Délmagyarország, 2005. augusztus (95. évfolyam, 178-203. szám)

2005-08-22 / 195. szám

HÉTFŐ, 2005. AUGUSZTUS 22. • MEGYEI TÜKÖR* 5 VETERÁNAUTÓK, -MOTOROK A Szent István-ünnepen a Széchenyi téren is fölvonultak a száz évnél idő­sebb automobilok és motorkerékpárok. A Veterán Autó Club Magyarország szervezésében bemutatott járművek vezetői és utasai korhű ruhákban, az urak keménykalapban és csokornyakkendőben, a hölgyek csipkés naper­nyővel ültek a kocsikban, s hajtottak végig a fősétányon. Mulattak Szegváron Tégla Ferenc diszkoszvetőnek adták át a Szegvárért Emlékér­met a háromnapos falunapi fesztiválon. A díszpolgári címet idén a már elhunyt laksa János néprajzi gyűjtőnek, a falumúze­um egyik alapítójának ítélték oda. A szegvári falunapokon min­denki találhatott a programok sorában kedvére valót. MUNKATÁRSUNKTÓL Szegvár központja az elmúlt években alaposan megválto­zott: felépült a korszerű piactér, megtisztult a közeli Kurca part­ja és nyitott intézménnyé vált a patinás kastély. Ezeken a hely­színeken rendezték meg a falu­napi fesztivált. A gyerekeknek mesefilm, bűvészbemutató és sportversenyek mellett a csong­rádi modellezők, kisautók és egyéb távirányítású járművek jelentettek nagy élményt, a fel­nőttek érdeklődési körüknek megfelelően választhattak a ki­állítások, a koncertek, a horgá­szat és a tarhonyafőzés között. Szenczi Sándorné polgármes­ter asszony bejelentette, hogy a díszpolgári címet Jaksa János­nak adják, ő a falumúzeum megalapításában szerzett érde­meket, s néprajzi gyűjtőmun­kájáról Móra Ferenc is elisme­rően nyilatkozott. A Szegvárért Emlékérmet Tégla Ferenc disz­koszvető kapta, aki aktív spor­tolóként több is rekordot felál­lított. A kastély udvarán rende­zett ünnepségen a rendes házak és virágoskertek tulajdonosai vehettek át tárgyjutalmat: az ápolt kertek szépségverseny­ében a szegváriak mindig ki­tesznek magukért, talán ennek is köszönhető, hogy a falu utcá­it járva virágözön fogadja az idegent. A háromnapos mulatságon az esti program mindig zene volt, szombaton a késői órákban kö­vetkezett az elmaradhatatlan lát­ványos tűzijáték a Kórógy-tó partján. Kétnapos ünnep: hintók, fogatok, motorok, koncertek Csacsiveszély volt Kisteleken Kenyéráldás, veteránautók a Széchenyi téren Diák szónokolt az ünnepen A beszédíró verseny győztese, Árpás András Dániel, a Ságvári gimnázium diákja mondta az idei ünnepi beszédet Fotó: Karnok Csaba Középiskolás diák szónokolt az idei Szent István-ünnepen, a szegedi Széchenyi téren. Árpás András Dániel kiemelte, hogy a régió fejlődése példa lehet az egész ország számára. Gyulay Endre megyés püspök a népes­ségfogyás megállítására, a ma­gyarságtudat és a hit megőr­zésére hívta föl a figyelmet. MUNKATÁRSUNKTÓL A városháza előtti táncbemutató vezette be az idei augusztus 20-i ünnepséget Szegeden. Botka László polgármester ezúttal Új­helyi István országgyűlési képvi­selő és a város vezetői társaságá­ban, a díszvendégek között ma­radt, hiszen az ünnepi szónok a beszédíró verseny győztese, Ár­pás András Dániel, a Ságvári Endre gimnázium diákja volt. A fiatalember többször idézett Ist­ván király fiához, Imre herceg­hez írott intelmeiből. Az államalapító életművéről szólva úgy fogalmazott, hogy a királyban balsikerei és kudarcai sem gyöngítették jövőbe vetett hitét. Kitért arra is, hogy a rend­szerváltozás előtti évtizedekben