Délmagyarország, 2005. augusztus (95. évfolyam, 178-203. szám)

2005-08-24 / 197. szám

SZERDA, 2005. AUGUSZTUS 24. •AKTUÁLIS­3 Harmadfokú belvízvédelmi készültség Szeged-Tápén és Deszken Tápét elöntötte a víz Magasan állt a víz a tápéi utcákon Fotó: Gyenes Kálmán A Szegedre és környékére teg­nap délután hirtelen zúdult eső Tápén és Deszken már sehova sem tudott lefolyni: 30-50 cen­timéteres víz lepte el az ut­cákat, befolyt a pincékbe és a lakásokba is. A polgármesterek harmadfokú belvízvédelmi ké­szültséget rendeltek el, a tűz­oltók és a katasztrófavédelmi­sek lapzártánkkor is dolgoztak. MUNKATÁRSUNKTÓL Több utca került víz alá Deszken, és a Kossuth utcában egy lakóhá­zat is elöntött. A tegnap délutáni özönvíz megijesztette a lakókat, akik hevenyészett homokgátak­kal igyekeztek megvédeni ingat­lanjaikat. - A Kossuth utcai lakó­háznál a közvetlen veszélyt kora estére elhárítottuk, de felkészül­tünk arra, hogy - további esőzés esetén - homokzsákokkal védjük - mondta Simicz József polgár­mester, aki délután fél háromkor rendelte el a harmadfokú belvíz­védelmi készültséget. Három tűzoltóautó szivattyúzott A faluban gyorsan megszervez­ték a védekezést. Három tűzoltó­autó szivattyúzta a vizet, további három szivattyú és egy szennyvíz­szállító autó dolgozott. Az árkokat két markológép és húszfős brigád KARFELMERES CSAK MA A megyei katasztrófavédelmi igazgatóság ügyeletese elmondta, a tűzoltók és a katasztrófavédelem emberei addig védekeznek Tápén, amíg teljesen nem víztelenítik az utcákat és az ingatlanokat. A kárbecslés, az esetleg szükségessé váló fertőtlenítés és a takarítás csak ezután, valószínűleg ma reggel kezdődhet meg. tisztította és ásta, szabaddá téve az utat az esővíznek. Fél hatkor ideiglenesen lezárták a 43-as főút­vonalat, hogy a Dózsa és az Árpád utcából a főút másik oldalára szi­vattyúzták át a vizet. A védekezési munkát a polgármester irányítja, a polgárőrök és a rendőrök is segí­tettek a forgalomelterelésben, Új­helyi István országgyűlési képvise­lő pedig - amennyiben szükséges lesz - megígérte a gyors kormány­segítséget a helyszínen. Tápén 100-150 ház került veszélybe A szegedi polgármester, Botka László délután 4 órától rendelt el ugyancsak harmadfokú készült­séget: Tápén becslések szerint 100-150 ingatlan is veszélybe ke­rült, az utcákat 30-50 centis víz borította el. A felhőszakadás következté­ben kialakult folyam a kertekbe, garázsokba, a házakba is betört. A Gyöp soron és a Kuruc utcában néhol térdig gázoltak a vízben. Biacsi Mihály a nappalijában is. A férfi, aki vízműnél dolgozott, azt mondta, ezen a területen évek óta nincs megoldva a vízel­vezetés. - Tessék, itt a házam! Huszonöt millió - mutatott gyönyörű, új há­zára az egyik lakó, akinek családja bentről nézte az épületet minden oldalról nyaldosó folyamot. - Az én garázsomban 15 négy­zetméter lambéria és csempera­gasztó ázik - tette hozzá egy má­sik férfi, aki hétéves kislányát a hátán hozta ki a házukból, a gye­rek ugyanis attól félt, rádől az épület. A lakó elmondta, egy éve lakik itt, és negyedszerre van bent a víz a garázsában. - Ekkora még sosem volt az ár - vette át a szót Márta Sándor. O egy órája még be tudott menni a kapubejáróra, most azonban már ott is a víz az úr. A férfi attól félt, a ház és a járda közötti repedése­ken betörő víz alámossa az egész épületet. A folyam az eső elállta után is egyre csak nőtt. Az utca melletti Búcsú tér ugyanis magasabban fekszik mint a Gyöp sor, ezért onnan folyamatosan jött a víz. Az elhagyatott, gazos tér helyén egykor tó volt, oda most is szi­vattyúzhatnák a vizet - ha meg­lenne. Mindent elborított a bűzös áradat A tűzoltóság öt kocsival, öt szi­vattyúval fél három, azaz a felhő­szakadás kezdete óta dolgozott ­tudtuk meg a helyszínen Kaku­szi Sándor főhadnagytól. El­mondta: a vizet a körülbelül két­száz méterre lévő kanálisba veze­tik. A Szendrey Júlia