Délmagyarország, 2005. augusztus (95. évfolyam, 178-203. szám)

2005-08-04 / 181. szám

• KAPCSOLATOK« CSÜTÖRTÖK, 2005. AUGUSZTUS 4. AZ ÜGYVÉD VÁLASZOL ./^j Dr. Juhász György Tibor A közlekedésibaleset-okozás és következményei Tisztelt Ügyvéd Úr! Kisebb közlekedési balestet okoztam. Egy egyenrangú útkereszteződésben nem adtam meg az elsőbbséget a jobbról érkezőnek. Szerencsére komolyabb sérülés nem történt. A rendőrök előtt elismertem felelősségemet. Alkoholt nem fogyasztottam, a szonda sem mutatott semmit, ennek ellenére még vért is vettek tőlem. A rendőrségen gyanúsítottként kihallgattak, jelenleg folyik ellenem a nyomozás. Félek, hogy az úgy elhúzódása miatt a végén nagyon magasak lesznek a költségek. Az autómat így is saját pénzből kell megjavíttatnom. Kérdésem: van-e lehetőség arra, hogy egyszerűsített eljárással bírálják el az ügyemet? Tisztelt Olvasó! Elsődleges kérdés, hogy mivel gyanúsítják önt. Önmagában egy közúti baleset okozása még nem bűncselekmény, csak akkor, ha ön ittas volt, vagy netán más „szer" hatása alatt állt, ez esetben cselekménye: járművezetés ittas vagy bódult állapotban, illetve ha valakinek legalább súlyos testi sértést okozott, ez esetben a közúti baleset okozása nevű bűncselekményt valósította meg. Azt írja: „komolyabb sérülés nem történt." Büntetőjogilag súlyos testi sértésnek a 8 napon túl gyógyuló sérülések minősülnek. Ezeket a körülményeket a hatóságnak tisztáznia kell. Mindkét kérdésben orvos szakértői vélemény dönt majd. Azt megjegyzem, hogy nem szoktak minden esetben, rutinszerűen vért venni, ha a szonda negatív eredményt mutat. A büntetőeljárás több egyszerűsített eljárást is ismer. Ezek a bíróság elé állítás, lemondás a tárgyalásról, a tárgyalás mellőzése. Bíróság elé állításra csak a bűncselekmény elkövetésétől számított tizenöt napon belül lenne lehetőség. Ez alatt az idő alatt vélhetően nem készülnek el a szakértői vélemények, így nem tudják megállapítani a sérülés mértékét, és az ittasság kérdése sem tisztátható. Ezért ez a jogintézmény valószínűleg nem jöhet szóba. Mivel ön beismerő vallomást tett, így lehetősége lesz arra, hogy lemondjon a tárgyaláshoz való jogáról, és a nyomozás befejeztével - ha az ügyész is egyetért önnel akkor a híróság tárgyaláson kívül bírálja el ügyét. Ebben az esetben a bűnösség megállapítása, a váddal egyező tényállás, valamint a vádirati minősítéssel egyező minősítés miatt nincs lehetőség fellebbezésre, hiszen a tárgyalásról lemondás feltétele a bűnösségre is kiterjedő beismerő vallomás. A bíróság az ön kezdeményezése nélkül, ügyészi indítványra is dönthet úgy, hogy tárgyalás mellőzésével hoz végzést. Ha az abban foglaltakkal, a kiszabott büntetéssel nem ért egyet, akkor a kézhezvételtől számított 8 napon belül tárgyalás tartását kérheti. Levelében leginkább a költségek miatt aggódik. Az elvégzendő szakértői vizsgálatok díja bűnügyi költségnek minősül. Önt csak az azzal kapcsolatban felmerült bűnügyi költség viselésére lehet kötelezni, amelyre a bűnösségét vagy a felelősségét megállapítják. Ha tehát a vérvizsgálat is negatív lesz, akkor annak díja nem önt terheli. A rendőrség, az ügyészség és a bíróság eljárásáért külön nem kell fizetni. Az eljárás