Délmagyarország, 2005. szeptember (95. évfolyam, 204-229. szám)

2005-09-23 / 223. szám

» PENTEK, 2005. SZEPTEMBER 23. »AKTUALIS« A 43-as úton nagyobb a teherforgalom, mint az 5-ösön Lobbiznak az M43-as korábbi megépítéséért AZ M43-AS ÚT TERVEZETT NYOMVONALA Pitvaros Az M43-asnak az M5-össel egyszerre megépülő része forrás: Nemzeti Autopalya Rt, Folytatás az 1. oldalról Az M43-as Szegedtől északra ágazik ki az M5-ösből, néhány kilométer után eléri a 47-es utat, majd Tápé és Algyő között egy kétszer egysávos hídon megy ke­resztül. A legújabb változat sze­rint a Tisza-Maros-szögben újra kétszer kétsávos autópályaként folytatódik Marosleléig, ahon­nan autóútként épül meg a Ma­kót északról elkerülő útig. A foly­tatása a határig egyelőre bizony­talan. Az út első, rövid szakasza már épül, az 5-ös főútig ezen lehet majd a hamarosan elkészülő au­tópályáról eljutni, ez vezeti majd a forgalmat Szeged felé. A szege­di polgármester, Botka László azt DM-grafika szeretné elérni, hogy az M43-as továbbépítése már jövőre elkez­dődjön. Botka ezt úgy képzeli el, hogy a kormány megelőlegezi az M43-as építésére 2007-tól ren­delkezésre álló uniós forrást. Szerinte ez a legbiztosabb megol­dás arra, hogy az M43-as minél előbb kész legyen. A gyorsforgalmi út építése két évig tart, a Nemzeti Autópálya Rt. jelenlegi elképzelései szerint a 2007-es uniós költségvetési időszakban elsőként fognak hoz­zá. Az átadásra 2009-ben kerül­het sor - hacsak ki nem lobbiz­zák a hamarabbi kezdést. • Felújítanak egy 1100 méteres szakaszt a 43-as úton. Rigó Mi­hály a megyei közútkezelő mű­BUZAS TAMOGATJA Makó polgármestere nagyon fontosnak tartja az M43-as mielőbbi elkészül­tét. Búzás Ppter szerint tarthatatlan, hogy aszerint válasszanak iskolát a településen élők, hogy az a 43-as út melyik oldalán van. - Mint a láva, úgy ömlenek a kamionok Makón keresztül, kettészelve a várost. Virágos, élhető várost alakítunk, ehhez az elkerülő út nélkülözhetetlen - magyarázta. Hoz­zátette: Maroslele és a többi környező település fejlődésének is nagy lökést adhat a közeli Tisza-híd megépítése. szaki igazgatója elmondta: egy svéd mérőkocsi rendszeresen végigmegy a közutakon. Azo­kon a helyeken tudnak beavat­kozni, ahonnan a legrosszabb adatokat kapják. Idén összesen 3,3 kilométerre jutott pénz a megyében. A 45l-es úton tud­ják a burkolatot teljesen fölújí­tani egy rövid szakaszon, ilfet­ve a 43-ason Ferencszállásnál. Meleg újrahasznosításos tech­nológiával dolgozik a kivitele­ző, azaz a lemart anyag jó ré­szét visszaforgatják, így keve­sebb nyersanyag kell, és keve­sebb hulladék keletkezik. M. B. I. A WWF szerint a csongrádi duzzasztó ártana a Tiszának Hideg és meleg a vízlépcsőről Eliszaposodna a Tisza, és vagyonokat kellene költeni a kotrására, ha megépülne a csongrá­di vízlépcső - nyilatkozta a Természetvédel­mi Világalap szakembere. A vízügyes mcrnök szerint viszont amíg nincs hatástanulmány, nem szabad állást foglalni. A város ország­gyűlési képviselője szeretné elérni, hogy a duzzasztómű megépítése szerepeljen a Nemzeti fejlesztési tervben. Nemrég több országos sajtóorgánumban is megjelent a hír: Vincze László országgyűlési képviselő szeretné elérni, hogy a csongrádi vízlépcső kerüljön be a következő nemzeti fejlesztési tervbe. A fideszes politikus, mint arról korábban bészámoltunk, .ebben a kér­désben