Délmagyarország, 2005. augusztus (95. évfolyam, 178-203. szám)

2005-08-04 / 181. szám

«MEGYEI TÜKÖR« CSÜTÖRTÖK, 2005. AUGUSZTUS 4. Nyitva tartás: H. V.: 07.00-21.00 Hasábburc • Elősütött, 2,51 Knorr Bolognai lasagne • 205g MUÍ eme, Lervia Glicerines kézk rém • Citrom/Aloe Vera • 125ml Finomitott olívaolaj • II Ecorino Szezámmag szelet • 3x27g Sir Edward Gyümölcstea • Filteres • 25x3,Og Floralis Toalettpapír • 2 rétegű • ft , 1 S9l,ir, Floralis www.lidl.hu ' Heti akció érvényes: 08.04-08.10-ig kiiarolag felen újság terjesztési területén. Sieg.-d Mokkosházi krt., nyitva: 07.00-21.00, Makó Szegedi út, nyitva: 07.00-20.00, Csongrád Fő u nyitva: 07.00-20.00, Hódmezővásárhely Hódtó u., nyitva: 07.0&20 00 A hosszabbítolt nyitvatartási idő kizárólog székesfehérvári, szegedi és szombathelyi boltjainkra vonatkozik, további bolháin? nyitvatartási ideje: 07 00-20 00 MVMemaximálisan vasorolhoto mennyiság Az akciós termék esetében előfordulhat, hogy o bőséges készlet ellenére mór az első akciós napon ejfogy üzletünkből Kérjük megértését Nyomtatási hibákért, beleértve az ói ral kapcsolatos tévedéseket is, nem vállalunk felelősséget Araink tartalmazzák az áfát és forintban értendők. A termékek más kiszerelésben is előfordulhatnak. Az árak a dekorációt nem tartalmazzák. Kártyás fizetés áruházainkban nem lehetséges. Kiszolgálás csak háztartásban szokásos mennyiségben. Tő Lidi Magyororszóg Kereskedelmi Bt. 1027 Budopest, Í

' u 1-3. (székhely), •!.: (1) 3466510 Nyári álom az állatok világában Kánikulában kevés a versenytárs Ötszáz éves lőportartó volt az ajtótámaszték Adományok a múzeumnak risa riss Szeletek 400q Sokfeleképpen alkalmazkodnak az élőlények a kánikulai napokhoz. Városokban a nagy aszfaltfelületekről visszasugárzó hő miatt nagyobb a kánikula, mint városon kívül - nem véletlen, hogy a délről terjedő állatfajok először ba városokat foglalják cl. A meleghez sokkal nehezebben alkalmazkodnak az élőlények, mint a hideghez. A nagy fajkihalások is mindig fölmelegedéshez kapcsolódtak, sosem lehűlésekhez - mondja Gallé László, az SZTE Ökológiai Tanszékének professzora. Kánikula ellen sokféle stratégiát alkalmaznak az állatok. Legtöbbjük például hajnalban és este tevékenykedik, amikor még, illetve már nem akkora a hőség, mint délben. A madarak kora reggel és alkonyatkor énekelnek - és közte, a legmelegebb órákban: szünet. Az éves hóingás ártalmatlanítására is vannak az állatoknak módszereik. Bizonyos lepkefajoknak például vannak tavaszi és őszi nemzedékei, nyáriak azonban még csak véletlenül sincsenek. A mediterráneumban, nem is olyan távol tőlünk, élnek rovarok, amelyek nyáron éppoly tartós nyugalmi állapotba kerülnek, mint nálunk - télen. De léteznek szárazfölditeknős-fajok is, amelyek nemcsak télire ássák el magukat, hanem, ha különösen nagy a forróság, nyáron is. Rovaroknál előfordul: kénytelenek a legforróbb déli órákban tevékenykedni, ha az ennél kedvezőbb, hajnali-esti időszakban túl nagy a „nyüzsgés" a területen, és nem bírják a versenyt az erősebb, rokon fajokkal. Kénytelenek tehát a legmelegebb órákban megszerezni táplálékukat, amikor ugyan meleg van, de nincs versenytárs. Az ilyen helyzet elviselésére messzemenőkig alkalmazkodtak. Egy nálunk is élő sivatagi hangyafaj például hosszú lábakat fejlesztett ki, így távol tudja magát tartani a forróságot visszasugárzó