Délmagyarország, 2005. szeptember (95. évfolyam, 204-229. szám)

2005-09-15 / 216. szám

10 BIZALMASAN 2005. szeptember 15., csütörtök Viktória, a végzet hölgye Kerekes Viktóriát a Jóban Rosszban című tévésorozat Ekler Laurájaként ismeri az ország, láthatjuk őt estéről estére, amint titkolózik vagy éppen szenvedéllyel tör elő benne az őszinte érzelem. A szentesi drámai tagozat egykori diákja nagy kalandnak tekinti a sorozatban való szereplést, és nagyon örül, ha van ideje a barátaival való találkozásra. Viktória úgy érzi, az általa formált szerep rezgése, Laura énje emlékeztet rá, ugyanakkor tőle jelentősen eltér a színésznő a valóságban boldog édesanya. Óriási kaland és másféle színészet egy sorozat főszereplőjének lenni-véli Kerekes Viktória. Az ifjú hölgy a társulatban utolsóként írta alá a szerz'ődést, míg megért benne a döntés: vállalja a kihívást. Naponta néha tizenkét-tizenöt órát forgat egy világtól elzárt helyen, ahol a társak, a színésznő szavai szerint, olyan védett világot élveznek, mintha egy vidéki színházban játszanának. Itt mindenki szereti egymást mondja Viki hiszen ha nem így volna, a közös játék sem volna elképzelhető. Ekler Laura kívülről tekintve negatív szerep, aki felett könnyű ítélkezni, az > alakításból azonban kiderül, a harmincéves nő szellemileg és érzelmileg tehetséges ember, csupa nagybetűvel. Húszévesen még azt hitte, bármi megtörténhet vele, mostanában döbben rá, hogy már nem minden kapu áll nyitva előtte. A gyereke felnőtt, hivatása még mindig nincs, a magánélete kész zűrzavar. Viktória úgy érzi, a szerepben megformált alak habitusa, vibrálása vagy rezgése a sajátja, emlékeztet az ő énjére, de a filmbeli alak tőle eltér. Kerekes Viktória egy két és fél esztendős kisfiú boldog édesanyja, a gyermek a szüleitől az Iván nevet kapta. Viki nem árulta el, ki az apa, azt mondta, a magánéletét szeretné elefántcsonttoronyban őrizni - sértetlenül. Nagyon kevés ideje marad a családjára és a barátaira. Ezen a nyáron mindössze másfél napot mint teljesen szabad időt töltött pihenéssel, amikor Szentesre utazott, hogy találkozzon Sineger Juliannával. A drámai tagozat beszédtechnika-tanárához a diákévekből eredő szoros barátság fűzi őt. A levegővételnyi szünetekre természetesen szükség van, hiszen hetente negyven-ötven oldal szöveget tanul meg, rámennek az éjszakák, de a közös munka mindig ad olyan többletet, amiért a színésznő azt mondja: érdemes volt együtt lenni. A próbákon ugyanis a rendezők nyitottak a kreativitásra, Viki megvalósíthatja, amit elképzel. Ennek nagyon örül, A filmben érzelmeitől sodródó nő valójában boldog édesanya mint ahogy egy különös ténynek is: a férje szerepét Gazdag Tibor játssza, aki szintén a szentesi drámai tagozat hallgatója volt. Viktória úgy fogalmazott, az első próbákon azonnal egymásra hangolódtak, hiszen egy fészekalja. Arra gondol, ha egész színészi pályájáról film készülne, az egy werkfilm lenne. Benne a korábbi és eljövendő színházi szerepekkel, szép filmes jelenetekkel, a világosítók, berendezők, sminkesek jelenlétével. Mindanynyian benne vannak az ő pályájának teljességében, ők az életének főszereplői. És persze a fiúk, a család... BLAHÓ GABRIELLA MUTASD A PEDIGRÉD, MEGMONDOM, KI VAGY? Mindennapi családregényeink Szegedi generációk A mai szegedi családok legfeljebb az 1700-as évekig nyúlhatnak vissza itteni ősök után kutatva. E polgárvárosba sokfelől (a Felvidéktől kezdve Erdélyen át a Dunántúlig) érkeznek bevándorlók, többféle náció keveredik - magyaráz Zombori László történész. Úgy tűnik, a tipikus szegedi családregény a saját erejéből kiemelkedő és a város történetében-közéletében szerepet vállaló ős utódal két-három generáció után eltűnnek - vagy elköltöznek, vagy deklasszálódnak. tak arra, hogy hasonló a hasonlóval kerüljön össze, társadalmi és vagyoni szempontból. Ha ezt visszahoznánk, talán nem lenne annyi válás. Szóba jönnek az asszonyok: például Ferdinánd a neves, mert Szegednek több közéleti szereplőt is adó Müller családból választott magának feleséget. Az anyagi stabilitás erősödött Jenő dédapjának a kereskedő Pfann családdal kötött frigye eredményeként. A művészetek iránti vonzalomra is találunk példát Adél mint zongoraművész személyében. Szerény büszkeség - Rokon a fél város a házasságok, a keresztkomaságok révén. Ha számba veszem, családi kötelék fűz például a Pillich, a Hoffer családhoz, Korda János nemzetőrhöz, Vedresékhez, Schmidt Ferdinánd vaskereskedőhöz. De a sorsom, a XX. század második felében mást kínált, mint az előző évszázadban élt őseimnek - öszszegez Aigner Jenő. - így lett hitem: a szerény büszkeség. ÚJSZÁSZl ILONA A SZÍNÉSZNŐ KREATIVITÁSA BONTAKOZHAT A JÓBAN ROSSZBAN CÍMŰ SOROZATBAN A családi történeteket mindenki szereti. Talán azért is, mert ha megismerjük egy családfa ágait-bogait, magunkról is többet tudunk. Az adatolt családregények magasságokba és mélységekbe visznek. Családnevekkel vázolható egy település története, megmutatható a népességmozgás, a modemitásba torkolló széthullás. Az ősök falon függő arcképsora, a családi érdemeket elismerő címer, a fordulatot rögzítő oklevél a polgárházak nem csak a nemesi kúriák, vagy a főúri kastélyok tartozéka. Az ismert szegedi szobafestő, Aigner Jenő belvárosi lakásának falán nemesi címer, s az 1700-as évek első felében élt őse portréja függ. - Szeged követe a pozsonyi országgyűlésen, az 1848-49-es szabadságharc és forradalom idején pedig Kossuth népfelkelési kormánybiztosa Aigner Ferdinánd, aki német vezetéknevét 1846-ban Rengeyre magyarosíttatta - mutat a Móra-múzeumbeli festmény másolatára az utód, Jenő. Elmeséli, hogy a szegedi értelmiség vezető alakja, a liberális párt tagja előtt azzal tisztelgett városa, hogy a mai Béketelep egyik utcáját Rengey Ferdinándról nevezte el, Hábermann Gusztáv helytörténész pedig azzal, hogy 1040 lapos kötetet írt róla. Nemesi címer A vaskos könyv a mai Aigner előtt, a csipketerítős asztalon hever. A lakás dísze az 1656-os nemesi címer is, melyet - Jenő és az almáris szerint - a birtokai révén a Korompai előnév viselésére is jogosult Aigner András vívott ki a családnak. Az Elzász-Lotaringiából induló Aignerek Pozsonyban 1450 Pedigré Az ősbizonyítás eszközeként korábban elsősorban a nemesek körében volt fontos a családfa. Az ősbizonyítás meghatározta a hitbizományt, az öröklődés rendjéL E célokat szolgálta eredetileg például Nagy Iván 13 kötetes munkája. A családfa (vagy pedigré) felvétele és elemzése a családtörténet vagy a származástan, az úgynevezett genealógia alapja, de már a történelmi, demográfiai és genetikai kutatásoknak is része. A szülőföldhöz, a gyökerekhez való kötődést erősíti a csaladfa.emlekezet.hu internetes oldal, melynek segítségével aki akar, visszapillanthat múltjába. táján, Szegeden 1740 körül tűntek föl. Itteni beilleszkedésük alapja a Tisza-parti város legrégebbi, mert 1788-as alapítású fűszerüzlete. Megsárgult iratok - Későn, mert fiatalemberként, 1978 körül tudtam meg, kik is az őseim. Ez tartást ad, amit sikerült átörökítenem a fiamba, aki most középkori regényt ír, de a lányomba, sőt az unokáimba is. Az iskolában kialakult kisebbségi érésem akkor múlt el, mikor megtaláltam Szegeden a gyökereimet - indokolja a műltba nézés fontosságát Jenő. - Őseimnek köszönhetem, hogy talán az irántuk való tisztelet miatt - a szegediek irányomba is kifejezik, hogy szerintük az Aignerek derék emberek. A megsárgult iratokat, az újságkivágásokat mutatva Jenő cikáz a múltban. Megemlíti Ferdinánd testvérét, Imrét, aki Szeged főjegyzőjeként írta be nevét a város történetébe. Aztán e két Fiú édesapját, Józsefet, aki a polgármesAignerek: őseivel - Károllyal, Andrással, Ferdinánddal - gondolatban sokat beszélget Jenő FOTÓ: FRANK YVETTE ter-helyettességig vitte. Fölbukkan Aigner Károly alakja, aki 1920-1932 között töltötte be a főispáni tisztet, ezért szerepel gróf Klebelsberg Kunéval és másokkal együtt az egyetemalapításnak emléket állító reliefen. A család számon tartja, hogy a Széchenyi tér 3. alatti palotát Aigner Nándor húzta föl. A Széchenyi tér 16., vagyis a Stühmer-palotát és a Tisza Lajos körút 27. számú, három utcára nyíló épülettömböt pedig Jenő dédapja, Aigner József építtette. Az utód szerint a kereskedelemmel megalapozott jólét tette lehetővé a polgári foglalkozások felé fordulást, s lettek ügyvédek, orvosok, gyógyszerészek, tanítók, írók az Aignerek. - A családok, de az egész világ széthullása ellen is hat az ősök kutatásának új divatja véli Jenő. - A régiek sokat ad-