Délmagyarország, 2005. szeptember (95. évfolyam, 204-229. szám)

2005-09-21 / 221. szám

SZERDA, 2005. SZEPTEMBER 21. • MEGYEI TŰKOR" 7 Márton Áron Szakkollégium - a béke szigete Határon túli boldogság Szegeden Négy éve már, hogy felépült a szegedi Márton Áron Szakkollégium a Kálvária sugárúton. A régi munkásszállóból át­alakított intézményt határon túli egye­temista diákok vették használatba. Hogyan élik mindennapjaikat, távol az otthonuktól? A 150 főt befogadni képes intézményben tisztaság és csend fogad. Mintha a béke szigetére érkeztem volna. Kora.délután persze sokan órán vannak, vagy egyéb ügyeiket intézik. A határon túli magyar­nak, mint később megtudom, iskolakez­detkor több elintéznivalója akad. Hazamegyek... A palicsi Lovász Gabriellát mégis a szo­bájában találom. A lány végzett biológus, most PhD-ösztöndíjas az antropológián. Otthon nem tanulhatott volna magya­rul, ezért választotta Szegedet. Öt év alatt megszerette a várost, rengeteg barátot szerzett. Az első évben még elveszettnek érezte magát, hazavágyódott. Mára meg­szokta a távollétet, hetente-kéthetente jár haza. Havi húszezerből él, ez szűkö­sen, de elég. Szülei pénzzel nem támogat­ják, ám az ételt otthonról hozza. Szeret a kollégiumban lakni. - Nem azt mon­dom, hogy tökéletes, és nem lenne jó egy saját lakás, de a körülményekhez képest megfelel - mondja. Jövőjét azonban ott­hon képzeli el, úgy tűnik, állása is lesz. ­Latolgattam, hogy milyen lenne Magyar­országon dolgozni, de inkább hazame­gyek - tájékoztat a döntéséről. Havi hatezerből az élet A programtervező matematikusnak készülő Domokos Lászlót a kollégium egyik konyhájában találom. Barátaival éppen lekváros pirítóssal viaskodnak. ­Az anyanyelvemen akartam tanulni ­válaszol, amikor megkérdem, miért jött Magyarországra. A kollégiumot szuper­nek tartja, nem cserélné el semmilyen albérletre. Mikor megtudja, hogy a sta­tisztikai adatok szerint egy felsőoktatás­ban tanuló egyetemista havi hetvenez­ret költ, majdnem a torkán akad a pirí­tós utolsó morzsája. Ők heti ezerötszáz Térülj terülj asztalkám. Divéki Zsolt Zentárói, Vinkó Tamás Palicsról és Domonkos László Törökkanizsáról Fotók: Frank Yvette forintból élnek, de nem panaszkodnak. László Magyarországot ugródeszkának tartja, álma, hogy Nyugaton dolgozhas­son. Ez azonban nehéz lesz: a határon túli régiók tanácsai ugyanis olyan felté­tellel javasolják a fiatalokat az Oktatási Minisztériumnak ösztöndíjra, hogy ta­nulmányaik befejezte után haza kell menniük, és ott állást vállalniuk. Honvágyra nincs idő A Vékony testvérpár a közeli Szabad­káról jött Szegedre. Mikor belépek szobá­jukba, hellyel kínálnak. Lányszobát is megszégyenítő tisztaság fogad, de a falra kiragasztott poszterek azért elárulják: életerős férfiak lakhelyén járok. Ebbéli meggyőződésemet még az asztalon zöl­dellő fikusz sem tudja megváltoztatni. László negyedéves matematikus, öccse, Áron most kezdi tanulmányait. A hatá­ron túli elsősnek, mint mondják, sok fel­adata van: előbb diákvízumot, majd tar­tózkodási engedélyt kell igényelnie. Ez húszezer forintba kerül, és a fiúk úgy tudják, ezért csak Csongrád megyében kell fizetni, az ország többi pontján nem. Áronnak a honvágyra nem is volt ideje. Sűrűn látogatnak haza, és fagyasztott ételekkel megrakodva térnek vissza. Lassan rájövök, hogy mi a szokatlan ezekben a fiatalokban: itt nincsen „mut­terozás", nincsenek „ősök". Édes­anyám, szüleim - így mondják. Örül­nek, hogy itt lehetnek, tanulhatnak. Hálásak azoknak, akik ezt lehetővé tet­ték számukra. Jó szakemberekké válnak majd, ehhez kétség sem férhet. Örülhet­nek majd nekik a határ túloldalán. KISS GÁBOR GERGŐ Lovász Gabriella otthonosan érzi magát kollégiumi szobájában HALLGATOK A HATARQN TULROL A Szegedi Tudományegyetem Kedvelt cél­pontja a határon túlról érkező diákoknak ­véli Nagy Imre, az Oktatási Minisztérium ösztöndíjreferense. A