Délmagyarország, 2005. szeptember (95. évfolyam, 204-229. szám)

2005-09-19 / 219. szám

HÉTFŐ, 2005. SZEPTEMBER 19. • A DÉL SPORTJA« IV Folytatás az 1. oldalról Dolgoznak az építők a Cegléd és Budapest közötti szakaszon is, amely hivatalosan egy másik vasútvonal része. Mivel európai tranzitfolyosóról van szó, az unió által létrehozott ISPA-alap­ból korszerűsítik. A Vecsés és Szolnok közötti munkálatokat a Szeged-Budapest viszonylatban utazók is láthatják. A szegedi vonatok ugyan Cegléd és Kőbá­nya között nem állnak meg, de az elsuhanó vagonokból látható: Vecsés, Üllő és Monor állomá­sok átépültek, már nem kell a AUTOPALYAN GYORSABB Az M5-ös autópálya elkészültével Szeged határától a budapesti bevezető szakasz végéig úgy 70-80 perc lesz az út személyautóval. Szeged és Bu­dapest között a vonatok Cegléd telé kerülnek, hosszabb utat kell megtenni­ük. A vasútfelújítás egyes ütemeinek elkészültével folyamatosan csökkent a két város közt a menetidő. Idén az intercityk 121 perc alatt érnek Kőbá­nya-Kispestre, 133 perc alatt a Nyugatiba. Jövő év végére a Ceglédig 15 percet le tudnak faragni, a Szolnok és Vecsés közötti felújítás nyomán pe­dig további rövidülhet az utazás időtartama. vonatoknak jelentősen lassítani áthaladáskor. Befejeződött a Ve­csés és Pilis közötti pályafelújí­tás, és átépültek a vágányok Al­bertirsa és Cegléd között is. Utóbbi szakaszon 140-nel me­hetnének a vonatok, ha lennén­nek a MÁV-nak erre alkalmas járművei. Cegléd állomás teljes átépítése is a projekt része, a fontos csomópont a közeljövő­ben megújul: aluljáró, széles pe­ronok épülnek - tájékoztatott a MAV Kommunikációs Igazgató­sága. Üröm az örömben, hogy Kis­kunfélegyháza és Szeged között a MAV csak úgynevezett emelt szintű karbantartást tervez. Ez azt jelenti, hogy visszaállítják az eredeti, ÍOO kilométeres órán­kénti sebességet, azaz kijavítják a lassabb haladásra késztető hi­bákat. M. B. I. A képkorszak tankönyve PANEK SÁNDOR Lehet valami ösztönző egy kormányzati ciklus utolsó időszakában: az Oktatási Minisztérium negyedik évének vége felé rájött, hogy korszerűtlenek a magyar iskolákban használt tankönyvek. A mi­nisztériumi állásfoglalás elsősorban azt kéri számon a tankönyvki­adóktól, hogy emészthetetlenül nagy a könyvek ismeretanyaga, el­avult pedagógiai módszereket vesznek alapiü, szövegezésük pedig meghaladja a tanulók olvasási képességeit és fogalmi szintjét. Nincs szülő, aki e bírálatot ne támasztaná alá, miközben egyik-másik tankönyvet lapozva az az érzése, hogy a könyv in­kább a tanárnak, mintsem a tanulónak készült, lobban belegon­dolva azonban az is felvetődik benne: vajon a korszerűsítés nem jár-e majd az ismeretek egyszerű felhígításával, a tankönyveknek a médiából már megismert gagyisodásával. Vajon az elavult felfris­sítésenem azzal jár-e, hogy az iskolákban népdal helyett rapütem­re fogják tanítani a diákot, netán irodalom helyett felkarolják a képregényolvasást, esetleg a különböző amerikai típusú szabadok­tatásokkal kísérleteznek, amelyek egyik következménye az lesz, hogy felmentik a tanulót a fegyelmezett, céltudatos tanulás alól? Az iskolai konzervativizmus jópár felszabadító kísérlettől óvta már meg a diákok alapműveltségét. Ugyanakkor az információra épülő új környezet megérlelte azt a helyzetet is, amelyben már lehetetlen nem igazodni a képkorszak gyermekeihez, különben az iskola eltávolodik az élettől. Az ő élményeik egyre inkább nem azonosak az írásra-olvasásra alapozódó klasszikus műveltség él­ményeivel-, a televíziós-internetes korszakban a diákok már nem könyvekből, hanem információs-szórakoztató gyorsétkezdékben szerzik be tudásukat. Mivel az iskola ütközőpontja lett a tudásra alapozott műveltség eszménye és az információs valóság közötti ellentétnek, valami újat kell kezdenie, ami a minisztérium által nem korlátozott amerikai lazaság és a poroszos