Délmagyarország, 2005. szeptember (95. évfolyam, 204-229. szám)

2005-09-15 / 216. szám

CSÜTÖRTÖK, 2005. SZEPTEMBER 15. • MEGYEI TÜKÖR7 Nem elég hatékony a fogyasztóvédelem Sok bába közt elvész a gyerek Uniós csatlakozásunk egyelőre több hátrányt jelent a fogyasztók számára, mint pozitív változást - állítják az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület vezetői. Látványos javulásra egyelőre kevés reményt látnak. A közelmúlt nagy visszhangot kiváltó botrányai jelzik, rengeteg a tennivaló még a fogyasztóvédelem területén. Szegeden például olyan kolbászt fedeztek fel az egyik élelmiszer-áruházban, amely veszélyt jelentett a fogyasztók egészségére. Nem ritkák azok az extrém esetek sem, amikor egérlábakat, vagy csótányokat találnak az ellenőrök egy-egy áruház polcain. Az Európai Unió szabályai szigorították a minőségi követelményeket. A hazai ellenőrző szervezetek azonban rendkívül széttagoltak, munkájuk nincs összehangolva - ezt pedig kihasználják a szolgáltatók. Dékány László szerint az uniós szabályozás egyelőre nem párosul a szolgáltatók elhatározásával, miszerint hosszú távon megéri maximálisan kiszolgálni a vevő igényeit, hiszen amennyiben elterjed, hogy rossz minőségű termékeket forgalmaznak, illetve nem megfelelő a kiszolgálás, a fogyasztók elpártolnak tőlük. A civil szervezet, az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület (OFE) Csongrád megyei elnöke arra a kérdésünkre, hogy mit tehetnek a kialakult helyzetben, igen borúlátóan fogalmazott. Véleménye szerint amíg a sokféle hivatalos és civil fogyasztóvédelmi szervezet munkáját nem hangolja össze egy jogszabály, előfordulnak értelmetlen akciók - és akciónélküliség is. Például az Élelmiszer-biztonsági Hivatal, az ANTSZ, illetve a fogyasztóvédelmi felügyelet helyi szerve egyszerre kezd vizsgálódni ugyanazon intézménynél, miközben más szolgáltatókat akár évekig egyetlen ellenőrző hivatal sem látogat. Az OFE országos elnöke szerint az csak az egyik probléma, hogy a sok bába között elvész a gyerek. Garai István elmondta: állami források nem állnak a rendelkezésükre, így munkatársaik jobbára társadalmi munkában végzik a panaszok kivizsgálását, de azért sem kapnak pénzt, ha elkísérik a fogyasztóvédelmi felügyelet munkatársait egy-egy razziára. Erre azért van szükség, mert a hivatalos hatóság munkatársait arcról már szinte mindenütt ismerik, ezért a civil segítőket küldik előre, ha meg akarják lepni a vizsgált céget. Az együttműködés a civilek és az ellenőrző hatóságok között olyan jó Szegeden, hogy az OFE helyi irodája június l-jétől átvette az ügyfélszolgálati munkát a Csongrád Megyei Közigazgatási Hivatal Fogyasztóvédelmi Felügyelőségétől. Pálkúti Istvánná,' a hivatal vezetője ezt azzal indokolta, hogy a megyében mindössze 9 munkatársuk van, akiknek így több idejük marad az ellenőrzésre. Arra a kérdésünkre, hogy miért maradtak el a nagy ellenőrző akcióik a szegedi élelmiszerüzletekben azután, hogy a termékek minősége látványosan romlott néhány áruházban, ugyanazt válaszolta, mint a civil egyesület vezetője: a sok ellenőrző szervezet között nincs meg a kellő összhang. O egyébként általánosságban elégedett a megyei helyzettel, hiszen a turistaszezonban 210 alkalommal ellenőriztek vendéglátó-ipari egységeket, és mindössze 5 alkalommal kellett elmarasztaló határozatot hozniuk. SZ. GY. HANYAG MUNKA • A panaszok 30 százalékát építkezések, lakásfelújítások kapcsán nyújtják be az OFE megyei szervezetéhez. A legtöbb a háztartási gépek javításával kapcsolatos reklamáció, valamint a hírközlési tarifák miatti panasz. A fogyasztók többsége a tájékoztatás elmaradását rója fel a szolgáltatóknak. Adaiak Szegeden Az uniós források felkutatásában, pályázatírásban, a sport és a kultúra területén képzeli el az együttműködést a vajdasági Ada és Szeged vezetése. A mintegy 