Tisza-parti városba magyarul tanulni elsősorban a Vajdaságból érkeznek a határon túli magyar fiatalok. A határon túli magyarok számára kiírt pá­lyázatnak köszönhetően az országban 146, az SZTE-n 26 hallgató kezdi meg ta­nulmányait. Elsősorban a diákok szülő­földjén magyarul nem tanulhaté hiánysza­kokon fogadják a jelentkezőket. így az SZTE 11 kara közül a jogtudományin 1, az orvostudományin 6, a bölcsészettudomá­nyin 5, az egészségügyin 3, a természettu­dományin 9, a zeneművészetin 2 nem ma­gyarországi magyar kapcsolódik a képzés­be. Idén 72 jelentkező közül 26 határon tú­li magyar kerülhetett a Tisza-parti város­ba. A gólyák közül huszonegy Szer­bia-Montenegróból érkezett, négy ukrán, egy román állampolgár. Az alapképzésen kívül az országban 50, Szegeden 3 határon túli magyar hallgató doktori képzését támogatja az állam, ma­gyarországi kutatási ösztöndíjat 41, Sze­gedre 3 fiatal kapott, részképzésen nálunk egy fiatal Ismerkedik az SZTE-vel és a vá­rossal. Az állami ösztöndíjasokon kívül is tanul­nak a szegedi egyetemen határon túlról érkezett diákok. Például a zeneművészetis gólyák közül 4 nem magyarországi diák önköltséges képzésben vesz részt. Ugyan­akkor például a jogtudományi karon ösz­szesen 12, az élelmiszeriparin 19, az or­vostudományin 42 diák; a természettudo­mányi kar fölsőbb évfolyamain 82, a mező­gazdasági főiskolai karon 33 határon túli magyar hallgató hajt a diplomáért. Ú.I. A szilvamérő Most meg az a bogár esett a fü­lembe, miért szilvamérő a szil­vamérő1 Sapkai minőségben persze. Tökfödőtől a rohambi­liig minden volt már a fejekre való, jó lenne megtudnom, ez a gyönyörűség honnan került elő7 Vasutasok viselik, szolgálat­ban, kit kérdeznék, ha nem őket7 Vonaton útba esik jö­vet-menet egy-kettő, megkíná­lom nyájas érdeklődésemmel mindegyiket. Mintha a nagy fülű világban is így becézgették volna, és talán a nosztalgiavo­natok hozták vissza használat­ba azt a kerek valamit, aminek a teteje teljesen lapos, és ke­mény simlédere van. Kék vál­tozatban is létezik, és a forgal­mistáké mintha piros lenne. Szilaj nagy eszemben az fordul meg, azért szilva, mert az is kék, amikor már mérni lehet. Van zöld szilva is, de aki a tökre zöldet tenne, hamiskártyás lenne. Az első kalauz azt mondja, rosszul tudom. A bézbólsapkát mondják szilvamérőnek. Mondom én, azelőtt zsokésap­ka volt annak a neve, csak mostanában amerikanizáló­dott, de a szilvamérő annál is régebbi. A másik meg azt mondja, jó, hogy mondom. Még nem is hallotta, pedig vi­seli, amióta előírja a szabály­zat. A harmadik se tudja. A ne­gyedik rám csodálkozik: furcsa pasas lehetek, ha éppen ez ér­dekel. fő komám a Nagy Jóska, az ő szájából hallottam elő­ször, pötyögtetném itthon a te­lefont, ha tudnám a számát. Sebaj, az igazgatói titkárnő szívességből biztosan meg­mondja. Befutottam a csőbe, az igazgató vette föl. Ő se tud­ja, de ne keseredjek el, elősze­di a nagy múltú vasutasokat, és visszahív. Öreg este van már, amikor csörög. Akikkel beszélt, azok nagyon jól tudják - hogy vég­eredményben nem tudják. Vasutaslelemény lehet, ugyan­olyan, mint a mozdonykeresz­telő. A Bivaly meg a Szili. És ők is a másikra, a sportrokonságú­ra esküsznek. Rossz útra csúsztam, a vas­úti keresztelőket se igazgatók tarják. Jóskának, tudván tu­dom, raktára van vasúti sap­kákból, és önhatalmúlag sap­kaszakértőnek is kineveztem már, de most éppen külföldön van. Ilyen egetrengetően fon­tos ügyben nem várhatom meg. Azt gondoltam, aki egyet­len szóval is többet tud szilva ­mérőügyben, nem a lekvárfő­zésre gondolva, és kicsit is be­csül, talán kisegít. Mielőtt elfe­lejteném. Az aranyszínű egyfo­rintos ezért is jár. H.D. A munkajog volt a kedvence az egyetemen Csatát nyert az ügyvéd Az Alkotmánybíróság döntése értelmében azoknak a közalkal­mazottaknak és köztisztviselőknek is jár a részarányos 13. havi bér, akiknek a tárgyévben szűnt