Délmagyarország, 2005. szeptember (95. évfolyam, 204-229. szám)

2005-09-24 / 224. szám

SZOMBAT, 2005. SZEPTEMBER 24. • AKTUÁLIS" 5 Kitaposott úton építik a járdát Húsz éve erre vártunk - sóhaj­tott Horváthné Ilona közös kép­viselő a szegedi Római körút, Bertalan híd és Szilléri sugárút háromszögében elkezdett föld­munkák láttán. Egy hete fogtak neki a környezetgazdálkodási kht. munkásai, hogy rendezzék a területet a panelházak és a híd között. Pászti Ágnes Centrum párti önkormányzati képviselő zöldalapját idén nem aprózta el, erre a zöldterületre áldoz belőle 6 millió forintot. A hídról a lépcső­házak felé menet a lakók már évek alatt kitaposták az utat, ezt most díszburkolattal látják el és a növények rendszeres gondozá­sát biztosító öntözőcsöveket fek­tetik. A következő hetekben húsz díszfát, kőrist, libanoni cédrust és japán akácot ültet a kht., több mint hétszáz cserjével és örökzölddel díszíti a teret. A sétálópark növényei fakéregből kapnak gallért, majd padokat he­lyeznek ki a pihenni vágyóknak. Szentest sem támogatta a bizottság Csak Érdnek javasolja megadni a megyei jogú város címet a parla­ment önkormányzati bizottsága; a többi javasolt városnak - kö­zöttük Szentesnek, Bajának és Esztergomnak- nem. MUNKATÁRSUNKTÓL Megyei város elnevezést kapott Szentes 1929-ben, melyet 1950-ig viselt. A Kurca-parti te­lepülés volt továbbá Csongrád vármegye székhelye is hivatalo­san 1878-tól, ténylegesen vi­szont csak a főtéri vármegyeháza elkészültétől, vagyis 1883-tól egészen 1950-ig. Az 1990-es évek elején felmerült olyan igény egyes csoportok részéről, misze­rint a város kérje vissza a megye­székhelyi státusát. Ez a próbál­kozás azonban nem járt sikerrel. Most viszont négy fideszes és egy szabad demokrata ország­gyűlési képviselő 12 települést javasolt, hogy nyilvánítsák azo­kat megyei jogú várossá. Ezek között van például Baja, Eszter­gom, Érd, Pápa, Gyula és Szen­tes is. Ha a bizottság javaslatát hagy­ja jóvá az országgyűlés, akkor a mintegy 30 ezer lakosú Szentes marad, ami volt: a kistérség köz­pontja. Még akkor is, ha országos hírű kórházában 120 ezer sze­mély ellátásáról gondoskodnak. Hamar elszállt tegnap a szegedi évadnyitó városi közgyűlésen az ünnepi hangulat, mert a kor­mánypártiak és az ellenzékiek már az ülés elején egymásnak feszültek. Éles szópárbaj alakult ki a fejlesztésekről, a repülő­térről és a csatornázásról. Botka László szomorkodott, Solymos László megrettent, Drégelyi Zoltán pedig sétarepülni akart. Tegnap a képviselő-testület sze­zonnyitó ülésén köszöntötték azokat a szegedieket, akik au­gusztus 20-a alkalmából magas állami kitüntetést kaptak. Az ünnepi hangulat gyorsan el­szállt, amikor Hűvös László (Fi­desz-MPSZ) napirend előtti fel­szólalásában a város felett meg­jelent viharfelhőkről, az utóbbi időben elbocsátott több száz em­berről szólt, és számon kérte a polgármesteren az ígért ötszáz munkahelyet és a vállalkozásfej­lesztési koncepciót. Botka László válaszában azt hangsúlyozta: semmi szükség parlamentparó­diában Ader Jánost utánoznia Hűvösnek, mert a befektetők szerint Szeged dinamikusan fej­lődik, egy év alatt öt százalékkal nőtt a városban működő cégek árbevétele, melyek több száz új munkahelyet teremtettek. A NAP RIP0SZTJA Hl A repülőtér SZKT-s üzemeltetésé­ről szóló vitában