Délmagyarország, 2005. augusztus (95. évfolyam, 178-203. szám)

2005-08-22 / 195. szám

10 A PÉNZ BESZÉL 2005. augusztus 22., hétfő A VÁSÁRHELYI BOLTOK, ÉTTERMEK SZERINT A VEVŐK IS JOBBAN SZERETIKA KÉSZPÉNZT Nehezen boldogul, aki kártyával fizetne A tulajdonosok közül sokan még az automatából veszik ki a pénzt, s nem bankkártyával fizetnek ILLUSZTRÁCIÓ: FRANK YVETTE Hiába lapulnak a zsebünkben vagy a tárcánkban különféle bank- és hitelkártyák, a vásárhelyi vásárlások túlnyomó többségét csak készpénzzel oldhatjuk meg. A városban kevés olyan bolt, étterem vagy más szolgáltatásnyújtó hely van, ahol elfogadják a kártyát. Napjainkban szinte nincs is olyan banki ügyfél, akinek a számlájához ne lenne bankkártyája. A nagyobb városok mellett most az egyre kisebb településeken is található automata, ahonnan éjjel-nappal vehetünk fel készpénzt. A kártyás fizetési lehetőség azonban még ritka. Arra voltunk kíváncsiak, vajon Vásárhelyen hogyan boldogulunk különféle kártyáinkkal. A város szfvében, az Andrássy úton lévő boltokban nem mindenhol jártunk szerencsével. A valamilyen országos vagy külföldi üzlethálózathoz tartozó helyeken kivétel nélkül akadt olyan kassza, ahol nem kellett elővennünk bankóinkat, érméinket, hogy fizessünk. A kisebb boltokban viszont nyugodtan a tárcánkban maradhatott a kártya, mert nem használhattuk. - Annak ellenére, hogy egyre több vásárlónak van bankkártyája, nem igénylik ezt a fajta fizetési módot, jobban szeretik a készpénzest. így egyelőre nem tervezzük, hogy beszerzünk egy bankkártya-elfogadó berendezést - nyilatkozta az egyik ruhaüzlet vezetője, Gömböri Sándorné. A fent említett bolttól nem messze található illatszeresnél is azt tudtuk meg, hogy a vásárhelyiek még mindig a készpénzes fizetést részesítik előnyben. Az üzletben lehetőség van kártyás vásárlásra is, de az egyik eladó, Horváth Anna szerint ezt csak a vevők mindössze 5-10 százaléka kéri. Baranyai Péter három pénzintézetnek is ügyfele, s mindegyiktől van bankkártyája. Ennek ellenére mindig tart magánál készpénzt, mert vásárlásainak nagy részét csak ezzel oldhatja meg. - A multiknál, illetve a benzinkutaknál szinte mindig használhatom a kártyáim valamelyikét. A zöldségesnél vagy a trafikban viszont hülyének néznének, ha ezekkel a plasztiklapocskákkal jönnék elő - mondta nevetve. A nyugdíjas Baráth Miklósné mint minden műszaki dologtól, így az automatáktól, illetve kártyalehúzó berendezésektől is fél egy kicsit. - Öreg vagyok én már az ilyesmihez. Kaptam ugyan egy kártyát a bankomtól, de otthon van valahol. Nem használom, mert azt a számot vagy kódot is többnyire elfelejtem, ami kell hozzá. Ha kell valamire pénz, akkor besétálok a bankba, s felveszem a kasszánál - mesélte a néni. K.T. Etikai kódex az élelmiszeriparban Az élelmiszeripar szereplőire vonatkozó etikai kódexet dolgoznak ki a termelők, a feldolgozók és a kereskedelmi láncok a minisztérium vezetésével, amely az elvárható piaci magatartásokat és szabályokat tartalmazza majd - jelentette be a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter. MTI Gráf József a Magyarországon tevékenykedő tizenkét kereskedelmi lánc vezetőjével folytatott megbeszélést követően hangsúlyozta: a minisztérium továbbra is szigorúan fog fellépni a gyenge minőségű, hamis és „áltermékekkel" szemben. Hozzátette, hogy az összehangolt ellenőrzéssel kivonható az élelmiszerpiacról az a 8-10 százalékot kitevő mennyiség, amely nem oda való és további 5-8 százalék fekete kereskedelemből származó termék, így a magyar termelők, feldolgozók, kereskedők „tisztességesen meg fognak élni". Elismerte, hogy ezzel emelkedhetnek az élelmiszerárak, de úgy vélte, „többe kerülne, ha