Délmagyarország, 2005. augusztus (95. évfolyam, 178-203. szám)

2005-08-03 / 180. szám

INFO / r r^ a O c saoa H 0 5 H S07S 6067 A DÉLMAGYARORSZÁG ÉS A DÉLVILÁG SZÁMÍTÁSTECHNIKAI MELLÉKLETE Szerkeszti: Hegedűs Szabolcs VOROS KONTRA KEK LEZER A DVD trónfosztására készülnek Éppenhogy a nyugati világban általánosan elterjedt adatrögzítési formátummá vált a DVD, a gyártók máris leváltására készültek: az egyre növekvő, rendkívüli memóriaigény kielégítésére több fejlesztésen is dolgoznak. Legsikeresebbnek a Blu-ray Disc tűnik, már csak néhány év kérdése, és le is cserélhetjük régi adat- és videolemezeinket. A számítástechnika fejlődését leíró törvényszerűségek közé illeszkedik a memóriaigény néhány évenkénti megduplázódása: míg másfél évtizede floppyn hoztuk-vittük az információt, tíz év óta elterjedt formátummá vált a csaknem ötszáz „kislemeznyi" tartalom rögzítésére alkalmas CD. Az utóbbi években pedig egyre nyilvánvalóbbá válik: a kompaktlemez is kiveszőben van, a digitális lexikonok, jogtárak, sőt családi fotóalbumok - nem is beszélve a házikamerákkal rögzített felvételekről - elsősorban DVD-kre íródnak, vannak kiadványok, amelyek már csak ebben a formátumban érhetők el. A DVD igazi játéktere azonban a videó rögzítés, a formátumot is éppen ezért fejlesztették ki a CD 1982-től datált sikerén felbuzdulva a '80-as évtized derekán. Ami azonban akkor elegendő volt - a 650 nanométeres vörös lézersugárral alumíniumlemezbe égetett, két réteg esetén öszszesen átlagosan 9 gigabájtnyi adatmennyiség -, mára elégtelenné vált. Legalábbis ezt állítják a gyártók, akik folyamatosan űjabb, alternatív formáMár tesztelhető az új Windows A Microsoft az előzetesen tervezettnél néhány nappal hamarabb bocsátotta útjára a Windows operációs rendszer következő generációs, Vista nevű változatának első tesztverzióját. A még félkész szoftvert egyelőre kisorsolt fejlesztők és a cég partnerei próbálhatják ki - írja az Origó internetes oldal. A végleges operációs rendszer fejlesztésével a redmondi cég egyébként úgy kíván elkészülni, hogy a 2006-os karácsonyi vásárlási szezonban már boltokba kerülhessenek a Vistával kínált PC-konfigurációk. A fejlesztők ígéretei szerint a Vista jóval gyorsabb lesz elődjénél: feleannyi idó alatt töltődik majd be, az alkalmazásokat 15 százalékkal gyor sabban indítja el, és mindössze tizenőt perc alatt fel lehet majd telepíteni egy munkaállomásra. Az előzetes tesztek szerint a Vista a régebbi számítógépeken is gond nélkül fut majd, és elég lesz neki egy 128 megabájt memóriával felszerelt gép is. tumok kidolgozásával szeretnék fellendíteni a piacot, amit mára már elleptek a hagyományos videolemezek. Kínai dömpingáru Az egyik legkorábbi alternatívát Kína és Tajvan elektronikai gyártóinak csoportja: az Advanced Optical Storage Research Consortium dolgozta ki. IndQkuk egyszerű és érthető volt: a technológiailag sokszor korlátozott erőforrásokkal és hagyományosan igen kis árréssel dolgozó kínai DVD-gyártók megunták az európai-amerikai jogbirtoklóknak fizetendő borsos licencdíjakat, így teljesen önálló formátum kifejlesztésére törekedtek. Céljuk, hogy gazdasági stratégiájuknak megfelelően - a jelenleginél is jóval olcsóbb dömpingáruval lepjék el a világpiacot. Az EVD (Enhanced Versatile Disc, azaz: kiemelten sokoldalú lemez) gyártása a CD adatrögzítési