Délmagyarország, 2005. szeptember (95. évfolyam, 204-229. szám)

2005-09-27 / 226. szám

SZOMBAT, 2005. SZEPTEMBER 24. • AKTUÁLIS" 27 A levelezősök 800-900 ezer forintot fizetnek az ingyenes diplomáért Furcsa kommunikáció Nem találtunk tegnap egyetemi illetékest, aki nyilatkozott volna a témában Fotó: Frank Yvette Tájékozódik a rektor és nem nyilatkozik a szegedi egyetem budapesti levclezős tagozatának alapítója az oktatási ombudsman szerint jogsértő módon beszedett fejlesztési hozzájárulásról. Az SZTE Budapesti Média Intézetében végzett, általunk kérdezett kommunikátorok elégedettek a képzéssel, precedens értékű döntés után mégis visszakérnék a diplomáért fizetett 800-900 ezer forintot. Kézhez vette Aáry-Tamás Lajos oktatási ombudsman levelét a Szegedi Tudományegyetem |SZTE) rektora az államilag finanszírozott, levelező képzésben részt vevő kommunikáció szakos hallgatóktól beszedett egyéb szolgáltatásokért fizetendő díjról. Dr. Szabó Gábor rektor tegnap késő délután kiadott közleményében csak annyit árult el, hogy konzultál az egyetem illetékes vezetőivel, tájékozódik az oktatási jogok miniszteri biztosának felvetéseiről, a döntésről a közeljövőben tájékoztatja a sajtót. Egyébként a hallgatók részére járó juttatásokról és az általuk fizetett térítésekről egyetemi szabályzat rendelkezik - emlékeztetett Homor Géza oktatási igazgató. Jogsértőnek minősíti az oktatási ombudsman, hogy fejlesztési hozzájárulást, félévente 80-90 ezer forintot kellett fizetniük az SZTE kihelyezett tagozatán, a Budapest Média Intézetben (BMI) tanuló, tandíjmentes képzésre járó levező tagozatos hallgatóknak - írtuk lapunk pénteki számában. Az így begyűjtött pénz egy magáncég, a - lapértesülések szerint 85 százalékban Havas Henrik tulajdonát képező - Média Menedzser Kft. számláján landolt. Havas Henrik kérdéseinket elhárította, mondván, a nevével fémjelzett intézmény hallgatói az SZTE-vel állnak szerződéses viszonyban, s megegyeztek: az egyetem vezetői nyilatkoznak. Az eddig beszedett és az ombudsman szerint visszafizetendő fejlesztési hozzájárulás nagyságrendjéről annyit tudunk, hogy egy hallgatónak tíz féléven át kellett fizetnie az eleinte 80, most 90 ezer forintot, s e rendszer 1998 óta érvényes a több mint 200 fős évfolyamokra. „Ami jár, az jár!" - fogalmazott Kottász Gergely, a Magyar Rádió sportriportere arra a kérdésünkre válaszolva, hogy visszaigényelné-e az SZTE BMI-nek fizetett, nagyjából nyolcszázezer forintot. Szerinte a hozzájárulás fizetését eltörlő döntés elsősorban a tanulmányaikat most kezdők számára előnyös. A 2003-ban diplomázott rádiós elmondta: a BMI stúdióiban a legkorszerűbb eszközökkel dolgoztak, felkészülten kerültek a média különböző területeire. Szegedi évfolyamtársa, a ma már a médiától távol dolgozó Nyári Emese nem indítana pert, mert elégedett volt a képzés színvonalával. Ugyanakkor precedens értékű bírósági döntés esetén visszakérné az általa befizetett összeget, amit ő tandíjnak tekint. Ú. I. A tudás borsos ára ÚJSZÁSZI ILONA Még gondolkodnak egy picit, milyen jogcímen és milyen hivatkozással, de mindenképp pénzt szednek a szegedi egyetemen -«• a kommunikáció levelező szakon. Mert hiába törölte el a tandíjat az egyik kormány, ha a másik normatívaként nem ad annyi pénzt, hogy abból föl lehessen építeni a politikusok által oly sokat emlegetett tudás alapú társadalmat! Az előzményekhez tartozik, hogy az alapképzésen túli szolgáltatásokért 1998-ig kiegészítő tandíjat szedhettek az egyetemek. A tandíjmentesség bevezetése utáni kényszerben fogant a most vitatott félmegoldás, mely szerint - elsősorban a divatos szakokon - fejlesztési hozzájárulást lehet kérni. Félmegoldás, mert jogilag vitatható, hogy például a kommunikátornak készülő levelezősnek miért kell, a nappalisnak miért nem muszáj leperkálnia a félévi beiratkozáskor a 80-90 ezer forintot. A diák számára nem tették átláthatóvá, hogy a nappalin folyó oktatásért az állam 100 egységet, a levelezősért csak 25-öt fizet, holott az óraszám és a diploma értéke nagyjából azonos. Ezt