Délmagyarország, 2005. augusztus (95. évfolyam, 178-203. szám)

2005-08-26 / 199. szám

SZOMBAT, 2005. AUGUSZTUS 27. •AKTUÁLIS­3 Oxigénhiány okozhatta a pusztulást - Gyászolnak a szentesi horgászok Haltetemek a Kurcában Folytatás az 1. oldalról Világ és virág MOLNÁR B. IMRE Lehet átkozni a globalizációt, és befelé fordulni, a magyar termékeket éltetni, és a külföldi kizárását követelni. A hely­zet most az, hogy a boltban szerelmünknek vásárolható ró­zsa nőhetett Afrikában is, meg Szeged mellett is. Megjárhat­ta a pesti virágpiacot, vagy több ország repülőterét, de lehet, hogy csak egy kis kerülővel jutott el valamelyik szomszéd fa­luból a virágboltba. A drága Hollandiában egyre kevesebb virágot termelnek: „kiszervezték" olcsóbb országokba. Náluk a kereskedelem, a logisztika, a virágtózsde, a nemesítés maradt, aminek ma­gas a hozzáadott értéke. Ottani kereskedők ajánlották a ba­lástyai Bozsóéknak is: csomagolják kartondobozba a virágot, majd tonnára megveszik, elröpítik, aztán ők válogatják, cso­magolják külföldön. A család más utat választott: sok tíz­millió forintért vettek gépeket, saját maguk szortírozzák, fó­liázzák a rózsát, ez értéktöbblet náluk. A kertész azt mondja, inkább nem is figyeli, mennyiért ad­ják a csokrot a boltban. A termelő és a fogyasztó között óriási a távolság. Nemcsak térben, árban is. Ahogy minden mező­gazdasági termékre, úgy a vágott virágra is igaz: meglepően alacsony árat fizetnek a termelőnek. A verseny pedig egyre nagyobb: örülhet a fogyasztó. Az egyenlítő környékén nem kell gázt égetni, télen villannyal pótolni a napfényt, az afri­kai dolgozó munkaereje is kevesebbet ér. A katonai célokra készült, ki nem használt repülök olcsón elhozzák Európába a vágott virágot. Szóval lehet szidni a kereskedőket, de ők is csak a fogyasz­tót szolgálják ki. Gazdag országokban létrejött egy mozga­lom, amely a tisztességes kereskedelmet népszerűsíti. Né­hány tényfeltáró riport egy banánültetvényről elég ahhoz, hogy a finnyás meg szociálisan érzékeny polgár elforduljon a természet és az ember kizsákmányolásával létrejött termék­től. Inkább „tisztességesen" termesztett és behozott kávét keresnek az erre szakosodott boltban. A kereskedelemben a fogyasztóé a döntés. Ahogy a zsombói kertészmérnök mond­ta: a saját nagykerben ugyan ők állapítják meg az árakat, de hogy mit és mennyit visz, azt a vevő dönti el. Egyelőre a Kurca 5 kilométeres szakaszáról gyűjtik a tetemeket, de a horgászok szerint hamarosan megjelennek majd a városi része­ken is. Az egyesület tízmillió forintot költ évente a telepítésre, de a most elveszített ál­lományt tíz-húsz esztendő alatt lehet pótol­ni. Először a süllők, csukák kezdtek dögleni - tudtuk meg a halőröktől, Darabos fónos­tól, és a fiától, ifi. Darabos fánostól, Berez­vai fánostól és Gyukics Józseftől. Emléke­zetük szerint még nem volt ilyen tömeges halpusztulás a Kurcán. A mostani esetet a tiszai ciánszennyezéshez hasonlították a horgászok. Úgy vélik: megelőzhették vol­na a nagyobb bajt, ha a vízügyesek hígítot­ták volna a vizet, amikor még csak néhány tetemet találtak. Ehhez ki kellett volna nyitni a zsilipeket. Azt mondták a hal­őrök, hogy még az elpusztult halakból is loptak el jó párat. Várdai Béla horgászmes­ter azt is említette a parton sorakozó mé­teres halakra - amelyekből 30 mázsányit szedtek össze - mutatva, hogy életre szóló élményt jelenthetett volna egy horgász számára csak egyetlen példányt kifogni közülük. Az egyesület feljelentést tesz a rendőrségen ismeretlen tettes ellen. Azt is sérelmesnek tartják: a tetemeket nekik kell elszállíttatniuk nem kis költségért a dögtelepre. Az Atikövizig szentesi tanácsosa, Herczeg Zoltán arról tájékoztatott, hogy ők a bejelen­tést követően azonnal értesítették a környe­zetvédelmi felügyelőséget, hogy vízmintát vegyenek, és vizsgálják meg annak összeté­telét. A Kurcán és a Vekeren