hallottuk: Drégelyi Zoltán: - Úgy érzem ma­gam, mint akit el akarnak vinni sé­tarepülésre, de amikor felszállok, látom, hogy villamosvezető a pilóta. Botka László: - Biztosan lenne kö­zöttünk olyan, aki zsebből fizetne egy villamosvezetőt hogy vigye fel Drégelyi Zoltán képviselő urat séta­repülésre. A napirendi pontok megtár­gyalása előtt a képviselők hosz­szasan vitatkoztak az iskola-, út­és panelprogram végrehajtásáról és pályázatairól, valamint a fo­lyamatban lévő jelentősebb beru­házásokról. Gila Ferenc (MSZP) azt bizonygatta Kalmár Ferenc­nek (MKDSZ), hogy az útfelújí­tások ügyében pártsemleges dön­tés született, nem volt konzerva­tív és szocialista utca. Drégelyi Zoltán (Fidesz-MPSZ) a beszá­molókról és a hozzászólásokról úgy vélekedett, hogy azok az ön­fényezést és -tömjénezést szol­gálják. A polgármester erre azt mondta: „Szomorú vagyok, hogy az ellenzék nem akar a sikerek­ben osztozni." Solymos László (MSZP) alpolgármester - aho­gyan fogalmazott - megrettent, mert azt hitte, hogy a panelprog­ramból nem lesz politikai szó­párbaj. Lett. Délután fél háromig vitatkoztak a nulladik napirendi pontokról, akkor elkezdődött az érdemi munka. - Szeretetből, lokálpatriotiz­musból hívtuk eddig reptérnek a szegedi repülőteret, ahol napo­kon belül elkezdődik a beruhá­zás. A légikikötő új funkciókat kap, amit már nem üzemeltethet egy egyesület. A működtetést át kell adni az SZKT-nak, amely új szervezeti egységet állít fel hat hónap alatt - hangsúlyozta Bot­ka László. Az ellenzékiek azt mondták: az SZKT előbb tegyen le egy tervet, s csak utána szer­ződjön vele az önkormányzat. Elhangzott: a felépítmények tu­lajdonjoga körül vita van a város és az egyesület között. Az önkor­mányzat nem kíván perre men­ni, szeretne megegyezni a repü­lősökkel. A csatornázási munká­latokról parázs vita robbant ki, amelyről hétfői lapunkban szá­molunk be. SZ.C. SZ. Botka bosszúja Három percre akarta korlá­tózni a Fidesz az ülésvezető hozzászólásait. Ez a sza­bály Botka László szemé­lyére szabatott, a polgár­mester ugyanis szereti hosszasan kommentálni a vitában elhangzottakat. Ezt elődei is megtehették vol­na, de ők nem voltak ilyen közlékenyek. Botka sokféle hangot használ: fölcsattan, dorgál, leszid, kioktat, konstruktivizmusért pedig dicsér. Szőllósi Béla Fi­desz-frakcióvezetó próbál­kozását a jogi és ügyrendi bizottság elnöke, Pintér Fe­renc hárította. A polgár­mester szerint az ellenzék­nek egyébként is hiányoz­na az ö véleménye. Meg­ígérte: egyszer egy közgyű­lésen bosszúból meg sem fog szólalni. M. B. I. ÁRAMLÁS Jóllehet Kalmár Ferenc átült az MDF,MKDSZ-frakcl­• óból a Fidesz-MKDSZ-frakcióba, tegnap a megszo­kott helyén ült a városháza dísztermében. A keresz­ténydemokrata politikus rendkívül aktív és tisztelet­tudó volt. Bár idősebb Botka Lászlónál, úgy magázta a polgármestert felszólalásaiban, hogy „tetszik rá emlékezni, át tetszett venni". Egyszer elszakadt nála a cérna, s hevesen gesztikulálva azt mondta Botká­nak, hogy „nézzenek a tükörbe, mert nem csupán a jobboldalról-áramlik a rossz hangulat." •Étm Jóllehet Kalmár Ferenc átült az MDF,MKDSZ-frakcl­• óból a Fidesz-MKDSZ-frakcióba, tegnap a megszo­kott helyén ült a városháza dísztermében. A keresz­ténydemokrata politikus rendkívül aktív és tisztelet­tudó volt. Bár idősebb Botka