Délmagyarország, 2005. augusztus (95. évfolyam, 178-203. szám)

2005-08-27 / 200. szám

Szombat, 2005. augusztus 27. SZIESZTA 11 9 SZEMKÖZT Túszejtésnél a terrorelhárítók jönnek Minden héten szerdán este látható a szegedi Városi Televízió és a Délmagyarország közös tévéműsora, a Szemközt. Az e heti adásban Németh Károly ezredest, a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság vezetőhelyettesét faggatta Vass Imre szerkesztő-riporter és Szabó C. Szilárd újságíró a keddi kommandós akcióról. MUNKATÁRSUNKTÓL A rendőrségnek megvan arra a forgatókönyve, hogyan kezeljen egy olyan személyt, aki azzal fenyegetőzik, hogy felrobbantja a lakását - mondta a műsor elején Németh Károly. Mint ismeretes, kedden egy szegedi, belvárosi lakóház hatodik emeletén egy 52 éves férfi - miután elárasztotta vízzel a saját és az alatta élők lakását - azzal fenyegetőzött, hogy felrobbantja a lakását. A férfit kommandósok vitték el. „A férfi által kilátásba helyezett cselekmény indokolta, hogy ilyen készültséggel menjünk ki a helyszínre" - hangsúlyozta a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság vezetőhelyettese. Németh Károly - aki bár szabadságon volt az esemény idején, elment a Jókai utcai helyszínre - elmondta: kollégái a szomszédoktól információt gyűjtöttek a férfiról, ami után lezárták a környéket, elzárták a gázcsapokat, evakuálták a hatodik emeletről a lakókat és bevetették a speciálisan kiképzett egységet, mert félő volt, hogy a férfi beváltja ígéretét. Az ezredes szólt arról is, hogy a rendőrségnek akkor is fel kell lépnie, ha valaki azzal fenyegetőzik, hogy öngyilkosságot követ el. Magasabb fokozatba kerül az ügy, ha valaki túszt ejt, mert akkor már Budapestről jön le a rendőrség terrorelhárító szolgálata. 2001. szeptember 1 l-e óta nagyon komolyan veszik, ha valaki bombával, robbantással fenyeget meg egy közintézményt. A rendőrségnek ilyenkor kötelező kivonulnia a helyszínre és átvizsgálnia az épületet. A telefonos bombafenyegetések kivizsgálása rendkívül költséges - több százezer forintba is kerülhet, hiszen egy rendőrnek 2500-3000 forint az óradíja. Ha elkapják a telefonálót, kifizettetik vele a költségeket. A közveszéllyel fenyegetésnek két év is lehet a büntetési tétele. A Jókai utcában lakó 52 éves férfi kerékpárlopás kapcsán került a rendőrség látókörébe - mondta a főkapitány-helyettes. Arról nem tudtak, hogy a férfi pokollá tette a lakók életét. Németh Károly hangsúlyozta: a rendőrség csak akkor tud eljárást indítani, ha a lakók feljelentést tesznek a konkrét személy ellen. Névtelen bejelentésre nem indul eljárás. „IGAZI LUXUS LÁTNI A KÖZÖNSÉG ARCAT" Soma, a tinilányok papnője Soma számára a koncert olyan, mint az első szex valakivel A koncertet szexhez hasonlítja, az Alföld számára energiamező. Új kihívásokat keres, rengeteg ötlettel. Gyermeke forradalmár, a Megasztár pedig szociológiai kaland. Soma Mamagésával a Szegedi Ifjúsági Napokon beszélgettünk. Soma Mamagésa az idei SZIN-en a tizenéves lányok valóságos papnője. Istennőnek, példaképnek, „annyira fantasztikus vagy, nem hiszem el"-nek szólítják, és fotózzák megállás nélkül. - Most milyen nyitottak, de harminc-negyvenéves korukra sajnos bezárkóznak - jegyzi meg róluk Soma, akinek Örök gyerek című száma éppen a személyiség soha fel nem növő részét élteti. Az énekesnő honlapján a nyitó mondat: Egymás tükrei vagyunk. Somának a reflexióra a koncertek alatt is folyamatosan szüksége van, ezért néhány szám után a reflektort önmagáról a közönségre irányíttatja. - Ez az én luxusom, hogy látom az embereket - magyarázza. Zenéjéről elmondja, viszonylag szokatlan műfaj, amelyre rá kell hangolódni. Ahogyan magára Somára is, aki saját bevallása szerint „óver dózis", őt is meg kell szokni. A koncert olyan, mint az első szex valakivel - mondja -, ez is egy együttlét, ahol nem azonnal oldódsz fel. A közönség számára az egységérzetet adja, s magyarázatF0TÓ: KARN0K CSABA képpen hozzáteszi, az isten szó is az egység erejét jelenti: is te én, te is én - lélekszinten egy közösségből jövünk. A fontos emberi dolgok minden korban ugyanazok, mindenki energiára szorul, mindenkinek küzdelmes az élet. Teljes életet élni kemény dió, állandó küzdelem. - Amit én csinálok, az előadóművészet. Adok és közben kapok is. Közönség előtt egy kvinttel magasabban tudok