Délmagyarország, 2005. augusztus (95. évfolyam, 178-203. szám)

2005-08-29 / 201. szám

HÉTFŐ, 2005. AUGUSZTUS 29. • AKTUÁLIS» 3 Panel­program PANEK SÁNDOR Magyarországon ma mintegy kétmillió ember él lakótelepi környezetben, jórészt 30 évesnél idősebb házban. Már a rendszerváltozás időszakában látni lehetett, hogy ez a rom­ló komfortú lakástömeg lassan olyan problémává válik, amelynek társadalompolitikai következményei lehetnek. El­végre hogyan lehet jövőjében bízó adófizető valaki, akinek családja vacsora közben csak sorban tud ülni az ablak előtt, akinek lakásában megszokott a csótányjárás, nyáron is táv­fűtést kell fizetnie, és befúj a szél a konyhaablakán. Kétmil­lió ember gondja akkora mértékű, hogy azt a politika nem hagyhatja figyelmen kívül: a ciklusokon átnyúló programok­ban eddig mintegy 8500 lakás felújítását támogatta az ál­lam. A Széchenyi-terv után a Medgyessy-kormány is meg­hirdette panelprogramját; 2004-ben ugyan elvitte egy meg­szorító csomag az erre címzett állami pénzt, de a választá­sok közeledtével a 2 milliárd előkerült a 2005-ös költségve­tésben, sőt a Gyurcsány-kormány további 6 milliárdot sza­vazott meg a következő ciklusra átnyúló 2006-os évre. A lakótelepi környezetükkel elégedetlen emberek számára most ismét komoly lehetőség nyílt arra, hogy ha a panelek építészeti sablonjain nem is, de épületük, életterük minősé­gén javítsanak. Az egyenlő részben állami, önkormányzati és önerős finanszírozású felújításokra szóló pályázaton Sze­geden már 74 lakótelepi társasház adta be jelentkezését. A Panel Plusz program azt is lehetővé teszi, hogy olyan lakók is vállalhassák a felújítás önerejét, akik egy banki hitellehe­tőség révén tizenöt éven át havonta legalább 2900 forintot tudnak törleszteni. De még a következő ciklusra átígért költségvetési pénz is csak annyira elegendő, hogy az ország majdnem 800 ezer­nyi lakótelepi lakásából legfeljebb 20 ezret lehet felújítani. A panelnegyedek problémája előre láthatóan még éveken át a szavazatokra érzékeny bal- és jobboldali ráígérések függ­vénye lesz, és idővel számolni kell azzal is, hogy a hitelfel­vételek miatti eladósodás növekszik. Ennél is messzebb mutató gond az, hogy a legrosszabb állapotú házakban jel­lemzően olyanok laknak, akiknek még a kedvező kamato­zású kölcsön felvétele is nehéz, és így a mostani program csak a panelfelújítások legkönnyebben elérhető sikereit cé­lozza meg. Ugyancsak politikai számítás áll amögött, hogy a korábban egyenkénti lakásokra igénybe vehető állami tá­mogatást olyan rendszer váltotta fel, amely egyenlőtlen helyzetbe hozza a kistelepüléseken vagy külső kerületek­ben, nem társasházban lakó embereket, akikre nem költ az állam, hogy kedvező hitellel felújításba kezdjenek. Rossz állapotú lakásokban a lakótelepeken kívül is élnek embe­rek, de balszerencséjükre róluk nem feltételezi senki, hogy azonos szavazátáborba tartoznának... Fulladozik a kukorica, rohad a hagyma Belvíz és güzüegér pusztít Belvíz tizedeli a napraforgót Klárafalva és Kübekháza határában Fotó: Gyenes Kálmán Hatszáz-hétszáz millió forint kárt okozott Csongrád megye mezőgazdaságában az au­gusztusi eső. A termőterület közel két szá­zalékán áll a víz. Legalább két hét szárazabb időszak kellene ahhoz, hogy a mezőgaz­dasági munkákban behozzák a lemaradást. A belvíz idén nemcsak tavasszal, hanem au­gusztusban is támadt: Csongrád megyében akkor 20-40 ezer, most 3-4 ezer hektárból lett növényekkel tűzdelt tó. A termőterület közel két százalékán 600-700 millió forint kárt okozott a szokatlanul sok augusztusi eső - becsülte meg a pusztítás mértékét Szakáll Sándor, a megyei földművelésügyi hivatal he­lyettes vezetője. Általában legfeljebb 49 milliméter csapa­dékot mérünk augusztusban, idén azonban 100-160 milliméter esőt kellett volna befo­gadnia a talajnak - magyarázta Kőfalvi Ist­ván. Az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédel­mi és Vízügyi Igazgatóság műszaki ügyele­tese elismerte, hogy a kettős funkciójú, mert öntözésre és vízelvezetésre egyaránt használható csatornahálózat