor is csináljuk, ha egyedül vagyunk. MMKiÉI'/ilAW^ megmutatjuk mindenkinek! VÁRJUK 06-30/30-30-443 tnmsodelmagyar.hu Kérjük, ir|a meg nevét és lakhelyét! I Irg/olilmknl iiu'gjelriilt'ljiik.' Várjuk kedvenc fotóikat rövid szöveggel! KÜLDJÉK BE és Ml KÖZZÉTESSZÜK! Ktdi« Ohi»< I ntf))fitftrihc! a b*kul<to egtetórtoriit kiril a ripen látható irraét< (hiskoaiáaknaí a Marit»» Untie® houtjhnilisa uukióget. DÍLMAGYARORSZÁG OtMLÁC A DÉLMAGYARORSZÁG és a DÉLVILÁG kommunikációs partnere a T-Mobile Rt. T • -Mobile Partner LÉZERES BÖRFIflTflLÍTÚS VISSZÉRKEZELÉS miúiiés tartós szőrtelenítő módszer LÉZERES TETOVÁLáS­ELTfWOLÍTÁS kozmetikai és testtetoválás BEVEZETŐ ÁRON! FORRÓS MfiGRNKLINIKR PLASZTIKAI SEBÉSZET Tel.: 62/431-899 • www.plasztika.net

Next

/
Thumbnails
Contents