Délmagyarország, 2005. augusztus (95. évfolyam, 178-203. szám)

2005-08-25 / 198. szám

CSÜTÖRTÖK, 2005. AUGUSZTUS 25. • AKTUÁLIS* 3 A Horvátországból hazatérő magyar turisták első megállapítása: le a kalappal az ottani autópálya-építési ütem előtt. Azt is hallani, jóval olcsóbban épülnek, mint az itthoni sztrádák. Az illetékesek ugyanakkor állítják, nem hasonlíthatók öszsze a két ország törvényei, s a beruházások műszaki tartalma - akárcsak az alma a körtével. Néhány, a hazai sztrádaépítésekkel kapcsolatban nyilvánosságra került szám: az M7-es Balatonszárszó és Ordacsehi közötti 20 kilométere összesen 65 milliárd forintba került, vagyis kilométerenként 3,2 milliárdba. Ez az eddigi rekordár, holtversenyben az M30-as utolsó, Miskolcot elkerülő szakaszának kilométerenkénti árával. Ehhez képest az M5-ös, koncessziós beruházásban épülő, Kiskunfélegyháza és Szeged közötti szakasza „olcsó" építkezésnek számít, mindössze 1,8 milliárdért készül el egy kilométer. A horvát adatok arról tanúskodnak, hogy ott nehéz, hegyvidéki terepen 1,5 és 2 milliárd forint közötti összegért épülnek a sztrádakilométerek. Mi tehát mindenképpen drágábbak vagyunk. Vajon hová megy el a pénz? Béni Gyöngyit, a Nemzeti Autópálya (NA) Rt. sajtószóvivőjét nem érték váratlanul a Délmagyarország kérdései. Mint mondta, az utóbbi időben mindig védekezni kell, holott a horvátoktól csak nemrégiben sikerült ezt a bizonyos 1,5-2 milliárd forintról tapúskodó adatot megszerezni. - Horvátország egy másik állam, más törvényi, jogi háttérrel, más forrásokkal - mondta Béni Gyöngyi. - Nálunk nem ugyanaz a műszaki tartalom: mindegyik sztrádánk kétszer kétsávos, leálló sávval, korszerűbb pihenőhelyekkel, vízelvezetési kötelezettséggel és kísérő beruházásokkal, környezetvédelmi előírásokkal, például olajfogó műtárgyakkal. Ez utóbbiakra Horvátországban nincs példa. A magyar autópályáknak több a kapcsolódási pontjuk a főútvonalakhoz, míg a horvát sztrádák a településektől távol épülnek. Az önkormányzatok érdekérvényesítő ereje nálunk igen nagy, a csomópontok, az elkerülő és keresztező utak pedig tovább drágítják azt az építkezést, amelynek eredményeképpen 2006-ig megvalósul az alaphálózat. IDEIGLENES ELTERELÉS |H Csak ideiglenesen terelték el a forgalmat a régi 5-ös útról Szeged felett - mondta Piry Tamás, a Debmut Rt. területi főmérnöke. Ott ugyanis két körforgalom épül majd, amelyek kialakítása ezzel a megoldással egyszerűbb. Hasonlóképpen terelték el a forgalmat az 55-ös úton is a rúzsai elágazásnál: Vass Károly, a Strabag Rt. főépítés-vezetője azt mondta, addig lesz szükség az új útra, amíg meg nem építik a főpálya burkolatát. Tévhit az is - állította Béni Gyöngyi -, hogy sík vidéken egyszerűbb az építkezés. Az M7-es új balatoni szakaszán például teljes talajcserét kellett elvégezni, ami drága és igényes technológia. Ha magas a talajvíz, ott egy-két évet is igénybe vehet, mire a töltés „leül", míg a kősziklákon épülő autópálya építését abban a pillanatban el lehet kezdeni, ahogy elkészítették az úttükröt. Magyarországon a követ csak bányából szabad szállítani, a benzinár pedig drága, valamint költségesebb az itteni munkaerő is. FEKETE KLÁRA BALÁSTYAI CSOMÓPONT b Az M5-ös sztráda Félegyháza és Szeged közötti közel 50 kilométeres szakaszán 4 csomópont, 32 híd és 52 csőáteresz épül. Géczi József országgyűlési képviselő, aki 2004 augusztusában „feltámasztotta" képviselőtársa, Botka László és Újhelyi István korábbi beadványát a balástyai csomópont megépítéséről, s végül sikerre is vitte, elmondta: 800 millióval kerül ezáltal többe a sztrádaszakasz. De ha nem épül meg, a környező utakat érintő egyéb járulékos költségek is legalább 400 millióba kerültek volna. Szerinte sem lehet a magyar sztrádaépítést összehasonlítani a horváttal: míg itthon a települések gazdaságát fellendíti az autópálya és bekapcsolja a vérkeringésbe, ott teljes térségeket ítél halálra a kizárólag a tengerpartot megcélzó beruházás. Ludak és kacsák nem érkeznek fertőzött területről A madárinfluenza tollal