a reflektorfénybe került Budapest Média Intézeten belül úgy egyértelműsítették volna, hogy a levelezős választhatna A és B alternatíva között: így például az egyik esetben csak fotón láthatja, a másikban, vagyis a többletszolgáltatási díj kiűzetése ellenében már ki is próbálhatja, miként működik mondjuk a videokamera, vagy a vágópult. De e finomságok alapozása is inog. Mert hektikus, a lobbik erejétől függ az egyetemeknek a hallgatók képzéséért nyújtott állami támogatás összege. Például az, ami a múlt évben 338 ezer volt, idén már csak 220 ezer forint. Az állami pénzelvonás jogcímeként elhangzik az ötéves képzést háromévesre karcsúsító bolognai folyamat, holott e változás akkreditációja még le se zárult. S azt, hogy mire elég ez a nappalis normatíva, kifejezi, hogy a sokat emlegetett kommunikátorok költségtérítéses, vagyis teljes árú diplomájáért egy tanévben 340-360 ezer forintot kérhet az egyetem - az oktatási tárca, az oktatási ombudsman jóváhagyásával. Tehát egy kommunikátor-diploma öt esztendőn át egy családnak évi minimum 340-360 ezer forintba kerül - önköltségesen. Ugyanezért egy levelezős évi 160-180 ezer, a nappalis nulla forinttal egészíti ki az államtól csordogáló 55, illetve 220 ezer forint támogatást. A tudás pénzbe, sok pénzbe kerül. ÖT KÖTELEZŐ Magyarországon jelenleg öt kötelező védőoltás van, amelyet a gyermekek 14 éves korukig megkapnak. Ezek védenek a tbc. a diftéria, a szamárköhögés, a tetanusz, a mumpsz, a rubeóla, a kanyaró, a járványos gyermekbénulás és a hepatitis B ellen. A kötelező védőoltásoknak köszönhető, hogy ma már eltűntek ezek a betegségek, hiszen - bár a kórokozók továbbra is jelen vannak - a szervezetünk már ellenállóvá vált velük szemben. Ha azonban a gyermekeket nem oltatnák be szüleik, ismét felüthetnék fejüket az évtizedekkel ezelőtt leküzdött betegségek. Rádöbbent, nincs meg a haja - Feketén dolgozott a román állampolgár Túl van az életveszélyen a megskalpolt Erzsébet Súlyos munkahelyi baleset történt Makón: egy fiatal asszony haja rácsavarodott egy forgó munkagépre, a zöldségmosó szó szerint megskalpolta. A román állampolgárságú, bejelentés nélkül foglalkoztatott Kiss Erzsébetet a szegedi új klinikán többször megműtötték, napokig életveszélyben volt, de már jól van. MUNKATÁRSUNKTÓL - Uramisten, nincs meg a derékig érő hajam, az egészet hajhagymástól letépte a gép! Szörnyű! Hogy nézek ki?! - mutat sebekkel borított fejére Kiss Erzsébet. - Azon a napon, augusztus 28-án is Makó mellett dolgoztunk, zöldségféléket szedtünk a földeken - kezdi megdöbbentő történetét a Szegedi Tudományegyetem új klinikáján fekvő 27 éves nő. Elkapta a gép - Munka után meg akartam mosni a lábam, derékig érő hajamat ekkor elkapta a gép és húzott magához. Felkiáltottam, valaki hátulról átölelt, megpróbálta megakadályozni, hogy a gép beszívjon. Egy hatalmas csattanást hallottam, mint kiderült, a forgórész ekkor szakította le a derékig érő hajamat. Szó szerint megskalpolt. Semmit nem éreztem, fájdalmat sem - mondja a négygyermekes, magyar nemzetiségű, román állampolgárságú fiatal asszony. A súlyos, életveszélyes sérüléseket szenvedett Kiss Erzsébetet a mentők előbb a makói kórházba szállították, majd onnan tovább vitték a szegedi új klinika baleseti sebészetére, ahol még aznap megműtötték. A nőt azóta még hatszor megoperálták, fejbőrét combjairól levett bőrrel pótolták. Négy lánya várja otthon - Erzsike Pintér Sándor adjunktus úrnak köszönheti az életét, én meg azt, hogy még van lányom szól közbe Erzsébet édesanyja, aki a beszélgetésünk alatt többször elsírja magát. - Kis híján anya nélkül maradt a négy unokám, Agusztina, Mebnda, Beáta, Erzsébet. A műtéteket végző orvos nem akart beszélni a történtekről. Többszöri kérésre is csak annyit mondott: az a fontos, hogy a beteg jól érzi magát, több operációt már nem kell elvégezni rajta, esetleg esztétikai műtét vár még rá, hogy ismét legyen haja. - A baleset óta nem láttam a kislányaimat. Azért jöttem Magyarországra, hogy a munkámért kapott pénzzel könnyebbé tegyem az