Délmagyarország, 2005. szeptember (95. évfolyam, 204-229. szám)
2005-09-26 / 225. szám
HÉTFŐ, 2005. SZEPTEMBER 26. "AKTUÁLIS* 5 Halálos gázolás Szőregen MUNKATÁRSUNKTÓL Egy BMW személygépkocsi gázolt halálra egy 40 év körüli szegedi férfit szombaton este nyolc órakor a 43-as úton. A rendőrségi vizsgálat eddigi adatai szerint a szőregi Mol benzinkútnál a kerékpáros férfi úgy hajtott keresztbe a főúton, hogy előtte nem nézett körül, így a Szeged felől érkező BNW sofőrje fékezés nélkül elütötte. Azt egyelőre nem tudni, hogy a bicikli ki volt-e világítva. Egy kerékpáros lámpa törmelékeit megtalálták a helyszínen, így elvileg világíthatott a jármű valamelyik lámpája. A rendőrök szerint azonban ez sem menthette meg a kerékpárost, mert váratlanul hajtott az autó elé, és a magyar rendszámú BMW sofőrjének esélye sem volt az ütközés elkerülésére. A baleset körülményeit tovább vizsgálják a rendőrség munkatársai. Japánnak álcázott kínaiak Nagylaknál MUNKATÁRSUNKTÓL Két kínai állampolgár és segítőjük abban bízott tegnap reggel, hogy a magyar határőrök nehezen tudják megkülönböztetni az Ázsia különböző országaiból érkezetteket. A nagylaki átkelőnél ugyanis egy magyar rendszámú gépkocsiban két férfi és egy nő jelentkezett belépésre: okmányaik szerint egyikük magyar, két társa pedig japán állampolgár volt. Az útlevelek vizsgálatakor azonban a határőr észrevette, hogy az autó hátsó ülésén helyet foglaló - japán útlevelet átadó - két személy arcképe nem azonos az úti okmányban található képekkel. A további vizsgálat kiderítette, hogy a középkorú nő és férfi valójában kínai állampolgárok és házastársak, az autót vezető magyar férfi pedig megpróbálta az országba csempészni őket. A házaspár elmondása szerint Romániában ellopták okmányaikat, de ezt nem jelentették a hatóságoknak, hanem fejenként ezer euróért vásároltak két japán úti okmányt, mert tovább szerettek volna utazni Magyarországra. Az embercsempész magyar férfi ellen a Nagylaki Bűnügyi Felderítő Szolgálat jár el, a kínai házaspár ügyét pedig a román határőrizeti szervek vizsgálják. A Dupla KáVé fűtötte a mulatozókat Felsővároson Ettek-ittak, jót mulattak a Bertalan híd lábánál Kispályás focibajnoksággal indítottak, kutyaszépségversenynyel folytatták, majd ettek-ittak, táncoltak és énekeltek a Szegedi Felsővárosi Civil Egyesületvendégei szombaton a Bertalan híd lábánál. Szombaton kora reggeltől rúgták a bőrt a Szegedi Felsővárosi Civil Egyesület (SZÖFCE| labdarúgótornáján. Dél körül a környékbeli kutyák álltak rajthoz. A szakértő zsűri a szépségüket, viselkedésüket és a gazdi-eb harmóniát értékelte. - Összehasonlítottuk az összehasonlíthatatlant - mondta Papp Sándor pusztamérgesi állatorvos. Az aranyérmes a Süti névre hallgató rackafrizurás, zsemleszínű panellakó lett, második helyen az újszegedi Bendzsi nevű foltos kedvenc végzett, a bronzérmet pedig a Gyógyfürdői Ádám névre hallgató öleb szerezte meg. A különdíjat az újszentiváni újfundlandi Magic érdemelte ki méltóságteljes mozgásával. Közben a flaszteren a foci mindent eldöntő csatájára készült a két legjobb. A hosszabbítások és a hétméteresek után azonban a döntő teljes döntetlent hozott, a legeslegjobbnak tehát a házigazda SZÖFCE és a Joker Totó bizonyult. A többi legjobb a Krisna Tudatú Hívők vegetáriánus büféjében vigasztalódott. A környékbeli lépcsőházakból is egyre-másra érkeztek az érdeklődők. Gera Pálné és Bálintné Szvetlik Margit nagyra értékelte a vega konyhát, tudni vélték, hogy babérleveles-szegfűszeges krumplifőzeléket kanalaznak mogyoróval, hozzá édes grízgombócot haraptak. A színpadon ezalatt cserélődtek a szereplők, a Talent énekstúdió ifjú tehetségei énekeltek. A felsővárosi szombat népdallal és tánccal folytatódott, késő este utcabállal zárult. D.T. A négylábú kedvencek is megmérettettek Fotó: Frank Yvette Építészeti és technikatörténeti érdekességek - a szegedi víztornyok 2300 tonna víz a magasban A vidéki kiállítások fővárosát hozná létre a Hód-Mezőgazda Rt. Média-kalandnap volt Vásárhelyen Funkció és külcsín. E kettő szem előtt tartásával nem ritkán különös alakzatok születtek: a szegedi víztornyok. Korábban inkább tetszetősség, később az ésszerűség határozta meg a víztartókat. Vonattal Szeged felé zakatolva először a rókusi víztorony magasan világító betontölcsére és a telefonkolosszus jelzi: megérkeztünk. Égbe futó felkiáltójelek. Vasbeton poharak A rókusiak, a tarjániak és az újszegediek már hozzászoktak a víztornyok látványához. A lakótelepek emeletes tömbjei szükségszerűen vonzották maguk közé a hatvanas-hetvenes években a nyúlánk tartályokat - emlékezett a Csongrád megyei Építész Kamara elnöke, Tarnai István. A Délép jóvoltából a Víztorony téren és