Délmagyarország, 2005. szeptember (95. évfolyam, 204-229. szám)

2005-09-13 / 214. szám

CSÜTÖRTÖK, 2005. SZEPTEMBER 15. • AKTUÁLIS« 3 A nettó átlagkereset 103 ezer 900 forint A fizetések nálunk a legalacsonyabbak Á ALKALMAZÁSBAN ÁLLÓK HAVI NETTÓ ) ÁTLAGKERESETE (FORINT) 2005.1. negyedév Csongrád Györ-Moson- Magyarmegye Sopron megye ország Fuvarozók munka nélkül: Dudás György és Gancsa György MARADNAK A KÖLTSÉGEK Nehezen élik meg az üzemanyag-árrobbanást a közlekedési társaságok is. Szeri István, a Tisza Volán Rt vezérigazgatója elmondta, a tervezett áfacsökkentés a megye legnagyobb közlekedési vállalatának sem könnyebbség, mivel visszaigényli az áfát. A költségek ugyanazok maradnak, legfeljebb 5 százalékkal kisebb összeget kell megfinanszírozni. Arra vonatkozóan nem kaptak ígéretet, hogy emelhetik-e a menetjegyek árát a helyközi forgalomban, tudomása szerint erről még csak előzetes tárgyalások folynak a Pénzügyminisztérium, valamint a közlekedési tárca között. zókat választják, akik kevesebbet mondanak. Én, ha Budapestre megyek, 50-60 ezer forintot kérek, de mindig akad, aki 30 ezerért is elvégzi a munkát. Hiába csökken az áfakulcs 25-ről 20 százalékra, nem lendít az üzleten. Dudás György - szintén egyéni vállalkozó - is csatlakozott társához, és elmondta, Fotó: Káinok Csaba hat-hét éve leszálló ágba került a szakma, a dráguló üzemanyagköltségek pedig tovább gyorsították a folyamatot. - Nem tudunk mit kezdeni a helyzettel, odaállunk a kútra és tankolunk - csatlakozott a többiekhez Iskovics István. - Hiába siránkozunk, nem tudunk arra várni, hogy olcsóbb legyen a gázolaj, hiszen dolgozni kell. A fuvarozó, aki az átalányadózást választotta, még az áfát sem igényelheti vissza. Elmondta, csak nemrég tudott venni egy kilencéves Mercedest, miután egy huszonéves ZSUK-on adott túl. FEKETE KLÁRA Mezőgazdaság 71 192 71 182 Ipar 88141 108 7*7 Építőipar 78 851 74 921 Kereskedelem, javítás 87 810 70 090 Ingatlanügyek, gazdasági szolgáltatás 33 349 92 240 Közigazgatás, védelem társadalombizt. 130 195 133 981 Oktatás 123 832 124 437 Egészségügyi és szociális ellátás f Q2 829 71274 95 035 71981 07 075 100100 141485 125 512 108 353 Folytatás az 1. oldalról A Központi Statisztikai Hivatal további adatai szerint a gazdaságilag elmaradottabb régiókban - azaz a Dél-Alföldön is - a bérek emelkedése az első negyedévben meghaladta a nemzetgazdaság átlagát. Természetesen továbbra is a Budapestet magába foglaló Közép-Magyarországon a legmagasabbak az átlagkeresetek: 2005. első negyedévében átlagosan nettó 117 900 forintot utaltak a központi régió lakóinak. A legalacsonyabb nettó fizetéseket pedig épp a Dél-Alföldön kapták a dolgozók: átlagosan 90 600 forintot. A statisztikusok által hozzáférhető adatok azt mutatják, hogy Csongrád megyében a közigazgatás, a védelem, és a társadalombiztosítás területén dolgozók kerestek legtöbbet. Leggyengébben a szálláshely-szolgáltatásban és a vendéglátásban fizetnek, és ez igaz egész Magyarországra is. Az országos adatok szerint a pénzügyi tevékenység a legjövedelmezőbb: az idei év első fél évében ebben a szakmában átlagosan nettó 193 ezer forintot kerestek Magyarországon, Csongrádban