Délmagyarország, 2005. augusztus (95. évfolyam, 178-203. szám)

2005-08-03 / 180. szám

INFO / r r^ a O c saoa H 0 5 H S07S 6067 A DÉLMAGYARORSZÁG ÉS A DÉLVILÁG SZÁMÍTÁSTECHNIKAI MELLÉKLETE Szerkeszti: Hegedűs Szabolcs VOROS KONTRA KEK LEZER A DVD trónfosztására készülnek Éppenhogy a nyugati világban általánosan elterjedt adat­rögzítési formátummá vált a DVD, a gyártók máris leváltá­sára készültek: az egyre növekvő, rendkívüli memóriaigény kielégítésére több fejlesztésen is dolgoznak. Legsikere­sebbnek a Blu-ray Disc tűnik, már csak néhány év kérdése, és le is cserélhetjük régi adat- és videolemezeinket. A számítástechnika fejlődését leíró törvényszerűségek közé illeszkedik a memóriaigény néhány évenkénti megduplá­zódása: míg másfél évtizede floppyn hoztuk-vittük az in­formációt, tíz év óta elterjedt formátummá vált a csaknem ötszáz „kislemeznyi" tartalom rögzítésére alkalmas CD. Az utóbbi években pedig egyre nyilvánvalóbbá válik: a kom­paktlemez is kiveszőben van, a digitális lexikonok, jogtárak, sőt családi fotóalbumok - nem is beszélve a házikamerákkal rögzített felvételekről - első­sorban DVD-kre íródnak, van­nak kiadványok, amelyek már csak ebben a formátumban érhetők el. A DVD igazi játéktere azon­ban a videó rögzítés, a formá­tumot is éppen ezért fejlesz­tették ki a CD 1982-től datált sikerén felbuzdulva a '80-as évtized derekán. Ami azonban akkor elegendő volt - a 650 nanométeres vörös lézersu­gárral alumíniumlemezbe égetett, két réteg esetén ösz­szesen átlagosan 9 gigabájtnyi adatmennyiség -, mára elég­telenné vált. Legalábbis ezt ál­lítják a gyártók, akik folyama­tosan űjabb, alternatív formá­Már tesztelhető az új Windows A Microsoft az előzetesen tervezettnél néhány nappal ha­marabb bocsátotta útjára a Windows operációs rendszer következő generációs, Vista nevű változatának első teszt­verzióját. A még félkész szoft­vert egyelőre kisorsolt fejlesz­tők és a cég partnerei pró­bálhatják ki - írja az Origó internetes oldal. A végleges operációs rendszer fejleszté­sével a redmondi cég egyéb­ként úgy kíván elkészülni, hogy a 2006-os karácsonyi vásár­lási szezonban már boltokba kerülhessenek a Vistával kínált PC-konfigurációk. A fejlesztők ígéretei szerint a Vista jóval gyorsabb lesz előd­jénél: feleannyi idó alatt töl­tődik majd be, az alkalma­zásokat 15 százalékkal gyor sabban indítja el, és mind­össze tizenőt perc alatt fel lehet majd telepíteni egy mun­kaállomásra. Az előzetes tesz­tek szerint a Vista a régebbi számítógépeken is gond nélkül fut majd, és elég lesz neki egy 128 megabájt memóriával fel­szerelt gép is. tumok kidolgozásával szeret­nék fellendíteni a piacot, amit mára már elleptek a hagyo­mányos videolemezek. Kínai dömpingáru Az egyik legkorábbi alternatí­vát Kína és Tajvan elektronikai gyártóinak csoportja: az Ad­vanced Optical Storage Re­search Consortium dolgozta ki. IndQkuk egyszerű és érthető volt: a technológiailag sokszor korlátozott erőforrásokkal és hagyományosan igen kis árrés­sel dolgozó kínai DVD-gyártók megunták az európai-amerikai jogbirtoklóknak fizetendő bor­sos licencdíjakat, így teljesen önálló formátum kifejlesztésé­re törekedtek. Céljuk, hogy ­gazdasági stratégiájuknak megfelelően - a jelenleginél is jóval olcsóbb dömpingáruval lepjék el a világpiacot. Az EVD (Enhanced Versatile Disc, azaz: kiemelten sokol­dalú lemez) gyártása a CD adatrögzítési technikáján