sokféle tartalom kapcsolódott augusztus 20-ához, de István ki­rály szellemisége ebben az idő­szakban is meghatározta az ün­nepet. Megfogalmazása szerint az istváni életmű korunkban is hat, feladatunk pedig az, hogy folytassuk az ezer éve megkez­dett munkát. A 21. század kihí­vásainak akkor felelhetünk meg, ha mindenki megteszi, ami tőle telik. Akkor - emelte ki a diák­szónok - a Szeged, Arad, Temes­vár, Újvidék alkotta régió fejlődé­se példa lehet az egész ország számára is. - Ha erősek vagyunk a hitben, legyünk erősek tettek­ben is. Akkor miénk lesz ez a vá­ros, a régió, az ország; a te orszá­god, István király! - zárta beszé­dét Árpás András Dániel. 1 Gyulay Endre megyés püspök örömmel fogadta, hogy „a fiata­lok egy része komolyan veszi Ist­ván királynak fiához intézett in­telmeit". A népességfogyás ve­szélyére hívta föl a figyelmet, az istváni tanítás és nevelés módját pedig a mai szülőknek és pedagó­gusoknak is példának állította. A püspök, beszéde végeztével, a ha­gyomány szerint megáldotta az idei kenyeret. A felkészültek párnával és sámlival érkeztek a Tisza-partra Tízezrével szórakoztak a szegediek Két napig ünnepeltek a kiste­lekiek: lovas hintón utaztak, ve­teránjárműveket tapogattak, koncerten mulattak, traktoros ügyességi versenyen szórakoz­tak. Amíg a szemfülesek már kora délelőtt elfoglalták a köztéri pa­dokat Kisteleken, és a várakozás perceit olvasással töltötték, ad­dig a többiek kénytelenek voltak álldogálni. A kistelekiek az ün­nepi felvonulást csodálni gyűltek össze, amely tegnap dél körül jár­ta körbe a várost. A szekerek és lovasok a vásártérről indultak, mi is itt kapcsolódtunk be rövid időre a kétnapos ünneplésbe. - Csodálatos járművek ezek, ilyenem még nekem is volt - mu­tatott a téren kiállított veterán­motorok közül egyre egy idősebb látogató. De 1939-es német ka­tonai motorja biztosan nem volt, ezért azt is alaposan megnézte minden oldalról. Tulajdonosa, Szanka Péter a balástyai Veterán Motorosok Baráti Körének tagja. Elmondta, a faluban egymást fer­tőzték meg a motorok szereteté­vel, majd mind többen csatlakoz­tak a társasághoz. - Akárhol vonulunk fel ezekkel a motorokkal, megáll az élet, és megcsodálnak minket. Elvezet velük menni, és élvezet az is, hogy egyáltalán mennek - vicce­lődött Szanka Péter, aki szerint a legnagyobb munka az eredeti ki­egészítőket megtalálni a jármű­vekhez. Őt most a katonai moto­rok érdeklik legjobban, azzal ér­kezett Kistelekre is. A gépen ere­deti, 1939-es a kenyereszsák, a gázálarcdoboz és a kanna is. Egy másik, szintén katonai gép kormányán bukósisak függött, abban két doboz sör - ez már nem eredeti kellék, de ünnep lé­vén elnéztük a lazítást. A motorok mögött közben már sorakoztak a szekerek, nyerítet­tek a lovak, énekeltek a lovasok ­volt, aki nyereg nélkül, mezítláb ülte meg az állatot, és úgy nótá­zott. A lovakra a bátrabb gyerekek is fölülhettek, de a kis Ákost hiába pakolták fel egy kék, piros, sárga bojtokkal ékesített állat hátára, és szülei hiába kérlelték fényké­pezőgéppel a kezükben a kisfiút, hogy mosolyogjon: ő lefelé gör­bülő szájjal vallotta be, hogy fél. A fehér pónik azonban már job­ban tetszettek neki. A mi tetszé­sünket pedig a „Vigyázz! Három csacsi!" figyelmeztető tábla nyer­te el egy kocsi hátulján, amelyet három, nemzeti színű szalaggal díszített szamár húzott. • A mulatozók