azonban mindössze 119 ezer forintot kaptak. Győr-Moson-Sopron megyében az iparban dolgozó szellemi foglalkozásúak bruttó átlagkeresete 269 ezer forint volt az első negyedévben, míg Csongrád megyében ez a szám 196 ezer forint. Az idei év első félévében egyébként 2 millió 779 ezer fő volt az alkalmazásban állók száma. Ezt a számot a KSH a legalább öt főt foglalkoztató vállalkozások, az összes költségvetési és társadalombiztosítási intézmény, valamint a kijelölt nonprofit szervezetek adataiból kapta. A januártól júniusig terjedő időszakban 1 millió 916 ezer fő dolgozott a versenyszférában és 806 ezer fő a költségvetési intézményeknél. M. B. I. POLITIKUSOK AZ ELEN Másfajta statisztika is hozzáférhető: tudni lehet egy adott foglalkozással mennyit kereshet valaki. Ebből kiderül, hogy az állati erővel vont járművek hajtói tavaly átlagosan 65 ezer 649 forintot kerestek. Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat 1992 óta minden évben közzéteszi a hazai átlagkereseteket többféle bontásban. A szolgálat szerint Magyarországon a „törvényhozó, miniszter, politikai államtitkár" foglalkozási kategóriába tartozók keresnek legtöbbet: 2004-ben bruttó 931 ezer 172 forintot A szakorvosok átlagosan 277 ezer 248 forintot a bolti pénztárosok 83 ezer 893, a szakácsok 91 ezer 835 forintot kaptak tavaly. Két megyei cég oklevelet kapott Magyar Termék Nagydíjas a Szilánk Idén tizenhárom magyar termék érdemelte ki a nagydíjat, egyikük a Szilánk Rt. szigetelőüveg-gyártó gépek termékcsaládja. A szentesi Hungerit Rt. és a szegedi iKron Kft. oklevelet kapott. A Magyar Termék Nagydíj pályázat idei felhívásra 197-en jelentkeztek, a címet 13 cég érdemelte ki - egyikük, a Szilánk szegedi -, elismerő és dicsérő oklevelet összesen 42-en vettek át, köztük két megyei pályázó. A „Kiváló Áruk Fórumának" utódjaként létrehozott és szigorú elbírálási szempontok alapján kiírt pályázat értékelésekor elhangzott, hogy az idei pályamunkák között először jelentek meg gépek, berendezések - a nagydíjas Szilánk Rt. is szigetelőüveg-gyártó berendezéséért kapta meg a magas elismerést. A szegedi Szilánk idén először indult a cím megszerzéséért: hat berendezésből álló gyártósora közepes üvegipari üzemek számára készült. A város egyik legerősebb középvállalkozása ugyanis az üvegek mellett mintegy 40-féle gépet is gyárt. A szegedi iKron Kft. az Inca-Network Menedzsment, kábeltévé hálózati rendszerével érdemelt dicsérő oklevelet, a szentesi Hungerit Rt. pedig pulykamellsonkájával emelkedett ki a nívós mezőnyből. (Az idei értékelt pályázatok érdekessége volt, hogy 44 százalékuk feldolgozott élelmiszer-ipari termékért kapott elismerést.) EK. Kiszedik a Kurcából a növényeket A szennyező fizet a halpusztulásért Az autósoknak 10-12 forintos a könnyítés Mélyrepülésben a fuvarozók Nem értenek egyet a szentesi horgászok a vizsgálatok eddigi megállapításaival, miszerint az oldott oxigén hiánya okozta a tömeges halpusztulást a Kurtában. A vízügy helyi szakaszmérnöke és a környezetvédelmi felügyelőség igazgatója is úgy véli: kerülhettek szennyező anyagok a csatornába. A rendőrség tovább nyomoz. Hígtrágya került a Vekerbe, onnan meg a Kurcába - állítja