utcában a „szerencsésebb" tápaiak, akik­nek csak a kertkapujukig állt a víz, seprűvel, lapáttal próbáltak megszabadulni az akkorra már feltehetően szennyvizet is tartal­mazó bűzlő áradattól. LAK0HAZ8A FOLYT A YIZ A vásárhelyi tűzoltókat tegnap délután Mindszentre riasztották, mert egy családi házba folyt be a víz. Az Árpád utca egyik ingatla­nán gyűlt össze akkora mennyisé­gű csapadék, hogy beszivárgott a lakóépületbe. A tűzoltók kiszivaty­tyúzták a vizet. A ház nem rogy­gyant meg, csak néhány bútor ázott át Az eső lett a főszereplő ÚfSZÁSZI ILONA Az égieknek külön köszönte Ákos, hogy országos koncertsorozata vasárnapra időzített vásárhelyi csattanóját nem mosta el az eső. De hálálkodott a nagyhatalmú rendező, Kerényi Miklós Gábor is, hogy Szegedre költöztetett szuperprodukciója, a Rómeó és júlia csak a próbák idején kapott hideget-meleget, az előadásokat leg­inkább derűsen fogadta az ég is. Most pedig a SZIN-es rendezőség és a zenekarok után Szegedre zarándokló tinirajongók fohászkod­nak Esőistenhez, hogy éhét végén a szegedi Tisza-parton eléged­jen meg a statisztaszereppel. Főszereplővé lépett elő az eső az idei nyáron. Az időjárás már nemcsak a ködös Albionban, hanem a napfény városában, Szege­den is az első számú beszédtéma. Ott a kapcsolatteremtés művé­szetéhez tartozik, itt az egyetértő részvét kifejezésének eszköze lett csepülni a zord, mert nyáron is hűvös és nyálkás időt. Az idei nyár slágere, hogy a klímaváltozásról fölcsipegetett, egymásnak is ellentmondó információtöredékekkel ijesztgetik egymást a nem derűlátásukról nevezetes magyarok. E reakciót támogatja, hogy újabban nem csupán távoh országok elérhetetlenül egzotikus vidékeiről, hanem szelíd Bakonyunkból is hirtelen folyóvá dagadt patakokról, a víz dühödt pusztításáról, menekülő emberekről és kitelepítésekről szólnak a hírek. A tévé­képernyőről a nappalinkba zubogó hírfolyam láttán-hallatán az eddigieknél gondterheltebben sápítozunk az ország legmélyebb pontja, Tiszasziget közelében. A hétfői képsorozat végén pedig kényszert éreztünk fölvenni a telefont, hogy megtudjuk a távoli barátnőtől: bakonybéli házát magának követelte-e a patak. Ak­kor még reméltük, megússzuk a vízözönt - a megyei strandok mondjuk százmilhós veszteséggel, mi meg egy agyonáztatott va­kációval. Mert a sártenger foglyává lett üdülőfalvak lakóinak gondjaihoz képest semmiség, hogy az eső elmosta a családi nya­ralást, el az erdélyi kirándulást. Erre föl tegnap már a Szegedhez tartozó Tápét és a szomszéd fa­lut, Deszket készült fölfalni a belvíz. Az esőből lett éhes és koszos szörnyeteg Csongrádban is kikövetelte magának a főszerepet. Megy a búza Spanyolországba elutasította az ajánlatot. A bi­zottság napirendjén a különleges intézkedésekkel kapcsolatos ügyek is szerepeltek. Mint példá­ul annak a 42 ezer 152 tonna mennyiségű búzának a sorsa, amit az ajánlattevő Spanyolor­szágba szeretett volna eljuttatni, de hiába, mert az 56,75 eu­ró/tonna és a 63,50 euró/tonna vételi ár nem felelt meg Brüsszel­ben. Egyébként Spanyolországba a kivételes rendelkezés keretében összesen 300 ezer tonna magyar gabona kivitelére van mód. A jó­váhagyott mennyiség útnak indí­tása a napokban megtörtént, s a több mint 40 ezer tonna kukori­ca körülbelül két hét alatt jut el rendeltetési helyére. Jelenleg Baján, Dunaföldváron és Mohácson rakják uszályokra a magyar gabonát. A nagy száraz­ság miatt gabonahiányban szen­vedő Portugáliába 200 ezer ton­na kiszállítása lehetséges. MUNKATÁRSUNKTÓL A brüsszeJi Gabona Irányító Bi­zottság legutóbbi ülésén 13 ezer 380 tonna magyar kukorica érté­kesítését engedélyezte a közösség piacára - az intervencióssal meg­egyező - 104,53 euró/tonna áron. A szabályozás szerint a felajánlott áru 101,36 euró/tonna felvásárlá­si alapára novembertől május vé­géig minden hónapban tonnán­ként 0,46 euróval még növekszik. A Mezőgazdasági és Vidékfej­lesztési