énekelni, mint stúdióban. Albuma - a Teljes ebéd - mégis stúdióban készült, amelyet kicsit bán is. Az ebéd, amely előételből, levesből, főételből, desszertből, presszókávéból áll, öt különböző stílust ölel fel: klasszikus dzsesszt, saját számokat, progresszív acid dzsesszt, punk rockot és egy balladát. Somát most a progresszív érdekli leginkább, ez lesz a jövő, a szegedi fellépést ezért egy korszak lezárásának szánja. Három éve játssza ezt a koncertanyagot, számára ez örömzene, de nem kihívás többé. Az új kihívás: saját zene, saját szöveg és előadóművészet-centrikusabb fellépések. Az új zenét nálunk is bemutatja majd, hiszen imádja az Alföldet, számára valóságos energiamező. A szöveget ő írja, a zenét férje, akivel most is együtt dolgozik. Lörincz György a Soma Mamagésa szaxofonosa. Kapcsolatukról az énekesnő elmondja, akárcsak az élet, ciklusokból áll. Egy 16 éve tartó párkapcsolatban, ahol együtt álmodnak, együtt dolgoznak, együtt szövik a jövőt, együtt fizetik a villanyszámlát, együtt nevelik a gyerekeket, vannak hullámvölgyek és hullámhegyek. A férfi-nő kapcsolat lényege azonban az, hogy a két fél emelje egymást. Csak ez számít. A gyerekekről nekik tett ígérete szerint - keveset beszél, annyit azonban elárul, hogy a 14 éves Lázár hihetetlenül karizmatikus, nagyon komoly személyiség, aki még nem tudja, hogy forradalmár lesz-e, vagy filmrendező. Anna introvertált, „nagyon csaj". Ötéves kora óta zongorázni tanul, most kezd gitározni és dobolni. Somát a megkerülhetetlen témáról, a Megasztárról is kérdezzük, nemrég úgy döntött ugyanis, mégis marad a zsűriben. - Ha nem dobták volna be azt a zseniális ötletet, hogy megnyílnak a határok, akkor engem már saját műsor érdekelne - magyarázza, majd elárulja, már két saját ötlete is van. Az új Megasztár viszont olyan szociológiai kaland, emberismereti lehetőség lesz, amelyből nem akar kimaradni. GONDA ZSUZSANNA P0DMANICZKY SZILÁRD Huszonnégy évszak (nyári napló) Ha az alapítvány embereivel találkozom, folyton azt kérdezik, láttam-e már Zugban a Várat, a St. Oswald- vagy a St. Michael-templomot. És ilyenkor jövök rá, hogy itt helyben nem nézek meg semmit, csak lakom. A Várat háromszor próbáltam bevenni, de mindig percekkel záróra előtt. Most odataláltam. Kívülről olyan az építmény, mintha csontsovány ember minden porcikáját látva azt várnánk, hogy hamarosan összeomlik. Igy áll a pirosra festett falgerenda-szerkezet a fehérre meszelt falban, ívesen hajolva, hogy a kisebb alapterületű első emeletről mindjárt leborul a tetőemelet. Belül is meghagyták a falak durvaságát, a hullámos kőpadlót. A szinteket, szobákat a nemesi család életére utaló bábokkal rakták teli, amiktől első ránézésre frászt lehet kapni. Például a hálószekrényben fekvő csuklyás figurától. így aludtak. Akkora beépített szekrényben, amiben elfért egy ágy, és ha unták a világot, magukra zárták a szekrényt. Itt egészen más értelmet kap a „csontvázak a szekrényben" kifejezés. A legfölső emeleten egy régebbi század pontosra épített városmakettje, mellette angol, német, francia gombsor, melyekkel lehívható időbeli történet. Föntről aprócska fényszórók fejlámpázzák az épp tárgyalt helyeket, épületeket. Az ügyes animációban kis fantáziával megelevenedik a város története. Még hetekkel ezelőtt úgy mondták, készüljünk rá, jön egy ember, és fölméri a lakás elektromos hálózatát. Majd egy kis cetlit ragasztanak az ajtóra az időponttal. Mindent megfog nézni, ezt hangsúlyozták, az elektromos ember. Kicsit házkutatás jellegűnek éreztem a dolgot, és elgondolkoztam, rejtegetek-e valamit. Tűzvédelmi szempontból talán egy karton Löwenbrau nem jön számításba. Vártam a cetlit, az elektromos embert. Nem jött. És nem jön. Ettől meg olyan érzésem támadt, mintha már itt járt volna. Titokban. Egyik kezében fázisceruza, a másikban egy doboz sör. * Pár napig nem tudtam bekapcsolni a számítógépem, mert itt három lyukúak a konnektorok, kellett egy fordító, egy „tolmács". De ez még hagyján, cenzúrázzák a tévéműsort a kábelen. Van, hogy egész nap nem világít a tévé szeme, máskor meg este bekapcsol, nappal süket. Ilyen viszont nincs, csak is az árammal lehet valami bibi. Akkor kihúztam a tévé dugóját a konnektorból, és ugyanoda visszadugtam. Az áram megjött. A dolog világos, a nem működő konnektort a rendszer ideiglenes