ala­pul: a hagyományos vörös lé­zerrel égetik a kompaktlemez­hez hasonló méretű korongra az adatokat, de maga a tömö­rítési eljárás jóval fejlettebb, kidolgozottabb, mint a DVD A Blu-ray Disc kutatólaboratóriumában esetében, így lényegesen több információ tárolható rajta. Az EVD az utóbbi években pró­baképpen sugározni kezdett HD (High Definition, azaz: magas felbontású) videoadá­sokból összesen kétórányit képes rögzíteni, kétréteges média esetén ez 11 gigabájt­nyi adat tárolását teszi lehető­vé, vagyis „gazdaságosabb", mint a hagyományos DVD. Persze előnyei mellett hátrá­nyai is vannak az űj formátum­nak, hiszen a kódolási rendszer megváltoztatásával kompatibi­litását is elvesztette a korábbi formátumokkal, így a jelenlegi DVD-készülékek nem képesek azokat lejátszani, és ez fordítva is igaz: az EVD-lejátszók sem olvassák a korábban kiadott le­mezeket. Az ázsiai piacon egyébként már csaknem egy esztendeje kaphatók a készülé­kek, de igazi problémát a kevés, EVD-formátumű kiadvány okozza. Éget a kék sugár A HD-szabvány rögzítésére ­kevés fantáziával HD-DVD néven - dobja piacra új rend­szerű lemezeit a Toshiba és a NEC. Az új formátum lényeges kritériuma a kompatibilitás, ezért a kódolási, tömörítési szisztéma megtartásával új rögzítési technológia alkalma­zása mellett növelik meg a lemezeken tárolható adat mennyiségét. Ehhez a kék lé­zersugarat „hívják segítségül", ami a hagyományos, 650 na­nométeres hullámhosszú vö­rös lézer helyett 405 nano­méteres rezgéssel égeti a le­mezbe az adatot. Ezzel egy­rétegű médium esetén 15, két­rétegűnél pedig 30 gigabájtnyi adat tárolható majd, ami több mint háromszorosa a hagyo­mányos DVD-k kapacitásá­nak. így akár a szuperrészletes, 1920-szor 1080-as felbontású videók Is egyetlen lemezen rögzíthetők lesznek, nem is beszélve arról, hogy egy át­lagos PC merevlemezének csaknem minden adatát is egy diszkre írhatja, aki akarja. A konzorcium által kifejlesztett lemezek nem sérülékenyeb­bek, mint a most forgalomban lévő formátumok, hiszen 0,6 milliméteres védőréteg óvja majd az adatokat. 13 órányi film A verseny igazi befutója azonban minden bizonnyal a Sony és másik tíz gyártó össze­fogásának Blu-ray Disc nevű fejlesztése lehet, hiszen - mint az a nevéből is kikövetkeztet­hető - a HD-DVD-hez is fel­használt kék lézersugár-tech­nológián alapul, de kétrétegű formátumában akár 54 giga­bájt rögzítésére is alkalmas, bár az előbb említett fejlesz­tésnél sérülékenyebb lesz. így a jövőben valószínűleg min­den kontinensen elterjedő, csúcsminőségű HDTV-adá­sokból kétórányit, hagyomá­nyos DVD-minőségű filmek­ből pedig 13 órányit égethe­tünk a korongokra. Az első ge­nerációs lejátszók árát egyelő­re igen magasan, 2500 dollár körül (közel félmillió forint) határozták meg a fejlesztők, ezért valószínű, hogy még egy vagy két évig nem kell gondol­kodnunk házi DVD-lejátszónk kicserélésén. A tervek szerint a Blu-ray készülékek ugyanúgy lejátsszák majd korábbi leme­zeinket, sőt CD-inket is. Arra azonban felkészülhetünk, hogy öt év múlva már ugyan­úgy ritkaságszámba megy majd a boltokban a DVD-pla­yer, mint ma egy „szimpla" CD-lejátszó. ILLYÉS SZABOLCS Feltámadnak a nyolcvanas évek programjai Ma már mosolyt és nosztalgiát fakasz­tanak az egykori komputermatuzsále­mek, pedig volt idő, amikor családi ház áráért kelt el egy-egy darab belőlük, és segítségükkel óriáscégeket, atomreak­torokat