Délmagyarország, 2005. szeptember (95. évfolyam, 204-229. szám)

2005-09-09 / 211. szám

CSÜTÖRTÖK, 2005. SZEPTEMBER 8. «MEGYEI TÜKÖR" 13 Az ötvenkettedik Sietek bejelenteni, az utcai telefonokról beszélünk most. Odakint leütnek egy karót, és arra akasztják, mi azonban gazdagabbak vagyunk, nálunk fülke dukál. És azt is hozzáteszem azonnal, leszálló ágba jutott mostanáig szinte valamennyi. Azelőtt- Amikor még kétforintos volt a tantusz, naponta siránkozott a rádió, hogy itt is föltörték a perselyüket, meg ott is. Ennek is lett ellenrakétája, bevezették a kártyás változatot. Veszteséggel járhatott volna, hogy ma megveszem ennyiért a kártyát, és használom akkor is, amikor már majdnem duplájába kerül a szavak és sirámok továbbítása, de erre is volt ellenrakéta: lejárt a szavatossága. És mi legyen azokkal, akiknek kártyájuk nincsen, viszont mentőt akarnak hívni ? Kakas-tik alapon ikerfülkéket raktak le sorban. Egyik felük pénzes, a másik meg kártyás. A tény azonban tény, a mobiltelefon egy csapásra megváltoztatta a piaci helyzetet. Azelőtt? Este hat után • Olyan hosszú sor állt egy-egy fülke előtt, főleg üdülőhelyeken, helyet foglalni előre küldtük mi is gyerekeinket. Akkor idéződik föl bennem mindez, amikor megállok a kanyarban. Kentaurnak neveztem el régen azt a darus kocsit, amivel még Horváth Imre hozta kertünkbe a betontalpfákat. Kötegekben emelte föl, és saját platójára rakta, hozzánk érve pedig a fordítottja történt. Ilyen csodamasina állt a kanyarban, ahol tudvalévően nem lenne szabad zavarnia a kilátást és a belátást, de ennek itt van most dolga, itt kell lennie. Betontalpával összenőve billenti ki helyéből az ikerfülkét, eligazítja a talajt, és ráemeli a hozományát, az egyes fülkét. Szeretem én a munkát, órákig el tudnám nézni, a kanyar védett végéből figyelem a műveletet. Két bukósisakos ember mozdulatpontos együttműködése a siker titka. Megdermedek ugyan, amikor azt látom, az egyik a lebegő új alatt tulajdon tenyerével simítja el a talajt. Csak rá ne csússzon az egész! Akkor is ezt teszem, merő szimpátiából, amikor nekitámasztja kisded létráját az üvegnek, hogy a kötelékétől megszabadítsa. Istenem, ha betöri! A tapasztalat beszél minden mozdulatából, nem töri be. A helycsere jegyében már az ikerfülke is fönn van a kocsin, megkérdezem: -Elromlott1 -Nem hiszem. -Hát akkor7 - Lejárt róla az amortizáció. Tudós fülkeszerelő az, aki ilyen finom szavakkal beszél. Firtatom: mi lesz vele? Nem tudja. Neki csak az a dolga, hogy elvigye, és helyébe hozza a másikat. Beviszi a telepre, és fölveszi az újat. Ez már az ötvenkettedik. És pénzes. - Itt a mobilmánia, kell ez még? - Eöltétlenül. Azt is érheti baj, akinek nincsen mobilja. Telefonnak lenni muszáj. Ebben maradtunk. H.I). Éttermi szakácsokat és háziasszonyokat faggattunk Ki mit főzne a menzapénzből? Ebéd a szegedi Vedres utcai bölcsődében Fotó: Miskolczi Róbert Arra kértünk szakácsokat és háziasszonyokat, hogy főzzenek a gyermekek menzapénzéből valami finomat és egészségeset. A raguleves többször is előfordult, de grillezett sajt és afrikai harcsafiié is belefért a költségvetésbe. Halat szinte minden menü, szőlőt kettő tartalmazott a hatból. Bár manapság az iskolai menzaétel is korszerű és változatos,, mi tegnap mégis éttermi szakácsok és háziasszonyok lábasaiba néztünk bele, hogy megtudjuk: ők mit készítenének az egy gyerekre jutó fejkvótából. A kikötések a következők voltak: legyen tápláló, lehetőleg legyen különleges az étel, és ne kerüljön többe fejenként 3-400 forintnál. - Évszaktól függ, hogy ennyi pénzből milyen tápláló ételt lehet főzni. Most szezonja van a zöldségeknek, ezért friss salátát használhatunk köretként mondta Tímár János szakács. O az általunk szabott feltételek között pulykából készült ételeket alkotna: tokányt vagy tárkonyos pulykaragu levest. Ha más szárnyasra vágynánk, csirkepaprikást is főzne nekünk, de az egészség jegyében olívaolajat öntene alá. Otthon is mindent olívával készít, bár családtagjainak ezt nem mindig vallja be mondta. Tímár János natúr húsokat ajánlott még - sertésből -, mivel ezek nem koleszterindúA VAL001 MENÜ A Suli-Kost Kft. naponta 25-27 ezer adag ételt készít a szegedi óvodásoknak és iskolásoknak. A menü ára fejenként 220 forintba kerül. A költségekbe az önkormányzat is beszáll. A középiskolások tegnapi menüje daragaluska leves, sertéspörkölt, tökfőzelék, Túró Rudi és kenyér volt. sak. De a pácolt busát és a tengeri halat is megemlítette. Megkértük, gondoljon a vegetáriánusokra is, számukra olívaolajba mártott grillezett sajtot ajánlott. Halat - rántva, orly módra Török Pálné is készítene képzeletbeli menzásainknak, ha pedig valaki inkább szárazföldi állat húsára vágyik, gulyást vagy tárkonyos raguleves kanalazhatna. Abban az