Hivataltól kapott tájé­koztatás szerint két hazai cég pá­lyázott a gabona megvételére, ajánlatuk nem lehetett kisebb az intervenciós árnál, mert ezt az unió a saját piacára előírja. Érke­zett ajánlat búza harmadik or­szágba történő exportjára is. En­nek mennyisége 30 ezer 792 ton­na volt, az ára pedig 87,59 eu­ró/tonna, amit nem talált ver­senyképesnek a bizottság, ezért A megyei közgyűlés is lobbizott a termelők érdekeiért Még több engedményt várnak a termálkertészek A miniszterelnöktől kérte a termál­víz-felhasználásra vonatkozó jogsza­bályok megváltoztatását a megyei ön­kormányzat. Az új rendelet idővel ker­tészetek, üzemek működését lehetet­lenítené el. A megye most engedmé­nyeket kilátásba helyező levelet kapott a Miniszterelnöki Kabinetirodából. Az agrártermelők viszont azt várnák, hogy ne kelljen visszasajtoltatniuk a fel­használt vizet. Csongrád megyében mintegy 120 ter­málkút működik, ezek közül 35 a szen­tesi térségben. Az alternatív energiát hasznosító gazdálkodókat hátrányosan érintik a jogszabályban rögzített környe­zetvédelmi előírások, amelyek betartása akár még tönkre is teheti őket. A megyei önkormányzat elnöke, Frank fózsef még tavaly nyáron Gyurcsány Ferenc mi­niszterelnöknél kezdeményezte a ter­málenergia komplex hasznosítása érde­kében a vonatkozó törvény megvizsgálá­sát. A felterjesztésre azonban nem érke­zett válasz, így idén februárban ismét el­küldte az elnök az indítványt, amely el­lutott két illetékes szaktárcához is. Ezek szakemberei válaszoltak ugyan, ám a megyei közgyűlés terület- és gazdaság­fejlesztési bizottsága, Móra József alel­nök tájékoztatása szerint a minisztériu­mi válaszokat nem tartotta elfogadható­aknak. Frank József ezért ismét megke­reste a miniszterelnököt. Most arról tájékoztatták a megyei köz­gyűlés elnökét, hogy a felszíni vizek mi­nőségvédelmének szabályairól szóló rendelet módosítása folyamatban van, és ez a változtatás a földhőt hasznosítók versenyképességének megőrzése érdeké­ben történik. A módosítás lényege az, hogy a környezetvédelmi felügyelősé­geknek lehetővé teszi a helyi viszonyok figyelembevételét, egyedi határérték megállapítását és haladékot kapnak a termálenergia felhasználói a környezet­védelmi előírások betartására. A bünte­tésnek is felfogható tetemes összegű dí­jat 2010-ig kellett volna megfizetniük az alternatív energiát felhasználó társasá­goknak, az új tervezet szerint ellenben 2013-ig haladékot kapnak. Móra József azt mondta: ha módosít­ják a jogszabályt, akkor a termálvíz fel­használóinál „enyhül a szorítás, és esélyt kapnak a technológiai felzárkó­Az Árpád-Agrár Rt. üvegházait is termálvízzel fűtik Fotó: Vidovics Ferenc A szentesi Árpád-Agrár Rt. kertészeti igazgatója, Bakó László lapunk érdek­lődésére elmondta, hogy a kormányzat részéről érzékelhető már egyfajta ru­galmasság. Véleménye szerint a dél-al­földi területeken - elfogadása esetén ­CIVIL LOBBI A Magyar Geotermális Egyesület, szintén lobbizott a jogszabályok megvál­toztatásáért, tegnap a Floratom Rt. szegedi telephelyén tartott sajtótájékoztatót. Szita Gábor, a termálvíz felhasználókat is tömö­rítő szervezet elnöke szerint az új kor­mányjavaslatokkal még nem teljesen elé­gedettek: pénteken a környezetvédelmi tár­ca államtitkárával, Gombos Andrással Szentesen folytatódnak a megbeszélések. „megfelezné a büntetés összegét". Nem oldódnának meg teljesen a prob­lémák, sok kérdést még tisztázni kelle­ne. Ezek közé tartozik a visszasaj tolás, amelyet a Dél-Alföldön nem lehet megvalósítani. A termálvíz visszatáplálásához új ku­tat kell fúratni, ez 150 millió forintba is kerülhet. Egy-egy agrárüzemnek azon­ban nem csak egy termálkútja van, így a költségek halmozódnak. A mezőgazda­sági társulások szempontjából az jelen­tené a megoldást, ha nem kellene visz­szasajtolniuk a vizet, hanem hűtőtóban gyűjthetnék. BALÁZSI IRÉN

Next

/
Thumbnails
Contents