Lászlónál, úgy magázta a polgármestert felszólalásaiban, hogy „tetszik rá emlékezni, át tetszett venni". Egyszer elszakadt nála a cérna, s hevesen gesztikulálva azt mondta Botká­nak, hogy „nézzenek a tükörbe, mert nem csupán a jobboldalról-áramlik a rossz hangulat." A kormánypárt sikerekről, az ellenzék viharfelhőkről beszélt Évadnyitó közgyűlés: végtelen vita A közgyűlés elején még béke és nyugalom honolt a teremben, rövid idő múlva azonban egymásnak feszültek - érvek, indulatok. Balról az ellenzék - Hűvös László, Dobó László -, jobbról a kormánypártiak: Kozma József, Gila Ferenc, Szőke Péter, Nagy Sándor Fotó: Schmidt Andrea Harminc napirendi pontról tárgyalt tegnap a szegedi képviselő-testület Üj vezetők, hitelfölvétel, eladható lakások A közgyűlés a lakástörvényben foglaltak­nak megfelelően módosította az önkor­mányzati bérlakások és helyiségek elide­genítéséről szóló rendeletet. így amennyi­ben a lakásbérlő nem él elővásárlási jogá­val, a lakás harmadik személynek lakot­tan elidegeníthető. Tarján tervezett rehabilitációja kapcsán döntöttek a képviselők a terület új szabá­lyozási tervéről. Beszámolót fogadtak el a város költségvetésének első félévéről, mó­dosították is - harmadszor - a büdzsét. Ezzel a kórházban 26, a rendelőintézetben 29 közalkalmazotti álláshely szűnt meg. Egymilliárd forint hitelt vettek föl panel­felújításra. Az Állami Számvevőszék pozitívan érté­kelte Szeged önkormányzatának működé­sét - tájékoztatták a képviselőket. Elfo­gadták a Szegedi Szabadtéri Játékok és Fesztivál Kht. jövő évi üzleti tervét, amely 170 millió forint árbevétellel és 250 millió forint önkormányzati támogatással szá­„ínol. Kilenc fejlesztési pályázat került a köz­gyűlés elé - ezeket támogatták. Módosí­tották az SZKT közszolgáltatási szerződé­sét, így a cég például utat is építhet a vá­rosnak, továbbá az SZKT kezébe adták a reptér üzemeltetését. A Glattfelder tér megszépítésének tervét is elfogadta a tes­tület. Döntöttek: a város jövőre is csatla­kozik a Bursa Hungarica ösztöndíjpályá­zathoz. Elfogadták a határozati javaslato­kat a hajléktalanok téli krízisellátásáról. Zárt ülésen választották meg a Ritek Rt. új vezérigazgatóját Kojedzinszlcy Richárd személyében, akit egy évre neveztek ki. A rendelőintézet vezetésére öt évre Tálosi László kapott megbízást. Stefánia hercegnő mai utódai Hungaricum a magyar vé­dőnői szolgálat. Európában csak Magyarországon lát­nak el ingyenesen, minden településen, egyénre szabot­tan gyermeket váró, vagy ne­velő családokat. Hazánkban 5200, Csongrád megyében 240 védőnő ünnepli idén a szolgálat fennállásának 90 éves jubileumát. A nyomor felszámolására, az anyák és a csecsemők védel­mére alakították meg Ma­gyarországon 1915. június 13-án a védőnői szolgálatot. A kezdeményezés Stefánia belga királyi hercegnő nevé­hez kötődik - idézi a múltat a mai védőnők oktatója, Csat­ordai Sarolta, a Szegedi Tudo­mányegyetem Egészségügyi Főiskolai Kar adjunktusa. ­Akkor a jómódú polgári csa­ládok leányai vállalkoztak a tanfolyamra, s a képzett vé­dőnői szolgálat kezdetben csak a városi lakosságot szol­Ma már egyetemen oktatják a védőnőket Fotó: Karnok Csaba gálta. Ma népszerű e pálya, s az önálló védőnői szolgálat lefedi hazánk egész területét. Szegedről 1947 óta rajza­nak ki védőnők. Először érettségi