étteremben, ahol ő dolgozik, többe kerül a menü 400 forintnál, így ő egytál ételeket alkotna az általunk meghatározott költségvetésből. Unokáinak otthon többnyire barátfülét, palacsintát és túrógombócot készít. A pulykaraguleves Szél János, az egyik szegedi, belvárosi étterem szakácsának menükártyáján is szerepelt. Ezenkívül tejszínes vagy tejfölös krémleveseket ajánlott, burgonyából, karfiolból, brokkoliból. Az ő titka: a sűrítéshez liszt helyett kukoricakeményítőt használ. Főételként zöldséges sajtos lasagnát vagy szója brassóit kaptunk az elképzelt menzán. Bár nem szakács, két gyermekére és férjére rendszeresen főz Kiss Gabriella. Az asszony élelmiszerboltban dolgozik, ezért árakból is naprakész. Rövid gondolkodás után már mondja is a különleges-egészséges-olcsó menüt: brokkolikrémleves paradicsomos pirított kenyérkockákkal, olajban sült tengeri halfilé joghurtmártással, sós vízben főtt burgonyával. Háziasszonyunk a desszertre is gondolt, grízpudingot kapnánk tőle szőlő vagy egres mártással. A Marcali családnál is ehetnénk halat és szőlőt, a menü náluk szőlős fokhagymaleves, afrikai harcsafiié spárgával, gombával, tejszínnel nyakon öntve és banános vaníliás palacsinta. Mivel szőlős fokhagymalevesről még nem hallottunk, Marcali Évától receptet is kértünk, íme: három deciliter vízben megfőzünk két gerezd fokhagymát, egy kisebb répát, ételízesítővel ízesítjük. Tálaláskor beletesszük a szőlőszemeket. G. ZS. KIVÁLÓSÁG „Kiválóság" kategóriában elismerő oklevélben részesült a közoktatás minőségfejlesztése terén nyújtott kiemelkedő teljesítményéért a szegedi Móra szakközépiskola - mutatja a szeptember 6-án az oktatási minisztertől átvett dokumentumot Miskolczi János igazgatóhelyettes. A Közoktatás Minőségéért Díj elnyerése is igazolja, hogy európai színvonalú a képzés a Kálvária sugárúti épületkomplexumban. ják a szakképzést: például a hűtő- és klímatechnika, a szárazépítészet területén oktatnak új és keresett szakmákat - magyarázza Zatykó István. A gyakorlati oktatás vezetője szerint az itteni alapokkal a termelésbe kerülő diák ötletes, de minimális szervezői ismeretekkel is felvértezett szakmunkás, technikus. Az elmélet és a gyakorlat 30-70 százalékos aránya is mutatja a képzés súlypontját. A tanműhelyekben, az iskolai laborokban a legújabb anyagok és technológiák felvonultatására törekszik az iskola. Ezt anyagilag is támogatja az a közel 200 cég, amellyel kapcsolatban áll az intézmény. A szakma krémje gyakran megfordul Szegeden: a Mórában eddig hét alkalommal 17 szakmában rendeztek versenyt. Az elmúlt három évben 102 millió forint pályázati pénz erősítette a szakképzés színvonalát. Az itteni diákok közül 1998 óta több iskolai csoport eljutott külföldre is. Közülük az egyik a németországi testvériskolában töltött néhány hét tapasztalatát összegezve azt mondta: „Ott talán aranyból van még a kilincs is, mi mégis többet tudunk a szakmában". ÚJSZÁSZI ILONA Kevés a bádogos, az ács-állványozó - újdonság a klímaszerelés, a szárazépítészet A szakképző Móra-iskola díja és baja Kevés fiatal választja a bádogos szakmát Fotó: Karnok Csaba Áttörést ígér a szakképzés átalakításában az oktatási miniszter. Ez azért is indokolt, mert Magyarországon közel 100 ezer munkaerő hiányzik a gazdaságból. A megújulásra, az innovációra példát szolgáltat a szegedi Móra szakközépiskola, amely a hiányszakmák képzésére ugyanúgy kész, mint új programok indítására, a pályázásra. Viszonylag kevés szakmunkást igényel Csongrád megye gazdasága. Az augusztus végén üres 2100 álláshely közül 480 ipari és építőipari végzettséget igénylő elfoglaltságot tart számon a munkaügyi központ. Például Szegeden a 33 ács-állványozó álláshely közül 11 éppen munkanélküli szakmunkás válogathat. Az országban jelenleg 100 ezer, 2012-re 300 ezer munkaerő hiányzik a gazdaságból. A szakképzésben szükséges változások nagyságrendjét érzékelteti, hogy a szaktárca a jelenleg 800 szakmát tartalmazó országos képzési jegyzék (OKJ) felezésére készül. Az alapszakmák kiszélesítése, a rokonszakmák összevonása üdvözítő lehet - véli Vilonya Sándor, a szegedi szakképzés országos hírű zászlóshajója, a Móra Ferenc Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium szakmai igazgatóhelyettese. Idén nem jelentkeztek elegen például bádogosnak, kovácsnak, ács-állványozónak a szegedi intézménybe. A pedagógiai programban 50 szakma elsajátításának biztosítása szerepel, de csak 15 képzését indíthatták el. Az ok: az érdeklődés hiánya, ami a szakmáról szerezhető információ elégtelensége miatt is kialakulhatott. A fiatalok között azok a szakmák a népszerűek, amelyek itthoni elhelyezkedéssel kecsegtetnek, a megélhetésért még a Dunántúlra se utaznak szívesen a szakmunkások. A munkaerő-piaci igényekhez igazít-