a vidéki termelők alól kihúznák a talajt". Gráf József elmondta, hogy az etikai kódex alapanyaga egy hónapon belül összeállhat, amit az érintettek először saját körben, majd közösen tárgyalnak meg. Szavai szerint a minisztériumnak a kódexet megsértők ellen szankcionálási lehetősége nem lesz, de évente pontozással értékelik a kódex betartását, és a nyilvánosságot használják fel mint visszatartó erőt. Gráf József a kereskedelmi láncok képviselőivel tartott megbeszélésen arra hívta fel a jelenlévők figyelmét, hogy piacpolitikájukban vegyék figyelembe: Magyarországon tevékenykednek és ugyanazok a szabályok vonatkoznak rájuk, mint bármely magyar vállalatra. Elvárásként fogalmazta meg, hogy a kereskedelmi láncok termékeinek többségét kiváló minőségű magyar áruk alkossák. A külföldről olcsóbban beszerezhető termékekkel összefüggésben emlékeztetett arra, hogy Magyarország az Európau Unió tavalyi bővítés előtti 15 tagállamánál alacsonyabb agrártámogatásban részesül, és meggyőződését fejezte ki, hogy a magyar termékek minősége meghaladja a környező országokból érkező alacsony árú cikkekét. Hangsúlyozta: „nem leszünk az unió élelmiszerszemetének lerakóhelye". Az agrárminiszter kemény fellépést ígért a szabályokat be nem tartókkal szemben, ugyanakkor elismerte, hogy az élelmiszermarketing területe több forrást igényel. A hamis és áltermékekre kitérve emlékeztetett arra, hogy a 4,8 millió hektoliteres tavalyi bortermelésnek mintegy 20-25 százaléka hamis termék. A két áruházláncban dömpingáron értékesített dinnye ügyében mélyreható vizsgálatot ígért a miniszter. A Tesco és az Auchan jelenlévő vezetőinek figyelmét arra hívta fel, hogy a dömpingáron meghirdetett dinnye értékesítésével „10-12 ezer ember munkáját és életét lehetetlenítették el", ami etikailag elfogadhatatlan. Ugyanakkor elismerte, hogy gyakran a magyar termelők között is vannak „árulók". Informatikaifejlesztések a Dél-Alföldön Az elmúlt három esztendőben mintegy 3,5 milliárd forint támogatás érfcezett a dél-alföldi régióba az információs társadalom fejlesztése érdekében mondta az informatikai és hírközlési miniszter Békéscsabán. A szaktárca kihelyezett regionális miniszteri értekezletén Kovács Kálmán hozzátette: a támogatás zömét, közel kétmilliárd forintot, az elektronikus önkormányzati szolgáltatás-fejlesztésre fordították. A miniszter elmondta: az eMagyarország program keretében szinte minden településen létesült eMagyarország Pont, amivel biztosították a közösségi internet-hozzáférés technikai hátterét. Kovács Kálmán kiemelte, hogy az év végére, illetve a következő év elejére a régió településeinek szinte teljes körében lesz szélessávú internet-elérhetőség. - A régió valamennyi közoktatási intézménye ott lesz a világhálón - tette hozzá. Az információs társadalom költségviszonyairól szólva azt hangsúlyozta, hogy a régióban a mobiltelefon-szolgáltatók nagyon jelentős tarifacsökkentést hajtottak végre, de a helyi internetszolgáltatások terén is csökkentek az árak. - A dél-alföldi térségben van 60-70 százalékos díjcsökkentésre is példa - szögezte le. AZ MNB LÁTOGATÓKÖZPONTJA SOKAT SEGÍT A PÉNZÜGYI ISMERETEK B0VITESEBEN Nemcsak a gazdagoknak fontos... A pénzt mindennap használjuk, mégsem ismeri mindenki elég jól, sokan nem tudnak bánni vele. Számos pénzzel kapcsolatos problémánk megoldódna, ha elmélyítenénk pénzügyi ismereteinket A Magyar Nemzeti Bank látogatóközpontja is szerepet vállal a pénzügyi kultúra fejlesztésében. MUNKATÁRSUNKTÓL Sokat hallunk-látunk ma az információs társadalom kihívásairól, és szorosan ezzel kapcsolatban egy újfajta analfabetizmusról: azokról, akik nem rendelkeznek számítógéppel, nem ismerik ki