után és csak kétéves felkészítést kaptak a csalá­dok segítői, majd 1975-ben kezdődött a három, 1993-ban a négyéves főisko­lai képzés. Az SZTE Egész­ségügyi Főiskolai Kara ad ott­hont ma a védőnői szolgálat 90 éves fennállását ünneplő jubileumi konferenciának. - Nincs kezdete és vége az anya- és gyermekvédelem­nek - véli Ladányi Miklósné megyei vezető védőnő. A vá­randós édesanyát és a csecse­mőt otthoni gondozásban ré­szesíti a védőnő, majd a háló­zat az óvodában és az iskolá­ban egészen 18 éves koráig kiséri figyelemmel a gyermek fejlődését. A születések szá­mának csökkenése ellenére gazdagodott a védőnő tevé­kenysége - magasabb színvo­nalú egészségfejlesztéssel és bővülő szolgáltatásokkal. A szemléletformálás fontos feladata, mert bár egészséges embereket céloz meg, hogy megőrizzék az egészségüket, de azzal kell szembesülnie, hogy a társadalmi változások átalakították a családokat. A gyerekek alultápláltsága és bántalmazása, a szociálisan lecsúszott családok gondozása nehéz helyzet elé állítja Stefá­nia hercegnő utódait. A nyo­mor nyomainak enyhítése ma ugyanúgy küldetése a védőnői szolgálatnak, mint célkitűzé­se volt 90 évvel ezelőtti életre hívásakor. Ú. I. A miniszteri biztos felszólította a Szegedi Tudományegyetemet Vissza a pénzekkel Az oktatási jogok miniszteri biztosa azt ajánlja a Szegedi Tudományegye­temnek, hogy fizesse vissza a kom­munikációt hallgatóktól fejlesztés cí­mén félévente beszedett nyolcvanezer forintot. Pukánszky Béla rektorhelyet­tes nem tartja jogosnak a felszólítást. A diákok a bírósághoz is fordulhatnak. Tegnap kapta kézhez a Szegedi Tudo­mányegyetem rektorhelyettese, Pu­kánszky Béla az oktatási jogok minisz­teri biztosának levelét. Ebben Aáry-Ta­más Lajos ajánlást fogalmazott meg az egyetem számára, hogy az államilag fi­nanszírozott képzésein szüntesse meg a fizetési kötelezettséget és a jogszerűtle­nül beszedett pénzeket fizesse vissza. Az ügy még tavasszal kezdődött, ami­kor három levelező tagozatos egyete­mista a biztoshoz fordult panaszával. Azt kifogásolták a kommunikáció sza­kos hallgatók, hogy az SZTE Budapest Médiaintézete államilag finanszírozott alapképzésén - fejlesztés címén - fél­évente 80 ezer forintot kellett befizetni­ük a Média Menedzser Oktató Kft. számlájára. Pukánszky Béla egy rendeletre hivat­kozva jogosnak érzi a pénz beszedését. Elmondta: a levelező tagozaton a nor­matíva fele a nappali tagozatos támoga­tásnak. A pénzt a digitális tanulmányi eszközök és technikák fejlesztésre for­dítják. - Amikor valaki felsőfokú intézmény­be jelentkezik, a tájékoztatót bizonyára elolvassa. Ebben leírtuk, hogy mire szá­míthat, aki erre a szakra jelentkezik. Ha nem tudja vállalni a fizetési kötelezett­séget, akkor ne jelentkezzen - nyilat­kozta a rektorhelyettes. A miniszteri biztos szerint, ha a szege­di intézmény nem fogadja el az ajánlást és nem fizetik vissza a díjakat, a hallga­tók a bírósághoz fordulhatnak. Ha nyer­nek a diákok, akkor a korábban végzet­tek is pert indíthatnak, mivel ezeknek az ügyeknek az elévülési ideje öt év. A rektorhelyettes, mivel csak tegnap kapta meg a levelet, még döntésről nem tudott beszámolni, de azt megjegyezte: átgondolják, hogy milyen hivatkozással szedjenek pénzt a kommunikáció leve­lezés szakon. CS. G. L.

Next

/
Thumbnails
Contents