elhúzódása ilyen módon nem eredményez többletkiadást. Mindezek mellett én is úgy vélem, hogy az ön érdekében is áll az ügy mielőbbi lezárása. Tárgyalás mellőzésével a bíróság rendszerint enyhébb büntetést szab ki, mint egy tárgyalássorozat végén. Ha beigazolódik, hogy nem fogyasztott alkoholt, és a sérülés is nyolc napon belül gyógyul, akkor egy szabálysértési bírsággal megúszhatja, ami persze lehet akár több tízezer forint és néhány hónapos járművezetéstói eltiltás. Utazás Szeged és Pécs között A távolsági buszokon biztosítani kellene az ülőhelyeket Fotó: Cyenes Kálmán Nagyon kellemetlen élményben volt részem, és úgy érzem, ez több ember számára fontos, ezért az újságban kellene írni róla. Vasárnap busszal utaztam haza Bajáról Sze* gedre, és nem volt hely, ezért a padlón kellett ülnöm. Tudni kell ehhez, hogy a lábamat műtötték, és ezért nem nagyon bírom az állást. Befizettem a menetdíjat, és arra számítottam, hogy kényelmesen, pihenten érkezem haza. Rövid időn belül két busz is ment Szegedre, de mindkettő álló utasokat is vitt. Ez nem tűnhet senkinek sem olyan borzasztónak, de képzeljék el azt a helyzetet, amikor az ember már kénytelen a padlón kuporogni, és zsibbadó lábbal várni, hogy végre beérkezzen Szegedre. A Baja és Szeged közötti távolság mindössze 100 kilométer, de a busz két és fél óra alatt tette meg! Kérdem én: miért kell összekeverni az egyik faluból a másikba utazókat azokkal, akik száz-kétszáz kilométert mennek? Miért kell, hogy a nagy kosár barackkal pár percet utazók ott nyomorogjanak a külföldi turisták között, akik Pécsről szeretnének gyorsan Szegedre jutni? Ha ennyi az utas, miért nem lehet egy gyorsjáratot indítani azoknak, akik csak a nagyobb városok között járnak? Miért nem lehet mindenkivel lefoglaltatni a helyet, mint némelyik vonaton? Szeged és Pécs között csak kellene egy olyan expressz, mint a vonaton Szeged és Budapest között! Tisztelt Volán-vezetőség! Önök állami vállalat, és én tudom, hogy ma már se a vasút, se a Volán nem a régi. Sokat írnak az újságok a rossz utakról, rossz vonatokról, de valahogy elfelejtik, milyen körülmények között kénytelenek utazni buszon az emberek. A szegény emberek, teszem én hozzá, hiszen aki buszra száll, az kényszerűségből teszi. Lassan vánszorognak ezek a buszok, és sorban előznek le minket a nagy autók, amelyekben egy-egy ember terpeszkedik. Arra gondoltam, hogy vajon mit veszítenének ezek az autósok azzal, ha egy-egy szegényebbet beültetnének maguk mögé az autóba, akkor nem szoronganánk fönn a buszon. Egy diákfiúval beszélgettem, aki Szegeden tanul a jogi egyetemen. Ő mondta, hogy az állam önöknek adta a jogot a buszos közlekedésre, és más nem indíthat járatot. Ő járt Angliában, és ott utazott busszal. Azt mondta, az interneten vagy a pénztárban kellett jegyet váltani, és csak annyi embert engedtek föl, ahány ülés van. Annyi busz indult, hogy mindenki fölférjen. Sehol nem álltak meg útközben, mert volt vécé meg büfé is a buszon. Miért nem juthatunk el idáig? Nem azt akarom, hogy Szegedről Mórahalomra ilyen busz menjen, de a világörökség részét képező Pécs és a fesztiváljáról híres Szeged érdemeljen meg ennyit. Tisztelt politikusok! Ne csak az autópályáért tessék