csak az időjárás­tól féltek. Az egyik asszony azt kérte, ne is említsük az esőt, mert elég csak kimondani, vagy a felhőkre nézni és máris szakadni kezd, pedig még hátravan a nem­zetközi néptáncfesztivál, a me­nettánc, a traktoros ügyességi verseny és az esti Megasz­tár-koncert is. G. ZS. SZÁNTÓVERSENY A szombaton rendezett szántóver­senyen, amely országos elődöntő volt, két- illetve háromtejes kate­góriában első lett Ifj. Ördög János Balástyáról, második Muhel Sán­dor Kistelekről, harmadik Varga Attila Kistelekről. A bírák pontoz­ták többek között a nyitó- és záró­barázda minőségét, hogy a baráz­daszeletek mennyire maradnak egyben, valamint a kezdés és a zárás egyenességét. A két legjobb eredményt elért versenyző szep­tember 3-án Jászkiséren folytatja a versenyt. Lófogatos kategóriá­ban Kasza Zsolt, Vakulya Józsel és Guba János vett részt a verse­nyen. Van fogat egylovas, van kétlovas és van szamaras Fotó: Gyenes Kálmán Az ünnepi hétvégén volt utcabál, miközben Újszegeden illatozva sültek a grillek. A tűzijátékra az idén is több tízezer ember volt kíváncsi. MUNKATÁRSUNKTÓL Már szombaton kora délután megtelt a forga­lom elől elzárt Huszár Mátyás rakpart, ahol a Rádió Plusz, a Délmagyarország és a Déli Ap­ró tréfás vetélkedőjén kellett bizonyítania a három csapatnak, hogy a legrátermettebb ki­rályjelölt egy évre elnyerje az I. Plusz István király címet. A versenyen két szegedi és egy szentesi csapat vett részt. A csapattagoknak többek között szerená­dot kellett adniuk a királylánynak, bort kel­lett inniuk hátrakötött kézzel, és petrencés rudat kellett tartaniuk. A fizikai próbatétel mellett a varázsló, Csiri bá tudományos kér­déseire is választ kellett adniuk, ami nem mindig tűnt egyszerű feladatnak. A hagyo­mányteremtő szándékkal életre hívott, nem mindennapi vetélkedőt a Szabadi Po'pey Ist­ván vezette csapat nyerte, így őt Újhelyi Ist­ván országgyűlési képviselő ünnepélyes kö­rülmények között királlyá koronázta. Akinek sétálni támadt kedve, az a Tisza másik partján, a liget árnyas platánfái alatt egy korsó sör és egy tányér grillezett finom­ság mellett készülhetett fel az esti égi látvá­nyosságra. Este nyolc óra előtt már egyre sű­rűsödött a tömeg. Sokan már ekkor elfoglal­ták helyüket, hogy a legjobb szögből gyönyör­ködhessenek a tűzijátékban. A rutinosak fe­nék alá helyezhető párnával érkeztek, mások összecsukható, fából készült kis sámlival va­dásztak egy-egy jobb helyre. A köztéri világítást nem sokkal este kilenc óra előtt kapcsolták le, mire a több tízezres­re duzzadt tömeg egy emberként hördült fel. A negyedórás tűzijáték után ismét megin­dult a népvándorlás. Akik nem hazafelé vet­ték az irányt, vagy nem maradtak a rakparti utcabálon, azok az újszegedi grillfesztiválra igyekeztek. Sokan kíváncsiak lettek volna Koós János koncertjére, aki több mint egy­órás késéssel lépett színpadra - nem min­denki várta meg. A grillfesztivál szervezője, Puskás László elmondta, a művész, aki a klasszikus Kislány a zongoránál című dalá­val fejezte be műsorát, Palicsról érkezett Szegedre, ám a határon négy kilométeres sor fogadta, és még őt sem engedték át so­ron kívül. Ennek ellenére, akik kitartóak voltak, ötször tapsolták vissza Koós Jánost a liget színpadára. Szabadi Popey Istvánt Újhelyi István honatya fogadta királlyá Fotó: Frank Yvette

Next

/
Thumbnails
Contents