három helyen vettek mintát a felügyelőség szakemberei. Gombos A halőrök csónakból szedik ki a Kurcából a tetemeket Fotó. Vidovics Ferenc András, a Környezetvédelmi és Vízügyi Mi­nisztérium szentesi politikai államtitkára la­punk érdeklődésére azt nyilatkozta: a vizsgá­lat még tart, de az előzetes adatok alapján úgy tűnik, hogy az oldott oxigén hiánya okoz­ta a pusztulást. Ez azért fordulhatott elő, mert a nagy esőzések miatt a belvízzel együtt rengeteg szerves anyag került a mederbe. Ezek aztán bomlásnak indultak, így mérgező anyagok, szulfidok keletkeztek. Az államtit­kár elmondása szerint a csongrádi út menti szivattyúzást azért indították el, hogy a szennyezett vizet a Tiszába vezessék, a ma­gas vízállás miatt ott nem jelent veszélyt. Egyébként pedig az elmúlt hetekben gravitá­ciós úton többször került friss víz a Tiszából a Kurcába, de azóta is érkezik az utánpótlás. A halpusztulásra tekintettel tegnap utasí­totta az államtitkár a vízügyi szolgálatot an­nak kivizsgálására, hogy az állattartó tele­pekről kerülhetett-e szennyező anyag a csa­tornákba. Gombos András azt is elmondta, hogy a Veker és a Kurca kettős hasznosítású: a belvíz elvezetésére és öntözővíz szolgáltatá­sára használatos. A horgászegyesület úgy ka­pott vízjogi engedélyt a haltelepítésre, hogy az esetleges veszélyeket tudomásul vette. Eb­ből adódóan a mostani károknak is e civil szervezet a költségviselője. BALÁZSI IRÉN Nyomoznak a nyomda ügyében A Nemzeti Nyomozóiroda eljárást in­dított a szegedi Kossuth nyomda ellen - a cég nem fizette dolgozói magán­nyugdíj-pénztári járulékát. MUNKATÁRSUNKTÓL Eljárás indult a szegedi Kossuth Nyomda Kft.-vei kapcsolatban, mert a rendőrség­hez érkezett feljelentés szerint a cég nem fizette dolgozói magánnyugdíj-pénztári járulékát - közölte a Nemzeti Nyomozó­iroda szóvivője. Ezzel a cég társadalom­biztosítási, egészségbiztosítási és nyugdíj­pénztár-járulék fizetési kötelezettségét megsérthette. A Nemzeti Nyomozó Iroda ismeretlen tettes ellen indított eljárást. A cég dolgozói elmaradt bérük és más juttatásaik miatt már két alkalommal sztrájkoltak. A vállalkozás jelenleg a munkavállalóknak kéthavi bérrel, illet­ve a már kilépett dolgozóknak elmaradt járandóságukkal és végkielégítésükkel adós - mondta Haári Ferenc, a sztrájkbi­zottság vezetője. A cégvezetéstől azt az ígéretet kapták, hogy szeptember végéig mindenki megkapja elmaradt bérét. Névery Tibor, a cég ügyvezető igazga­tója kérdésünkre megerősítette: eljárást indított a nyomozó hivatal a céggel kap­csolatban, de annak lezárultáig nem kí­ván nyilatkozni. Korábbi ígéreteit azon­ban a cég tartja - tette hozzá. Értékesíte­nék a telephelyet, ebből az összes dolgo­zó megkapja járandóságát és konszoli­dálják a céget. Szerinte ez nem azt jelen­ti, hogy megszűnik a szegedi Kossuth Nyomda Kft., csupán azt, hogy a telep­hely zár be. A cég és a telephely meg­szüntetése között óriási különbség van, hisz a vállalkozás jogfolytonos működé­se a garancia arra, hogy a kifizetéseket teljesítsük - hangsúlyozta. A piac szeszélye fölkap és eldob egy virágot néhány hónap alatt Versenyben az afrikai rózsával Afrikai virágokat röpítenek Európá­ba, az alacsony energia- és munka­erőköltség miatt a Csongrád megyei rózsatermelőknek kemény verseny­ben kell talpon maradniuk. Szeszé­lyes a piac is: egy fajtát egy év alatt fölkap és eldob, olyankor teljesen formát és színt, új szaporítóanyagot kell Hollandiából vásárolni a balás­tyai, zsombói kertészeknek. Naponta kétszer szedik az üveghá­zakban a rózsát, az elegáns virág na­gyon gyorsan nyílik, de nagyon gyor­san el is nyílik. Az automata rózsavá­logató gép pedig azonnal kidobja a nyílt virágot. A lehető leggyorsabban a piacra kell vinni, hűteni kell az utaztatás előtt, alatt és jó esetben azután is. Miután a szárat elvágták, 48 óra marad, hogy a rózsa a vázába kerüljön. A divatcikk A vevő bordó, sárga