talajtól. Ugyanakkor potrohát, melyben a leginkább védelemre szoruló szervei találhatók, visszahajtja, s torára fekteti - így e testrész még távolabb kerül az 50-60 fokot is elérő homoktól. Ha pedig talál egy hosszú szárú növényt, fölkapaszkodik a tetejére, mintha csak napkúrázna - holott épp az ellenkezője történik: tovább fokozza távolságát a felforrósodott talajtól. Színekkel is védekeznek az állatok - ha nem is a hőség, hanem a vele járó erős fény ellen. A talajon élő rovarok színe sokszor barnásfekete, és nemcsak azért, mert környezetük színe ilyen, s alkalmazkodni kell, de azért is, mert a sötét szín elnyeli a napfényt, benne a rendkívül káros ultraibolya sugárzást is. Megfigyelték kutatók: a Kárpát-medencébe délről érkező madarak sokszor a kedvezőtlen, urbanizált, szennyezett élőhelyen telepednek meg - azaz a városokban. Ilyen például a balkáni fakopáncs, a balkáni gerle és részben az utóbbi évtizedekben megjelent halvány geze is. Azért „vállalják" a várost, mert itt kevés az őshonos, versenytárs faj s az ellenség is kevesebb. Ráadásul a város, mint „hősziget" fokozott kánikulája sem zavarja őket oly mértékben, mint az őslakosokat zavarná - hiszen délről jöttek. Sajnos a világszerte terjedő, szélsőséges viszonyokat jól tűrő „kozmopolita" élőlények - rovaroktól növényekig - sem zavartatják magukat a hőségtől, és egykettőre elfoglalják az őslakosuk élőhelyét. Kivált, ha erre, az élőhelyek tönkretételével, illetve a globális éghajlatváltozás előidézésével az ember is rásegít. F.CS. Koldusének, kutyahangra Kutyáról beszélünk most, és első parancs lenne leírnom a fajtáját. Tartok tőle. fajelméleti vitába keverednék azonnal, ezt tehát elhagyom. Sejtem csak, onnan származtak ősei, ahonnan az ősmagyarok is elindultak, vagy még onnanabbról. Ne kössenek belém tehát azok, aki balga hittel állítják, hogy a magyarok sehonnan nem jöttek, mindig is itt voltak. Azok se, akik a világ szinte minden nyelvét képesek a mienkböl levezetni, és az etruszkhívök se nagyon bántsanak, mondom, kutyáról van most szó. Személyleírásához az is hozzá tartozik, hogy egyik szeme kék, mint a tenger, a másik meg barna, mint a barna tenger. Délceg, nyalka. És okos! Akár a gazdája. Szoktam velük találkozni, meg is várja mindig, amíg kibeszélgetjük magunkat a világ megváltásának pillanatnyi állapotáról, és hallgatólagos beleegyezését adja minden szavunkba. Ebből tehát nem lenne pletyka, de tegnap más is történt. Gazdáék útja cukrászda előtt vitt el, és a kedves hölgy be is libbent mindjárt. A kutya, lecövekelve a küszöbnél - jölneveltsége biztos jegye -, szabályos koldusénekbe kezdett. Azt nem értettem egészen tisztán, azt zengi-e, hogy adjatok, adjatok, amit Isten adott, vagy azt, hogy ide nekem az egész bödönnel. Én még ilyen kutyanótát nem hallottam. Két tölcsérrel jött ki az asszonytárs, egyet a párjának hozott, egyet magának tartott meg. Olyan panaszos sirámra váltott át a kutya, mintha siratóasszonyok kardala énekelte volna a rekviemet. Hát én 1 Velem mi lesz'Engem ki lehet hagyni a jóból • Nem ágaskotlott, nem pitizett, önérzete ezt meg nem engedte volna, csak nyakát nyújtogatta. Nagy lélek lakik a cukrászda két leánkáidba, kijött mindkettő, és mit ád Isten, őket is nyakon zuttyantotta szemrehányásával. Messziről, az utca másik partjáról néztem a jelenetet, nem tudom, miben maradtak