működtettek. Egyre népsze­rűbbek azonban azok a PC-s szoftve­rek, amelyekkel újra futtathatók a '80-as évek legendás programjai. Nemrég felröppent a hír: feltérképez­ték hazánk „számítógépvénségeit", és ez megdöbbentő eredményt hozott: a legrégibb gyártmányú magyar kom­puter, ami még ma is szolgálatban áll, 1978-ban került először áram alá, és még most is egy tehenészetet vezérel. Persze emellett ezrével lapulhatnak az otthonokban a '80-as évek elején-kö­zepén vagyonokért vásárolt, egykori komputercsodák, hiszen a számító­gép-technika evolúciója talán minden más műszaki eszközénél kegyetle­nebb. Gondoljunk bele: azért egyál­talán nem ritkaság mondjuk víkend­házakban vagy munkahelyeken egy-egy tizenöt-húszéves televízió, vagy a háztartásban egy nagykorúvá érett kenyérpirító, turmixgép, de ti­zenöt éves komputert használatban már alig-alig látni. A nosztalgia azonban nagy úr, hiszen bevallható: a személyi számítógépek hőskorában is volt néhány igen ötletes és jól használható szoftver, ami kedves lehet a ma már több ezer megahertzes „erőműveken" dolgozó felhasználók­nak. Különösen igaz ez a játékprog­ramokra, amelyek valóságos társadal­mi mozgalmakat generáltak a '80-as, '90-es évtized fordulóján. Éppen ez alapozta meg az egyre népszerűbbé váló emulátorprogramokat, amelyek bármelyik „nagy öreg" programfelü­letét képesek egy teljesen más - és jóval modernebb - számítógépen utá­nozni. Az emuláció alapszabálya, hogy az utánzó komputernek jóval nagyobb teljesítményűnek kell lennie, mint az emulált gépezet. Ez azt jelenti, hogy a közel egy megahertzes Motorola-pro­cesszorral kifejlesztett, és mondhat­juk, korábban a piacvezetőként szá­mon tartott Commodore 64 emulá­ciójához több száz megahertznyi tel­jesítménnyel bíró Intel-aggyal meg­áldott PC-re van szükség. Külön ki­hívást jelentenek a matuzsálemek kü­lönleges chipkészletei, mert a legel­vakultabb PC-rajongónak is el kell is­mernie: például az asztali Atari-szá­mítógépek zenekódolásra megalkotott segédprocesszorainál kevés használ­hatóbb, ilyen célú hardvert hoztak for­galomba az utóbbi évti/edekben. Per­sze a modern masinák teljesítménye sok mindenért kárpótol, és rengeteg kihasználatlan lehetőséget rejt magá­ban, így ügyes szoftverekkel még a legbonyolultabb hangkártya is utánoz­ható. Az emulálóprogramok egyáltalán nem nevezhetők újsütetűnek, hiszen az igazi úttörők, a hetvenes évek ZX-8l-esei, vagy Spectrumai, illetve a Commodore ősmasinája, a V1C 20 már a C64-Amiga korszakban is izgatta a komputerínyencek fantáziáját, így a kezdeti próbálkozások már több mint egy évtizedesek. Az internet terjedésével - napjainkra - azonban számos, ingyenesen hoz­záférhető emulálóprogramot is lelhet a világháló szorgos böngészője, a ko­molyabb jogi problémát nem is a Win­dows, vagy Linux környezetre applikált Commodore-platform, hanem az ép­pen azon futtatható programok je­lentik, ugyanis többségük még mindig jogvédelem alatt áll, de kereskedelmi forgalomban már nincsenek. Éppen ezért több egykori gyártó is össze­Commodore 64-es játékszoftverek fogott, és a gyűjtőknek szánt hon­lapjaikon (például www.worldofspect­rum.org, vagy www.computerbra­ins.com) közzétették azokat az egykor kedvelt szoftvereket, amelyek másolási jogáról nyilvánosan lemondtak a nosz­talgiázók számára. Szóval Commo­dore- és Atari-rajongók, netre fel! l. sz.

Next

/
Thumbnails
Contents