bírja a Csongrád megyei közgyűlés tá­mogatását is. Ma pedig Becsey Zsolt európai parlamenti képviselő társaságában tart tájé­koztatót a helyszínen. Az elmúlt évtizedben, ha a megye jövőjéről, a fejlődés lehetőségeiről esett szó az itteni politikai fórumokon, min­dig szóba került, hogy „hajózhatóvá kellene tenni a Tiszát", ennek feltétele a megfelelő vízállás, ehhez pedig „meg kell építeni" Csongrádnál azt vízlépcsőt, amit már a het­venes években terveztek. A Természetvédelmi Világalap (WWF) Ti­sza-programjának vezetője, Siposs Viktória viszont a napokban azt nyilatkozta-az ori­go.hu-nak, nem szabad megépíteni a vízlép­csőt, mert lelassítaná a folyó sebességét, a meder feltöltődne iszappal, emiatt állandóan kotorni kellene. Fontosabb a folyó mentén élők nyugalma, „mint a hajózás mellett vok­soló szűk érdekcsoport" boldogulása. Meg­kérdezve néhány Tiszához kötődő embert, kiderült, a sarkosan fogalmazó programveze­tő véleményét szelíden ugyan, de többen is osztják. Gaskó Béla biológus, a Móra Ferenc Múzeum igazgatóhelyettese például azt mondja, egy teljes mértékben kívülálló tudo­A Tisza Csongrádnál. A természetvédők szerint eliszaposodna mányos centrummal, valamelyik egyetem­mel kellene hatástanulmányt készíttetni. Gaskó sajnálná, ha a tartósan magas vízszint miatt megváltozna az árterek élővilága: ez is érték, vigyázni kell rá. - Amióta működik a Vajdaságban a török­becsei duzzasztó, elindult folyamat, amely­nek eredményeképp mára majdnem teljesen eltűnt a szegedi szakaszról is az őshonosnak számító kecsege és a márna, szaporodik vi­szont az iszapos élőhelyeket kedvelő ezüstká­rász; egyre több a vízinövény, pár éven belül itt-ott megjelenik a nád is - mondja Erdei At­tila, többszörös magyar bajnok versenyhor­gász. - Ez a víz lassulása, az eliszaposodás miatt van így. Józan paraszti ésszel meggon­dolva, ha nő az iszapréteg, egy idő után a víz­szint is nőni fog, emelni kell a gátat. Ha vala­ki hihető érvekkel cáfolja meg mindezt, ak­kor meggyőzhető vagyok. Gazdálkodás a Tiszával BAKOSANDRAS A csongrádi vízlépcső terve szép, és lehet is lelkesedni érte. A rendszerváltás óta sok jó szándékú ember hitt és hisz abban, hogy ha elkészül a duzzasztó, és biztonságosan hajózhatóvá válik a Ti­sza, az uszályokon megint messzire és olcsón jut el a vidék búzá­ja. Megépülhet a Duna-Tisza-csatorna, amellyel a klímaváltozás miatt lassan kiszáradó Homokhátságon nagy területek válnak öntözhetővé. Ez pedig jó megélhetést jelentene sok embernek. A Természetvédelmi Világalap Tisza-programjának vezetője nem lelkesedik a tervért. A vízügyes'szakember viszont azt mondja, el kell készíttetni a hatástanulmányt - a törvény szerint enélkül egyébként sem lehetne hozzáfogni egy ilyen beruházás­hoz -, aztán minden kiderül. Addig kár lenne vészmadárkodni. En nem vagyok biológus, sem vízépítő mérnök, politikus sem, így nem leszek azok között, akiknek a véleményén, szaktudásán, meggyőzőkészségén múlik majd a terv sorsa. Engem, Tisza mel­lett élő embert elsősorban az érdekel, hogy az a szervezet, amely a zsilipet majd kezeli, mit lát a folyóban: istenadta, szabályozan­dó víztömeget, vagy élő szervezetet•, hogyan gazdálkodik majd. Nem kell messze menni Csongrádtól a riasztó példáért: ott van a közelben a Kurca. A legutóbbi halpusztulás után volt, aki a hor­gászok sirámaira úgy válaszolt: tudomásul kell venni, ez egy ön­tözőcsatorna, az egyesület saját felelősségére telepítette be hallal. De vajon ha a halak nem döglenek meg, hogyan derült volna ki, hogy nem víz, hanem undorító lötty az, ami keresztülfolyik a me­gye harmadik legnépesebb városán ? Szintén tanulságos történet az, ami az algyői főcsatornánál játszódik le évről évre. Ez a víz szép környezetben van, gátján ott a tájvédelmi körzet határát jel­ző kócsagos tábla. Tavasszal, amikor van benne víz, tényleg szép hely. Aztán eljön az ősz, és a vízügy kihúzza a fürdőkád dugóját, mert muszáj. Csak egy vékonyka érben csorog valamennyi sárga lé. Akkor a közeli faluban hirtelen nagyon olcsón lehet halat ven­ni: zsákszámra szállítják éjszakánként az orvhalászok, akikre va­dászik a rendőr. Pedig ezek az emberek végső soron csak mentik, ami menthető. Hiszen a kis vízben elfogy az oldott oxigén, és ha­marosan megdöglenek a halak, amelyeket aztán hatóságilag ki le­het lapátolni kukába, illetve bele lehet engedni a Tiszába. Szép példának viszont ott a kiskörei és a tiszalöki lépcső közötti Tisza-tó, amely a szabályozás előtti folyót idézi. Az összehasonlítás sántít - mondhatja erre bárki -, hiszen a Ti­sza nem csatorna. Tényleg nem. En csak azt szeretném, ha senki se nézné annak, soha. Bírság az útépítőknek A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) versenytanácsa 1,313 milliárd forint bírságot vetett ki 14 kartellezó út- és hídépítő cég­re, amelyek 2001-ben és 2002-ben, kiírt hat főút építésé­vel kapcsolatos közbeszerzési pá­lyázatokon vettek részt. Az út- és hídépítő cégek ugyanis rögzítet­ték, hogy az adott pályázatot me­lyik cég szerzi meg, illetve, hogy esetenként a nyertesek alvállal­kozóként mely másik vállalko­zást vonják be. A 14 társaság kö­zül a legmagasabb, 335,7 millió forintos bírságot a Strabag Rt.-re rótta ki a hivatal. A 47-es főút Algyő és Hódmezővásárhely kö­zötti szakaszát négysávúvá széle­sítő Hódút Kft.-nek 73,5 millió forint bírságot kell fizetnie. A jogsértéssel érintett pályázatok értéke mintegy 13,7 milliárd fo­rintot tett ki. Az ilyen típusú kar­tell az Európai Unióban is a leg­súlyosabban szankcionálandó versenykorlátozások közé tarto­zik, mivel közvetlenül és alapve­tően torzítja a közpénz hatékony elosztását, és árfelhajtó hatású. Fotó: Tésik Attila A kiskörei vízlépcső megépítése ellen is tiltakoztak harminc éve, most mégis kivéte­les vízi élőhely, a horgászok és madármegfi­gyelők paradicsoma a tározó - véli Dobi László, az Atikövizig igazgatója. Azt mond­ja, valóban hatástanulmányt kell készíteni, és nem szerencsés a WWF programvezetőjé­nek ex katedra véleménye, mert csak politi­kai természetű vitát szít. Tényleg meg kell vizsgálni, milyen hatással járna a csongrádi vízlépcső működése. Ugyanezt mondta Csongrádon Gombos András, a KÖVIM' ál­lamtitkára is. Az igazgató szerint a mérleg másik serpenyőjében van a hajózhatóság mellett az is, hogy a duzzasztó után elké­szülhetne a Duna-Tisza-csatorna, amely öntözővízzel látná el az elsivatagosodó Ho­mokhátságot, nagyon sok, mezőgazdaság­ból élő embert. BAKOS ANDRÁS NYÍLT HÉTVÉGE szeptember 23-24-25 Mazda3 I MazdaS Mazda6 tesztvezetéssel kipróbálható és megte­kinthető Mazda Márkakereskedés * C-Mobil Kit. Szeged, Napos út 6. • Nyitva tartás: h.-p.: 8-17-ig Tel.: 62/553-217, -218, -219

Next

/
Thumbnails
Contents