Délmagyarország, 2005. szeptember (95. évfolyam, 204-229. szám)

2005-09-14 / 215. szám

CSÜTÖRTÖK, 2005. SZEPTEMBER 15. • MEGYEI TÜKÖR­7 Háború Vásárhely legnagyobb egyesületénél-123 mázsa törpeharcsa, ügyintézés számítógéppel A horgászvita nem csak a halakról szól Patócs Sándor elnök szerint az egyesület ma is törvényesen működik Szabó Zoltán szerint jelenleg nincs gazdája az egyesületnek Fotók: Tésik Attila Háború zajlik a vásárhelyi Dobó Ferenc Horgászegyesület vezetőségében. A legnagyobb vásárhelyi civilszervezet egyik tagja, Szabó Zoltán Patócs Sán­dor elnök vezetési stílusát kifogásolta, és azt, hogy a vezetőség nem tud arról, hogyan állnak pénzügyileg. Az elnök azt mondja, ha bárkinek kifogása van a stílusa ellen, neki mondják meg, szem­től szembe. Több dolog miatt is kifogásolta az 1300-as taglétszámú, ezen a néven 1954 óta létező vásárhelyi Dobó Ferenc Horgászegyesület elnökének munkáját Szabó Zoltán, az egyesület egyik vezető­ségi tagja. Nehezményezi, hogy a leg­utóbbi közgyűlés óta nincs gazdaságve­zető, felügyelőbizottsági és fegyelmi bi­zottsági elnök, cnélkül az egyesület nem is működhetne. Nem volt átadás? Szabó Zoltán úgy tudja: az elnök a közgyűlés után a régi és az új elnökségi tagokat nem hívta össze, és így nem tisztázták a folyamatban lévő ügyeket, nem volt átadás, átvétel. így nem tár­gyalták a halászok által kifogott 123 mázsa törpeharcsa ügyét sem. Melyről a jegyzéket ő adta át az elnöknek. A vezetőségi tag szerint az elnök a veze­tőség határozata nélkül döntött több tíz régi irodai szék kicseréléséről, számító­gép-vásárlásról, s az egyesület pénzén je­lentős mennyiségű kárászt vásárolt az úgynevezett Belső-tóba, mely már nem is az egyesületé. Nem érti, miért nem in­kább a magas vízállású mártélyi holtágba telepítettek. A halak végül egy maszek kishomoki halastóba kerültek. Szabó Zoltán szerint az egyesület vezetősége nem tud a költségvetés időarányos telje­sítéséről. A sérelmek közé tartozik a ve­gyeshalfogó verseny újszerű megrendezé­se is, melyen kötelezővé tette az elnök az ebéd kifizetését, és így a korábbi 300 fo­rintos nevezési díj 1000-re emelkedett. Szabó Zoltán szerint a júliusi ülésen a ve­zetőség kényszerűen döntött a számító­gép vásárlásáról, és új pénztáros alkalma­zásáról, ugyanis az elnök kész tények elé állította a testületet. Szerinte Patócs Sán­dor addig macerálta az önálló véleményt hangoztató elnökségi tagokat, míg azok le nem mondtak, visszatartotta a halőrök jogos járulékait, utazási költségeit. Ügyelnek a szabályokra Patócs Sándor a kifogásokra reagálva elmondta: a február 19-i vezetőségvá­lasztó közgyűlésen a gazdasági vezető már a jelölésekor visszalépett, mert nem az általa várt személy lett az elnök. A választást követő napokban a felügye­lőbizottsági és a fegyelmi bizottsági el­nök is visszaadta mandátumát. Az egye­sület ennek ellenére is törvényesen dol­gozik, a következő közgyűlésen betöltik majd a megüresedett posztokat. Az el­nök hangsúlyozta: az első elnökségi és vezetőségi ülésre valóban nem hívták meg az előző vezetőség tagjait. A régiek közül ezen azok vettek csak részt, akik továbbra is a vezetőségben maradtak. Az átadás-átvétel folyamatban van. A 123 mázsa törpeharcsával kapcsolatban elmondta, az új vezetőség a közgyűlés után nem kapott olyan dokumentumo­kat, melyek a mennyiségre vonatkoz­tak. A bizonylatok hiányában csak a ha­lászok elszámolásával szembesülhet­tek. A székeket azért cseréltették ki, mert a régiek már összecsuklottak. A székcserénél a pénzügyi döntési rend minden szabályát betartotta. A számító­gép-vásárlás már régen megérett döntés volt. Az egyesület nem pénztárost vett fel, hanem olyan személyt, aki a könyve­lési és