meg a munkaviszonyuk, vagyis január 1-je előtt mentek nyugdíjba. A taláros testület többek kö­zött egy szegedi ügyvéd kezdeményezésére kezdte vizsgálni a jogszabályt. Borszéki Gábor 18 évig volt a Csongrád Megyei Rendőr-főkapi­tányság Gazdaságvédelmi Alosz­tályának munkatársa. Szolgálati ideje végén hat évig alosztályve­zetőként dolgozott, amikor az üzemorvos javaslatára úgy dön­tött, egészségügyi okokból nyug­díjba vonul. Mivel egy 2004 feb­ruárjában hatályba lépett jogsza­bály értelmében nem járt neki erre az évre a részarányos 13. ha­vi fizetés, elhatározta, hogy küz­deni fog a szerinte jogszerű jutta­tásért. Annak idején egyébként a későbbi alkotmánybíró, jelenleg az Európai Bíróság bírája, Czucz Ottó tanította az egyetemen munkajogra, és a tantárgy a ked­vence lett. Már a munkaviszonyát lezáró beszélgetésen jegyzőkönyvbe ve­tette, hogy véleménye szerint jogsértő a törvény, ezért munka­ügyi bírósághoz fordul. Az első fokon eljáró bíróság azonban el­utasította a keresetét, ezért fel­lebbezett a Csongrád Megyei Bí­rósághoz, és ebben a dokumen­tumban azt javasolta a bíróság­nak, hogy kérje ki az Alkotmány­bíróság véleményét az ügyről. A megyei bíróság ezt meg is tette, és a munkáltató sem emelt kifo­gást az alkotmányossági felül­vizsgálat ellen. Borszéki hangsúlyozza, nem személyi ellentétek álltak a dön­tése hátterében, hanem mint jogvégzett ember úgy érezte, mindent meg kell tennie az igaz­ság győzelméért. Most, hogy az Alkotmánybíró­ság számára kedvező döntést ho­zott, arra számít, hogy még az idén pénzéhez jut. Ez a kamatok­kal együtt, mintegy 130-150 ezer forint. Borszéki Gábor jelenleg részt vesz az úgynevezett nép ügyvédje programban, amely a hátrányos helyzetben lévő polgá­rok jogi képviseletét segíti. Fő profilja a polgári és munkaügyek képviselete, ami mostani alkot­mányossági csatanyerésére is te­kintettel - egyáltalán nem meg­lepő. SZ. GY. Padlófesték-színezőanyag a fűszerkeverékekben Szudáni vörös" nem lehet a paprikában // Jön a paprikaőrlés-szezon, ismét paprikabotrány lehetősége röppent föl. Lehet, hogy jön, pap­rikaőrleménybe keverve, a színezőként használt, szintetikus, rákkeltő „szudáni vörös"? A hírek szerint idén ismét kevés lesz a hazai fű­szerpaprika-termés. Egyesek attól tartanak: le­het, hogy ez most is oda vezet, hogy a gyártók külföldről behozott termékkel keverik a magyar paprikaport, és az ismét tartalmaz egészségkáro­sító anyagot. Egészen konkrétan a szudáni vörös - azaz pararot - nevű, rákkeltő hatású színező­anyag megjelenésétől félnek. E szintetikus anya­got a bőriparban alkalmazzák színezőként, s pad­lófestékként is bevált. Magyarországra bizonyos fűszerkeverékek színezőanyagaként jutott, ám a szudáni vöröst tartalmazó termékeket szuper­gyorsasággal be is tiltották. - A Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség ideiglenes jelleggel már két, Görögországból importált fűszer­keveréket is betiltott az idén, melyből laboratóriu­mi vizsgálattal kimutatták a Sudan I. és Sudan IV elnevezésű anyagot - tudtuk meg Klima Katinká­tól, a főfelügyelőség munkatársától. Ezek a termé­kek: a „Captain's fűszerkeverék hamburgerhez", il­letve a „Captain's fokhagymás bors fűszerkeverék'" Került-e Csongrád megyei üzletek polcaira szu­dáni vöröst tartalmazó termék? Nem került - tud­tuk meg Pálkuti Istvánnétól, a Csongrád Megyei Fogyasztóvédelmi Felügyelőség igazgatójától. Miu­tán a megyei felügyelőséghez az országos főfelügye­lőségtől megérkezett a betiltandó termékek fölso­rolását tartalmazó lista, az említett termékek közül egyet sem találtak a szúrópróbaszerűen végzett el­lenőrzések során. Tehát nem áll fönn az a veszély, hogy háztartásokban rákkeltő anyaggal dúsított őr­leménykeveréket tartalmaznak a spájzok. Ám nem árt az óvatosság, tudjuk a tavalyi, aflatoxinos papri­kabotrány tapasztalatai nyomán. F.CS.

Next

/
Thumbnails
Contents