technikáján alapul: a hagyományos vörös lézerrel égetik a kompaktlemezhez hasonló méretű korongra az adatokat, de maga a tömörítési eljárás jóval fejlettebb, kidolgozottabb, mint a DVD A Blu-ray Disc kutatólaboratóriumában esetében, így lényegesen több információ tárolható rajta. Az EVD az utóbbi években próbaképpen sugározni kezdett HD (High Definition, azaz: magas felbontású) videoadásokból összesen kétórányit képes rögzíteni, kétréteges média esetén ez 11 gigabájtnyi adat tárolását teszi lehetővé, vagyis „gazdaságosabb", mint a hagyományos DVD. Persze előnyei mellett hátrányai is vannak az űj formátumnak, hiszen a kódolási rendszer megváltoztatásával kompatibilitását is elvesztette a korábbi formátumokkal, így a jelenlegi DVD-készülékek nem képesek azokat lejátszani, és ez fordítva is igaz: az EVD-lejátszók sem olvassák a korábban kiadott lemezeket. Az ázsiai piacon egyébként már csaknem egy esztendeje kaphatók a készülékek, de igazi problémát a kevés, EVD-formátumű kiadvány okozza. Éget a kék sugár A HD-szabvány rögzítésére kevés fantáziával HD-DVD néven - dobja piacra új rendszerű lemezeit a Toshiba és a NEC. Az új formátum lényeges kritériuma a kompatibilitás, ezért a kódolási, tömörítési szisztéma megtartásával új rögzítési technológia alkalmazása mellett növelik meg a lemezeken tárolható adat mennyiségét. Ehhez a kék lézersugarat „hívják segítségül", ami a hagyományos, 650 nanométeres hullámhosszú vörös lézer helyett 405 nanométeres rezgéssel égeti a lemezbe az adatot. Ezzel egyrétegű médium esetén 15, kétrétegűnél pedig 30 gigabájtnyi adat tárolható majd, ami több mint háromszorosa a hagyományos DVD-k kapacitásának. így akár a szuperrészletes, 1920-szor 1080-as felbontású videók Is egyetlen lemezen rögzíthetők lesznek, nem is beszélve arról, hogy egy átlagos PC merevlemezének csaknem minden adatát is egy diszkre írhatja, aki akarja. A konzorcium által kifejlesztett lemezek nem sérülékenyebbek, mint a most forgalomban lévő formátumok, hiszen 0,6 milliméteres védőréteg óvja majd az adatokat. 13 órányi film A verseny igazi befutója azonban minden bizonnyal a Sony és másik tíz gyártó összefogásának Blu-ray Disc nevű fejlesztése lehet, hiszen - mint az a nevéből is kikövetkeztethető - a HD-DVD-hez is felhasznált kék lézersugár-technológián alapul, de kétrétegű formátumában akár 54 gigabájt rögzítésére is alkalmas, bár az előbb említett fejlesztésnél sérülékenyebb lesz. így a jövőben valószínűleg minden kontinensen elterjedő, csúcsminőségű HDTV-adásokból kétórányit, hagyományos DVD-minőségű filmekből pedig 13 órányit égethetünk a korongokra. Az első generációs lejátszók árát egyelőre igen magasan, 2500 dollár körül (közel félmillió forint) határozták meg a fejlesztők, ezért valószínű, hogy még egy vagy két évig nem kell gondolkodnunk házi DVD-lejátszónk kicserélésén. A tervek szerint a Blu-ray készülékek ugyanúgy lejátsszák majd korábbi lemezeinket, sőt CD-inket is. Arra azonban felkészülhetünk, hogy öt év múlva már ugyanúgy ritkaságszámba megy majd a boltokban a DVD-player, mint ma egy „szimpla" CD-lejátszó. ILLYÉS SZABOLCS Feltámadnak a nyolcvanas évek programjai Ma már mosolyt és nosztalgiát fakasztanak az egykori komputermatuzsálemek, pedig volt idő, amikor családi ház áráért kelt el egy-egy darab belőlük, és segítségükkel