iskolaszellem között van. Nem­csak a tankönyvkiadók, a tanárok problémája is, hogy mértéket tudjanak találni a képességközpontú és az ismeretgazdag tanítás között. E tekintetben éppen egy szegedi példát, a Mozaik kiadó ki­tűnő könyveit lehet kiemelni: a Mozaik tavaly elkészült ötödikes történelemkönyve például mintája lehet a korszerű munkáltató tankönyvnek, amely sokoldalúan támogatja mind az együtt dol­gozást, mind az ismeretszerzést. Karcsikát még mindig rejtegeti az apja Most is hiába kereste gyermekét este hatig maradhatnánk együtt, a megadott isztambuli címen a de csak a nagyszülőket találtuk szegedi Bogosné Papp Edina, otthon, akik ugyanazt mondták, Karcsikát ezúttal sem láthatta, mint két hete: nem tudják, hol a kisfia az apjával együtt eltűnt. gyerekem és az apja. Mint azt korábban megírtuk, a MUNKATÁRSUNKTÓL törökországi bíróság első fokon ugyanúgy az anyának ítélte a kis­- Most is, mint két hete, a nagy- fiút, mint korábban a magyar. Az szülők házához mentünk az ügy- ítéletet azonban nem lehetett véddel és a végrehajtóval. A tol- azonnal végrehajtani, mivel az mács ezúttal nem tartott velünk, apa fellebbezést nyújtott be, Edi­viszont ott volt a magyar konzul - na emiatt nem hozhatta haza a mesélte a szegedi Bogosné Ibpp gyerekét. A bíróság akkor arról is Edina, a tavaly júbus 11-én elra- döntött, hogy az anya kéthetente bolt és azóta Törökországban rej- láthatja fiát, a mostani lett volna tegetett Tüysüz Mehmed Karcsi- a második láthatás. ka édesanyja, aki pénteken ismét Bogosé Papp Edina még napokig elutazott Isztalbumba, hogy lát- Isztambulban marad. Kedden hassa a fiát. - Szombat délelőtt újabb tárgyalás vár rá, ez a bíróság tízkor kellett volna találkoznunk, is a gyermekelhelyezésről dönthet. Börtönbüntetést is kaphat a környezetszennyező Vizsgálódott a zöldkommandó Cserebökényben Dél-alföldi témák a magyar-román kormányülésre Áradás idején együtt mentenének Az árvizek, katasztrófák idején nyújtható azonnali segítségről, a gyorsforgalmi út és a vasút építéséről is tárgyaljon a román és a magyar kormány az első együttes ülésen ­kéri a DKMT. A három legfontosabb határ menti fejlesztés tervéből a Duna-Kö­rös-Maros-Tisza Euroregionális Együtt­működés készíti föl a történelmi jelen­tőségű találkozó szervezőit. Marosvári Attila, a Csongrád megyei közgyű­lés alelnöke, a DKMT magyar nemzeti koor­dinátora azt mondta, a határ menti magyar és román megyei önkormányzatok egyetér­tettek abban, hogy régóta dédelgetett terveik közül azokat érdemes most kiválasztani, amelyekhez hamar szükség lenne a két kor­mány megegyezésére. Az első téma a négyes közúti korridor, amely a dél-erdélyi autópályával van össze­függésben. A másik terv: a DKMT szeretne létrehozni egy közös bázist, amelyen a ka­tasztrófák idején használatos eszközöket ­szivattyúkat, védőfölszereléseket - tárolnák. Ezeket a holmikat szükség esetén bármelyik ország területén azonnal használni lehetne, hamarabb érkezne a segítség, mint ha kor­mányközi megállapodásra kellene várni. A harmadik ötlet a vasúthoz kötődik. Ma­rosvári kifejtette: a Szeged és Temesvár közötti vasúti összeköttetés helyreállítását - úgy, ahogy azt évek óta tervezik - nem támogatják a kormányok és az unió szakmai szervezetei sem, negyvenmilliárd forintja pedig ebben a ré­gióban erre senkinek sincs. „De ha az ajtón nem mehetünk be, bemegyünk az ablakon" ­mondta Marosvári. Az új terv egy nagy kereszt­irányú összeköttetésről szól, amelyhez csatla­koznának mellékvonalak is. A két fő hálózati elem az Arad-Szeged-Szabadka-Baja-Pécs, illetve az Arad-Szeged-Szabadka-Zombor­Eszék összeköttetés. Repülőtereket, folyami kikötőket kötne össze, biztosítaná - Szarajevó és Ploce irányában - a tengerhez való eljutást, és elővárosi vasútként is működne, 140-160 kilométeres sebességgel. Erre az elképzelésre a jelek szerint van fogadókészség