vagy fehér rózsát keres a virágboltban, de a kereskedő fajtákat vásárol. Óriási a termelő koc­kázata: csak bordóból sok százat ne­mesítettek ki. - Ha nem azt a fajtát visszük a piacra, amit a kereskedők vennének, hiába hasonlít megszólalá­sig rá, nem lehet eladni - mondja Bo­zsó Gábor. A balástyai kertész főleg bordó rózsát termeszt, heti négyszer szállít saját hűtőkocsijával friss virá­got a nagykereskedésekbe és a nagyba­ni virágpiacokra. A rózsa divatcikk, egy-egy fajtát fölkapnak, vásárolnak a kereskedők, aztán néhány év alatt elfelejti a szak­ma. A kertésznek úgy kell válogatnia a szaporítóanyagot, hogy a következő években el is tudja adni. Mindig Hol­landiában vásárolják a magyar ter­melők a növényeket, az onnan érke­Bozsó Gábor majdnem 200 ezer tő rózsát gondoz üvegházaiban Fotó: Schmidt Andrea ző szaporítóanyag „a biztos", a hazai nem versenyképes, kockázatosabb vele foglalkozni. A jog drága A zsombói Gyuris Attila hangsúlyoz­za: a virágok esetében a szellemi termék ára ma már magasabb, mint a ténylege­sen megvett növényeké. A termelőknek jogdijat kell fizetni a szaporítóanyag után, a nemesítő pedig ellenőrzi őket. Az üvegházi növényeket folyamatosan gondozni kell, nincs nyaralás, nincs te­lelés. Gyuris úgy fogalmaz, a növényt mindennap ki kell szolgálni, a legmaga­sabb színvonalon. A költségeket le kell szorítani, hiszen a versenytársak ma már az afrikai kertészetek, ahol télen sem pörög a gázóra. A teherszállító re­pülők rövid idő alatt, és meglepően ol­csón áthozzák Európába az Afrikában lemetszett virágot. Itthon a szőregi rózsát ismerik az em­berek, de azt parkokba, kertekbe ülte­tik. Vágott virágban is erős azonban Csongrád megye. Az erre szakosodott kertészek birkóznak a magas energia­árakkal, a külföldi versenytársakkal és a piac szeszélyeivel. A kertészetekben nem tudnak többféle növénnyel foglal­kozni, egy virágra kell összpontosítani. Ha viszont az a termék nem megy, ak­kor gyorsan váltani kell, nehogy össze­omoljon a családi vállalkozás. A termelők összefogtak Bozsóék hat éve átálltak gerberáról a rózsára. Az ország egyik legjobb terme­lői voltak, minden évben az ő virágaik­kal díszítették a televízióban is közvetí­tett Interoperett gálát. A gerbera azon­ban egyre kevésbé fogyott, így rózsatö­vekre cserélték a gerberát üvegházaik­ban. - Összefogtunk, és értékesítő szer­vezetet alakítottunk, csak így tudunk a piacon maradni. Nagykereskedelmi hálózatot hoztunk létre, oda szállítjuk a virágokat. Az ország húsz nagyváro­sában veszik át az árut tőlünk, az árat is mi határozzuk meg - magyarázza Gyuris Attila. A zsombói kertészmér­nök azért hozzáfűzi: végül mégis a fo­gyasztó, azaz a kereskedő dönt, ő mondja meg, melyik rózsát vegyék ki a hűtőkamrából. M. B. I. Medvebőr az ágynemű között MUNKATÁRSUNKTÓL Kikészített medvebőrt akart átcsempészni a hatá­ron egy román férfi a nagylaki átkelőnél. Mikrobu­szával - a hivatalos papírok szerint - különböző női ruhaneműket szállított Spanyolországba. A pénz­ügyörök a nyilatkozatot elfogadták, de tételes vám­vizsgálatot tartottak, és ennek során a mikrobusz kabinjában, az ülésen lévő felcsavart ágyneműben egy kikészített barnamedvebőrt találtak elrejtve. Az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Termé­szetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség munkatársá­nak helyszíni szakértői vizsgálata alapján - mivel a barnamedve védett, nemzetközi szerződés hatálya alá tartozik - természetkárosítás miatt tettek felje­lentést a Makói Rendőrkapitányságon, az ötven­ezer forintos eszmei értéket képviselő medvebőrt pedig lefoglalta a vámhivatal. MIÉRT FIZETNÉL ALBÉRLETET? Minőségi lakások kedvező áron! 1,5 szobás lakások 5 990 000 Ft CENTRAL ESTATE KFT. 6720 SZEGED, VICTOR HUGÓ U. 5. TEL.: 62/550-550 • WWW.CENTRALESTATE.HU 195/65 R15 91V Matador MP42 g Bnms 9.900,- Ft i

Next

/
Thumbnails
Contents