Délmagyarország, 2005. szeptember (95. évfolyam, 204-229. szám)

2005-09-08 / 210. szám

10 BIZALMASAN 2005. szeptember 8., csütörtök Zafíros szeptember Az ékszerdivat (is) szüntelenül új meg újabb irányzatokat dob fel, s aki trendi akar lenni követi. Most éppen a „kőkorszakot", aminek sztárja nem a drágakő, hanem az „erős kavics". Egyes legendák szerint a drágakövek isteni eredetűek, az égből származó csillagdarabokhoz pedig természetesen tartoznak titokzatos erők. S aki a különleges köveket birtokolja, maga is erőterébe vonódik ezen mágiáknak - például gazdag lesz és hatalma támad. Ám a (méreg)drága kő lehet a csillagjegy szerint ellenjavallt, s akkor szegénnyé, boldogtalanná tehet. Az ékszerdivat nem mindig tulajdonított jelentőséget a drágakövek és a zodiákus jegyek passzolásának, mostanában azonban, felerősödvén megint az asztrológia befolyása, ismét több figyelem fordul a csodálatos ásványok csillogása, pénzbeli értéke mellett a kő „szerencsefaktoraira" is. Az ékszertrendihez alkalmazkodó vőlegény például most a Szűz jegyében boídogságzálognak korallos gyűrűt választ. A divatot követő nők pedig ékítőik vásárlásakor nemcsak arra figyelnek manapság, hogy a bross, a gyűrű az 1910-1920-as évek art-deco stílusát idézze, de arra is, hogy milyen kő van benne. Mert annak, aki hisz a kövarázsban akár a Swarovski-kristálynál is értékesebb lehet ékszerében a számára vonzó, neki jó, boldogító érzést adó kő, a csillagjegyéhez kötődő, őt pozitív energiákkal feltöltő ásvány. Az uralkodó típusú Oroszlán nők ékszereiben például az arany mellett a rubin, a jáspis dominálnak, meg a sárga kövek. A kamaszlányok körében trendi ezüstös ékszerek a Rák jegyűeknek jönnek be leginkább - akinek nem futja smaragdra, az bátran válogathat a fehér kövek között, de vehet mészköveset is. Akik pedig megengedhetik maguknak, hogy havonta más-más ékszert hordjanak, azok alkalmazkodnak az asztrológusok tapasztalataihoz is a választásnál: tudják például, hogy a szeptember köve a zafír. Az őszelón ez a kék kő nemcsak szépsége miatt kívánatos, de derűt, nyugalmat is ad. SZABÓ MAGDOLNA NEM VÉLETLEN, HOGY NEM FÉLNEK AZ EGÉRTŐL A vadászhölgyek is pontosan céloznak Mezei egér. Csak ennyit mondott mosolyogva a Diana Vadászhölgyklub alelnöke, amikor a székétől tíz centire lévő üregből a beszélgetés közben előbújt egy apró szürke állat. A klubnak - ahogy azt a makói vadásznapon, a mezőn fölállított standon megtudtuk - országszerte kétezer tagja van, de a létszám folyamatosan gyarapszik. Ez pedig nem azt jelenti, hogy ebben a világban a nők is eldurvulnak, inkább azt: egyre többen fedezik fel közülük, milyen pihentető az a csönd és nyugalom, ami az erdőbe, mezőre érve azonnal körülveszi az embert. Bán Beatrix ötéves kora óta járja az erdőt édesapja oldalán, ismeri a vidékünkön előforduló állatok szokásait, viselkedését, élőhelyét, és már nem is tudna élni vadászat nélkül. Számára ez az életforma a természetes, és az elmúlt huszonöt év alatt megtanult szabatos és kimerítő választ adni arra a kérdésre, amit nyilván sokszor föltesznek neki: mit keres a vadászpuska egy nő kezében? Beatrix, a Diana Vadászhölgyklub Csongrád megyei szervezetének elnöke, közgazdász, és nincs sok szabadideje. De, mint mondja, a hétvégeken többnyire jut ideje a természetre, mert semmihez sem hasonlítható érzés az, amikor szinte