óriáscégeket, atomreaktorokat működtettek. Egyre népszerűbbek azonban azok a PC-s szoftverek, amelyekkel újra futtathatók a '80-as évek legendás programjai. Nemrég felröppent a hír: feltérképezték hazánk „számítógépvénségeit", és ez megdöbbentő eredményt hozott: a legrégibb gyártmányú magyar komputer, ami még ma is szolgálatban áll, 1978-ban került először áram alá, és még most is egy tehenészetet vezérel. Persze emellett ezrével lapulhatnak az otthonokban a '80-as évek elején-közepén vagyonokért vásárolt, egykori komputercsodák, hiszen a számítógép-technika evolúciója talán minden más műszaki eszközénél kegyetlenebb. Gondoljunk bele: azért egyáltalán nem ritkaság mondjuk víkendházakban vagy munkahelyeken egy-egy tizenöt-húszéves televízió, vagy a háztartásban egy nagykorúvá érett kenyérpirító, turmixgép, de tizenöt éves komputert használatban már alig-alig látni. A nosztalgia azonban nagy úr, hiszen bevallható: a személyi számítógépek hőskorában is volt néhány igen ötletes és jól használható szoftver, ami kedves lehet a ma már több ezer megahertzes „erőműveken" dolgozó felhasználóknak. Különösen igaz ez a játékprogramokra, amelyek valóságos társadalmi mozgalmakat generáltak a '80-as, '90-es évtized fordulóján. Éppen ez alapozta meg az egyre népszerűbbé váló emulátorprogramokat, amelyek bármelyik „nagy öreg" programfelületét képesek egy teljesen más - és jóval modernebb - számítógépen utánozni. Az emuláció alapszabálya, hogy az utánzó komputernek jóval nagyobb teljesítményűnek kell lennie, mint az emulált gépezet. Ez azt jelenti, hogy a közel egy megahertzes Motorola-processzorral kifejlesztett, és mondhatjuk, korábban a piacvezetőként számon tartott Commodore 64 emulációjához több száz megahertznyi teljesítménnyel bíró Intel-aggyal megáldott PC-re van szükség. Külön kihívást jelentenek a matuzsálemek különleges chipkészletei, mert a legelvakultabb PC-rajongónak is el kell ismernie: például az asztali Atari-számítógépek zenekódolásra megalkotott segédprocesszorainál kevés használhatóbb, ilyen célú hardvert hoztak forgalomba az utóbbi évti/edekben. Persze a modern masinák teljesítménye sok mindenért kárpótol, és rengeteg kihasználatlan lehetőséget rejt magában, így ügyes szoftverekkel még a legbonyolultabb hangkártya is utánozható. Az emulálóprogramok egyáltalán nem nevezhetők újsütetűnek, hiszen az igazi úttörők, a hetvenes évek ZX-8l-esei, vagy Spectrumai, illetve a Commodore ősmasinája, a V1C 20 már a C64-Amiga korszakban is izgatta a komputerínyencek fantáziáját, így a kezdeti próbálkozások már több mint egy évtizedesek. Az internet terjedésével - napjainkra - azonban számos, ingyenesen hozzáférhető emulálóprogramot is lelhet a világháló szorgos böngészője, a komolyabb jogi problémát nem is a Windows, vagy Linux környezetre applikált Commodore-platform, hanem az éppen azon futtatható programok jelentik, ugyanis többségük még mindig jogvédelem alatt áll, de kereskedelmi forgalomban már nincsenek. Éppen ezért több egykori gyártó is összeCommodore 64-es játékszoftverek fogott, és a gyűjtőknek szánt honlapjaikon (például www.worldofspectrum.org, vagy www.computerbrains.com) közzétették azokat az egykor kedvelt szoftvereket, amelyek másolási jogáról nyilvánosan lemondtak a nosztalgiázók számára. Szóval Commodore- és Atari-rajongók, netre fel! l. sz.