is terjed A madárinfluenza ellen Magyarországon már van védőoltás, hamarosan 150 önkéntesen próbálják ki. Hazánkba költöző madarak főleg az egyelőre fertőzésmentes északról érkeznek, de varjak Ukrajnából is. A szakemberek vitamint ajánlanak, és azt, hogy kerüljük a tömeget. - A probléma létező, de nem az ajtón kopogtat - fogalmazott tegnap a madárinfluenzával kapcsolatban Ritoók Emese, az ANTSZ szóvivője. A világjárvánnyal fenyegető betegség ellen Magyarországon már elkészült az oltóanyag, melyet hamarosan 150 emberen próbálnak ki. Az önkénteseket az oltóanyag gyártási folyamatában részt vevő jelentkezőkből választják majd ki. Az oltás beadása után három héttel, majd három és hat hónappal később ellenőrzik a hatékonyságot. Ritoók Emese elmondta, már a vakcina beadása után három héttel kimutatható, hogy kialakult-e a kívánt reakció. Három és hat hónap múlva azt ellenőrzik, mekkora a vérben az ellenanyag. A szóvivő megerősítette azt az információt, hogy madártollal is terjedhet a betegség abban az esetben, ha a toll fertőzött madár ürülékével érintkezik. Szegedi biológusoktól arról érdeklődtünk, hogy a betegséget esetleg hordozó költöző madarak érintik-e hazánkat. Holland és svéd kutatók ugyanis úgy vélik, a vadkacsák a madárinfluenza-vírus fő terjesztői. Molnár Gyula elmondta, a vadkacsák egy része áttelel, másik részük északról, főleg Skandináviából érkezik hozzánk, ott pedig egyelőre nincs nyoma a betegségnek. Ázsiából a vadludak közül az örvös és az apácalúd érkezik Európába, de ezek Magyarországon ritkán fordulnak elő, inkább Lengyelország, Dánia és Németország északi részén jellemzők. Nálunk a nagylilik és a vetési lúd honos. Barkóeri Csaba hozzátette, Ukrajna felől varjak érkeznek Magyarországra, s bár ott egyelőre nincs megbetegedés, Oroszországban már kimutatták az emberre is veszélyes H5N1 vírust. A biológus elmondta, a vírust hordozó madár viselkedésén illetve tetemén nem lehet észrevenni a betegséget. Ezért a madarászok, a madárgyűrűzéssel foglalkozó szakemberek munkájuk során kapcsolatba kerülhetnek a madárinfluenzával. Ritoók Emese úgy fogalmazott, emberről emberre még nem terjed a betegség, nincs világjárvány, de az Országos Tisztiorvosi Hivatal fel van készülve arra az esetre is, ha mégis elérne bennünket a betegség. A szóvivő szerint addig is hasonló szabályok szerint ajánlatos eljárni, mint egy „átlagos" influenzajárvány esetén: kerülni kell a tömeget, ajánlott több folyadékot, ásványi anyagot és vitamint fogyasztani. G. ZS. Hét szegedi szerencsés A Dél-Alföld tizenkilenc egyesületének, illetve alapítványának képviselője vette át tegnap Szegeden a Szerencsejáték Rt. egyenként 100, illetve 200 ezer forint értékű adománylevelét. Szegedről a mozgáskorlátozottak városi csoportja, a GM Művészeti Iskola Egyesület, a Magyar Nótaszerzők és Énekesek Dél-magyarországi Egyesülete, az SZTE 10. Ősz Kulturális Fesztiválja, a Hanzók Őrs Alapítvány, az ICE-TEAM Műkorcsolya és Jégtánc Sportegyesület, a Szegedi. Vasutas Sportegyesület - Európai Olimpiai Reménységek Viadala részesült támogatásban. Rajtuk kívül hét Békés megyei, két Jász-Nagykun Szolnok megyei, valamint három Bács-Kiskun megyei szervezet vette át az adománylevelet Feldmájer Sándortól, a Szerencsejáték Rt. szponzorációs igazgatójától és Siska Andrástól, a társaság területi igazgatójától. Horvát és magyar autópálya: az alma és a körte esete ? Drágán épülnek a sztrádák Új, ideiglenes aszfaltcsíkon kerülik a régit az autósok a sztrádaépítésnél Fotó: Schmidt Andrea Fotó: Karnok Csaba SZIN-es város Átadták a Lombard Rt. irodaházát Modern, impozáns és szép NYEMCSOK EVA A puhuló diktatúra hunyt szemet 1967-től a városba érkező, csövesnek titulált, szabadságra vágyó fiatalok viselt dolgai fölött. Az évtizedek múlásával a rendezvény egyre fogyott, míg végül szép csendben kimúlt. Arra a legmerészebbek sem gondoltak, hogy a 2003-ban több mint évtizedes Csipkerózsika-álmából felébresztett Szegedi Ifjúsági Napok két évvel később már tízezreket vonz a Partfürdőre - a