harcolni. Ha már közösen akar a két város Európa fővárosa lenni, tessék megnézni, hogyan utaznak a turisták és a magukat megválasztó emberek egy állami vállalattal Szeged és Pécs között. Lobbizzanak azért is, hogy ne a padlón kuporogjunk hosszú órákig egy száz kilométeres úton. Ez lenne a vidékfejlesztés! KEREKES GERGELY, SZEGED Negyedszerre sem sikerült a csatornázás Szőregen 1 A szóregi Sarkantyú utcai lakosok nevében írom ezt a levelet. Utcánkban tavaly márciusban kezdték a csatornázást, aminek mindannyian örültünk. Örömünk mostanra elkeseredéssé változott. Az akkor szépen aszfaltozott, rendben tartott utcánkat szétverték, amit persze a fejlesztés velejárójaként jó szívvel elfogadtunk. Arra nem számítottunk, hogy a tavalyi telet a gödrökkel teli, közlekedés szempontjából veszélyes úton kell majd átélnünk (hiszen, ha csinálják, két hónap alatt befejezhető a munka). Azt végképp nem hittük, hogy az utcát négyszer kell végig felásni, egyre mélyítve a kátyúkat. Autóink ez idő alatt teljesen tönkrementek, száraz időben a por akkora, hogy a takarítás szinte hiábavaló, az addig szépen gondozott valamenynyi előkert már csak a múlté, és ezért senki nem vállalja a felelősséget. A fővállalkozónál érdeklődtem, vajon a biztosításuk kiterjed-e az autók károsodására, de persze nem. A legújabb hírek szerint az utcát ismét felássák, mert negyedszerre sem sikerült a csöveket megfelelően lefektetni, és ebben az évben sem aszfaltozzák az utat. Ebből következik, hogy az idei télen is áldatlan körülményekre kell számítanunk, és feltételezem, hogy a következő tavasszal és nyáron is. Tájékoztatás egyáltalán nincs, ezért még elképzelésünk sem lehet, hogy mikor térhet vissza életünk a normális kerékvágásba, bár gyanítom, nem a mi utcánk az egyedüli kárvallott a városban. DR. MONOSTORI ÉVA, SZEGED Rebeka és a virágok Rebeka leányom imádja a virágokat, talán ezt a szeretetet - és a sok esőt - hálálta meg a kertünkben ez a tő sárga dália. Lehet, hogy az én szememben csak, de óriásiak a virágok ezen a növényen. Három nyílott „fej", és egy adag bimbó díszlik rajta. A virágok átmérője 27-29 cm. Bárkinek mutattuk, meglepődött rajta. BORSOSNÉ SZABÓ ILONA, FÖLDEÁK Parlamenti darázsfészek Az államháztartás hiánya az idén már az első félév végén megközelítette az egész évre tervezett ezermilliárdos szintet. (Sőt újabb 300 milliárd megtakarításra kötelezi a kormány még ebben az évben a minisztériumokat, mondják a különböző hírforrások.) Már sokan beleuntak abba is, hogy a népképviselet emberei sokszor politikai szubkultúrájukról tesznek tanúbizonyságot. Gazdasági, politikai vonatkozású kérdésekben gyakran marakodnak. Mindazonáltal jobb esetben humorfesztivál, rosszabb esetben pedig ingyencirkusz benyomását kelti a tisztelt televíziónézőben a honatyák viselkedése. Azért vannak néma képviselők is, hiszen hetvenen egyáltalán nem kértek szót a tavasz folyamán, és mégsem dőlt össze az ország. Ehhez még csak a kiváltságosok felsőháza hiányzik rendkívüli módon nekünk. A német parlamentben (Bundestag) 10 millió lakosra hozzávetőlegesen hetven képviselő jut. Gazdasági, politikai szeméremből nem is merem arányosítani ezt a magyarországi viszonyokhoz. Bár lehet, hogy