a Töltés utcában galléros poharak emelkednek, a rókusi pedig futurisztikus csészealj formáját öltötte. Építői nem állványoztak, egy belül álló daru emelte egyre feljebb a növekvő torony építőanyagát. Hét vízműtelep látta el a várost modern szivattyúkkal a hatalmas földalatti tározókból: a legnagyobb ötezer, a néhány kisebb háromszáz köbméter vizet fogad be - tette hozzá Becsky Balázs, a Szegedi Vízmű Rt. ivóvíz-termelési üzemvezetője. A víz nyomását - a lakóépületek méretét követve - egyre magasabbra kellett emelni. Ezért épült a három vasbeton pohár kétszintesre. Óriási körgallérjukban ezerötszáz köbméter, a csúcsukban nyolcszáz köbméter víz fér el. Hatalmas teher: tele vízzel 2300 tonna a magasban. Akár egy közlekedőedényben; az alsó szintről a négyemeletes bérházakba nyomják fel a vizet, ami a tízemeletesek harminc méterére a „felső polcról" érkezik. Manapság korszerű földalatti tározók látják el a vezetékeket, a tornyok a változó igényekhez szolgálnak biztonsági tartalékul. Az Öreghölgy és a kilátó A technika a panelkorban második helyre szorította az építészetet. Nem így száz esztendeje, amikor a Szent István téri „Öreghölgy" született. Alkotója, Zielinski Szilárd építészekkel együtt szecessziós ruhát adott az ezer köbméteres vasbeton tartályra 1904-ben. Jelenleg is csinosodó új ruhájában eltörpül a lakótelepi utódok mellett, akárcsak az újszegedi ligetben ácsorgó társa. A ligeti puritán betonhenger folyamatosan újul, bár tizenöt éve kilátót álmodtak bele - fogalmazott Tarnai István. Használni ma már csak drágán lehetne. Alkotója, Szojka Jenő ugyanis az ötvenes években 5-6 méterrel alacsonyabbra tervezte szegedi társainál. Ha Bár a belvíz a Hód-Mezőgazda Rt. 1300 hektárját is elöntötte, és a tejfelvásárlási ár sem kedvezett, a több lábon álló vásárhelyi cég idén is jó eredményt ért el, és jövőre még nagyobb területen rendezi meg az állattenyés£tési napokat. Ezt tájékoztatón jelentették be Vásárhelyen, ahol az újságírók traktort és rakodógépet is kezelhettek. MUNKATÁRSUNKTÓL Lufikapuk közötti akadálypályán tehették próbára traktorvezetői képességüket a vállalkozó kedvű újságírók, vendégek a hét végén a vásárhelyi Hód-Mezőgazda Rt. által szervezett média-kalandnapon. De a versenyszámok között szerepelt disznó- és libaterelés, a hordószállító rakodógépet is lehetett kezelni, és quaddal is lehetett száguldozni. Persze nem csak a szórakozásról szólt a szombati nap, hiszen a részvénytársaság vezérigazgatója, Antal Gábor sajtótájékoztatón beszélt a cég eredményiről, valamint a jövő évi, április 28-30-i állattenyésztési napokról és mezőgazdaexpóról. A társaság privatizációjakor fölvetődött kételyeket sikerült eloszlatni - állapította meg Antal Gábor. Hozzátéve: sikerült elhitetni a dolgozókkal és a partneLibákat is lehetett terelgetni rekkel, hogy folytatják tevékenységüket, s integrációs szerepüket még inkább szeretnék növelni. A növénytermesztési ágazat kedvező eredménnyel zárta a tavalyi évet, viszont az idén 1300 hektáros területet öntött el a belvíz, jelentős bevételkiesést okozva. A szarvasmarha-ágazat és a tejtermelés mélyponton van magyarázta továbbá a vezérigazgató: a tejfelvásárlási ár nem fedezi az önköltséget. A takarmányozásban és a szaporodásbiológia terén több szakmai programot is elindítottak, melynek néhány év alatt beérik a gyümölcse. Az állattenyésztési napokról és a mezőgazdaexpóról szólva elmondta: szeretnék, ha Vásárhely Fotó: Karnok Csaba a vidéki kiállítások fővárosa lenne. A jövő évi rendezvény mottója: Közép-Kelet-Európa kereskedelmi kapuja, a kiállítás vendégországa Szlovákia lenne. A rendezvénynek helyet adó terület mintegy ötezer négyzetméterrel gyarapodik, mégpedig a látogatók és a kiállítók jobb kiszolgálása érdekében. most bekötnék és feltöltenék, felül kibugygyanna belőle a viz. Bunker és nyalóka A „nagyszomjú" vállalatok külön is fúrattak maguknak kutat az elmúlt rendszerben és víztornyot emeltek az udvarukon. Ma különös mementói ezek a korszaknak és a technikának. így nőtt ki a földből többek között az újszegedi gabonakutató vizes „templomtornya" és a konzervgyári víztartály. A textilgyárnak Fenyves István emelt félgömb alakú „magaslati bunkert", amelynek pilléreit vasbeton gyűrűkkel merevitette és a tengelyét indázta körbe csigalépcsővel. Érdekes technikatörténeti szerkezet a MAV acélrácsos kolosszusa, tetején vastartállyal. A várost elhagyva gyorsépítésű fémhidroglóbuszok magasodnak a mezőgazdasági területeken. Teherbíró vastag oszlopok támasztanak praktikus gömböket „nyalóka" alakzatban. Letisztultán logikus és főleg praktikus mérnöki teljesítmények. DOMBAI TÜNDE Fotó: Schmidt Andrea A textilművek saját „magaslati bunkert" építtetett