egyéb munkákat végzi a számítód géppel. Alkalmazásáról a vezetőség dön­tött, vita csak a béréről volt. Az új rend­szerrel a horgászok szempontjából egy­szerűsödik a horgászjegyek kiadása is. A szükség diktált A döntést a szükség diktálta sürgősen, de a vezetőségnek lehetősége volt nemet is mondani - állítja az elnök. A kifogá­solt nevezési díjra azért volt szükség, mert az tartalmazta az ebéd költségeit, és az volt a szervezők célja, hogy a ver­senyzők üljenek le, és beszéljék meg ta­pasztalataikat. Patócs Sándor úgy véli, ha valakinek kifogásolnivalója van a stí­lusával kapcsolatban, akkor annak az a módja, hogy személyesen mondja el ne­ki. Hogy ki miért mondott le elnökségi tagságáról, azt a mai napig sem tudja. A halőröktől pedig semmilyen juttatáso­kat nem vontak el - hangsúlyozta nincs is ilyen szándékuk. A választások előtti juttatásokat kapják ma is. Elnök­ségi döntés alapján a Belső-tóba vásárolt halakat vitték át a gyermeknapi hor­gászverseny helyszínére, kiegyenlítve ezzel a bérleti díjat. Ugyanis a halak már úton voltak, amikor kiderült, hogy a Belső-tóra nincs halászati joga az egye­sületnek. B. K. A. Erdélyből jött a grafikus Minden harmadik egyetemista él a lehetőséggel Szegeden Hitelük van a diákoknak AZ OKTATASIINTEZMÉNYEK SORRENDJE A HITELBEN RÉSZESÜLŐK SZÁMA ALAPJÁN Intézmény Hitelben részesülök száma Hallgatók száma Halig, szá­mához visz. arány 1. Pécsi Tudományegyetem 9307 33 559 28 2. SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM 8199 31 478 26 3. Eötvös Lóránt Tudományegyetem 7436 31 825 23 4. Debreceni Egyetem 6607 27 403 24 5. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem 4701 25 533 18 6. Budapesti Gazdasági Főiskola 4694 19 473 14 7. Miskolci Egyetem 4087 15 203 27 8. Szent István Egyetem 3926 15 507 25 9. Budapesti Corvinus Egyetem 3794 17 342 22 10. Nyíregyházi Főiskola 3582 12 781 28 Forrás: Diákhitel Központ Rt. DM-grafika A diákhitel jelenleg a legkedve­zőbb szabadon felhasználható fo­rinthitel-állítja a Diákhitel Köz­pont Rt. több vezetője is. Utána­jártunk, a Szegcdi Tudomány­egyetemen vajon hányan élnek ezzel a lehetőséggel, és a felvett összeget mire használják. Talál­koztunk csalódott diákkal is. A Szegedi Tudományegyetem a diákhitelben részesülő hallgatók számát tekintve második helye­zett az országban: nyolcezernél is többen veszik igénybe, vagyis nagyjából minden harmadik di­ák. A rendszer legkényesebb pontja a visszafizetés: a szegedi diákok közül 692-en mind a mai napig nem kezdték el törleszté­sét, holott befejezték tanulmá­nyaikat, vagy már abból a húsz hónapos türelmi időből is kies­tek, amit a központ az esetleges évismétlések miatt vezetett be. Ez a szám viszonylag magasnak tűnhet, de a hiteligénylők össz­létszámához viszonyítva nem az. Az SZTE-n jóval több nő igé­nyelte a diákhitelt, mint férfitár­saik. Szeptember 1-jéig havi hu­szonötezer forint volt a legna­gyobb felvehető összeg és ez bizo­nyult a legnépszerűbbnek is: majdnem hatezer diák választot­ta. A most másodéves Kozák Orso­lya is. Államilag finanszírozott képzésre jár, így a tandíj miatt nem fáj a feje. - Ez az összeg fedezi a megélhetésemet. Ugyan albérlet­ben lakom, de azt a szüleim finan­szírozzák. Nekem csak élelmiszer­re kell költenem ebből a pénzből, illetve az esetleges bulikat is ebből fedezem - mondja. A visszafizetés­re egyelőre nem gondol. A már kétdiplomás, jelenleg ál­lást kereső Újvári Ferenc is fel­vette a hitelt, de már megbánta. - Két évig vettem fel havi hu­szonegyezer forintot, hogy a má­sodik diplomámat, illetve a nyelvvizsgáimat fizetni tudjam. Emellett egy régi számítógépet vásároltam a pénzből, hogy a szakdolgozatomat otthon írhas­sam meg - mesélte. A