19 ezer lelket számláló vajdasági település, Ada önkormányzati delegációját fogadta tegnap Kozma József szegedi alpolgármester. Mivel Adán nagy hagyománya van a kézilabdának, a vajdaságiak örömmel vennék, ha a Pick Szeged egy utánpótlás-iskolát működtetne a községben, és segítené a helyi ligában a csapat szereplését. Az uniós csatlakozásra váró Szerbia-Montenegró jól hasznosíthatja a magyar tapasztalatokat, így Szeged az adaiaknak uniós" források felkutatásában, pályázatírásban segíthet. További közös terv a Tisza hajózhatóvá tételének szorgalmazása, amely fellendítené a kereskedelmet és a turizmust a régióban. - A háború és az azt követő embargó után Ada visszaesett a fejlődésben. Szeged jó példa lehet számunkra a településfejlesztést illetően is - mutatott rá Zorán Dragin alpolgármester, aki hozzátette: a település idén 2 millió euróból gazdálkodik, s ennek mindössze tíz százalékát tudják fejlesztésre fordítani. NY. É. A kulturális örökség napján várják a látogatókat Múltbeli értékek között Szombaton és vasárnap látogatható lesz a csanádpalotai Kelemen László emlékpark ís Fotó: Gyenes Kálmán A kulturális örökség napján, ezen a hét végén országszerte megnyitják azokat az épületeket, amelyeket általában nem lehet látogatni. Az érdeklődő közönség megtekintheti például a kiszombori Rotundát, a kiskundorozsmai szélmalmot, és a sándorfalvi kastélyiskolát is. Csongrád megyében 5 település kapcsolódott a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal programjához. Csanádpalotán a templomnál kialakított Asztalos P. Kálmán Tájházat nyitják meg a hét végére. Az érdeklődőket Ádók István kalauzolja, a szervezett sétára - melynek útvonala a főtértől a községháza, a templom, a Dér István Altalános Iskola érintésével a tájházig vezet - előzetesen lehet jelentkezni a 30-915-70-15-ös telefonszámon. Szombaton és vasárnap látogatható a csanádpalotai Kelemen László emlékpark is. A már lezárt, régi temetőben nyugszik az első magyar színházigazgató, aki élete végén a faluban telepedett le, s két évig volt a település kántora. Sírja körül kegyeleti parkot alakítottak ki, s az 1848-as forradalom és szabadságharc, valamint az első és második világhábo- . rú halottainak emeltek emlékhelyet. A szervezett sétán az érdeklődők a főtér - római katolikus parókia - szolgabírói ház - Kelemen László emlékpark útvonalat járhatják be előzetes bejelentkezés alapján, Adók István vezetésével. A kiszombori Rotunda szombaton és vasárnap 12 és 18 óra között lesz látogatható. Az Árpád-korban épített hatkaréjos körtemplom jelentős öröksége a kornak. Az 1939-ben felfedezett mennyezeti freskókat restaurálták. Sándorfalván a kastélyiskolába várják az érdeklődőket. Az 1879-es szegedi nagy árvíz romba döntötte Algyőt, s a birtok ura, Pallavicini Sándor őrgróf úgy kívánta véglegesen rendezni a település sorsát, hogy az egész falut árvízmentes helyre akarta áttelepíteni, így építették fel Sándorfalvát, amelynek egykori kastélya szombaton 8 és 12, vasárnap 13 és 17 óra között várja a látogatókat. Az épületlátogató hét végén megnyitják a MAV Szegedi Igazgatóságának székházát is. Az épület első két szintje 1894-ben épült Pfaff Ferenc építész tervei alapján, a harmadik szintet 1943-ban építették rá oly módon, hogy a te. tőszerkezetet nem bontották le. A francia neoreneszánsz stílusú építmény szombaton 9 és KÖ KÖVÖN... MARAD! jgg Franciaországból indult 1984-ben az a kezdeményezés, amelynek során egy hétvégére megnyitják azokat a műemlékeket és középületeket amelyek többnyire zárva vannak a nagyközönség előtt A mozgalomhoz Idén Magyarország mintegy 250 települése csatlakozott a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal az ingyenes épületlátogaté hétvégét Kő kövön... marad! mottóval hirdette meg 16 óra között, vasárnap 9-től 12 óráig látogatható. Az érdeklődők