ebben a tekintetben is jó lenne egy gazdag nyugati ország „szabványaihoz" alkalmazkodni. Az a tény sem javít a parlament megítélésén, hogy egyes képviselők főleg egyéni sértődöttségből átülnek egyik oldalról a másikra. Ezzel negligálják választóik, vagy pártjaik bizalmát. Hiszen nem azért kerültek bizalomból az Országházba, hogy időközben a kaméleon sajátos észjárásával trükközzenek. A rendszerváltozás után 1990-ben a pártok „ideiglenesen és egy alkalomra" állapodtak meg a 386 fős parlamenti létszámban. Úgy gondolták akkor, hogy majd a következő ciklusban 1994-ben ritkítják soraikat. Azonban a lázas, lendületes kampányban erről, enyhén szólva megfeledkeztek. Úgy voltak ezzel a kérdéssel, hogy „életünket és vérünket igen, de zabot azt nem." Az új szocialista kormány is úgy vélte, hogy most nem foglalkoznak ilyen „apró" kérdésekkel, és majd legközelebb 1998-ban térnek vissza ehhez. 1998-ban viszont Orbán Viktor új miniszterelnök kategorikusan kijelentette, hogy még nem értek meg a parlamentben a feltételek a létszámcsökkentésre, de majd 2002-re előkészítik azt. 2002-ben a Medgyessy-kormány újfent csak hezitált, mert 2006-ra prognosztizálta az érdemi létszámcsökkentést a képviselőknél. A 2006-os választások immár kezdődő kampányában a pártok egymással versenyezve bizonygatják, hogy régóta hívei a kisebb parlamentnek, de majd csak 2010-re látják megvalósíthatónak. Egyesek oly annyira bátrak, hogy borítékolni mernék: 2010-ben a várható körülmények úgy hozzák majd, hogy csak 2014-ben lesznek meg az ideális feltételek a létszám zsugorítására. A tisztelt képviselők átérzik e annak a gazdasági és morális súlyát, hogy időközben - miután beléptünk az EU-ba - az ottani parlamentbe is választottunk 22 jól fizetett képviselőt és megannyi operatív és adminisztratív munkatársat. Természetesen ezen személyek költségeit is - közvetve, vagy közvetlenül - a magyar költségvetésnek kell biztosítani. A képviselők létszámcsökkentésének kérdésére roppant egyszerű a válasz. Ilyen fejlett számítógépes struktúrával, statisztikai-matematikai módszerekkel - átérezve e kis ország igen nehéz gazdasági helyzetét - már 2006-ra arányosan meg lehetne tervezni a parlamenti létszám csökkentését, természetesen elsősorban a listás jelöltek rovására. Mutassanak példát politikusaink, annál is inkább, mert országos viszonylatban egyebet sem lehet hallani, mint: gyárak bezárása, létszám-racionalizálás, elvonások, állami apparátus csökkentése, takarékosság. Szegeden is vannak erre jól rímelő jelenségek: Ikarus, Pick, szegedi nyomda. Még azt is figyelembe lehetne venni, hogy az Európai Parlament és egyéb szervek funkcionálásával párhuzamosan csökkennek a nemzeti parlamentek és kormányok egyes feladatai. Na jó! Ne kopírozzuk a gazdag Németország normájáét, hogy 10 millió lakosra 70 képviselő jusson. Tekintettel arra, hogy nálunk nincs felsőház, adjunk még hozzá 70 főt. És, hogy kicsinyesek se legyünk, rendeljünk hozzá újabb 70 főt, főleg a kompenzációs lista miatt. Ez testvérek között is 210 fő... Most már csak az a kérdés, hogy kinek, vagy kiknek a feladata - közvetlenül, vagy közvetve - radikálisan belenyúlni a „darázsfészekbe". BÁLINT IÁNOS, SZEGED PANNON VOLÁN RT.