a gazdapárral, de a kutya minden szavukat értette. Újra a küszöbre állt, ott várta, amíg nekik is hoznak egy tölcsérbevalót. És visszatért az örömóda kottájára. Csökkentett adag lehetett, de gondolom, nem az adag nagysága volt a lényeg, hanem a tény: őfelségét kihagyni nem lehet. A cukrászdaküszöb mégse arra való, hogy ott jöttment kutyák lefetyeljenek, félre kellett vonulniuk a járdaszélre. Tétovázva adta ki a kislány a parancsot, és a kutyus engedelmesen le is ült. Körülharapddlta a tölcsért, és ki is köpte mindjárt. Olyan szépen kinyalta belőle a fagylaltot, mintha minden génjébe bele lenne kódolva, és a végén megette a tölcsért is. Nem azt, amit az előbb kiköpött, azt csak, ami átitatódott. Megnyalta a száját két oldalról, aztán fölemelte bal lábát, és férfiassága fennköltségével nagy kegyesen odapössentett a galagonyafa tövére. Gondolom, a gazdáéknak szólt. Le vagytok ám ti csak... Jó húsz méterrel arrébb egy bondorszöríi hófehérke mérhetetlen irigységgel vakkantgatott közben. H. I). A közelmúltban ajándékozással jutott kincsekhez a Móra Ferenc Múzeum, de előfordul, hogy véletlenül bukkannak értékekre. A műkereskedelemben azonban nem tudnak versenyezni a privát szektorral. - Múzeumunk minden felajánlásra nyitott, és várjuk is az ilyen megkereséseket - mondta Vörös Gabriella régész, a szegedi Móra Ferenc Múzeum igazgatónője. - Általában idősebb emberek vagy azok rokonai keresnek meg minket, hogy ódon használati tárgyaikat vagy régiségeiket odaadják. Azért teszik ezt, mert tudják, hogy itt jó helyen lesznek ezek a kordokumentumok. Persze sokan - főként műgyűjtők - pénzt akarnak a régi holmikért. Ilyenkor kezdődik az egyezkedés, ami kétesélyes. Előfordul, hogy nem tudunk hozzájutni valamely értékes tárgyhoz. Többnyire fotókat, képeslapokat, kéziratokat és néprajzi tárgyakat szerez így a múzeum. Minden tárgycsoportnak van szakértője és a felelőse, de ha esetleg ritka kuriózum'kerül elő, akkor más intézmény szakembereitől kérnek tanácsot. - Általában kiszállunk a helyszínre, ha elhívnak minket. Teljes hagyatékokat szeretünk felvásárolni, ezekben gyakran meglepő ritkaságokra bukkanunk. Muzeológusaink a mai napig találnak kincseket. Például mostanában került a múzeumi raktárba egy család „ajtótámasztéka", amiről kiderült, hogy 16. századi díszes lőportartó - mesélte az intézményvezető. A bekerült értéktárgyaknak van biztonságos helyük. - Minden múzeum raktározási gondokkal küzd, de nekünk nagy szerencsénk van. Hosszú időre elmúltak ezek a problémáink az igazán modern, Boros József utcai raktárunk kialakításával - mondta Vörös Gabriella. A múzeum természetesen résztvevője a szegedi és a nagyobb országos árveréseknek is. - Sajnos sokszor semmi esélyünk nincs a műkereskedőkkel szemben. Mi nem tudunk annyi pénzt áldozni egy-egy relikviára, mint ők - tájékoztat az igazgatónő. Pedig tavaly 11 millió forintot költöttek a tárgyak gyarapítására. Saját költségvetésük mellett a Nemzeti Kulturális Alap pályázati keretéből jutnak pénzhez ezeknek a kiadások fedezéséhez. VÉGSŐ ISTVÁN ÉRTÉKES AJÁNDÉKOK Nemrégiben kapta ajándékba a múzeum a 19. századból származó Dávid Antal-féle portréalbumot, amely kuriózum és helytörténeti érték. Ugyancsak a közelmúltban jutottak hozzá a Dóm téri óraszerkezet alkotójának, Csúri Ferenc órásmesternek milliós értéket képviselő gyűjteményéhez.