rendszer sokáig nem volt világos számára, egy jogász ismerőse segített, hogy megértse. - Jelenleg a min­denkori minimálbér hat százalé­kát törlesztem havonta, de ez csak arra elég, hogy a kamat ka­matát fizessem. Ettől az eredeti tőketartozásom megmarad. Mindenképpen olyan munkát kellene találnom, ahol többet ke­resek, akkor előtörlesztéssel is tudnék élni. A fiú eddig ötven-, hatvanezer forintot fizetett vissza, de még több mint félmilliót kell törlesz­tenie. A visszafizetés alól sem­milyen indokkal nem lehet ki­bújni. A Hallgatói Önkormány­zatok Országos Konferenciája nem is támogatja a költségtéríté­ses képzésben részt vevők na­gyobb hiteligényét. Ekler Ger­gelyt, a HÖOK elnökét telefonon értük utol. - Nem az ellen va­gyunk, hogy a költségtérítéses hallgatók ne a legnagyobb min­denkori összeget vehessék fel, hi­szen ez minden felsőoktatási in­tézményben tanulónak alanyi jo­gon jár. Csak arra szeretnénk fel­hívni a figyelmet, hogy mindenki gondolja meg: képes lesz-e majd a törlesztésre? Nem akarjuk, hogy a stabilitás felboruljon, és a már törlesztőknek is nagyobb ka­matot kelljen fizetniük az esetle­gesen nem fizetők miatt - mond­ta Ekler. KISS GÁBOR GERGŐ MÁR HARMINC A mostani tanévtől a korábbi 15, 21, 25 ezer forint mellett 30 ezret is föl lehet venni. A törlesztést az egyetemi tanulmányok befejezése után rögtön el kell kezdeni, ami az első két évben a mindenkori mini­málbér hat százalékát jelenti, je­lenleg 3420 forintot. A visszafize­tés harmadik évétől az igénylő már a két évvel korábbi, éves bruttó jövedelméből fog törleszte­ni: havi átlagának hat százalékát. Szabó Ákos családja tizenöt éve jött át Erdélyből Magyarország­ra. Amit a Kiszomboron élő fia­talember szépnek, jónak, igaz­nak érez ezen a világon, azt - úgy érzi - közölnie kell az emberek­kel a grafikáin keresztül. Már óvodás kora óta szenvedé­lyesen rajzolt, de sokáig nem vet­te komolyan ezt a hobbit. Gim­názium után, mivel nem találta a helyét, édesanyja hívta fel a fi­gyelmét egy grafikusi képzés hir­detésére - alkalmazott grafikát és képgrafikát is tanult. Ákos tudja, hogy az előbbi az, amiből meg lehet élni, de a szíve mégis az utóbbié: teljes szabad­ságot biztosít számára. Most a Magyar Képzőművészeti Egye­tem képgrafika és tanár szakán másodéves hallgató. Két éve él Kiszomboron és itt is folytatja az alkotást. Hamarosan - két önál­ló egri és egy makói kiállítás után - végre itt is tárlata nyílik. Ákos a festészettel és a szobrászkodással is próbálkozott, nem eredmény­telenül. Négy éve a Kávéházi hangulatok címmel meghirde­tett országos pályázaton a zsűri harmadik helyezéssel jutalmazta Jó reggelt! című olajfestményé­ért, három éve pedig Balassa­gyarmaton az alkalmazott grafi­kai versenyen országos első he­lyezést ért el. A huszonhat éves fiatalember­nek már most egyéni stílusa van. Lehetőség szerint az akvarell a kedvenc alapanyaga, amely a fes­tészethez áll közel. Az anyagvá­lasztás számára nagyon fontos ­ezért dolgozik gyakran vastag művészi akvarellpapírra, és a szí­neket is maga keveri ki. A termé­szetes umbra az egyik visszatérő árnyalata - ez egy zöldcsbarna, meleg szín. A másik a francia ultramarin, egy lila felé hajló kék. A meleg színekkel általában Erdélyt ábrázolja, a tört szürke az anyaország, míg a sötét felület Románia. Erdély és Magyaror­szág ezeken a képeken mindig össze van kötve egy lágy, úszta­tott formával. Műveire nemcsak Erdély van nagy hatással, de a családja is. Most már büszkén mondja, vég­re megtalálta azt a lányt maga mellé, aki társa, múzsája és min­dene az alkotásban és az életben is. DÉKÁNY DÓRA Szabó Ákos kiszombori kiállítása pénteken nyílik Fotó: Dékánylióra

Next

/
Thumbnails
Contents