állapota vál­tozó, s ez is hozzájárul ahhoz, hogy egyes parcellákat idén már másodszor sújt a bel­víz. A víztől csicsogó földben a gumós vagy hagymás növények elrohadnak, a naprafor­gót és a kukoricát pedig megbetegíti a ned­vesség - adott gyorsjelentést Bíró Jenő. A Ki­nizsi 2000 Mezőgazdasági Rt. növényter­mesztési ágazatvezetője elmesélte, hogy most a szárazbab „kinyűvelésének, rendre rónára pakolásának, majd csépelésének" len­ne itt az ideje, ehelyett a beért termés rohad, vagy már csírázni kezdett a sok esőtől. A cu­korrépa meg annyira megszívja magát vízzel, hogy eltűnik belőle a cukor, pedig a jövő hó­nap elején már elkezdődne betakarítása. Fá­biánban 400-450 hektáron áll a víz, 75-78 millió is lehet a kár. A napraforgó szártőbetegséget kaphat, a tá­nyérok megteltek vízzel. A kárt úgy mérsékli a Hód-Mezőgazda Rt., hogy érésgyorsító vegyszerrel igyekszik megmenteni a termést - hallottuk Hatala Mihály termelési vezér­igazgató-helyettestől. Az augusztusban ott lehullott 120-160 milliméter eső a naprafor­gónál 20-25, a kukoricánál 10-15 százalékos hozamcsökkenést okozhat. A belvízkárt nö­veli a most elszaporodott pocok- és güzüegér­had, ugyanis egyetlen szapora rágcsáló akár 50-60 kiló kukoricát is ellop a földekről és fölhalmoz a vackában. - Mindenben akadályoz a belvíz - jelentet­te ki Seres Gyula, a Makói Kossuth Tsz. elnö­ke. - A hagyma betakarítása helyett a víz el­vezetésével kell foglalkoznunk, de szeptem­berben már elő kellene készítenünk a talajt a jövő évi búzának, amit annak a kukoricának a helyére kéne vetni, amit addig be se tudunk takarítani, mert még harsogó zöld, vagy a víz­ben fulladozik. Ú.I. Egymilliárdos beruházás kezdődik a héten Mártélyon Az ASZ nem csatornázna MEGLEPŐDTEK FELGYON ES CSONGRÁDON A csongrádi önkormányzat is kapott egy nem nyilvános ÁSZ-jelentést, ami­ben tényleg szerepeltek kifogások a csatornaberuházással kapcsolatban, de a városházán erről nem árultak el semmit. Bedő Tamás polgármester azt mondta: nem tud az ügy részleteiről, éppen ezért egyelőre nem kíván nyilatkozni. Ábel István, Felgyő polgármestere Is lapunktól értesült arról, hogy az ÁSZ-nak kifogásai vannak az állami támogatás fölhasználásával kapcso­latban, ezért most nem Is akart reagálni. Azt azonban elmondta: a beruhá­zás elkészült, a csatornahálózat működik, a lakosság pedig jól járt ezzel a fejlesztéssel. A két település közösen építtette a csatornát, több mint hat­ezer háztartást érintett a beruházás, amelyre mintegy másfél milliárd forint állami támogatás érkezett. A kannára kíváncsiak, mobillaborral dolgoznak A vámosok hadat üzentek a benzinbiznisznek Mártélyon elkezdődik a héten az Ökotám alapítvány közre­működésével a csatornaépí­tés, amit az Állami Számvevő­szék a jogtalanul igénybevett közműfejlesztési támogatás miatt leállítana. Balogh Já­nosné polgármester nem tart attól, hogy leállítják a beru­házást. Korábban beszámoltunk arról, milyen vita robbant ki az egy­milliárd forintos szennyvíz­csatorna-építés kapcsán Már­télyon. Balogh fánosné akkor azt hangsúlyozta: bonyolult, de kockázatmentes a konst­rukció. A polgármester el­mondta: az Ökotám 2000 pénzügyi támogatási rendszer az állami támogatásból kima­radt önkormányzatok számára képes forrást biztosítani a csa­tornaépítéshez. A kisebb tele­pülések ugyanis 2015-ig nem számíthatnak állami források­ra. A mintegy négyszáz márté­lyi ingatlantulajdonos szerző­désben vállalta, hogy a la­kás-előtakarékossági számlá­kon gyűjtött pénz után vissza­igényelhető 15 százalékos ál­lami támogatást átutalja az Ökotám alapítványnak. Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) harminc településen vizsgálta az Ökotám alapít­vány közreműködésével meg­valósított csatornafejlesztést. Mártélyon nem vizsgálódtak. Az ÁSZ megállapította, hogy huszonegy önkormányzat ­köztük a csongrádi és a felgyői - jogtalanul vett fel tavaly mintegy ötmilliárd forint vízi­közmű-fejlesztési támogatást. A vizsgálat kilenc polgármes­ter és nyolc jegyző felelősségét állapította meg halmozottan elkövetett jogsértések és sza­bálytalanságok miatt. Az ASZ egyebek mellett állami támo­gatások szabálytalan igénybe­vételére és szerződés-aláírásra bukkant. Az ÁSZ pénteken nyilvánosságra hozott jelenté­sében javasolja a folyamatban lévő beruházások leállítását, a hitelszerződések felmondását. Ugyanakkor jelzi: ezzel a lé­péssel csődbe kerülhetnek az önkormányzatok. - Mi betartottuk a törvénye­ket, amikor megkötöttük a szerződéseket és meghoztuk a határozatokat. Abban biztos va­gyok, hogy változtatnak a rend­szeren, mert így a költségvetés­ből - a konstrukció akaratlan fi­nanszírozásával - milliárdok folynak el. A kormány számára az a legbosszantóbb, hogy nem tudja irányítani a pénz útját, mert az nem pályáztatással ke­rül a településekhez. Nem tar­tok attól, hogy leállítják a már­télyi csatornaépítést - hangsú­lyozta Balogh Jánosné, aki a Legfelsőbb Bíróság egy korábbi határozatára hivatkozva kije­lentette: az Ökotám-rendszer nem törvénytelen. A polgár­mester elmondta: a részben el­kezdődött csatornaépítést azért szüneteltették, mert a térség fi­deszes országgyűlési képviselő­je, Lázár fános azt javasolta egy lakossági fórumon, hogy, hogy várják meg az ÁSZ-jelentést. Megvárták. A héten viszont el­kezdik a beruházást. sz. c. sz. BERETI BÉLA - ÖTVENSZER - Ötvenszer leíratták velem a nevem, írásmintát vettek tőlem és több tanút is meghallgattak már az ügyben, de még mindig nincs eredmény - mondta ér­deklődésünkre Bereti Béla. Az idős mártélyi férfi júliusban azért tett feljelentést ismeretlen tettes ellen a vásárhelyi rendőr­kapitányságon, mert elmondása szerint a „csatornaszerződesek­kor" nem írta alá a lakás-előta­karékossági szerződést, ám a szignója mégis ott szerepel a dokumentumon. A szerződést felküldték Budapestre, ott vizs­gálják tovább. Bár most nem a román és a szerb határ mellett virágzik leg­inkább a benzincsempészet, immár itt is használja mobil­laborját a vám- és pénzügyőrség. A vámosok a kannában hozott üzemanyagra kíváncsiak, meg tudják állapítani, honnan szár­mazik. A törvény szerint a kocsi tankjában lévő mennyiségen felül tíz liter hozható be vám­mentesen. munkatársunktól Alkalmanként a mobillaborató­rium segítségével ellenőrzi a szerb és a román határ felől az ország belsejébe tartó járműve­ket a vám- és pénzügyőrség. Azt vizsgálják, betartják-e az üzem­anyag-behozatalra vonatkozó jogszabályt az autósok. A tör­vény szerint a gépjárművek gyá­rilag beépített üzemanyagtartá­lyában lévő mennyiségen felül tízliternyi üzemagyag hozható be vámmentesen. A cél: csök­kenjen a benzincsempészet mér­téke, és így itthon tankoljanak a gépjárművek vezetői, növelve ez­zel az adóbevételeket - tudtuk meg a VPOP Dél-Alföldi Regio­nális Parancsnokságától. Az el­lenőrzés információink szerint elsősorban a nagy üzemanyag-fo­gyasztókat érintheti, például azokat, akik mezőgazdaságból élnek. A labor segítségével meg tud­ják állapítani, hogy az üzem­anyag melyik országból szárma­zik. Az ellenőrzések során az üzemanyag eredetét, adózott vol­tát és szabványosságát is meg­vizsgálják, emellett a pénzügy­őrök más módszerekkel is töre­kednek az illegális benzinfel­használás megakadályozására. A határ túlfelén gyakran meg­forduló Ildikó nem tagadja: az ol­csóbb üzemanyagért utazik el Horgosra, vagy Nagylakra. Az utóbbi, külföldi benzinemelések azonban nem tették vonzóbbá a benzinturizmust, de rövidebb távra még mindig megéri egy-egy forduló. - Nagyon drága a magyar ben­zin, és a külföldi üzemanyag sem rosszabb semmivel sem a hazai­nál, így még mindig előfordul, hogy átautózok. Eddig még nem találkoztam a vámosok „benzin­kommandójával", de nem félek tőlük, szerintem elsősorban az irreálisan magas üzemanyagár lejjebb szorításával lehetne el­venni az ügyeskedők kenyerét. Az, hogy tudom: napi ellenőrzé­sekre számíthatok, nem győzte le a bennem lakó igazságérzetet, így igenis átmegyek, ha legköze­lebb is szükségem lesz benzinre ­summázta az asszony. Tankolás kannába, Horgoson. A magyar vámosok laborja meg tud­ja állapítani, milyen benzin van a kannában Fotó: Karnok Csaba

Next

/
Thumbnails
Contents