életüket, de most emiatt nem tudok dolgozni - kesereg a fiatal nő. Nyomoz a rendőrség Az ügyben számos vizsgálat indult, de még egyik sem fejeződött be. A Makói Rendőrkapitányság államigazgatási eljárás keretében próbálja tisztázni a baleset körülményeit, még tart az adatgyűjtés - tájékoztatta lapunkat Vad Róbert, a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság sajtóreferense. Hasonlóan fogalmazott az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMMF) Csongrád Megyei Felügyelőségének vezetője, Maróti Gyula igazgató is. Információink szerint Kiss Erzsébetet több tucatnyi társával együtt bejelentés nélkül foglalkoztatták, noha ők azt hitték, legálisan dolgoznak. Románia szegedi konzulátusán is tudnak az esetről. A konzulátuson elmondták, hogy a Magyarország és Románia között érvényes megállapodás értelmében sürgősség esetén ellátják a balesetet szenvedetteket, de ez csak azokra vonatkozik, akik turistaként tartózkodnak az országban. Mi úgy tudjuk, a fiatal asszony gyógykezelését és az operációk költségét munkáltatója fedezi. A cég egyik vezetőjét, Restás Józsefet megkerestük, de minden kérdésünk elől elzárkózott. SUZUKI Most 500 000 Ft használtautóbeszámítással és 5 év garanciávall SUZUKI I SZENTGYÖRGYli Szentgyörgyi Kft. Szeged, Dorozsmai út 17-19. Teleion: 62/554-300 www.suzukiszentgyorgyi.hu Milliárdok Az agrár-környezetgazdálkodás előnyeiről és a hozzákapcsolódó uniós kifizetések rendszeréről többek között a szegedi Csemete Természet- és Környezetvédelmi Egyesület tájékoztat. Az AGK-pályázatra a tervezettnél kétszer több, országszerte 25 ezer gazdálkodó jelentkezett, 44 milliárd forintot fizetnek ki nekik. Nem felel az állam a szuriért het perelni, ha korábban a gyártóról, a nagykereskedőről, a patikusról és az orvosról már bebizonyosodott: nem felelősek a történtekért. Éppen ezért nagyon ritkán indul bírósági ügy védőoltástól elszenvedett kár miatt. Ilyen volt például annak a kislánynak a pere, aki egy védőoltástól részlegesen megbénult. Számára végül nagy összegű kártalanítást és havi járadékot ítéltek meg. Novembertől azonban hasonló pert már nem lehet indítani. Szilárd András, a Csongrád Megyei Orvosi Kamara alelnöke a szegedi ügyvéddel szemben jogosnak tartja az állam kivonulását a felelősségi körből. - A védőoltások kötelezővé tételével az egész közösséget védi az állam a betegségektől, ami magasabb szintű érdek, mint az egyéné. Ezért úgy gondolom, helyénvaló, hogy azt mondja: a következményekért ne lehessen felelőssé tenni - mondta az alelnök. Hozzátette: véleménye szerint az lenne a normális, ha az orvosok sem lennének perelhetők egy-egy szövődményért, hiszen ők is csak végrehajtják az dőírást azzal, hogy beadják az oltásokat. TÍMÁR KRISZTA Bő egy hónap múlva már nem perelheti az államot az, akinek gyermeke a kötelező védőoltás miatt egészségkárosodást szenved. Bár alig néhány ilyen eset történik hazánkban, ha sem az orvos, sem a gyógyszergyár nem hibázott, az érintett család ezentúl senkitől nem remélhet majd kártalanítást. Novembertől nem vállal felelősséget az állam, ha valakinél a kötelező védőoltás egészségkárosodást okoz - derül ki egy hamarosan törvényerőre emelkedő jogszabály-módosításból. Mindez azt jelenti, hogy nem kérhető majd kártalanítás az államtól, ha valaki a kötelező védőoltástól nem várt egészségkárosodást szenved, vagy meghal, ugyanakkor aki megtagadja az oltást, továbbra is szabadságvesztéssel sújtható. Nem indíthat majd pert az sem, aki gyógyszerszedés, gyógyszerkipróbálás következtében szenved egészségkárosodást vagy hal meg. - Etikát sért a magyar állam ezzel a törvénymódosítással - jelentette ki Ábrahám László, az egészségügyi perekre szakosodott szegedi ügyvéd. - A védőoltásokat ugyanis kötelező beadatni a gyermekeknek, hiszen a társadalom így védekezik a járványok ellen. Csakhogy ebben az esetben az állam nem bújhat ki a felelősség alól, hiszen nem ad választási lehetőséget. A szegedi jogász hozzátette: az államot csak abban az esetben leInjekcióra várva Fotó: Schmidt Andrea