az unióban is. B.A. Gumicsizmában járták a zöldkom­mandósok a cserebökényi határt szom­baton. A szemlát azért folytatták a hatóságok Gombos András államtitkár vezetésével, hogy a rendőrséggel együttműködve kiderítsék: összefüg­gésbe hozható-e a hulladékok illegális elhelyezése a Kurcában pár hete tör­tént halpusztulással. A Magyar Köztársaság zöldkommandója felirat volt olvasható azon a mikrobu­szon, amely szombaton délelőtt megállt a cserebökényi helységjelző táblánál. Ugyanez szerepelt a razzián részt vevő szakemberek mellényén is, míg a rendőr egyenruháján a bűnügyi helyszínelő titu­lus. A takarítási világnap alkalmából azért csaptak le az akció résztvevői a Kö­rös-Maros-vidéki Nemzeti Parkkal hatá­ros területre, mert augusztus végén olyan mértékben elszennyeződött a Kurca, hogy mázsaszámra pusztultak a halak. Gom­bos András, a szaktárca politikai államtit­kára vezetésével indultak úttalan utakon a hatóságok illetékes munkatársai, hogy meggyőződjenek arról, honnan kerülhe­tett a környezetre ártalmas anyag a Veker­be, onnan pedig a Kurcába. A komposztálótelepet elhagyva már el­fogyott a kiépített út is, ám a területen jól kivehetők voltak a csapások. Az autókere­kek nyomai arra utaltak, hogy nem egyet­len alkalommal járhattak azon a vidéken tehergépkocsik. Az egyik magánterüle­ten, 5-600 méterre a nemzeti parktól még a laikus is láthatta: oda bizony szippantós autó tartalmát üríthették ki. Talajmintát is vettek a szakemberek, nem csak a víz­ből vételeztek. A cserebökényi tanyavilág­ban élő családok - mint hallottuk a szem­lén - nyitott szemmel járnak, és vannak ötleteik azzal kapcsolatban, milyen autók rakták le a fekáliát azon a vidéken, ahol ­mint mondani szokás - amúgy a madár sem jár. Odébb, a nemzeti park területén, a mu­csiháti út mentén lévő Debreceni-csator­na vize ellenben még most is fekete. A te­rület jó ismerője tudni véli, hogy a közeli gyepről szarvasmarhatrágya került bele a nagy esőzések idején. Szerinte ezt a fekáli­át is bemoshatta az eső a Vekerbe. Min­denesetre az illetékes hatóságok szakem­berei a mintavételek alapján megvizsgál­ják, milyen anyagok mutathatók ki a szennyezett talajban és a vízben. Más­részt pedig azt fogják kideríteni, kik hord­ták oda a környezetre veszélyes hulladé­kot. Választ keresnek továbbá arra a kér­désre is, összefüggésbe hozható-e az ille­gális szemétlerakás a Kurcában történt tömeges halpusztulással. Az mindeneset­re bizonyosnak tűnik, hogy több szereplő­je van a természet ellen elkövetett me­rényletnek. A jogi szabályozás szerint há­rom évig terjedő börtönbüntetést is kap­hat az, aki illegális helyre rak le hulladé­kot, míg a veszélyes anyag elhelyezéséért nyolc esztendőt is megítélhetnek. Az oko­zott kárt pedig természetesen a szennyező fizeti majd meg. A Szentesi Rendőrkapitányságon fo­lyamatban van az eljárás a kurcai hal­pusztulással kapcsolatban - környezetre veszélyes hulladék jogellenes elhelyezé­se bűncselekmény elkövetésének meg­alapozott'gyanúja alapján, ismeretlen tettes ellen. BALÁZSI IRÉN HÚSZMILLIÓ A KURCÁBA Az Atikövizíg az idén több mint 2,5 millió Köb­méter vizet táplált a kettős hasznosítású Kur­cába. A tömeges halpusztulás idején ebből 860 ezer Köbméternyi utánpótlás érkezett a harmadfokú vízminőségi-kárelhárítási véde­kezés keretében a főcsatornába. Dobi László igazgató tájékoztatása szerint ez a vízmeny­nyiség több mint húszmillió forintba került. A Kurcából és a Vekerből kiszedtek a vízügyesek húsz mázsa növényzetet is. A nemzeti park közelében vizsgálódott a környezetvédelmi razzia során a kom­mandó Gombos András államtitkár vezetésével Fotó: Vidovics Ferenc Szeged és Félegyháza között 100 kilométeres sebességre építik ki a pályát Felemás vasútkorszerűsítés Melyik a gyorsabb? Az autópálya megépítése komoly kihívás jelent a vasútnak Fotó: Kamok Csaba

Next

/
Thumbnails
Contents