diákzsebekből is megfizethető áron. Bátorságot és ötletet volt honnan meríteni, hiszen kicsiny országunk fesztiválrajongó fiataljai a 90-es évek közepén kerültek helyzetbe, amikor megrendezték a fővárosban a mára százezreket fogadó diákszigetet, mondván: kell egy hét együttlét. Két évvel ezelőtt pedig megszületett - jobban mondva újjászületett - a fővárosi Sziget vidéki kistestvére: az újszegedi Ihrtfürdöre álmodott Szegedi Ifjúsági Napok. A szegedi fesztivál harmadik éve menetel a siker felé - a diáksziget szervezőinek tapasztalatait is átteszik a helyi viszonyokra. Két éve még szinte bosszankodtak a városlakók: miért kell a fürdő gyepére beengedni a renegát ifjakat, ráadásul megawattokkal sokkolni az alvó várost • Az ellenszenv mára lefogyott. Annyira, hogy tavaly már az idősebb korosztály is SZIN-re lépett: Ákos tízezres koncertjén ott tapsoltak az 50-60 évesek. A SZIN dübörgése is egyre kevesebb fület bánt. Igaz, a szervezők erre külön figyelnek, a mai technikával már megoldható, hogy a zeneszó célzottan haladjon-hallatsszon. A szegedi városvezetők, Újhelyi István országgyűlési képviselő, a szervezést magára vállaló ifjúsági ház ügyvezetője. Boros Gyula jól gondolta, amikor úgy gondolta: a szabadtéri játékok, a muzsikáló udvar, a várszínház, a veteránautók, a grillezők, egyéb gasztronómiai mutatványosok és még sok más, tavasztól őszig ívelő fesztiválprogram mellé kell egy hét a fiatalság zenéjének Szegeden, ahol ki-ki - főként a diákok - elbúcsúztathatják a nyarat. Az idén 80 miihóval gazdálkodó rendezvény már arra is képes, hogy a világhírű, slágerlista-bérletes The Cure zenekart idecsalogassa a Tisza-partra - s velük harmincezer embert. Vagyis nem egyszerűen Szeged fesztiválarcát teszi SZIN-esebbé az ötnapos rendezvény: gazdagít, a szónak kulturális és gazdasági értelmében egyaránt. A Lombard Lízing Rt. beköltözött Somogyi Béla utcai új székházába, amelyet a KÉSZ Kft. egy év alatt épített fel. Csaknem egy évvel ezelőtt, szakadó esőben helyezték el a szegedi székhelyű, 14 éves múltra visszatekintő Lombard Lízing Rt. új irodaházának alapkövét a Somogyi Béla utcai foghíjtelken, tegnap pedig megnyitó sajtótájékoztatót rendeztek az impozáns épület belső udvarán. Botka László, Szeged polgármestere a cég szegediségét hangsúlyozta, azt, hogy elért üzleti eredményei ellenére - a Lombard a mostani 10,5 százalékos piaci részesedésével a hazai lízingpiacon az előkelő második helyet foglalhatja el - sem költöztek a fővárosba. Az épülettel kapcsolatban kifejtette: jól illeszkedik a történelmi belvárosba. Mint ahogy azt Domonkos András vezérigazgató elmondta, mivel a dolgozók száma a cégcsoportban 2002 és 2005 között szinte megháromszorozódott év végére Szegeden eléri a 260-at, a cégcsoportnál a 390-et - a Tisza Lajos körúti régi székház szűknek bizonyult. Ezért döntöttek az új irodaház építése mellett. A székházban egy fedél alá kerülhettek a korábbiakban külön épületegységekben elhelyezett üzletágak is. A KESZ Kft. számára a munka során külön kihívást jelentett,, hogy az irodaházat olyan foghíjtelken kellett felépítenie, amely Szeged egyik nagy forgalmú utcájáról nyílt, s ahol a daruállítás és az építési anyagok szállítása folyamatosan a forgalom kisebb-nagyobb korlátozásával járt - fejtette ki Szalados László igazgató. Ráadásul két hétig a régészeti feltárások is hátráltatták a munkát. A mintegy 5200 négyzetméter beépített alapterületű épületben számos különleges építészeti megoldás valósult meg. Üvegből készült a homlokzati függönyfal, miközben a ház külső kialakítása harmonizál a szomszédos épületek és a tágabb környezet stílusával, hangulatával. A székház két egységre tagolható, az egyik rész öt-, míg a másik háromemeletes. A belvárosi utcában az irodaház baloldali szomszédja a szecessziós Somogyi-ház, míg a telket jobb oldalról egy, az előbbinél alacsonyabb épület határolja. A szintkülönbség feloldásaként az irodaház öt- és háromemeletes blokkjaival „lépcsőt" képez a két épület között. F.K. A Lombard székházának belső udvara