magukat az egyre inkább képi, mint verbális világban, és nem tudnak élni a virtuális szupersztráda, az internet lehetőségeivel. A homo informaticusszal ellentétben a számítástechnikát nem kedvelőt attól féltik, hogy végérvényesen lemarad, nem tud majd lépést tartani sem a munka világában, sem magánéletében a többiekkel. A pénzzel meg kell tanulni bánni Pedig létezik egy másik, szintén aktuális ismerethiány: a pénzügyi analfabetizmus. A pénzzel való bánás több ezer éve kultúránk része, mégis ezen a területen hiányosan szocializálódunk. Nap mint nap találkozunk vele a világ minden részén, ki hitelkártya, ki bankjegy, mások átutalás formájában. Tágabb értelemben a pénz fizikai biztonságunk, fejlődési lehetőségünk, alkotóképességünk és nyugalmunk megalapozását jelenti. Mégsem viszonyulunk hozzá semlegesen, nem építettük be mindennapjainkba olyan szükséges eszközként, amivel meg kell tanulnunk bánni, majd működtetni. Vagy hiábavalóan sóvárgunk utána, vagy „Disznófejű Nagyűrként" gyűlöljük, netán szemérmesen elfordulunk tőle, mondván, hogy minket fennköltebb dolgok érdekelnek, vagy éppen fordítva: megszállottjai leszünk, fogyasztó- és vásárlórobotokká hagyjuk magunkat válni, becsapatjuk magunkat a (hitel)reklámokkal, az adózás megismerése helyett kiskapukat keresünk, befektetni nem merünk, vagy nem alapos ismeretekkel tesszük, hogy a mániákus pénzgyűjtőkről már ne is beszéljünk. Kivetjük a pénzzel való ellenállásunkat az ügyesebbekre, az úgynevezett gazdagokra, ahelyett, hogy magunk is megtanulnánk a pénzzel bánni. A Bank ofEngland példája Számos pénzzel kapcsolatos problémánk megoldódna, ha elmélyítenénk pénzügyi ismereteinket. Magyarországon a fogyasztóvédelmi feladatokat a PSZÁF látja el, de a pénzügyi kultúra fejlesztésében a Magyar Nemzeti Bank is jelentős szerepet vállal. A jegybankok egyébként szerte a világon e társadalmi célú feladat részesévé válnak: a Bundesbank évente többszintű tankönyvet, munkafüzetet ad ki iskolások számára (Geld & Geldpolitik), az űj-zélandi jegybank Snakes & Ladders címmel jelentet meg játékos ábrákkal tarkított könyvet, amely a befektetésekről, kockázatokról szól. A finn központi bank képregényt rajzoltatott a pénzügyi ismeretek elsajátításának megkönnyítésére. Az Osztrák Nemzeti Bank komplett tananyagot szerkesztett az iskolák számára, a Bank of England és az amerikai központi bank egyebek mellett országos vetélkedőt szervezett a diákoknak, ahol nemcsak ők próbálhatták ki pénzügyi ismereteiket, hanem ezáltal a lakossághoz is közelebb vitték ezt a területet. A Magyar Nemzeti Bank csatlakozott e törekvésekhez, hiszen sikerrel működteti több mint egy éve a pénzügyi ismeretek széles skáláját felvonultató látogatóközpontját. Az MNB e társadalmi célú tevékenysége nem csupán a látogatóközpont megnyitásában és működtetésében mutatkozik meg, ezenkívül közös gondolkodásra invitálja mindazokat, akik partnerei lehetnek a pénzügyi műveltség terjesztésében: a fiatal lakosságot, azaz a diákokat tanulmánypályázat meghirdetésével, oktatóikat hiánypótló tanárképzés meghirdetésével, valamint a mindannyiunkhoz szóló médiát médiaszeminárium szervezésével. Ötvenforintos pár száz forintért A látogatóközpont iskolai kirándulások, családi látogatások kiváló célpontja is lehet. Interaktív játékos megoldások, régi idők pénzei, interaktív számítógépes fejtörők színesítik a kiállítást. Bővebb információ a www.mnb.hu oldalon. A látogatóközpont az egyik legizgalmasabb magyar múzeum is egyben. Hiszen régi pénzeink nemcsak megtekinthetők, de például meg is vásárolhatók. Mondjuk egy ötvenforintos a hatvanas évekből pár száz forintért hazavihető. Születésnapi ajándéknak sem utolsó.