lapunknak nyilatkozva Füsti M. Lajos, a horgászegyesület elnöke. Azt is tudják, honnan engedték a csatornába a szennyezett levet, csak egyelőre nem szolgálhatnak bizonyítékokkal. Mint arról korábban beszámoltunk lapunkban, hatvanmázsányi haltetemet szedtek ki a vízből a horgászok, akik nem fogadják el a hatósági vizsgálatok előzetes megállapításait az oldott oxigén hiányáról. A civil szervezet elnöke újabb adatot is kért a napokban a debreceni állatorvos-tudományi egyetemtől, hogy a boncolás során milyen mérgek mutathatók ki a tetemekből. Egyébként a tragédia óta is naponta nyolc-tíz elpusztult hal látható még mindig a vízi A vízügyesek folyamatosan szedik ki a növényzetet Fotó: Vidovics Ferenc növényzet között a főcsatorna egy másik szakaszán. Füsti M. Lajos elmondása szerint azon a részen, ahol a tömeges pusztulás történt, már nincs élet. Az Atikövizig szakaszmérnöke cáfolta lapunknak, hogy nem gondoskodnak a vízutánpótlásról. Ötvös Mihály elmondta: két hete tart a harmadfokú vízminőség-védelmi készültség, amelynek keretében mintegy nyolcmillió forintot költenek a Veker és a Kurca rendbetételére. A szarvasi holtágból eddig 600 ezer köbméter friss vizet engedtek a Vekerbe, amelynek mintegy negyven kilométeres szakaszán megtörtént a vízcsere. A beavatkozás a Kurcán sem maradt el: a vizsgálatok szerint ott még mindig nem megfelelő a víz oxigéntartalma, ezért onnan a szennyezett vizet szivattyúval emelik át a Tiszába. A gépekkel pedig a felgyülemlett zöld növényzetet, a hínárt, nádat és egyebet szedik ki a cserebökényi részen és a Veker torkolatánál. A szakaszmérnök különben osztja a horgászok véleményét, miszerint szennyező anyagok is kerültek a főcsatornába. Tömény szennyvizet emeltek ugyanis ki a Vekerből, és olyan bűz terjengett, mint amilyen a szennyvíztisztítónál szokott lenni. Ötvös Mihály azt mondta: ki kell deríteni, hogy ki okozta a szennyezést, és ó fizeti majd meg a kárt. A horgászegyesület feljelentése alapján a szentesi rendőrség ismeretlen tettest keres. Még nem zárták le az ügyet, és a nyomozás eredményessége érdekében nem szolgálhattak információval. Mindenesetre azt próbálják kideríteni, hogy engedtek-e hígtrágyát a Vekerbe. Az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi Felügyelőség igazgatója, Kardos Sándor érdeklődésünkre azt mondta: még vizsgálják, milyen dolgok összhatása okozta a halpusztulást. Az igazgató sem tartotta kizártnak, hogy valaki valamit beleönthetett a Vekerbe. E héten szeretné lezárni az ügyet az igazgató. BALÁZSI IRÉN A statisztikai hivatal adatai a keresetekről óvatosan kezelendők. Először is azért kell vigyázni velük, mert a megye települései között nagy különbségek adódhatnak. A gyermekek után járó adókedvezményt sem számolták bele. Félrevezető lehet, hogy a számok csak az alkalmazottak keresetét mutatják, és abból is csak a szépen, szabályosan fizetett bért és egyéb pénzeket. így hiteles képet adnak ugyan a közszféráról, de már nem tartalmazzák az ott dolgozók fekete jövedelmét sem: kimarad a szülész hálapénze, az angoltanárnő magánórája. A versenyszféráról még ennél is kevesebbet tudni. Magyarországon hatalmas a gazdaság szürke zónája: tisztes apák és anyák százezrei rejtegetik az állam vám- és adószedői, ezzel együtt statisztikusai elöl a jövedelmüket, vagyonukat. Hétköznapi dolog, ha egy kisvállalkozás paphon a minimálbért fizeti alkalmazottainak, a többi „beesik " készpénzben a zsebbe, vagy álcázva jut el a munkavégzőkhöz. Nem jelennek meg a statisztikában a cégek által adott juttatások sem. Pedig a gyakorlatban egy nettó százezres fizetés plusz autó, plusz korlátlan mobilhasználat több mint kétszázezret ér. Vegyük még hozzá, hogy az igazán kis vállalkozások ebből az összegzésből kimaradnak. Igaz, ezek jövedelmezősége papíron általában mindig a lehető leggyengébb. Családok ezrei gyűjtik a számlákat, tüntetik el a cég eredményét. Az ezt pontosan tudó adóhatóságoknál van egy határ, így elsősorban az bukhat le, aki pofátlanul nyúlja le az állam pénzét. A szerényebb, de kétes költségelszámolás „még belefér", nem nagyon kutatnak utána. A kormány lassan szüli meg azokat a megoldásokat, amelyek a becsületességre hajlók számára kiutat kínálnak. A kicsik közül azok, akiket zavart a gazdasági kényszer szülte, fárasztó trükközés és megfeleltek a feltételeknek, nemrég evások lehettek. A borravalóval, az apróbb házimunkákért fizetett pénzek láthatóvá tételével azonban hiába próbálkoztak a „törvényhozók, miniszterek, politikai államtitkárok". Akiket szokás nagyon utálni, mert 931 ezer 172 forintot keresnek átlagosan. Csakhogy mióta a politikusok vagyongyarapodását állandóan vizsgálgatják, tudjuk, nem minisiterelnökként, miniszterként, államtitkárként, hanem a versenyszférában lehet kaszálni. A politika és a gazdaság közötti szürke zónában kamatoznak igazán a kapcsolatok. Október l-jétől öt százalékkal csökkenne a motorbenzin és a gázolaj áfakulcsa, így egy liter üzemanyagért 10-12 forinttal fizetnének kevesebbet az autósok. A fuvarozókon azonban, akik visszaigényelhetik az áfát, ez az intézkedés nem segít. Az országgyűlés elé tegnap benyújtott pénzügyminisztériumi előterjesztés - amelyet jövő hétfőn fogadhat el a parlament - az üzemanyag normál áfakulcsának mértékét 20 százalékban rögzítené. A kabinet a kormányfő kezdeményezésére soron kívüli ülést tartott tegnap, hogy még 13 óráig benyújthassa a parlamentnek az áfatörvény módosítását kezdeményező javaslatát. Az előterjesztés szerint a törvénymódosítás október 1 -jén lépne hatályba. Az autósok 10-12 forinttal olcsóbban vehetnék majd meg a benzin literjét, ami 50 literes tank esetében 500-600 forintos spórolás a jelenlegi árakhoz képest. Kíváncsiak voltunk, hogyan élik meg ezeket a drámai napokat azok a vállalkozók, akik, mivel visszaigényelhetik az áfát, a jövőben sem jutnak ötről a hatra. A Szent István téren, a költöztetők, fuvarozók törzshelyén elkeseredett embereket találtunk. - A bolt rosszabbul megy, sőt abszolút nem megy, ilyen nehéz még sosem volt - mondta a teherautójában pihenő Gancsa György. - A benzinnek is van köze ehhez, de alapvetően az a baj, hogy sokan vagyunk a piacon, sok a fehér rendszámú feketéző - tette hozzá a 22 éve ebből a szakmából élő szegedi vállalkozó. - Mivel minden megrendelő sokallja az árakat, az emberek azokat a fuvaroiSzürke milliárdok MOLNÁR B. IMRE