megtekinthetik a Vasúttörténeti Kiálb'tás több működőképes, élethű, az eredetivel minden részletében megegyező modellmozdonyait is. Kiskundorozsmán a Faragó-féle, 1973-ban újjáépített szélmalom az alföldi gabonaőrlés és takarmánydarálás XVIII. és XIX. századi technikáját szemlélteti. Szombaton és vasárnap 10 és 17 óra között várja az érdeklődőket. Szegváron a volt megyeháza épülete, az egykori Károlyi-kastély a települést átszelő Kurca patak partján áll. Az 1723-1727 között épült barokk stílusú épület szombaton és vasárnap 10 és 18 óra között látogatható. NYEMCSOKÉVA < Semmi sem gépesíthető - vallja az aranykoszorús kárpitosmester A szegedi bútorszobrász fél évszázada Öt évtizede „öltözteti" a bútorokat Szegeden Kendi György, aranykoszorús kárpitosmester: műhelyéből valódi műremekek kerülnek ki. Munkái időigényesek, de minőségük akár negyven évig is garantált. Szakmai hírneve a családban marad: fia és lánya viszik tovább a nevet és a kárpitosszakma szeretetét. A Berlini körúti, fűrészporillatú kárpitosműhelyben egy fiatalaszszony és egy fiatalember fogad no meg szerszámok, brokát- és bársonykárpitok, félkész, renoválni szánt stílbútorok. Utolsó mohikánok A fiatalokról hamar kiderül, hogy az ötven éve a pályán lévő Kendi György gyermekei - Mária és György -, maguk is a kárpitosszakma utolsó mohikánjai. - Nincsenek ma már igazi szakmunkások, a gyerekek úgy kerülnek ki az iskolából, hogy nem értenek a szakmához vallja a mester a kárpitosképzés jelenlegi színvonaláról. Kendi mester tizenhárom évesen kezdett inaskodni, három év alatt elsajátította a szakma csínját-bínját - s az utóbbi húsz évben maga is tizenöt kárpitosmestert nevelt ki, kiérdemelve a kézműveskamara aranykoszorús minősítését. fotel, kanapé elkészítése - az asztalosmunka mellett - akár kétszáz munkaórát is igénybe vesz, s ettől válik drágává egy-egy bútor. No meg a minőségi kárpit miatt, aminek akár 12 ezer forint is lehet métere. A mester panaszkodik is a forgalomra, hiszen az emberek többsége nem tud, vagy nem akar kiadni 650 ezer forintot egy fotelért - bárha szebben néz ki, mint új korában, a múlt század húszas éveiben. - Agyenge minőségű modern bútorokat már nem újíttatják föl, hanem kidobják és újat vesznek. Ami megint csak egy évtizedig bírja - mondja a mester. A lehetetlent azonnal - Nem lenne szabad cipekednem, de nem bírom ki, hogy ne csináljam - árulja el a munkabakra bútort emelő idősebb Kendi, akit egészségi problémák miatt tiltott el a nehéz fizikai munkától orvosa. Fiára és munkáira rendkívül büszke - mint apa és mint mester. Azt vallja, a kárpitosmesterség valójában szobrászat, csak itt nem lefaragni kell a fölösleget, hanem az asztalos által kimunkált vázat kell fölöltöztetni úgy, hogy az kifinomult, szép és tartós is legyen. Erre - és az ebhez szükséges időigényes munkára - utal a falon lógó felirat is: „A lehetetlent azonnal megcsináljuk, de az azonnalra kicsit várni kell". TOMBÁCZ RÓBERT Közben az ifjabb Kendi megmutatja, mivel is kellene megtölteni az „igazi" bútorokat: afriknak hívják a pálmából készülő tömőanyagot, ami akár negyven évre is garantálja egy bútor „állóképességét". Mint egybehangzóan állítják, a szivacs legföljebb hat évig bírja a strapát, utána mindenképp széthullik. A hetedik ikszét taposó mester még harminc éve rendelt félmázsás afrikbálákat, amiből néhány a mai napig is megvan. Kétszáz órás fotel Sorra kerülnek elő a célszerszámok is: a „bunkónak" hívott masszív fakalapács és a negyvencentis, különféle alakban görbülő tűk, amivel aprólékosan kell megöltem a bútorszövetet - kétszázötven félét tartanak -, hogy ne bomoljon szét néhány év alatt. Egyetlen munkafázist sem lehet gépesíteni - ez a tartós minőség egyik fő követelménye. így persze egy-egy Fotó: Karnok Csaba Kendi György.a foteljavítás minden munkafázisát kézzel végzi