kiiktatja, s emlékezetből a használati időpontokban élesíti. Például ezt is megkérdezhettem volna az elektromos embertől, ha csak nem azért jött volna, hogy erről a sajátosan működő konnektorról följegyzéseket készítsen a parafizikai múzeumnak. « A mobllomat bekapcsolva hagytam, hogy lássam, ha keres valaki. Innen egy kis kóddal 16 forintos percdíjon lehet Magyarországra telefonálni, nincs értelme az otthoni tarifákba önteni a pénzt. A hívások mennyisége eleinte nem változott, egy hónap múlva pedig már csak téves hívások csöngtek. És téves SMS-ek. „Éppen a negyedik Tequilát iszom. Mikor jössz már?" „Ne haragudj, nem akartalak megbántani. A zokni a Zoli ötlete volt." Jössz focizni?" „Boldog születésnapot és szép öregkort kívánunk!" Augusztusra ezek is megszűntek. Mintha kicsiben láthatnám, hogy kopik ki az ember a világból. Végre rátaláltam a helyes menetrendre. Kora reggel biciklivel át Baarba (5km), úszás (3km), aztán vissza délre. Minden más időpontban tömött a medence, nekem se jó érzés minden második hossznál nyakon csapni a keresztbe úszót. De ez a korai Időpont nem fekszik senkinek. Sőt mióta beköszöntött a szezon, még jobban megcsappant a közönség. Ami azt jelenti, hogy többen mentek el innen nyaralni, mint ahányan jöttek. Ezt ilyen mértékben még sehol nem tapasztaltam. A sportúszók helyett viszont megjelentek a szebb és egészségesebb öregkorban reménykedő Idősebb asszonyok, férfiak. Fogalmuk sincs, milyen kilométereket úgy úszni, hogy bizonytalan helyeken fölbukkanó emberbójákat kerülgetek. Másfelől pedig a parfüm és arcszesz. Szagorkán úszik a víz fölött. Semmivel sem jobb, mint az^. otthoni medencében szívni órákig az uszodabüfében leégett pirítós szagát. Boldog ember, akinek saját medencéje van, még ha ötméteres Is. Már elképzeltem, hogy úsznék benne órákig egy derekamra kötött gumihevederrel. • Itt augusztus elsején van a nemzeti ünnep. 1291-ben a Rütli-mezőn három szomszédos kanton kötött békeszerződést, amiből szép lassan Habsburg-ellenes szövetség lett, amihez csatlakoztak a más kantonok is, melyek eladdig uradalmakhoz tartoztak. így, apránként született meg Svájc, megőrizve a kantonok szuverenitását, pl. a kantononként eltérő adórendszert. Mindent helyben Intéznek, nem tűrnek uralmat maguk fölött, így a svájci kormány lényegileg különbözik minden más centralizált demokráciától. Ezzel adva helyet a ma látható, legértelmesebb demokráciának, amely nem egyetlen szavazati átlag látszatdemokráciája, hanem az eltérő fekvésből, adottságokból kinövő, a helyi ügyek értelmezéséhez szükséges, sokszínű demokráciák egymás mellet élése. A régmúltban az időjárás, a hegyek területeket zártak el egymástól, csak pár nyári hónapban nyílt átjárás, s így lényegében kizárólag magukra számíthattak az egy területen élők. És így lehet az országot büszkén szeretni, mert az történik, amit a benne élők akarnak. És lehet augusztus elsején önfeledten ünnepelni, amiből az sem vesz le semmit, hogy az ünnep után fél áron árulják az ünnep kellékeit, a műanyag forgókat, zászlókat. • Zug szomszédja, a tóparti Cham, amin eddig csak átautóztunk Luzern, Bern vagy Basel felé. Ám egy szép augusztusi délutánon, mikor a hőmérséklet 23 fok körül állt, átkerekeztünk a vasúti töltés melletti blcikliúton. Biciklin majd' az egész ország bejárható. A tóparti, széles ligetek árnyas és nyírt pázsitján heverészik a város itthon maradt része, a többi nyaralni ment. Többméteres törzsű, de kevés lombú szomorúfűz alatt két indiai férfi ül törökülésben, közöttük tízes karton sör, hangtalanul beszélgetnek. Arrébb négy srác dobálja egymásnak a rögbit, odafigyelnek. Az aprócska kikötő emelt korlátja mellett két kislány állítja a biciklit, s valamit elképzelve játékba fognak. A partról hegyesebb tájkép tárul elénk, mint Zugból, Cham lankás vidéken fekszik. Közeli havas szirtek csúcsai nyújtóznak a felhők között, a víz lassan hullámzik, a parkon családias a béke. Három aszszony ül a padon, előttük két babakocsi. A gyerek nem sír, integet. A park északi sarkában két harmincas arab férfi zene nélkül pörög a fűben, tornagyakorlatokat mutogatnak egymásnak. A park bejáratánál idős asszony állít a kerekes járókeret fékén, majd könnyű súlyával beleül a bevásárlókosárba, s órákig mereng az alkonyatban valami régi időről, ám a hegyek nem változtak semmit.