rászakad az emberre a nagy csönd és a nyugalom. Aki ezt a hivatást, sportot választja, az nyilván tisztában van azzal, mit jelent kioltani egy állat életét. Ezt föl kell tudni dolgozni. Dr. Bozó Jdnosné vadgazdálkodási szakmérnök szerint az erdőt járó puskás emberről nagyon sok tévhit él a kívülállók körében. Pedig a vadász nem az az ember, aki válogatás nélkül minden állatot halomra öl, hanem például az, aki jól ismeri az etetőhöz érkező vadakat, számon tartja őket, követi Bán Beatrix és Bozó Jánosné a makói vadásznapon, a Diana standjánál FOTÓ: GYENES KÁLMÁN fejlődésüket, s beavatkozik, ha kell. A beteg jószágok kilövése nagyon fontos feladata, így vigyáz az állomány egészségére. Télen takarmányt visz az etetőkhöz a legmélyebb hóban is; gazdálkodik a természet értékeivel. Ezt a gazdálkodást tanítja Bozó Jánosné is, aki - amellett, hogy a vadászhölgyek klubjának alelnöke - a csongrádi Jókai utcán működő Diana Vadász Felnőttképző és Szakképző Iskola és Kollégium igazgatója. Az intézmény alapítványi fönntartású, ...mert semmihez sem hasonlítható érzés az, amikor szinte rászakad az emberre a nagy csönd és a nyugalom. de az állam is támogatja. Hivatásos vadászokat képeznek, az igazgatónő is szakmai tárgyakat tanít a felnőtteknek. Akik között szép számmal ülnek hölgyek. A klubban kétezren vannak, és ez a szám folyamatosan növekszik, ami azt jelzi, a nők megtalálják a helyüket a vadászközösségben. - Gondoskodnak a többiekről, főznek, és természetesen vadásznak: bizony az is tévhit, hogy roszszabbul lőnének, mint a férfiak, igenis pontosan céloznak - mondja az alelnök. - Ezenkívül vigyáznak a környezetre, és ha kell, fölhívják a férfiak figyelmét arra, nem szabad szemetelni. Erre szerencsére egyre ritkábban van szükség. Amikor a csongrádi iskola az uniós csatlakozás után egy természetvédelemhez kötődő képzést indított, nagyon sok hivatásos vadász is jelentkezett. Ők mind tisztában vannak azzal, európai öszszehasonlításban is milyen nagy értéket képvisel a magyar környezet, és egyáltalán nem tartják rangon alulinak, hogy ismét beüljenek az iskolapadba. BAKOS ANDRÁS MIÓTA DIVAT A FEHÉRNEMŰ? A fűzőtől a csipkés harisnyatartóig Milyen ízeket hozott az EU? térdnél csipkefodorral végződő alsónemű volt kedvelt. 1970-ben a nők ruhatárában is megjelent a pamut atlétatrikó. A melltartódivatot az alul merevített vagy a varrás nélküli rugalmas anyagból készült, úgynevezett minimál melltartó uralta. Újdonságnak számított a csipkés harisnyatartó és a színes harisnya. A nyolcvanas évek elején megjelent a tanga, ez az apró fehérnemű, ami napjainkban is a hölgyek kedvence. Feltűnt a body, amely kényelmes, alul gombolható fazonjával gyorsan meghódította a gyengébb nemet. Az üzleteket elárasztották a lycra anyagból készült fehérneműk. A kilencvenes években a beépített párnácskáival létrehozták a legújabb, úgynevezett push up típusú melltartót, amely formás, dús idomokat varázsolt viselője számára. Az azóta is nagy népszerűségnek örvendő fehérnemű számtalan újítás mellett ezernyi változatban, stílusban és anyagból készülve napjainkban is szilárd darabja a fehérnemű üzleteknek s természetesen a hölgyek ruhatárának. MALLER EMESE Óriási ételválasztékot, valamint sok félkész és készterméket hozott az európai uniós csatlakozás Magyarország konyhájára - Frank Júlia gasztronómiai szakíró az „EU: belül tágasabb" című rendezvényen. MTI Frank Júlia a magyar konyha uniós csatlakozás óta bekövetkezett változásairól beszélt. Szerinte az jó dolog, hogy sok olyan alapanyag található a boltok polcain, amelyekről 15 évvel ezelőtt még csak álmodni sem mertek a magyar háziasszonyok, ugyanakkor azonban tért hódított az amerikai főzési technika, amely szerint a mikróban pár perc alatt elkészül az előre csomagolt étel - márpedig ez egyáltalán nem jó, mert egészségtelen. Frank Júlia arról igyekezett meggyőzni hallgatóit, hogy próbáljanak minél tudatosabban vásárolni, vegyék fel - akiknek szükséges - a bevásárló szemüveget és nézzék meg alaposan, hogy mit is tartalmaznak az élelmiszerek. A magyar konyha - mondta - egy íratlan értékelés szerint a harmadik legjobb a világon. Az első a francia, mert sokféle nyersanyagot, fűszert használ az ételek készítéséhez. Második a kínai, amelyhez a magyar nagyon hasonlít, mert mindkettő erős fűszereket alkalmaz. A különbség csak az, hogy a hazai konyha a kínaihoz képest zsíros, magas kalóriatartalmú és nagyon sós. Frank Júlia, aki több mint félszáz szakácskönyvet írt és adott ki, elmondta: az emFrank Júlia FOTÓ: MTI berekben tudatosítani kell, hogy kövérséget, betegséget okoznak a tartósító szereket, színezékeket tartalmazó élelmiszerek. Sokkal egyszerűbb megszabadulni a fölösleges kilóktól, ha olyan ételeket készítenek, amelyek nem tartalmaznak zsiradékot. Ő például a paprikás csirkét is zsír, olaj és víz(!) hozzáadása nélkül főzi - árulta el. A titok annyi, hogy vastag aljú edényt használ a főzéshez, amelyben nem égnek le az ételek. A húst beleteszi a forró lábosba, hagymát, paprikát, paradicsomot, pici sót ad hozzá, ráteszi a fedőt és így párolja az ételt, amely magából annyi vizet enged, amely éppen elég az ízletes paprikás csirkéhez. A fehérnemű mindig is fontos szerepet töltött be a gyengébb nem életében. Az idők folyamán, az aktuális divatnak megfelelve, s nem utolsósorban az egyes korok nőideáljához igazodva azonban jelentős változáson ment keresztül. Voltak korok, amikor a hölgyek kényesen ügyeltek arra, hogy még véletlenül se villanjon elő a ruhájuk alól, míg máskor e csábító darabok szem elé kerülése volt a cél. A fehérneműk anyaga, stílusa no és szerepe az évek során jelentősen változott. A negyvenes éveket megelőzően többrétegű, hímzésekkel díszített len vagy pamutvászon fehérneműket viseltek a hölgyek. A fűző és a füzővédő kombinációjából létrehozták a melltartót. Népszerű volt a kombi dressz, ami az alsóingből és alsónadrágból öszszenőtt ingnadrág funkcióját látta el. Az ingszoknya az alsóingből és az alsószoknyából jött létre, amely rövidített változataként viselték a kombinét. A negyvenes évek újdonsága az Egyesült Államokból érkező nejlonharisnya volt, amely rövid időn belül a hölgyek kedvelt ruhadarabjává vált. Hódító útjára indult a csípőszorítós alsónadrág, s divatba jöttek a házilag kötött vagy horgolt alsóneműk is. A betétekkel kiegészült melltartó ekkor a keblek kiemelését szolgálta. Az 1950-es években a drótmerevítővel alátámasztott, kúpos kosarú változat élte virágkorát. Tíz évvel később a kor vékony nőideálja miatt háttérbe került a melltartó. A fehérneműk egyre több színben kerültek piacra. Divatba jött a vadító fekete, ugyanakkor eltűnt a harisnyatartó, de megjelent a harisnyanadrág. Télen a hosszú szárú,